Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-16 / 50. szám

1909. október 7. M AGYA. R PAIZS 407 bank felállítására vonatkozó törvénybiztositotta jogok kijátszása és elkonfiskálása érdekében érvé­nyesítik gonosz és törvénytelen befolyásukat az alkotmány másik tényezőjénél. Súlyos felelősséget vesznek ezért magukra azok a magyar kormányférfiak, kik a kérdésnek ilyen hamis felállításával nem a nemzettel szemben álló idegen tényezők befolyásának el­söprésére használják fel törvényes befolyásukat, mint a király tanácsosi, hanem a helyett kis­hitüen és félénk gyöngeséggel a maguk tekinté­lyével fedezik a nemzet előtt a nemzet jogainak kijátszására dolgozó idegen befolyásokat. Mint minden más nemzet, a magyar is ön­magáért van, nem pedig egy tőle idegen más államért! És legkevesebb, amit elvárhat, hogy törekvései és czéljai az ő saját létszükségletei és boldogülása szempontjából itéltsssenek meg az alkotmányos tényezők által, nem pedig Ausztria érdekeinek szemüvegén keresztül. Az önálló bank és az önálló gpzdasági beren­dezkedés ma már életkérdés ránk nézve. Fel­állításuk tehát csakis ebből a szempontból bírá­landó el, nem pedig Ausztria vagyoni és hatalmi viszonyaira való visszahatásuk szempontjából. Hisz hacsak a kalendáriumi dátumon fordulna meg az önálló bank felállításának kérdése, nem pedig a kartelbankot is visszautasító Ausztria ellenzésén, akkor a mai súlyos és mesterségesen kinyújtott válság soha ki nem tört volna és párt­szakadásra soha sem vezetett volna. A felállítás azonban nem a kalendáriumi dátu­mon fordul meg, hanem ebben is, mint minden egyéb külső vonatkozással is biró belkérdésünk­ben, egy idegen államnak ellentétes érdekei az irányadók első sorban és ezen idegen érdekek miatt fenyegeti a nemzetet alkotmányválság, — ha nem királysértés a vele való fenyegetés! — nem pedig a kalendáriumi dátum miatt. Ez az alkotmányválság különben eddig is min­dig fenyegetett a múltban, valahányszor a szen­tesitett törvényekben lefektetett olyan jogait merte követelni a nemzet, melyek nem Ausztriára, hanem ránknézve jelentettek anyagi, vagy erkjlcsi értéket, erőgyűjtést és gyarapodást. Az alkotmányosság ilyetén kezelését és magya­rázatát azonban már 1905 ben megelégelte a nemzet és ezért adott többséget a 48-as eszme híveinek. Aki tehát nem akarja végleg aláásni a nem­zetnek a törvényeknek általános kötelező erejébe, az alkotmánybiztositékot és adott férfi szó szent­ségébe vetett hitét, az nem mondhat le kishitüen és semmiféle tetszetős színezetű jelszó palástjába burkolózva a nemzetnek törvényen alapuló jogai­ról és a jogok megvalósítása helyett nem han­goztathatja azok megvalósításának lehetetlen­ségét. Mert a kishitűség és lemondás utja, mint 400 év története bizonyítja, nem az előre törés és Demzeti izmosodás és nem is az elismerés és megértés utja, hanem csak a folytonos vérvesz­tés s anyagi ós erkölcsi elcsenevészedésé. Ilyen uton én senkit nem követek. Ezért mondtam le és igy történt, hogy a vár­megye főispáni állásáról benyújtott lemondásom elfogadtatott és hogy állásomról f. hó 13 án kelt királyi kézirattal felmentettem. Midőn ezt a vármegye Tek. Közönségének egészségi állapotomra való tekintettel ez uton hozom tudomására, eszom ezt a legmelegebb hála és köszönet kifejezésével azért a szives támogatásért és ugy a jóindulatért, melyben negyedféléves hivatali műküdésemnek egész ideje alatt mindenkor részesíteni kegyesek voltak. Jól tudom, hogy sem alkotások, sem különös eredmények emlékét nem hagyom magam után; erre hivatali működésem tartama módot sem nyújtott, de nyugodt öntudattal búcsúzom és távozom mégis, mert ha szerény tehetséggel is, de mindenkor igaz szeretettel és a legjobb igye­kezettel iparkodtam a vármegye közönségének érdekeit s javát szolgálni és előmozdítani. Az Úristen bőséges áldását kérem Zalavár­megye közönségére, midőn a közgyűlési terem elnöki emelvényéről távozva, a közharczosok sorai közé lépek, hogy ha más minőségben is, de egy­forma szeretettel és kötelesség tudással kivegyem részemet a közös munkából. Zalaegerszeg, 1909 november 28. Gróf Batthyány Pál. A mértékekről. Vagyis: as igazságról. Egy s más mérőeszközök czimen följegyez­tük mult számunkban, hogy Kolozsvárt alapítottak egy erdélyrészi gyárat, hol mérő pálczák s méter rudak stb. készülnek, s megjegyeztük, hogy tud­tunkkal eddig ilyeneket nem csináltak nálunk. Köszönettel vesszük most Budapestről Rácz Ferencz mérleggyárostól a kővetkező szives fel­világosítást: »Méterrudak igen is készülnek Magyarországon 25 év óta Balogh Gergelynél Váczon, továbbá a legszebb nickel űrmértékek készülnek Mayer János czégnél Esztergomban. Szerk üzenet. K. F Pécs. Tévedés van a dologban. Nem vettük észre. Levelet pedig ez ügyben csak most kaptunk. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (99. közlemény.) Régi pénzt adtak : Török Sándor, Martincsevits István, Nagy István (62 db), Déván Pál, Tosch Nándor (3 db), Martincsevits Zoltán, Thnry Rezső, Bajó János, Csütörtök István (3 db), N. N. (8 db), Wiener Ferencz (5 db), Békefi József (4 db), Kohn Lajos főgimn. tanulók. | 3 db régi iratot ajándékozott Havas Kristóf í műkortész. : 3 db régi könyvet kaptunk Zsilinszky János ] főgimn. tanulótól. (Folytatjuk.) Eaerter. Heti hirek Helyiek. A főispáni család távozása, A mult csütörtö­kön délután 3/i 5 órakor ült vasútra Gróf Batt­hyány Pál s távozott Zalaegerszegről egész család­jával. Lapunk zártakor volt ez s előzőleg csak uzt láttuk, hogy virágcsokrok is készülnek a válás pillanatára a lávozóknak, s csak ennyit jelezhet­tünk akkor. Az egyesületek testületenként vonul­tak ki a vasúti házhoz s azonkívül nagy ember­tömeg verődött össze. A vasút udvarán alig fért az ember. Főispánok érkezésénél szokott ez igy lenni, a távozás többnyire hir nélkül szokott megtörténni. Ez a távozás kivétel. Az idegen vasúti utasok, akik nem ismerték a dolgot, csak azt látták, hogy egy rokonszenves családtol búcsúzik ez a nagy embertömeg, meghatottan nézték a jelenetet s nem egy közülök könyezett. Köujezel; özv. Ruzsics Károlyné is, a karácsonyfa egyesület elnöke, a ki a hatalmas virágbokrétát a Grófnénak átadta. Dr. Thassy Gábor szintén szótlanul nyújtotta át a másik virágcsokrot. Leg­meghatolíabb jelenet volt, mikor a czigányzene, mintha a földből bujt volna ki, egyszerre csak rázendített a Rákóczira. Azután húzta a himnust. Isten áld meg a magyart! Édesen fájó érzelem járta át az ember belsejét . . . Sokan későn értek ki a vasúthoz, bizván abban, hogy késni fog a vonat — elvinni tőlünk, a kit szeretünk. Nem késett. Elindult, de megbánta. Valami csatolásért visszajött egy darab helyről s derült jó hangu­lattal vette ezt a közönség annak a jó jelnek, hogy lesz még egyszer ünnep a magyar világ­ban s visszajön még Gróf Batthyány Pál a megye székhelyére. Gyűjtsünk a Csány szoborral Dr. István Vilmos megyés püspök Szombathely , . . 300 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 300 K 40 í. Hozzáadva a múltkori (21179 K 42 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 21479 K 42 fill. A mult heti számban a végeredmény tévedés­ből csak 04 fiit mutat, de 42-nek keli lenni, azért most kijavitottuk. Most jó hetünk volt, mert a püspök ur őméltó­sága sokfelé igénybe vett jószívűségét velünk is éreztette, 300 koronát küldve e hazafias nevelő czélra, Ugy gon­doljuk, hogy most már mások is jőnak a nagyobb adományokkal. Az eddigi egyes nagyobb adakozók a következők: özv. pallini Inkey Kálmánná, Püspöky Terézia Nagyvárad, Gróf Zichy János Budapest, Gróf Batthyány Pálné — Inkey Valéria, Dr. István Vilmos püspök. Ifj. Thassy Imre Rajk, akik 50—400 korona között adományoztak. 5609. P. 1909 sz. Jelentése a felszámolás alatt levő Zala­egerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet felszámoló bizottságának a felszá­molás bejegyzéséről. Végzés. A kir. törvényszék a felszámoló bizottság jelentését, hogy a felszámolás és felszámolók működése befejezést nyert s hogy a feloszlott szövetkezet vagyonából a tartozások kielégí­tése után fennmaradó 636 korona 07 fillér felosztása nem volt szükséges, mert ezen összeg az 1909 október 16-iki közgyűlés jogerős határozata értelmében a Zalaegersze­gen felállítandó Csány szobor-alapnak adandó át, — tudomásul veszi, — a felszámoló bizott­ságot további felelőssége és kötelezettsége alól felmenti, a czégnek és felszámolásnak a kereskedelmi czégjegyzékből leendő törlését elrendeli. A szövetkezet könyveit 10 éven át leendő megőrzés végett Dr. Kele Antal zalaegerszegi lakósnál hagyja. Utasítja ennek folytán a czégjegyzékvezetőt, hogy a kereskedelmi társasczégjegyzék I. kötetének 186. lapján a megfelelő folyó és alszámok alatt a jelen végzés keltére és szá­mára való hivatkozással jegyezze be a 8-ik , rovatba: „Ezen czég megszűnése bejegyeztetik." | Utasítja továbbá a kir. törvényszék a czég­jegyzékvezetőt, hogy az elrendelt bejegyzés foganatosítása után a bejegyzés hiteles kivo­natát a „Központi Értesítő"-ben leendő köz­zététel végett a kereskedelmi ministeriumnak küldje meg. Felhívja a kir. törvényszék a szövetkezet jj felszámoló bizottságát, hogy 4 korona hirde­| tési dijat 8 Dap alatt végrehajtás terhe mel­2 lett a kir. törvényszék irodaigazgatójánál ) fizessen be és a fenmaradt szövetkezeti vagyon­ij nak a Csány szobor javára leendő átadásáról \ szóló elismervényt annak idején ide terjesz­\ sze be. jj Zalaegerszeg, 1909 deczember 10, Keresztesy, \ kir. tszéki albiró. A Magyar Paizs sajtó ügye. A mult szom­i batra megidéztetett Z. Horváth Lajos felelős szer­j kesztőnk a helyi járásbíróság elé. Ott azonban s jelezték neki, hogy az ügy nem a tartozik | járásbíróság elé. \ Nemes adományok. Gróf Batthyány Pálné — | Inkey Valéra őméltósága 150 koronát adott ál ! Dr. Gráner Adolf főorvosnak kórházi szükség­letekre, avagy szegény betegeknek a lölsegitésére. — Dr. István Vilmos szombathelyi megyés püspök . őméltósága 500 koronát küldött Kún Vilmoshoz, a zalaegerszegi kath. legényegyesületnek kázépí­I tési czéljára. Ugyancsak a püspök ur őméltósága ! 300 K küldött Egerszegre a Csány szobor-alapra is. \ Mindkét nagylelkű adományozó iránt hálás köszö­l netöket fejezik ki az illető intézmények, elnökök í és bizottságok. A mnnkáSflimnázinm első oaiklusa szerdán nyer befejezést. A megszakítás nélkül 12 egymás­utáni héten tartott előadások látogatóinak számá­ból következtetni lehet, hogy iparunkban számot­tevő tényezővé válik. A szerdai, utolsó előadáson néhány jutalom kerül kiosztásra. A második soro­zat előadásai az ünnepek után, jan. 4- én kezdődnek Tárgyak lesznek: magyar történelem, egyetemes földrajz, jlés és számtan. A vármegyének e czélra megszavazott segélyét a minisztérium is megerősítette.

Next

/
Thumbnails
Contents