Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

2 MAGYAR PAÍZS 1909. deczember 2. gesnek, hogy Önökkel nvilt levélben közöljem, hogy ott mi történt és hogy én minő álláspontot foglaltam el ott; mert ugy vélekedtem, hogy legközelebbi beszámoló beszédemben feltárom Önöknek a helyzet tiszta képét, de azóta annyi ujságczikk jelent meg tele rosszhiszeműséggel, tele ferdítéssel, hogy addig is — mig beszámolómat megtarthatom — kötelességemnek tartom Önöknek a tiszta igazságot elmondani. Az történt azon a nevezetes értekezleten, hogy Kossuth Ferencz — miután pártja leszavazta öt, mert ó többre tartotta a királyi hatalmat, mint a nemzetnek a szentesitett (örvényekbe iktatott jogát és Kossuth Lajos programmját — elhagyta a függetlenségi és 48 as pártot és egy uj pártot alakított, a Kossuth Ferencz pártot. Tudamására adom Önöknek, tisztelt polgártársaim, hogy én Kossuth Ferenc/, eljárását uem helyeslem, az értekezleten e'lene szavaztam, pártjához nem tartozom, megmaradok a régi függetlenségi és 48-as párt tagjának és annak Önök által is ismert programmja mellett sziklaszilárdan kitartok. Mi a Holló Lajos által beterjesztett határozati javaslathoz ragaszkodunk, a mi óbban van amellett kitartunk, Béc nek be nem hódolunk és történjék bármi, alkotmányunkat elkobozni uem engedjük! Majd élőszóval ki fogom lejteni Ocök előtt e határozati javaslat tartalmát és jelentőségét és meg fogom önöknek bővebben magyarázni elhatározásom indokait. Addig is ité'ien kerületem választó polgársága eljárásom felett Hazafias tisztelettel Gróf Batthyány József a kss'thelyi választókerület 0r6zággyillési képviselője. Házi-iparúnk fejlesztése érdekében. Jön a tél. Az idő arra készteti az embert, hogy a nap jó részét behúzódva, szobában töltse. Unalmasan, pipaszó mellett tölti el a nép legnagyobb része a telet. A hosszú estéken pedi> szórakozva szerezhetne házi-ipari készítményeivel sí.ép mellékjövedelmet. Muló félben vun a kenderfonás is, mert az ossztrák »schifí'on« kiszorította a jó magyar vászonruhát. Hisz a nóla sem járja már, hogy : Vászon ingem, vászon gatyám, Maga varta az én rózsám! Ezt a nótát is módosítani kellene. Meg nincs meg a mai népben az a szorgalom. A régi népnek nem volt kedve ugy korcsmázni, kártyázni ni meg »papirszivart« szívni. Régebben kapanyelet, fejszenyelet minden háznál készletben lehetett egy csomót találni, (Jélen csiDálták), ma, minden huszadik ember lud csinálni. Pedig az közerkölcsileg is nagyon foutos, hogy a téli estékben a népnek — különösen a fiatalságnak — legyen foglalkozása, mely szórakoztató és jövedelmező legyen. Kozismeretes a Vármegyei Gazdasági Egyesüle'nek ez iráuyu tevékenysége, különösen a balatonparti községekben, hol a neki való anyagokhoz megfelelően káka-gyékény és kosárfonó tanfolyamok tartásához nyújtott segédkezet. Zalavármegye feldolgozandó anyagban elég gazdag. Van gyékény, nád, káka s kosárnak való anyag. Van faiparhoz szükséges kemé íy és puha fánk. Ajánlatos volna, ha a Gazd. Egyesület a tanitók részére (ugy tudom, erre állami segítség is kapható) rendezne egy-két tanfolyamot — mint rendez az állam borászati, mezőgazdasági méhészeti stb. tanfolyamot — kizárólag megyei tanítók részére hol néhány órai elméleti oktatáson kivül tökéletes gyakorlati kiképzést nyernének a háziip ir ágaiban ugyanannyira, hogy kiki saját falujában sikerrel rendezhetne estélyi tanfolyamokat saját népének. Bizonyára legjobb kezekbe lenne igy letéve ez az ügy; mert ismerve a magyar tanítóság lelkesedé:-ét, szívesen állna a jó czél szolgalatában, hol jutalma sem maradna el. Népszerűbbé válna a nép tanitója, pedagógiai tudását itt is érvényesíthetné s a siker gjois lenne. Elérnék azt, hogy csupán >czekker«-ért nem menne ki a 5 megyéből, az országból külföldre (úgyis sok ki \ megy másra is) annyi pénz! A nép pedig nem töltené estéli csubukolássa! az időt s bizony, ha ' kevesebb a bűnre vezető alkalom, kevesebb a bűn! A Gazd. Egyesület szives megfontolása i tárgyául kérem az ügyet. Békefi László. ' Leányok az irodában. Amikor a szegénysorsu szülőket a mindennapos élet nyomorúsága rákényszeríti arra, hogy leánygyermeküket irodába adják, akarva, nem akarva, eleve számolnak azzal a körülménnyel, hogy elkerülhetetlenül kísértésnek teszik ki őket. A nagy általánosságban, becsületes kereskedők uem is a tiltott gyönyörök forrását látják női alkalmazottaikban hanem a becsületes értékes munkaerőt a mint ilyet, tisztességes bánásmódban is részesitik női hivatalnokainkat. Ez nyugtatólag hat azokra a családokra, amelyek rá vannak utalva arra, hogy a gyöngébb nem is hozzájáruljon keresetével a háztartás szükségleteihez. S éppen a főnökök tisztességérzetébe helyezett bizalom az, amely leküzdi, elnyomja az előítélet intő szavát, amikor a szülő irodába bocsájtja leánygyermekét. Nemrégiben egy hivatalnoknő esete foglalkoztatta a budapesti büntető járásbíróságot. A főnök ur ugyanis szemet vetett gépirókisasszonyára és elég vakmerően tisztességtelen ajánlatot tett alkalmazottjának. A becsületébon sértett, önérzetes leány nem ismerte el ezt a főnök jogot és tüstént ott hagyta hivatalát. Otthon sírva panaszolta el a történteket atyjának, aki felháborodásában levelet irt a csábitónak s részben mogleczkésztette, részben pedig követelte, hogy a fölmondási időre járó fizetését, adja ki leányának. A kereskedő ahelyett, hogy belátta volna botlását és kártalanította volna az ö hibájából kényúr nélkül maradt leányt, egyszerűen kapta a kér déses levelet és a méltatlankodó apát becsületsértés és zsarolás vétsége miatt följelentette a büntető bíróságnál. A biró, aki csak a levél tartalmát látta s nem mérlegelte azokat a lelki megnyilatkozásokat, amelyek az elkeseredett embert az inkriminált sorok megírására késztették, elitélte a panaszloüat. Hogy ötév fegyházzal, vagy csak a néhány korona pénzbirsággal sújtotta e a biróság a levél íróját, az a mi szempontunkból másodrendű kérdéssé törpül. Mi csak azzal a ténuyel foglalkozunk, hogy a főnök ur udvarolni akart s amikor alkalmazottja elmenekült ajánlatai elől s ott hagyta állását: az, hogy kenyér nélkül marac'.t, a főnök ur hibájából történt. Ez okból pedig, jog és igaz ság szerint, feltétlenül kártalanítani tartozik volt alkalmazottját. Ilyen körülmények között ezzel a büntető járásbirósági Ítélettel még nem nyert végleges elintézést ez a kinos eset, mely habár csak szórványos jelenség is, de nem lehet precedens arra, hogy a főnök urak látván, hogy komolyabb következményeket nem ven maga után — a jövőben vérszemet ne kapjanak. Mert hova is fajulna a helyzet, ha épen a főnökök, akik hivatottak arra, hogy védtelen hivatalnoknöiknek oltalmazóik legyenek, minden erkölcsi és anyagi felelősség nélkül, ilyen módon üldözhetnék ki a nőket hivatalaikból? A. t. sors utja. Irta: Ágh Ábel. Hazugnak hitted vallomásom, Azon a fényes, forró nyáron. Hazugnak a szent imádságot, Siró könnyet, a bűnös átkot. Kaczagva mentél forró fénybe, Én sirva sötét, hideg éjbe! Forró nyár fordult hideg őszre, Fény eltűnt a sötét felhőbe. Zöld levél hervad, zörögve hull, Sötét felhőnek könnye csordul. Tövises utat mért bolygod át? Kutatod a száműzött nyomát? Itt vagyok az őszben. Gyenge melegétől Tövises utamra im! végre virág női! Virág! De nincs s nem lesz illata, gyümölose, Közelgő telemet mi fénnyel betöltse! Én vagyok! Te voltál! A sors útját látod? Nékem tavasz az ősz, néked hervadásod! Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (89. közlemény.) Régi pénzt adott: Békefi József (32 db), Kohn Lajos, Mikoücs Ferencz (2 db), Nagy Imre (5 db), Farkas Béla, Berger György (5 db), Boscháu István (2 db), Déváu Pál (2 db), Löwenstein Sándor (7 db), Kemenczev Ferencz (4 db), Gombás József fógimn. tanulók. Régi sarkantyú' hozott Kohn Lajos fógimn. tanuló. Latot ajándékozott Boronyák Gyula fógimn. tanuló. (Folytatjuk ) Haerter. Hivatalos rovat. 8970. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1910. évi október 28 ára eső Zalaegerszeg r. t. városban magtartandó országos vásár, a m. kir. kereske delmi miniszter ur f. évi 82533. sz. engedélye a!ap]án kivételesen 1910 október 26 án fog megtartatni. Zílaegerszeg, 1909 november 19. Dr. Korbai, polgármester. 7974. 1909. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa »Skublics Jenő alapítványa elaggott és önhibájukon kivül elszegényedett. zalaegerszegi önálló iparosok segélyezésére® c?imü 1000 koronás alapítványnak 1908 julius 1-től 1909 junius 30-ig felszaporodott .s az alapító levél értelmében kiadaudó 47 kor. 93 f., azaz negyvenhét korona 93 f. kamatjára pályázatot hirdet. 1. Pályizhatik minden elaggott és önhibáján kivül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparos valláskülönbség nélkül. 2. A város képviselőtestületéhez czimzendö ] bélyegmentes kérvényhez csatolandó a pályázó ; szeg inysőgi bizonyítványa esetleges családtagok | számának és azok keresetíorrásának feltüntetésével s az elaggottságot igazoló városi tiszti orvosi bizr nvitvány. 3. A kérvény az 1909. évi deczember 10-ének délután 2 óráig nyújtandó be a városi polgármesteri hivatalnál. Kelt Zalaegerszegen. Zalaegerszeg r. t. város tánácsának 1909 év november 30 án tartott ülésébeD. Dr. Korbai polgármester. 9330. 1909. Hirdetm ny Közhirré teszem, hogy Zalaegerszeg r. i. város Alsóerdejében vágás alá kerülő műfa 1909. év deczember 6 án d. e. 9 órakor kezdődő nyilvános í-zóbeli árverésen szálanként készpéní fizetés mellett fog eladatni. Zalaegerszeg, 1909 november 30 án. D> . Korbai, i olgarinsiter. A mertékekroi. Vagyis: az Igazság:ói A kolozsvári mérlegtanfolyam záróvizsgája. — Kolozsvári tudósítónktól. — A kolozsvári áll. technologiaí iparmuzeumb'.n mult héten fejezték be a misodik mérlegtanfolyamot. Az első ez év jumu< havában szintén itt folyt le s a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara kérésére a l<or«skedel >mügyi miniszter ezt kísérlet képen eu <_• élyezte. Az országban tehát ez a kolozsvári kísérlet volt az első. S ez olyan sikeresen bevált, hogy a miniszter szükségesnek látta megismételtetni. A második tanfolyamra is annyian jelentkeztek az ország különböző részeiből mérlegkészitő mechanikus, szerkovács, gépési és lakatosmesterek, hogy nagyrészét vissza kellett szoritaai s a miniszter csak a kolozsvári kamara területén lakóknak, számszerint 16-nak adta meg a részvételi engedélyt. Kevés tanfolyam dicsekedhetik ekkora sikerrel, a , mit itt elértek. Ennek oka az, hogy a nagyon : praktikus s minden izében a gyakorlati élethei ' simuló tervet tudott csinálni a kolozsvári iém; ipari szakiskola igazgató, M.gyar Endre. E terv j keretnek jeles előadók és tanitók ügybuzgalma • és képzett elméje tartalmat tudott adni. Az els6 siker felbuzditotta a vezetőket és résztvevőket, a