Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-25 / 47. szám

4 MAGYAR PAIZS 1909. deczember 23. Mértékhitelesítők szakegyesülete. A nyár óta több helyről kapott szerkesztősé­günk levelet, melyben kérnek, hogy adjunk he­helyet annak az óhajtásnak, hogy a mértékhite­tesitők egy egyesületbe tömörülhessenek. Erre a czélra egyik egyesület a műszaki egyletbe való belépést javasolja, mig többen, a mértékhitelesí­tők különleges érdekeire és működési közére való tekintettel, önálló egyesülést tart czélrave­zetőnek. Tekintettel arra, hogy ez az egész in­tézmény mint állami szervezet alig egy éves, tehát nagyon fiatal, az önálló szervezkedés látszik a legczélravezetöbbnek. S miután a hozzánk inté­zett levelek csak nagy általánossággal körvona­lozzák a czélt, melyet elérni óhajtanak az egye­süléssel, felhívjuk a mértékhitelesítő urakat, hogy szövetkezésük szükségességét ós czélját.a »Magyar Paizshoz« irt levelekben részletesebben fejtsék ki. Kezdetben nem szükséges, hogy azok, akik a nyomdafesték által feszélyezve lennének, a nevüket aláírják. Elég, ha a szerkesztőséggel közlik a nevüket. Mi a mértékhitelesítők kíván­ságához képest inkognitójukat szigorúan meg­őrizzük. Legyen bárkié ez a dicsőség, hogy a mértékhitelesités hasznára szerencsés és egész­séges gondolatokat vet fel, a közé lesz a haszon, amely a jól megvitatás után helyes kezdeménye­zéssel létrejövő egyesülésből származhatik. Lapun­katnyitva tartjuk a megnyilatkozó óhajtásoknak és javaslatoknak. Az első időszakos hitelesítés. Az első időszakos hitelesítés az egész ország­ban befejezést nyert. Akik arra a kijelölt vidéki központokon nen jelentkeztek, vagy akiknek mér­téktárgyai az elfő hitelesítés hibahatárain tul voltak, azok mértéktárgyaikat a hitelesítő hivatalok székhelyein kötelesek még ez évben bemutatni. Nem tudjuk mennyi lehetett az idei bevétele az államnak az időszakos hitelesítésből, de ugy hisz­szük a kiadásokat nem sokkal haladhatta tul. Érdemes lenne, és a tisztviselő társakra kívánatos is, ha egyes mértékhitelesítő urak az idei első kiszállás idején szerzett tapasztalataikat bejegyez­nék és a sMagyar Paizs«-űak közlés végett be­küldenék. j Mérleg- sulykészitők s javítók; ^értéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállítóita Borbély Márton. — Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbüdrogmegye: Kula. Scherer Károly mérleg- j gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia raéleggyártók és ® javítók. Paldnlca: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javító. Baranyamegye: Pécs. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kerék­pár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja Békésmegye: Orosháza. Katona Imre tizedes számadóé ós rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Miskolcz Nnup Mihály szeikovács suly- ós mérlegjavitó, Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mórlegkósziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mórtókkészitő. Fiume: 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye Gölnkzbányán 1 lakatos mérleg­készitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Báromszókmegye: 16 bádogos Űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 Aézdivásdr helyen. J.sznagyiunszolnokmegye: Jászberény. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával s még 3 méitéktárgvkószitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg ós sulykószitő, javitó. Gilovits József kádár, mértókkószitő, s 1 pléhes, űrmérték készitő. Első Erdélyi mértikkészitö műhely Kolozsvárt. Ircda Mátyás király-tér 25. Ipaibank. Tele­fonszám 60. Műhely : Szép-utcza 1 Teleton sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít és> javit. A mértéktől vény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megren­deléseket, gyorsan ós gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörénymegye: Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készitő s javitó. Liptőmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg­készítő. Máramarosmegye: Mdramarossziget. 1 mérleg ­javító. Maros-Tordamegye : Szászrégen. Mermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték keszitő Losonczon Füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziális mórleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakíg. Zwarg és Ringeisen testvérek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hid­mérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasuli mozdony mérlegek, hid-, marha- és raktáii mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s í villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, száza­dos mórlegeket készit ós súlyt taráz. POZSOUJmegye.' Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő ós javitó. Szebenmegye: 1 hid és iaktármórleg gyár, javí­tással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mü­és géplakatos — mindennemű mórlegek ja­vítása ós tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyáro ok, legkisebbtől a legnagyobba­kíg, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, rcórieg­keszitő 8 javitó. S kivüle még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso­ván, Verseczen, Temesvárt. Treucsénmegye: Trencsén. Némák József mű­lakatos, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos ürmértókkészitő Székelyudvarhelyt 08 Székelykereszturt. Ungmegye: Lngvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készitő ós javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület ós műlakatos gyára, mérlegjavitó. Adatok nincsenek a következő megyékből: Abauj, Bars, Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csong­rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, Kisküküllő. Komárom, Moson, Nagykliküllő, Nyitra, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok­Doboba, Tolna, Tordaaranyos, Torontal, Trencsén Turócz, Ugocsa, Veszprém, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Heti hirek Helyiek. A zalavármegyei függetlenségi és 48 as párt folyó hó 27-én d. e. 11 órakor Zalaegerszegen az Arany Bárány szállóban pártgyülést tart Bosnyák Géza elnökkel. 1. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt állásfoglalása a pártszakadás miatt. 2. A lemondás folytán megüresedett alelnöki állás betöltése. 3. Jelentés a lefolyt vármegyei nép­gyűlésekről. 4. Indítványok tárgyai. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Fángler Bela a Gróf Batt­hyány Pál főispán bucsuvacso­ráján fillérekből gyűjtött . . 53 K 70 f. Barossligeti vendéglő idegen szavakért Zalaegerszeg . . . — K 33 f. Múmia társaság Arany Bá­rány Zalaegerszeg .... 3 „ — „ j Mai gyűjtésünk összesen . . 67 K 03 í. Hozzáadva a múltkori (21065 K 01 f) összeghez í a Magyar Paizs gyűjtése máig 21122 K 04 fill. É Közeledünk a kivi­telhez. Kérjük azokat a családokat, a hová gyűj­tő-iveket küldöttünk, 3 „Zalavármegye Hölgyei­ig hez" czimezve, szives­JJ> kedjenek bármi csekély összeggel hozzájárulni. Nem áldozatot kérünk, csak egy kis figyel­met s egy-két fillért s a borzasztó bitófákra való emlékezést . . . Szólunk Zalavármegye tanítóihoz is. Már kiszámította volt egyik tanitó kartársunk, hogy csak minden tanuló gyermek egy kraj­czárt ha ad: tenger pénzünk van a szoborra. \ — Gyűjtsetek egy-egy krajczárt s küldjétek j el mi hozzánk . . . i A „Gyűjtsünk" szakasz mindig hozott valamit j szent emlékű hősünknek a szobrára, mig a Gróf ) Batthyány család Zalaegerszegen lakott. Főispá­nunk távozása is áldásos volt erre. A bucsu ' lakomán a közönségnek csak a távozásakor állott elő Fángler Béla, hogy egy-egy fillért összeszed­jen s igaz, hogy Bosnyák Géza a szoborbizottság elnöke és Inkey Kálmánné a szoborbizottság védője egy egy tízkoronás aranyat tettek a tányérba, de mi csak filléreket dobtunk s mégis összegyűlt 53 korona és 70 fillér. — A porszemekből szikla alakul. A rokkant iparosok számára Gróf Batthyány Pálné — Inkey Valéria őméltósága 500 koronát adott. Az ipartestület kebelében egy idó óta ' gyűjtenek az elaggott és munkaképtelenné vált iparosoknak segélyezésére. A választmánynak • egyik buzgó tagja, Breisach Sámuel jár ebben a >; gyűjtésben legelöl jó pMdával, a nemes grófné ; is Breisach kezébe tette le az 500 koronát, hogy ! kamatját juttassák éveaként az arra rászorultak­i nak. A uemes adományban világosan látszik az : iparosság megbecsülése. Tosch Károly szállodás 40 koronát adott az ! elaggott iparosok segélyezésére s a Gharra Kadi­I schának 10 koronát. Pásztorjáték. A kath. legényegylet saját helyí­< &égében határos é; szép karácsonyi pásztorjátékot rendez deczember 23. 24. és 25 én. A kath. legényegylet farsangi mulatságát amely élvezetet nyújtó válogatott műsorból lesz össze állítva, — a Koronában február <í-án fogja megtartani. ! A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egy­' lete könyvtára javára, 1909 november 28-án (vasárnap) az »Arany Bárány* dísztermében tánoz­czal egybekötött Művész estélyt tart. Kezdete 8 órák ír. Helyárak : Páholy 8 K. Ülőhely I — III. sor 2 K; IV—IX. sor 1 K 60 f; a többi sor 1 K 20 f. Állóhely 1 K. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Jegyek előre válthatók Badó Henrik uc kereskedésében. Műsor: Nyitány. Magyar dalok; zongorán előadja Bubics Tivadar ur. Keresem az Istent. Irta Ábrányi Emil; szavaljaSzalay Sámuel ur. Trio. Előadják : Goldmann Aladár ur hegedűn, Leichner Hermán ur violán ; zongorán kiséri Brüll Szidónia k. a. Egy baleset. Dialóg; előadják Nagy Irén k. a és Holczer Ernő ur. Melodráma Elő­adják Heincz István ur és Kuruez János ur. Férfi négyes. Esküvőt tartott e hó 20-án Bedő Vendel Vizsy Mariska kisasszonnyal. A Korona vendéglőt Nagy Dezső a napokban vette át Lelovics Boldizsártól, belsejét újra ala­kította, vasárnap megnyitó is volt s tegnap a főispáni bucsu lakoma epeu emlékezetes megnyi­tója vala az uj vendéglősnek. Meg is volt elégedve vele a fényes nagy társaság. Nagy Dezső külön • ben is népszerű ombar s jó hírben van a ven­déglősök között. Szabadlicseum. A helybeli Irodalmi és Művé­szeti Kör által hirdetett szabadliczeumban hétről­hétre szebbnél szebb előadások kerülnek sorra, melyek a művelődés általánosítását, a szép ós hasznos ismeretekben való könuyed és kevés fáradsággal járó gyarapodást szolgálják. Legutóbb Csiky György főgimn. tanár adott elő nagy hozzá­értéssel, a tárgy iránti bensőséges szeretettel a görögök és rómaiak művészetéről. A művészetek kialakulásának feltüntetése és osztályozásuk után a görög szobrászat három korát ismertette az előadó, legfőbb képviselőikben, közbeu-közben megemlékezve a rómaiak művészetéről. Ezek az

Next

/
Thumbnails
Contents