Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-11 / 45. szám

1909. november .11. MAGYAR PAIZS 3 Ugyanígy állunk a községi takarékpénztárnak »adományozott« 200000 kor. alaptőkével is. A város adóssága 200000 koronával nagyobb lesz, de ez a vagyon megvan a város tulajdonában maradó községi takarékpénztár vagyonában. A város házi pénztárát terhelni fogja a 200000 kor. évi törlesztési részlete, de ez bőven mégtérűl a községi takarékpénztártól remélhető 'jövedelmei által. A város által kezelt alapok készpénzeivel ugy állunk, hogy azokból ma alig valami áll a város rendelkezésére, mivel azoknak a legnagyobb részét a város a saját czéljaira az alaptól kölc»ön vette. Ugy, ahogy a kölcsön tőkét vissza fizeti az alapoknak, s fizeti okvetlenül az alapok tőkéjének a kamatai'. Ezeknek az alapoknak az összege körülbelül 150000 koronára megy. Ugyanennyit tesznek ki az árvaalapok. Amennyiben készpénzben megvannak, a képviselőtestület évenként hozott határozatai értelmében a helybeli takarékpénztárakban nyernek elhelyezést s 4 °/o-os kamatot hoznak az illető alapok javára. Magának a városnak, mint jogi személynek, illetve e nagyközönségnek semmi haszna belőle nincs. A fent javasoltam indítványok elfogadása esetére a 200000 koronán felül még körülbelül ez a 300000 korona is a takarékpénztárnak fog rendelkezéseire állaDi s ebből sem a takarékpénztárra, sem a város közönségére veszedelem vagy kár nem háromolhat, mivel abban az esetben, ha a takarékpénztár tervszerű forgalmában a hitelt kérőknél kihelyezni nem tudná, s addig amig nem tudná, a takarékpénztárnak módjában áll a felesleges készpénztőkét egy másik pénzintézetben gyümölcsöztetni éppen ugy, amint ezt a város tette eddig. A város kezelése alatt álló ezeket az alaptőkéket s az árva alapokat, tehát a községi takarékpénztár, mint más egyéb betétjeit kezelné, a többi várható betéttel együtt, amelyért, a dolog tormészetéhez képest az egész város közönsége tartozik felelősséggel. Ebből az okból, biztonság tekiutetében, nagy mértéiben fel'ilmulja a többi pénzintézetet. Ezeknél csupán a részvényesek a rendszerint befizetett részvénytökéjükkel felelnek az esetleg szenvedett károkért. Az igazgatóság és a felügyelcbizi ttság a saját vagyonukkal csak abban az esetben, ha bűnös manipulácziókkal, vagy vétkes gondatlansággal kezelték az ügyeket. l)e mivel sok esetben ezeknek a felelőssége seui teljesen kielégilő, mivel megtörténhetik, s amint a kikezeli s és a soproni takarékpénztárak bukásánál láttuk, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottságnak az öszszes vagyona sem volt elégséges az elveszett betéiek kielégité .söre, n reszvenyesek bői alakult takarékpénztárak törvényben megbatározott felelőssége mellett sem nyújtja azt a/ absolut biztonságot, amit a községi takarékpénztár nyújthat. Messzire kalandozás jeliegévei bírna annak a feltevése, hogy megtörténhetnék a/, hogy egy város minden lakója teljesen elszegényedhetnék. Emellett is csak sz a helyzet állhatna elő, hogv a vagyon, különösen a fekvő birtok és a ház az elszegényedett, tön-ere jutóit osztály kezéből egy másik, jobb módú osztály kezébe jut. De bárkinek a kezébe jutna is a vagyon, természeti lekötöttségénél fogva kiiiem költözhetik, elnetn vihető, s ez a vayyon sok, sok millióra menő összegre nézve kielégítési alap. Ugyanezen kielé gitési alapot képező vagyon tulajdonosainak javára szolgál a községi takarékpénztárnak minden haszna is. Erre a haszonra a város közönsége a legnagyobb bizonysággal számithat. Ehhez alig férhet valami kétség, forgalmi tőkéről egyelőre külön gondoskodni n«m kellene, mert ehhez bőséges alapot nyújtana a város által adott 200000 korona alaptőke és a 300000 koronát kitevő városi alapok tökéje. Az említettem biztonság mellett igen szerény számítással a betétek összege hamarosan elérné a félmillió koronát. Az élképzelhető rövid idő alatt tehát a városi takarékpénztárnak rendelkezésére állana gyümölcsöző kihelyezésére egymillió korona. Fentebb már felhívtam tisztelt képviselőtestület figyelmét Udvardy Vincze képviselő ur által leszögezett tényeire, arra, hogy az újonnan nem kisszámban felállított pénzintézetek mellett a legrégibb takarékpénztár pénztári íorgalma és az évi nyeresége öregbedett. Ez a példa szemünk előtt vau, enuek igazságáról bárki meggyőződhetik, ha meggyőződést szerezni hajlandó. Semmiféle okunk nincsen arra a feltevésre, hogy a létesítendő községi takarékpénztárt a hitelt keresők nem fogják majd felkeresni. Erre őket legelső sorban a kamatláb olcsóbbsága fogja elcsábítani. Az igazgatóságnak nem áll majd érdekében bokros érdemeket sze- j rezni az aránytalan sok nyereség elérése által, tehát egyrészt nem fognak hitel engedélyezésénél I befolyások érvényesülését megengedni, hanem j igazságosan és tárgyilagosan fogják a hitelt kere- | sők hitel képességét megítélni, másrészt ezzel az | eljárásukkal a könnyelmű hitelt kérőket is elfogják j riasztani. Udvardy Vincze képviselő ur terjedelmes dolgozatában kimutatott sok példa közül figyelmet érdemel a következő városok takarékpénztárainak jövedelmezősége: Nagykörös városa a községi takarékpénztárának alaptőkéjére 200000 koronát adott. Az 1905. évben ez a tőke a tartaléktőkékkel együtt 293549 koronára szaporodott. A város vagyona tehát, — a kétszázezer korona is a városé, — az alapítástól kezdve 93349 koronával szaporodott. Ugyan ebben az esztendőben a tisztviselők és a személyzet fizetésére és egyéb kiadásokra a takarékpénztár elköltött 11978 koronát, az igazgatóság és a felügyelőbizottságnak jutalmazására felhasznált 12188 kor. s átadott a város házipénztárának 60233 £or. 62 fill. tiszta nyereséget. | Hogy tiszta képét nyújthassam annak a helyi zetnek, amit ez a takarékpénztár elénk tár, hozzá i kell tennem, hogy Nagykörös városának évi zárj számadása nem á'l rendelkezésemre, csak a I takarékpénztár mérlege és zárszámadása. Nem j tudom megállapítani azt, hogy a városnak készea ! volt-e a takarékpénztár alapításához szükséges í 200000 koronája, vagy akként fedezte-e ebbeli j szükségletét, amint azt én tervezem : kölcsön utján, j Tételezzük fel ez utóbbi esetet: ebben az esetj ben a város a kölcsön vett 200000 koronának | az 5 35% kamatja fejében a hitelezőjének fizet ! évenkint 10.700 koronát évi annuitás fejében, s | igy a város közönségének a tiszta nyereségből a ! saját czéljaira 49533 kor. 52 fillér marad meg. j Fogyott ezenkívül a tartozása a törlesztett tőke i részlettel és szaporodott a vagyona a 93349 ? koronára emelkedett alap és tartaléktőkének j 1905. évi 4°/o os kamatai fejében 11733 kor. 96 fillérrel. Mindehhez még hozzá kell adnom, hogy ' a városnak adott 437365 kor. 97 fill. kölcsön i előleg czimén, s ennek kamatait az évvégi jelenj tés-3 szerint 3V2

0/o ra szállította le. Nagykőrös j városa ahelyett, hogy egy budapesti banknak I fizetett volna 5.35°/o kamat fejében 23196 kor. 92 fill. a saját takarékpénztárának fizetett 3.5°/8 i fejében 15287 kor. 77 fillért s igy megtakaiitott 7909 kor. 15 filllért, az 1905. évi tiszta nyeresége tehát minimálisan a város javára ténylegesen 69176 kor. 63 fill. volt, nemis számítva a kölcsön szerzéssel járó költségeket s az árfolyam diferencziáit. Minő tündéri perspektivá nyílik a város közöní sége előtt ha arra gondol, hogy mi is ennyire • vagyunk a községi takarékpénztárunkkal! Nagykörös városának a 200000 koronája egy i évbeu 69176* kor. 63 fillért jövedelmezett: egvj százezer koronája tehát a 34588 kor. 21 fill. s ! igy minden 100 koronára 34 kor. 58 fill. vagyis 34 6°/o ot hajtott, pedig az évi jelentése szerint: • »a köicsönök' t a lefolyt évben is a lehető mérj sékelt kamatra folyósították és oly alacsony kamatot szedtek, hogy ezzel ügyfeleik hitelszükségleteit . igen olcsó kamattal elégítették ki.« Meg kell még jegyeznem, hogy Nagykőrös köz; ségi takarékpénztára az 1905. évben több 20 j millió korona forgalmat csinált. Nagybinya város közönsége a takarékpénztár i létesitéséré 500000 koronát adott. A takarékpénz- i ; tárt 1868. évben tulajdonképen semmiből, a gyámi J biztosításokkal ellátott 44000 kor. értékű kötelez- | vényekből alapította s a regále váltság kötvényei- | cek értékéből emelte fel az alaptökét 1895. év- : ben az 500000 koronára. Az 1906. évi takarékpénztári zárszámadás szc- j rint az 500000 kor. alaptőke 54074 korona 14 ! fillérrel gyarapodott. ; Ha ma Nagybánya város közönségének eszébe '< jutna az, hogy gyakorolja azt a jogát, hogy bármelyik pillanatban beszüntesse a községi takarékpénztárt, nemis szólva az évenként húzott jöv2- ; delmekröJ, az 500000 koronája helyett vissza kaphatna 554074 kor. 14 fillért. Józan okot a takarékpénztár beszüntetésére nőm találhat, mert habár az 1906. évvégi kimutatás szerint a pénztári forgalma nem csekélyebb összeggel mint 415686 kor. 66 fillérrel apadt több mint 5 és fél millió pénztári forgalom mellett kimutat 62286 kor. 74 fill. nyereséget s ezt akként osztotta fel, hogy a tartaléktőkének 3114 kor. 34 fill. a városi nyugdíj alapra 1868 kor. 66 fillér jutalékokra és költségekre 11443 kor. 01 fillér a városnak nyereségére 45860 korona 79 fillért juttat. A forgalmi kimutatás szerint tiszti fizetésekre a takarékpénztár elköltött 11592 kor. 74 fillér, kezelési költségekre 1871 kor. 46 f, felszerelésekre 1030 kor. 19 f, vegyes kiadásokra 27022 kor. 87 f, jótékony czélra és nyomtatványokra 230 kor., jutalékokra 9671 kor. 08 f, az alaptőke kamataira 3940 kor. 04 f, adókra és illetékekre 14419 kor. 30 f, vagyis amellett, hogy 57777 korona 68 fillér kiadása volt, megmaradt a városnak a javára a fent mondott 45860 kor. 79 fill. tiszta készpénz haszna. Egyszerű összeadással megállapítható, hogy a város tiszta nyeresége az 1906. év végén a 45860 kor. 79 fill. kívül a 3. és 7. alattiakon felül a nyugdíj alapra adott 1868 kor. 60 fill. együtt 52699 kor. 62 fii), volt a valósággal. Ha 500000 kor. jövedelme 52690 kor. 62 fill. volt egy évben, akkor 100000 kor. jövedelmé 10539 kor. 92 fill. volt egy évben, s igy 100 kor. évi jövedelme 10 kor. 53 fill., százalékban kifejezve 10.5o/o volt. Meg kell itt jegyeznem, hogy a f. félévi kimutatás szerint a városi takarékpénztár a város házipénztárába 100000 koronánál többre menő tiszta nyereséget szolgáltatott be s kilátisba helyezte, hogy a f. évben is legalább ennyit fog a városnak juttatni. Zalaegerszegre nézve ulyan vérmes remények, amire egyenlőre gondolni sem lehet. Kisújszállás város a 137. kig. 907. sz. átiratában arról értesiti a polgármesterünket, hogy a községi takarékpénztár a 213300 kor. alaptőke után a városnak megfizetett 5°/o-os kamaton felül 1893. év óta 200000 kor. tiszta haszonnál több jövedelmet nyújtott a városnak s a tartalék tőkéje 52724 kor. koronával emelkedett. Földes község a községi takarékpénztár alapítására 240000 kor. adott. Ez 1905. évben a tartaléktőkével együtt 274700 koronára szaporodott. Ez évben 20646 kor. tiszta nyereséget adott a város pénztárába. Hat évi fennállása alatt 158315 koronát jövedelmezett a tartaléktőkével együtt. Érdekes a Hajdúböszörményi községi takarékpénztár 1905. évi jelentése. E szerint a várostól kapott az alaptőkére 100000 koronát, amely ez évben a tartaléktőkéjével 126147 koronára szaporodott fel. Tartaléktőkéje 1899 ben már 86917 koronára emelkedett, de ebben az évben kétes követelések czimén 93792 koronát leirt. 1802. év óta 1906. évig a városnak mégis 304883 korona tiszta nyereséget juttatott. A Franzfeld községi takarékpénztár összesen 40000 kor. alaptőkével indult meg. Tartaléktőkéje az 1905. év végén már 53451 koronát tett, tehát jóval felülhaladta az alaptökéjét. Ez évben 18058 koronát jutta'ott a városnak. A Bégaszentgyörgyi községi takarékpénztár 22157 korona alaptőkével kezdette meg a működésé*. Az 1906. év végén a tartalék tökéje, amit mindenkor a tiszta jövedelem egyrészét jelenti, 19016 kor. volt s ez évbeu a tiszta haszna 1515 koronát íe't ki. Ezek a példák s ezek a számok ékesen beszélnek. Ezek ellen érvelni nem lehet, a lelkiismeretlen könnyelműség vádjának elvállalása nélkül lehetetlenség. Ehhez észszerű ok s tapasztalatok által, nem pedig a helyzet nyújtotta alkalom által adott jog kell. Ismételten hivatkozom a helybeli takarékpénztárak példájára, amelyeknél az tapasztalható, hogy az évi forgalmuk évről-évre növekedőben van. A Zalavármegyei takarékpénztárnak az alaptőkéje 60000 korona. Az 1908. év végével a tartaléktőkéje 70000 koronára emelkedett. Amellett, hogy adókra 10556 kor., tiszti fizetésekre 8765 kor., kezelési költségekre 2654 kor., napi illetményekre 1452 kor., vesztességek leírására 1648 koronát fordított, a tiszta nyeresége 21288 korona volt. A Zalamegyei közp. takarékpénztárnak az alaptökéje 160000 korona, tartalékalapja az 1906. év végén 128910 kor. volt, amely az 1907. év végével 6435 koronával növekedett. Tiszti fizetésekre 12030 kor., lakbérre 2000 kor., betét kamat adóra 7748 kor., napibiztosokra 1800 kor., üzleti költségekre 4450 kor., adókra és illetékekre