Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-28 / 43. szám

2 éví a G Y A K P A I Z S 1909. október 28. czikkeké — emelkedett 3'42%-feal, amely adatok határozottan a hazai iparnak csaknem 7%>-os erősödését jelentik. Hogy 1905 ben a készgyártmányok behozatalának arányszáma oly nagyot csökkent, 4 33°/o-ot, az határozottan az 1905. évi hazafias felbuzdulásnak tulajdonitható s. hogy 1906 ban ez az előnyünk egy százalékkal ismét visszaesett, azt tulajdonítsák maguknak azok, akiknél az iparpártolás csak szalmatüz volt. Mindenesetre örvendetes mégis, hogy a sokat gúnyolt szalmatüznek csak alig negyedrésze aludt el. 1906-ban a készgyártmányok behozatala 1'033 millió korona idegenbe jutását jelenti, amely összeg az ipari fejlődés és iparpártolás nélkül csak ebben az évben is 30 millió koronával lett volna nagyobb. Hogy ez a 30 millió korona hazánkban visszamaradt, abban valamelyes részünk Dekünk is, a sokszor lesajnált és kigúnyolt iparpártolóknak is van! De lássunk egy pár részletet is. Akik a hazai kész bőrkeztyük vásárlására tértek át, azok büszkén mutathatnak rá, hogy a behozatalt észrevehetően — a fogyasztás természetes növekedésétől eltekintve is — apasztották, mert e czikkből 1901-tól 1905-ig 633 ezer és 1905-től 1906 ig ujabb 419 ezer koronával csökkent a behozatal. (2.532 ezerről 1.899 ezerre, vagyis 1*480 ezer koronára!) A hazai gyufaíogyasztók Í3 1901-től 1905 ig a behozatalt 60 ezer, mig 1905 tői 1906 ig ujabb 318 ezer koronával apasztották, ugy hogy amig 1901-ben a gyufabehozatal 780 ezer koronát tett ki, 1906 ban már csak 402 ezer koronát. A stearin gyertya behozatalunk is, amig 1901-től 1905-ig csak 12 ezer koronával csökkent, addig 1905-ről 1906-ra, tehát egy év alatt 424 ezer koronával (1.932 ezerről, 2.921 ezerre, vagyis 1.497 ezer koronára!) Sajnos, hogy pl. a dobozos levélpapiros behozatal, bár e czikknél joggal várhattunk apadást, fokozatosan növekedett 1901-től 1905 ig 236 ezerrel és 1906-ra ujabb 245 ezer koronával (2.017 ezerről 1.253 ezerre, vagyis 1.498 ezer koronára!) Ha ezekből az adatokból vonnánk következtetést a kereskedők hazafiságára, sajnos, papiros kereskedőink hazafisága mélyen alatta maradna a füszerkereskedőké alatt. Szóval elmondhatjuk, hogy az 1905—906. évi rendszertelen iparpártolási mozgalmunk legalább is harmincz millió korona hasznot hozott nekünk és ugyanannyi kárt okozott az osztráknak. Bár sokan voltak annak idején, kik gúnyosan hangoztatták, hogy az iparpártolás ideje alatt az osztrákok sokkal több iparczikket hoztak be és mi többet vásároltunk osztrák holmit, mint azelőtt, mégis ma megállapíthatjuk osztrák hivatalos adatok alapján is, hogy a nekihevült magyar iparpártolási mozgalom az osztrák gyárakra nézve, nemcsak nagy gondot adó volt, hanem azoknak nagy anyagi kárt is okozott. Csak olvassuk el a bécsi kereskedelmi kamara akkori jelentését, az abban megnyilvánuló elkeseredés eléggé igazolja, hogy az egész osztrák közgazdasági élet mennyire rá van utalva a magyar vásárló közönségre s mennyire irgalomba jön, hacsak emlegetik is az osztrák bojkottot. Ha csak egy hónapig tart 1906-ban a magyarországi elkeseredés, az osztrák gyárosok és kereskedők már szervezkedtek, hogy deputácziót küldjenek a császár elé, amiut tették ez év elején, a törökországi bojkott miatt . . . Nem oly kis jelentőségű tehát a legkisebb bojkott-mozgalom sem az osztrák közgazdaság szempontjából, mint azt sokan hiszik első pillanatra. Nekünk az osztrák munkáját adja el, mig tőlünk a mindennapi élelmét nyersen vásárolja. Mi egy évig ;s eljárhatunk tavalyi ruhánkban, de az osztrák egy hétig sem birja ki éhesen. Mi lehetünk rongyosak az osztrákok viszont bojkottja miatt, de jobban fogunk táplálkozni, mint azelőtt; mig ellenben az osztrák nem eheti meg a rongyát, ha a nyakán hagyjuk azt. Ne nézzük azért oly pesszimisztikusan az idők folyását, mikor vakmerően ököllel mer arezunkba csapni az osztrák. Hogy az arezunkba csapó ököl oly izmos, az kizárólag nekünk köszönhető, de hogy az ököl izmait elveszítse, az is tőlünk, öntudatra ébredésünktől függ. Ne vezettessük tehát magunkat a kicsiny hitüektől és ne nézzük le az iparpártolási mozgalmakat, mert bármily szegények is azok, egyelőre mégis hasznát látják a nemzet vérkeringését illetőleg, de romlását jelentik az osztráknak, ha a visszatorlás fegyverévé . élesülnek. R. H. | A független magyar nemzeti bank. I j Emiitettük, hogy a zalaegerszegi nagy népgyűlés táviratban üdvözölte a nemzeti banknak ez idő szerinti első apostolait: Kossuth Ferencz minisztert, Gróf Batthyány Tivadart, Holló Lajost és Juszth Gyula képviselőházi elnököt. Juszth Gyula házelnök a következj táviratban válaszolt Bosnyák Gézának; »Igen tisztelt Pártelnök Ur! Rendkívül nagyra veszem és melegen köszönöm a zalai függetlenségi párt szives üdvözletét most, amikor az országos függetlenségi párt a derekán áll az elvei érvényesüléséért folyó küzdelemnek s amikor erőt és kitartást merit a választó közönség lelkes támogatásából. Bizom benne, hogy Zalamegye hazafias választó közönsége a harcz egész folyamán rendületlenül megáll a nemzet igaza mellett.« Népgyűlés Alsólendván. Az önálló magyar bank érdekében vasárnap immár a negyedik nagy népgyűlést tartották Zalában. Volt Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Sümegen. A negyedik most vasárnap volt Alsólendván, mely nagy volt és hatásos volt. Arról tudósítanak onnan, hogy az eddigi kép viselő, Nyáry Béla néppárti, semmi szín alatt sem fog többé ott föllépni — látván a hangulatot. Az összegyűlt közönséget 5—6 ezerre teszik. Szombaton délután már lobogódiszben úszott a város, hirdetve a következő nap eseményét. Vasárnap már kora reggel talpon volt a város közönségének jó része, hogy siessen a reggeli von ltokkal érkező vendégek fogadására. Kivouult az ifjúságból alakított lovasbandérium, az érkező vendégek számára csokrokat vivő tizenkét fehérruhás leány, a tüzoltóegylet, az ipartestület, az iparás olvasókör, az iparos és kereskedő ifjak egyesülete testületileg, azonkívül a város intelligens elemei, majdnem kivétel nélkül. Valamivel 7 óra után ért be a Csáktornya felől j ivó első vonat, melyen a képviselők jöttek: Csizmazia Endre, Dobrovics Milán és Markos Gyula. A képviselőket Isoó íerencz helyi elnök üdvözölte, a tehérruhás leányok pedig mindegyiküknek szép bokrétát nyújtottak át. Azután a képviselők is küan maradtak, hogy a közönséggel együtt bevárják a félóra múlva érkező egerszegi vonatot, melyen jött gr. Batthyány Pál a megye főispánja, nejével és kíséretével. Lelkes éljenzés fogadta a főispánt hozó vonatot, kit dr. Józsa Fábián járásorvos üdvözölt szép szavakkal, majd a fehérruhás leányok lepték meg ugy öt, mint nejét és kíséretét egy-egy szép csokorral. Ezután megindult az impozáns menet. Elöl a lovas bandérium, utána a tűzoltó-testület, azután a fehérruhás leányok, majd a vendégeket és a fogadó küldöttséget vivő hosszú kocsisor jobbról és balról a testületek tagjaival és lelkes közönséggel körülvéve. Lassú léptekkel haladt a menet a Korona szállóig, ahol a nagy téren volta népgyűlés színhelye. A jelzett vendégeken kivül már előző nap megérkeztek Bosnyák Géza, a zalamegyei függetlenségi párt elnöke, dr. Hajdú Gyula, a nagykanizsai függetlenségi párt elnöke, Nedeczky Jenő, a függetlenségi eszmék lelkes harezosa, a nemzeti ellenállás idején a szövetkezett pártok zalamegyei elnöke. Eljöttek azután a csák tornyai, a novai és letenyei szomszédos járások főbirái. A gyűlés ideje 11 órára volt kitűzve, a nép azonban már jóval előbb kezdett gyülekezni s fél 12 felé már ezrekre szaporodott. A gyűlést Isoó Ferencz elnök nyitotta meg, miután a helybeli dalárda a Himnuszt már elénekelte Tóth Pál vezetésével. Utána Teke Dénes jegyző olvasia fel a következő határozati javaslatot: Az alsólendvai választókerület magyar-, vendés horvátajku választópolgárainak minden rétege nyelv és érzelembeli különbség nélkül egyérteimüleg ellene van a közös Osztrák-Magyar Jegybank által eddig élvezett szabadalom meghosszabbításának és kívánja egyrészről az önálló magyar nemzeti jegybanknak 1911, évbeni felállítását; másrészről az Ausztriával közös vámterület megszüntetését és a külön vámterületnek 1917. évben történendő megvalósítását! Jelen népgyűlési határozatnak tiszteletteljes felterjesztése utján azért fordul ezen választókerület közönsége bizalommal az országos függetlenségi és 48-as párt központi vezetőségéhez, hogy a magyar nemzeti állam kiépítésének mellőzhetlen előfeltételeként ezen két nagyhorderejű intézménynek kellő módon és időben való előkészítésével ugy az önálló magyar nemzeti jegybanknak 1911-ben felállítását, mint a külön magyar vámterületnek 1917. évben megvalósítását biztosítani, lehetővé tenni és ezen közczél elérkezéséhez szükséges rendelkezések haladéktalan fogauatbavételéiől késedelem nélkül gondoskodni méltóztassék. Ezután az egyes szónokok következtek. Beszéltek: Bosnyák Géza, Dobrovics Milán, Csizmazia Endre és Markos Gyula, mindannyian szépen, lelkesen és nagy hatás mellet. Különösen nagy hatást ért e! Csizmazia, aki szép szavakkal állította egymással szembe a felekezeti gyűlölséget szitó s az osztrák közösség szolgálatába szegődő néppártot a Kossuth Lajos szelleméből táplálkozó, testvériséget hirdető s a nemzet gazdasági önállóságát követelő 48-as párttal, emennek nyilt, becsületes küzdelmét amannak alattomos fondorkodásával. Beszélt az ősz Nedeczky Jenő is. Ei-'O Isoó Ferencz elnök a nép lelkes éljenzése meilett a beterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak nyilvánította ki s a népgyűlést bezárta. A gyűlés üdvözlő táviratot küldött Kossuth Ferenczhez, Justh Gyulához, gróf Batthyány Tivadarhoz és Holló Lajoshoz, mint az önálló bank lelkes harezosaihoz. A gyűlés után százteritékü bankett volt, melyen több lelkes felköszöntö hangzott el. Alsólendva közönsége tovább ünnepelt lelkesen este kivilágították a várost és fáklyás menetet rendeztek Levél Varasd —Teplitz €}•• "1 /r 1 rurdorol. A régi radivactiv hírneves kénforrásu fárdőt, — melyet az Alkotó is a csodás természet megragadó szépségével elhalmozott, — évről-évre mind jobban gondozzák és esztetikaiiag, valamint kényelem szempontjából, a gyógyulást kereső beteg emberiség kívánalmainak megfelelően fejlesztik. Ujabban horribilis összeg befektetésével több fürdő kabin és az egyemeletes, s nagyszabású »József« nevü fürdőház (beunlakás és vendéglő) modern építésével és berendezésével, — mely a villanyostelep és a napfürdő létesítésével 4—5 ezer koronába került, — méltóan az első rangú fürdők sorába igyekszik magát felküzdeni. Kívánatos is a fellendülése e gyógyvíznek hatásáról híres fürdőnek, mely Horvátországnak hegyek koszorúzta kies vidékén és kellemes éghajlattal dicsekvő helyen fekszik. Villanyos telepe nyújtja, az est homályban izzó lámpák pompázva szétlövelő sugarát, melyeknek fényét játsziau röpködik körül az éjjeli lepkék és Szent János bogarak. Ezek talán innét merítik saját fényüket?!