Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-14 / 41. szám

1909. deczember. 23. MAGYAR PAIZS ' Ki tártja el valamely ország tisztviselő karát ? Ugye, az illető ország lakossága, a riép, a nagy közönség! Tehát ugye, bizonyos ellen szolgálmányok, bizonyos munka teljesítéséért tartja el fizeti őket! Gondoskodik róluk, családjukról, özvegyeik és árváikról! Hogy jól fizeti- e őket, megfelelőleg gondoskodik-e róluk? Ehez szó fér\ Van olyau tisztviselő és ezek vannak túlsúlyban a kiknek a munkája megközelitőleg sincs> megfizetve; van a kié túlságosan vau honorálva és van, a melyik a napsütést sem érdemli meg! Ez utóbbiakra teljesen ráillik a nehézményezett »kitartotta kifejezés is . . . Avagy ki nem halott volna arról az anomáliáról, hogy tönkrement mágnások és zsentrik részére, kreáltak emitt, vagy amott uj hivatalokat?! Meri-e valaki állítani, hogy épen a tisztviselői karnak nem volna salakja, hivatalkerülői, megvesztegethető elemei, gescháfst és rebach lovagjai?! Ugye, nem. Nos, mi néhányan ellentétbe kerültünk egy helybeli tiszteletreméltó hivatalnok emberrel, mi sértve éreztük magunkat, lekicsinyelve láttuk városunkat, kicsúfolva elődeinket, sőt egyéni jogunkba is beavatkozást észleltünk s igy jogos fölháborodásunkban mi is a guny fegyveréhez nyultunk. Hogy átléptük-e a megengedett határt, arról lehet vitatkozni; azonban, hogy a mikor azt a kitartott szócskát leírtuk, tudtuk, hogy a mi ellenfelünkre nem vonatkozhatik, leírtuk mégis, mert olyankor sebezni, visszabántani akar az ember. Leirtuk anélkül, hogy még csak gondolni is mertünk volna arra, hogy akad valaki, a ki nem ^tudjuk, üzleti érdekből- e, tényleges igaz fölháborodásból-e, olybá veszi ép kézzel-lábbal a mellett izgat, hogy már mi most általánosítottunk és megsértettük az ország egész tisztviselő karát! Noha minket előkelő állami és megyei tisztviselők nyugtattak meg az iránt, hogy ők nem érzék magukat találva, mi mégis elgondolkodva a dolog fölött, rájöttünk arra, hogy az a jelző tényleg félreértésre álkalmas, s igy siettünk hibánkat jóvátenni s az inkriminált kifejezést visszaszívni, tévedésünket szánni és bánni! Minden lovagias gondolkodású ember megszokott hajolni az ilyen beismerés előtt; csak nálunk akadnak inczipinczi emberek a kik Kanizsára fordulnak, mint ők mondják »szimpatikus fegyvertársa• kérH és a hivatalnok társuk között is, liliputi hivatalnokocskák, megye székhely és egyéb hivatalok áthelyezéséről, bizonyos, ezirányu mozgalomról ábrándoznak. Ifiuraim! Sokkal más kaliberű embereknek kellene megmozdulni, hogy erről beszélni is lehessen! Az önök legújabb őrületére való tekintetből pedig tanácsos volna, közköltségen néhány kényszerzubbonyt beszerezni. Mert ez már igazán a nagyzási hóbortnak legveszedelmesebb válfaja! Mert ha kanizsai lap, kanizsai ember beszél s izgat e mellett az esziie mellett, azt megtudom érteni; elvégre mi is szeretnők Kanizsáról a gyalogsági kaszárnyákat, a hadkiegészítő parancsnokságokat, a gyárakat sőt a déli vasutat is idehozni. Hanem, hogy itt lakó emberecskék Ázsiáról beszéljenek, az mégis bolondéria\ Ugy lehet, hogy az az illető Ázsiában már meglehetősen obiigában van, s most uj varázs forrást szeretne élvezni. Tehát mint mondom, ez az ismeretlen reformátor Kanizsára fordul fegyvertár tikért. Bizony, bizony mondom, még majd i^en elbízom magamat! Egyfelől a Pubi, másfelől a fogadatlan lovag; oldalról az ismeretlen i>egy tisztviselőt s hozzá még a Zala jóakáró simogatása is! Na ez már kicsit sok a jóból! Ha Clairvagy Bolgár ezt megtudják, még majd disqualifikálják önöket, mert ez már nem párbaj, ez véres üldözés ! Még majd, akaratom ellenére ugy járhatnak, mint a karlsbadi szarvassal járt IV. Károly, azt is üldözték, szikláról-sziklára, mig végre egy torony alakú szikla adott neki utolsó menedéket; a sbi>-ek azonban ide is utánna nyomultak, a mit látva a szarvas, leugrott a szikla teleiéről, épen j a hoppmester fejére a mitől aztán mind a ketteu I — megsántultak! Igaz, hogy a leugrás helyéi: fölbuggyant a = sprudli; igy fedezték föl Karlsbadotl Különben íme t. közönség egy példa, hogy j hogyan terem a konfliktus! Én a nagykanizsai j Zalának egy privát levelet irtam, a levélnek rész- ' letei s befejező mondata kizárta azt, hogy az \ közölhető legyen. A szerkesztőség gusztusa azonban ugy kívánta, hogy a levél egyrészét közöljék. i A levélbeu éu azt is irtam, hogy Magyarországon a sok egyéb apró bajunk mellett, nagy baj az is, hogy az adózó társadalomra ránehezül, ráfekszik a militarizmus, a zsentrizmus és a hivatalnok had\ A szedő, — bizonyára tévedésből — a fekszik helyett fertőzit szedett; vagyis ezen kedves tévedés által, a jelzett mondat ugy jön ki, mintha én azt irtam volna, hogy a »kielégithetlen hivatalnok had fertőzi meg az országot! A Zalát megkértem tévedésük rektefikálására, a mi — hiszem, — nem is marad el! Az egerszegi sakályok figyelmét azonban fölhívom arra a hálás thémára! Nosza! Essenek neki! Micsoda? »Kielégithetlen?« »Fertőző?« No várj, majd adunk mi neked, kotnyeles demagóg! De mégis megelőzöm ezeket a jó embereket s megmagyarázom, hogy csak a y>kielégithetlen hivatalnok hadat« értettem ám! Mert vannak ám megelégedettek és kielégítettek is! És ha azt mondanám, a hivatalnok had is tulnehezen nehezedik rá a polgári társadalomra, akkor sem vonatkozna a p. o. Csicső lerkóra, hanem arra a borzasztó módon megszaporodott seregre, a mely Dr. Márkus Dezső curiai kisegítő biró, legújabb kimutatása szerint az utóbbi 5 évben harminczezerrel szaporodott! Avagy talán igy van jól ? t. közgazdász és szocziologus uraim ? A kis marádhatatlanok különben ne siessenek annyira Kanizsára, mert ott sem minden fenékig tejföl, onnan is kaptam egy garmada elismerő levelet, jeléül, hogy ott is vannak szókimondó polgárok. T. J. Hivatalos rovat. 7828. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a Zalaegerszegen elhelyezet honvédcsapat részére az 1910. évre szükséges kenyér és zab biztosítása tárgyában a versenytárgyalás f. hó 20-án délelőtt 9 órakor a helybeli honvédállomás parancsnokság irodájában fog megtartatni. A szállítási feltételek Kucsera István katonaügyi előadónál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zalaegerszeg, 1909 október 6-án. Fülöp, h. polgármester. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. A Steinbach mérőeszközeiről. Budapest, 1909. évi október hó 10. »Magyar Paizs« Szerkesztőségének Zalaegerszeg. Folyó évi szeptember hó 23-án kelt levelében megnyilatkozott érdeklődésére értesítem a szerkesztőséget, hogy Stetnbach Ármin (ezelőtt Wolf J. és fiai) czégnek Bécsben van a gyára s hogy az általa a gyógyszerész körökben forgalomba hozott mérlegek és sulyok Bécsből származnak. Megjegyzem, hogy Magyarországon nincs törvényes intézkedés arra nézve, hogy csak hazai gyártmányú mértékek és mérőeszközök hozhatók a forgalomba. Tiszte ettel Szterényi, államtitkár. Kereskedők gyűlései Zalában. A Keszthelyi Kereskedők Társulata hetek óta eredményesen fáradozik azon, hogy a zalamegyei kereskedőket együvé hozza, egyesítse őket az O. M. K. E. táborában. Ebből a czélból ma két helyen gyűjtötte össze a kereskedőket: Sümegen és Zalaszentgróton. E gyűlésekre meghívta a Társulat az 0. M. K. E. központját, amely titkárát, Balkányi Kálmán dr.-t küldte ki. A sümegi gyűlést a Kisfaludy-kaszinó nagytermében tartották meg. A helyi kereskedők nagy számmal jelentek meg, kívülük többen jöttek át Keszthelyről és Tapolczáról. Pető Vilmos elnök üdvözölte a megjelent kereskodőket és vázolta az O. M. K. E. törekvéseit. Az elnöki megnyitó után Balkányi Kálmán dr. tartotta meg előadását a kereskedelem helyzetéről, amelyet a mostani viszonyok között éppenséggel nem tart kedvezőnek. A kereskedelem szempontjából bírálta ezután az ujabb törvényhozási alkotásokat, elkezdve a szövetkezeti törvényen, egészen a melléktörvényig. A megjelent közönségnek tetszése mellett mutatott rá, hogy az ország kereskedői sorsukat csak erős szervezkedés mellett javíthatják meg. Készülődni kell ezért a képviselőválasztásokra is. Ebben az irányban két feladatot jelöl még Balkányi dr. Egyik az, hogy a kereskedők igyekezzenek az iparosokkal és a kereskedelmi alkalmazottakkal karöltve megakadályozni, hogy a kereskedelem iránt ellenséges indulatu képviselők visszakerüljenek a parlamentbe. Másfelől pedig a szervezet erejével el kell érniök, hogy mennél több kereskedő jusson be a képviselő házba. Balkányi Kálmán előadását a közönség hosszan megtapsolta. A gyűlés befejeztével a vendégek Sümeg nevetességeit, Ramazetter és Kisfaludy szobrát, meg a Barnay muzeumot tekintették meg. Délután Balkányi Kálmán központi titkár Pethő Vilmos elnök és Mérei Ignácz kereskedő kíséretében Szeutgrótra ment át, ahol az uj mértéktörvényt ismertette. Rámutatott ennek a törvénynek az előzményeire, parlamenti tárgyalásaira. Azután pontonként fejtegette, hogy mit kell tudni minden kereskedőnek a mértéktörvény intézkedéseiről. Elmagyarázta, hogy melyek az uj mértékek, mi a czélja az időszakos hitelesítésnek. — Végül közölte, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület tagjainak a legnagyobb előzékenységgel nyújt segítséget és felvilágosítást a mértéktörvény tárgyában is. Az elemi iskola nagytermében egybegyűlt hallgatóság, amelynek körében nemcsak a helybeli kereskedők, hanem más foglalkozású egyének és nők is voltak jelen, érdeklődéssel hallgatta meg az előadást. — Pethő Vilmos köszönő szavai után számos uj tag lépett be az 0. M. K. E.-be. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; njértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton. — Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. BáCSbodrogmegye: Kula: Seherer Károly mór'eggyár s javitás. Baja: Krammer J. és fia méleggjártók és javítók. Paldnka: Schreiber Baiázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Beszlerczensszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kerékpár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja Békésmegye: Orosháza.: Katona Imre tizedes, .szá?adoE és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsödmegye: Mískolcz. Nc.up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitő. Finme : 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásdrhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberény. Ged József gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 mértéktárgyk'^zitő. Kolossvármegyeben: Kolozsvár. Farkas Pál sjerkovács, mérleg ás su'ykéazitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő» s 1 piehes, űrmérték késziiő. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyá3 kirá!y-íér 25. Iparbank. Telefonszám 60 Műhelv: Szép-utcza 1 Telelőn sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít es javit. A mértéktörvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan éi sr üdosan foganatosít. Műhelyvezetője a kensk. miniszter által rendezett mérleg és meiőei-iiköz tanfolyamon sikeresen vizsgá'/ott szakember. Krassószörénymegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, ümeitéli készitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Háramarosmegye: Mdramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt.