Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-09 / 36. szám

4 MAGYAR PAIZS 1909. szeptember 23. vizsgázni, estíit tenni és legyünk újból az állani (pardon) községek napszámosai, persze semmi joggal, semmi ranggal, hanem lámpagyujtogató fizetéssel. Nem uraim! ilyen nevetséges rendszer szerint, nem akarom magam újból sehonnaiuak kineveztetni. Tisztelt Kartárs ur ha gondolja, hogy még van egy parányi igazság -részünkre, tessék tenni, én js ott leszek. Nagyenyed, 1909 szeptember 6. Üdvözlettel Selmeczy István. Szerk íizenet. S. I, Nagyenyed. 1909 második feléből hiányzik a 2 K, A 10 darabot küldöm 80 f. A fődolog 1 K, összesen 3 K 80 f. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; mértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton. — Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. BáCSbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg­gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia mókggyártók és javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kerék­pár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, százados: ós rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsödmegye: Mískolcz. N^up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, má?sajavitó, mérlegkésziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mórtókkészitő. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg­készitő, sulytarázó. Győrmegye: Qyör. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásár helyen. Jásznagykunszolnokmegye : Jászber ny. Gedei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, ürmérfék készítő. Kolozsvár. Petreus Lajos mórleggyár művezető Ilkovics Samu gyárában. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király tér 25. Ipaibank. Tele­fonszám 60. Műhely: Szép utcza 1 Teleton sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít és javit. A mértéktörvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megren­deléseket, gyorsan és gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. KraSBÓSZÖrénymegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, áruérték készitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg­készitő. Máramarosmegye: Máramarosszigrt. 1 mérleg­javitó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losoncion füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Moeznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen ce3tvéiek mérleggyára, szemely mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha ós hid­mórleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó bidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, híd-, marha* és raktári mérlegeknek gőzerőie berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmórő _óras 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készit ós súlyt taráz. Pozsonym6gy6.' Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő ós javitó. Szebenmegye: 1 hid és laktármérleg gyár, javí­tással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mü­és géplakatos — mindennemű mérlegek ja­vítása és tarázása. Temesvár. Hermán Ede és Fia mórleggyáiojok, legkisebbtől a legnagyobba­kig, javítás, tarázás. Versecz Lenqyel Károly szerkovács, mérleg­készitő s javitó. S kivüie még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Puncso­ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű­lakatos, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos űrmértékkószitő Székely udvarhelyt és Székelykereszturt. Ungmegye : Ungvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky ferencz mórlegkészitő. Kohn Samu, mindenfajta mérleg készítője. Adatok nincsenek a következő megyékből: Abauj, Bars> Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csong­rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, Kiskiiküllő. Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, Somogy, Sopron. Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok­Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontal, Trencsén Turócz, Ugacsa, Veszprém, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely uincs! Szeszfokmérö. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsulyiüérők. Feszmérók. Hordóeiadás. Uj és használt, ajtós és ajtónélküli boros, szeszes és gazdasági czélokra szolgáló hordó­kat mindenféle nagyságban előnyös fizetési feltételekkel legolcsóbban szállít, esetleg bizományba ad Bor- és Hordó Forgalmi Vállalat Schwarz és Fábián Budapest, VII. Erzsébet-körut 35. Telefon 116—27. Legolcsóbb beszerzési forrás termelők é& viszontelárusitók részére. Közvetítés cLij aztatilc. (2—6) Mérleghitelesittetés Méri egj a vitás Mérlegkészítés. A »Mértékhitelesitósről« szóló törvény élet­belépése alkalmával van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy műhelyemben mindenféle =mérleget «—— u. m. karos (balance, egyensúly) tizedes, százados, tolós, súlyos (skála) marha- és hídmérleg, valamint waggon mérleg és sulyok javítását gyorsan és pontosan esz­közlöm a legjutányosabb árak mellett. — Minden mérleget műhelyemből hitele­síttetve szállítok el, ugy a műhelyemben javitottakat is. A javítás végetl hozzám be nem szállítható mérlegek javítására vidékre is elsőrendű munkásaimat küldöm. A mérleg pontosságáért kezességet vállalok. Munkásaim az ország elsőrendű mérleg­gyárainak csoportvezetőiből vannak össze­állítva. A n. é. közönség megbízásait kérem. KOHN SAMU épület-, műlakatos, drótfonógyáros és' mérlegjavitó. 11—24 Nagykanizsa, Magyar-utcza 3. szám. Heti hirek Helyiek. Megyei gyölés. Zalavármegyének törvényható­sági bizottsága e hó 13-án, hétfőn d. e. 10 órá­tól kezdődőleg tartja rendes őszi közgyűlését a vármegyeház termében Gróf Batthyány Pál főispán elnöklete mellett. A kiküldött meghívón a rendes tárgysorozat 189 pontból áll. A nagy gyűlés tehát sok érdekes ügyet fog megvitatni. Gyüjtsünka Csány szoborral N. N _ K 50 í. Mai gyíijtésünk összesen . . — K 50 f­Hozzáadva a muitkon(21000 K 01 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 21000 K 51 fill. Vármegyei állandó választmány e hó 6 án hétfőn gyűlést tartott Gróf Batthyány Pál főispán elnökletével. Előkészítették a 13-ki uaggyülésen tárgyalandó ügyeket. Legnagyobb eszmecserére a »Deák Ferencz tanulmányi ösztöndíj alapítványi adott alkalmat. Az ösztöndijat eddig Czukelter József orvosnövendék élvezte. A választmány azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a pályázók közül különböző okok miatt hatot szava­zás alá se bocsásson, három orvosnövendéket azonban ajánl a versenyre. — A Deák ösztöndíj évi 1100 korona, | a szerencsés főiskolai növen­dék öt évig élvezheti, ha már az első éven meg­nyeri ; az állandó választmány véleményező intéz­kedése szerint azonban az első éves főiskolai tanuló nem bocsátható pályázatra, ami érthetet­ten. — De valószínű, hogy a nagy közgyűlés tisz­tázni fogja ezt a homályos dolgot. Homályosságok a Deák Ferencz ösztöndíj körül. Nagy nemes dolgot cselekedett Zalavár­megye közönsége ezelőtt hat évvel, 1903 október 17-én, mikor egyfelől Deák Ferencz nagy szelle­mét megtisztelve nevére iskolai ösztöndíjat alapí­tott még pedig tekintélyes nagy alappal; másfelől nemes szívvel segítséget ad az arra rászorultak­nak. — Az alapító levél rendelkezése s szent mint a testamentum, melynek engedelmeskedni tartozunk. De épen azért, mert szent, annak a végrendeletnek tisztinak és világosnak kell lenni, hogy ozivakodó örökösök rajta s miatta ne pör­lekedjenek, mert igy, az áldás átokká válik. Am a szent végrendeletet is emberek alkotják, akik tévedhetnek, akik homályosan, kétértelmüen sőt ellentmondóan fejezhetik ki magokat. De ilyen esetben lenni kell valamely téiyezőnek, hatóság­nak törvényes hatóságnak, akik a homályt, két­értelműséget, s ellentmondást elenVésztessék. Csak világos, határozott alapon állva lehet nyu­godt lélekkel az örökséget kiosztani. — A Deák Ferencz ösztöndíjnak alapító levelébon is ilyen homály, kétértelműség, sőt többszörös ellentmon­dás van. Egyik legfőbb pontja azt mondja, hogy »Az ösztöndíj egy zalamegyei illetőségű, szegé­nyebb sorsú, jó tanuló, jó erkölcsi magaviseletű főiskolai tanulónak adományozható.® A főiskolai fogalom után azonban zirójelben betűnként meg­határozza, hogy: (»a budapesti és a kolozsvári m. kir. tudományegyetemek, a m. kir. József műegyetem és a hazai jogakadémiák«) tanulóinak. A kérdezősködésre minden értelmes ember azt feleli, hogy főiskola alatt értjük a gazdasági, erdé­szeti, bányászati akadémiákat is. Ám de ha tetszik, azt is mondhatja, hogy az alapító levél egyen­ként s nevenként fölsorolja a lehető örökösöket: a két egyetem, a műegyetem s a jogakadémiák. Igaz, hogy nem mondja: csak ezek, s nem mondja, hogy: a többieket kivéve, de azt sem írja oda, hogy: satöbbi. Az ilyen homályos rendeletek után sine fine folyhat a pör. A másik ellent­mondás a következőben van. Azt mondja az alapító levél, hogy: az ösztöndíj főiskolai tanuló­nak adományozható. Itt miudegy, akármelyik fő­iskola. Senki a világon el nem hinné azt, hogy a főiskolai tanuló alatt csak másod, harmad vagy negyedéveseket kell értenünk. Mert józan elme szerint az első éves főiskolai tanuló is csak fő­iskolai tanuló. De az örökség osztogatása közben kisül, hogy az első éves kiesik a világból. Mert a másik pont azt mondja, hogy a pályázónak a mikénti tanulást az illető főiskola bizonyítsa. Csakhogy a pályázatot nyár közepére s iskolai év kezdetére teszik. A pályázó tanulónak jóval a háta megett. van ugyan már a középiskola, de a főiskolából még nem hozhat tanulási bizonyít­ványt. Igy járt a Mohámed koporsója is ég és föld között. Pedig nincs ok arra, hogy az első éves főiskolai tanulót ne számítsuk főiskolai

Next

/
Thumbnails
Contents