Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-26 / 34. szám

1.9 J) . augu sztus 26. MAGYAR PAIZS 5 Beíratásnál minden tanuló személyesen a szülő vagy gyám kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni; Írásbeli jelentkezésnek helye nincs. A gimnázium I. osztályába csak oly tanuló vehető fel, ki a 9-ik évét már betöltötte és 12 évnél nem idősebb; a tizenkét évnél idősebbek felvétele felett a tanári kar határoz. A felvételnél bemutatandók: 1. születési bizonyítvány ; 2. a népiskola IV. osztályáról, ill. a II— VIII. osztályába való felvételkor a megelőző osztályról szóló legalább elégs. fokú értesitőkönyvecske ill. osztdlybizonyitvdny; 3. az újra oltásról szóló orvosi igazolvány; 4. a Rend és fegyeimi szabályok, ha a' jelentkező az előző évben már tanulója volt az intézetnek. Születési bizonyítványt csak azoknak kell hozni, akik először iratkoznak be gimnáziumunk bármely osztályába. Az a tanuló, aki az elemi iskoláról bizonyítványt felmutatni nem tud, csak felvételi vizsgálat alapján irható be az I. osztályba, ha t. i. a vizsgálatból kitűnik, hogy az illető a népiskola IV. osztályának tananyagában kellő jártassággal bír; ezen felvételi vizsgálat tárgyai a magyar, földrajz, számtan és rajzolás. A felvételi vizsgálat dija 20 K, melyet a vizsgálat megkezdése előtt kell lefizetni. Minden tanuló köteles a beiratáskor a következő dijakat fizetni: a) felvételi dij czimén 8 K-t; b) ifjúsági könyvtárra 2 K-t; c) évi nyomtatott értesítőre 2 K-t; d) az énektanítás dija 2 K; Q) kirándulási alapra 1 K; f) tintadij 30, ill. 20 f, bélyegdij 30 f; továbbá az izraeliták hittani díjul 8, i 1. vidékiek 12 K-t fizetnek. Oly tanulók, kik a honvéd- vagy közöshadseregbeli hadapródiskolákba felvételért pályáznak, szeptember 20-ig felvételi dij fizetése nélkül látogathatják a leczke órákat. Az egész évi tandíj 60 K, mely négy részletben (15 K-val) fizethető, még pedig az I. részlet legkésőbben okt. 15 ig. a II. részlet deczember l-ig, a III. márczius 15 ig, a IV. május l-ig. Szegénysorsu jó viseletű és jó előmenetelü tanulók szept. 15 ig az igazgatóhoz tandíjmentességért folyamodhatnak. A tanév megnyitása szeptember 4 én ünnepélyes »Veni-Sancte«-val történik. A következő nap a tanuló magával hozza tankönyveit és összes iskolai szereit, hogy ezek használhatóságáról az osztályfők meggyőződhessenek. Figyelmeztetjük a t. szülőket és a tanulókat, hogy régibb kiadású, rongyos és telefirkált könyveket ne vásároljanak, mert ily könyveket az iskolában használni nem szabad. Megkívánjuk azt is, hogy tanulóink tankönyveiket az isk. év elején azonnal beköttessék. Azon tapasztalatnál fogva, hogy a vidéki szülök az igazgatóság megkérdezése nélkül helyezték el eddig fiaikat, a tantér, kir. főigazgatóságtól nyert felhatalmazás alapján figyelmeztetjük a vidéki szülőket, hegy ezentúl csakis ide bejelentett és ti fogadott házakban helyezhetik el fiaikat. Az áll. főgimnázium igazgatósága. A zalaegerszegi kereskedő tanoncziskolában az 1909/10 tanévi beiratások szeptember 1, 2 és 3-án délután 4-től 6 ig eszközöltetnek a felső kereskedelmi iskola földszinti termében, amely alkalommal a 10 korona félévi tandij is lefizetendő. A miniszteri szervezet értelmében minden tanoncz köteles felszabadulása napjáig a tanoucziskolába bejárni. Azokat a még fel nem szabadult tanonezokat, kik a kereskedő tanoncziskola 3 osztályát sikerrel elvégezték, a királyi tanfelügyelőség az iskola további látogatása alól felmentheti, ha a főnök ezt kérelmezi. Uj tanonezok kötelesek az iparhatósági szerződést beiratáskor felmutatni. Miről a főnök urakat azzal értesítem, hogy a náluk alkalmazásban levő tanonezokat annál is inkább beírassák, mert ellenesetben kénytelen leszek a tek. iparhatóság utasítására a mulasztó főnököket bejelenteni. Zalaegerszeg, 1909 augusztus 28. Balassa Benő a kereskedő tanoncziskola igazgatója. Halál. Dr. Szigethy Elemér ügyvédnek a családját mély gyász érte. özvegy édesanyja meghalt 73 éves korában. A gondviselő, szerető édesanyáról a következő gyászjelentést kaptuk: Dr. Szigethy Elemér a maga, ugy neje Farkas Gornelia, mint gyermekei: Margit férj. Fülöp Jenöné, Tibor és Nelli; Dr. Szigethy Károly a maga, ugy neje Imrék Izabella, mint gyermekei: Edith, Sarolta, Jolanta és Aladár, valamint az összes rokonság nevében mély f íjdalommal jelentik, hogy szeretett édes anyjuk, a legjobb anyós, nagyanya és rokon özv. Szigethy Károlyné szül. Komáromy Paulina életének 73-ik évében, hosszú és kínos szenvedés és a halotti szentségek felvétele után, Zalaegerszegen, 1909. évi augusztus 21-én éjjel 12 órakor az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult drága teteme folyó hó 23 án délelőtt 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint Zalaegerszegen beszenteltetni és Nagykanizsára szlálittatni s ott folyó hó 24-én délután 3 órakor a temető kápolnából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise Zalaegerszegen folyó hó 23 án délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatui. Zalaegerszeg, 1909 augusztus 22. Mindnyájunk szeretete legyen kísérőjel Sikerült kirándulást rendezett az iparos ifjúság önképző egylete Szent István király napján a kies fekvésű Becsaliba, hol a szép számban megjelent közönséget a rendezőség tréfás játékokkal szórakoztatta. — A kirándulók jó hangulatban a késő esti órákig együtt maradtak. — A játékok jövedelméből közel 40 korona jutott az egyesület könyvtárának. A világposta-játéknál Havas mü kertész által ajándékozott diszes virág csokrot Lakics Annuska kisasszonynak adták, ki a legtöbb levelező lapot árusította el áz iparos tanuók munka kiállítását f. hó 20-án d. e. 9 órakor nyitotta meg Dr. Korbai polgármester. A megnyitáson a kir. tanfelügyelőség, az elemi iskola tantestülete stb. voltak képviselve. A kiállított tárgyak a korábbi évekéhez viszonyítva silányak voltak és a tanulók sem állítottak ki olyan nagy számban mint tavai. Ez a részvétlenség arra indította az ipartestület elöljáróságát s elnökségét, hogy szakit az eddigi rendszerrel, t. i. jövöre nem a kiállító tanulókat jutalmazza meg, hanem azoknak a mestereit tünteti ki. Ezt az akaratqt az Orsz. Iparegyesület is támogatja, amennyiben a kiállítandó tárgyakat az ö kiküldöttje fogja megbírálni és igy sarkalja a mestereket az iparfejlesztésre. Kitüntetések. A f. hó 20 iki iparos tanulók munkakiállitásán I. dijad nyert tanulók: Veber Fülöp asztalos; Lövicger :László bádogos; Szakter Gyula bognár; Nagy Géza és Miszory Lajos czipés/.ek ; Kámán Fereücz C'sízmádfa'; Heigli Ferencz kertész; Hegyi Kálmán kovács; Kellermann István lakatos; Bermanetz Elek. rézműves; Borza Elek szabó; a II. dijat kapták £ Stern Sándor bádogos; Kósa Károly és Tóth Ferencz czipészek; Luka István és Kocsis József csizmadiák ; Fülöp József esztergályos; Fuchs János fodrász; Vandra Lajos kályhás ;• Horváth József kocsifényező; Takács Ernő nyomdász; Horváth Jenő szabó; és Kozner József villanyszerelő tanuló. A többiek elismerő okiratot s szép buzdítást kaptak arra, hogy a tehetségük javát szenteljék a magyar ipar naggyá és hatalmassá tótelére. A város fejlődik. Ugy van az kérem, hogyha a gyermeket kiveszik a pólyából, a (kor naprólnapra nagyobb czipő s tágabb ruha kell neki. A városok is igy vannak. Ha kimelkednek a községi sorból, mindenki azt követeli, várja tőlük, hogy igazi várossá legyenek. Zalaegerszeg innen-onnan harmincz esztendeje kikerült abból a sorból. Azóta bizony nőtt is, csinosult is. Terjeszkedett a berek felé. Betömték a Sip-utczai mocsarakat. Utcza szegélyt készítettek a Berzsenyi utczában. Itt-ott kavicsozták is az utczákat. Majdnem mindegyik utcza részesült valami jóban, csak a Csány-utcza maradt hátra. Ebben az utczábau alig egy-két ház előtt van csak járda. A többi házak eleje olyan mint az úgynevezett csapás. Szeretnők, hogyha valami mozgolódás lenne legalább a gyalog járdákért, mert az este sétáló közönség nyakát szegheti ezen a csapásou. Megyeiek Meghívó Zalavármegye községi- és körjegyzők egylete által az alapszabályok 13. § a alapján 1909. évi szeptember hó 11-ik napján d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a Vármegyeház közgyűlési termében tartandó évi rendes közgyűlésre és ezt megelőzőleg 1909 szeptember 10-én délelőtt 10 órakor ugyanott tartandó választmányi ülésre. A meghívón 24 pontból álló tárgysorozatot jeleznek, a melyből kiemelendőnek tartjuk, hogy az elhalálozás folytán megüresedett elnöki széket most töltik be. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. Zalavármegye Gazdasági Egyesülete Hertelendy Ferencz elnöklete alatt tartotta meg Keszthelyen rendes évi közgyűlését. Sárközy Viktor titkár terjesztette elő az egyesület vagyonállapotára vonatkozó jelentéseit, melyeket a közgyűlés jóváhagyott. A folyó évi állatdijazások tekintetében elhatározta a közgyűlés, — hogy szeptember 7-én Nagykanizsán, szeptember 10 én Zalalövőn, szept. 13-án Letenyén, szept. 15-én Pacsán, szept. 17-én Szentgróton tartják ezeket meg, mely helyeken a kistenyésztők között 3440 korona állami és egyesületi dij kerül kiosztásra. Rőzséért — halál. Horváth Károly Bárándpusztai erdőör Csuti János egeraracsai 35 éves napszámost vadász fegyverrel halálosan megsebesítette azért, mert a tilosban rőzsét szedegetett. A szegénység, nyomorúság áldozatát a nagykanizsai kórházba vitték; a tulbuzgó erdőőrt pedig az illetékes nagykanizsai ügyészség börtönébe szállították. Ilyen és hasonló esetek bevilágítanak a nyomor tanyáira, s kegyetlen igazsággal hirdetik, hogy a szegénynek nincs joga a tűzhöz sem, mert az a pár szál rőzse az életébe kerülhet. Vásárelhalasztás. A kereskeielmi miniszter megengedte, hogy a Zalavármegye területéhez tartozó Balatonfüred községben a f. évi szept. 8 ára eső országos vásárt ez évben kivételesen szept. 22-én tartsák meg. Irodalom. Művészet. Szemere Miklós röpirata. Magyar Versenyügy és a Főváros czimen Szemere Miklós olyanokat mond, ami a vidéki városok régen kívánatos megerősítését nagy mértékkel szolgálná. A széles körökben nagyhatású röpiratból idézzük ezt a részt: »Ne gondoljunk mindig csak a csekély számú telivér-lótenyésztők szent érdekeire egyedül, hogy ezután nem többé 100 perczentet fognának nyerni, hanem talán csak ötvenet. Ne szenvedjen a szűkkeblű kalmárszellem miatt a haladás, a jó sport és az ország, mint a iiferánsok miatt háborúban a hadsereg. A nemzeti, az asszonyságok dija és pár államdij zárva maradhatna kiváltképen a belföldi lovak részére. »A verseny-sportot egészségesen és alaposan decentralizálnám, legyen bőven a vidéknek is. Oda adnám nekik az államdijakat is és a vidéki versenyek lennének tisztán a belföldi lovasok számára.« Kiszámithatlan az a jövedelem, melyhez az ipar, kereskedés és minden üzlet jutna abban a városban, ahol a lóversenyek érdekesebbek és értékesebbek lennének. Semmi mesterséges kormányactió nem emelné annyira társadalmilag és közgazdaságilag a vidéki városok életének vérkeringését, mint a jól decentralizált versenyügy. Szemere Miklósnak hazafias tanácsát a Magyar Lovaregyletnek mindenesetre el kell fogadni és ezt az egész polgárságnak követelni kell. Borbély György — Csány-E'i lékkönyv II. bővített kiadás 2 K helyett 1 korona. Dr. Hajdn Gyula — Első fecskék a Coány szobor javára 2 K helyett 1 K. László György — Az iparfejlesztés 20 fill. — Kaphatók Zalaegerszegen a könyves boltokban és szerkesztőségünkben. C^sif ÍÜM műszerész, varrógép- és kerékpárjavitó ZALAEGERSZEG a nagytőzsde épületében. — 3-52 Elvállalom kerékpárok, varrógépek, grammofonok, Írógépek, lapszámozógépek szakszerű javítását. Raktáron tartok grammofonokat, kerékpárokat, varrógépeket és ezek alkatrészeit. A PFAFF-féle világhírű varrógépek egyedüli elárusltása Zalavármegye területén. KXKKKKKXKKKXKXXKK