Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-19 / 33. szám

2 MA&YAR PAIZS 1909. augusztus 19. hozott mennyei atyjának, hogy szent vórcseppjeive* kiengesztelje az Urat az embsriség tömérdek vétkeiért! A rosz szellemet az ősmagyar Urdungnak nevezte. Te ördögnek hívd édes magyarom! Az Urdungtól származik minden rosz, minden fájdalom. Te pedig azt mondod édes magyarom, hogy az Isten az ember kísértésére küldi az ördögöt. Azért van az embernek esze — mondja a keresztény vallás- hogy az ördög incselkedéseit legyűrje. A magyar nép ösvallása tiszta is szép is volt! Lovagias volt! Nem volt bosszulió, vérengző. Alattomos gyilkosságokat nem követett el. Öngyilkosságra sóh' sem akadt példa a magyar történelemben. A harcban Istenét Hadúrnak, vagy magyarok Istenének nevezte. Hősies, bátor volt a csatában. Ezerek holttestén keresztül is megvédelmezte a magyar zászlót. De nemeslelkü is volt. Nem volt vérszomjas áldozatával szemben. A védteleneket, gyöngéket soha sem üldözte s a harczban megkegyelmezett a legyözöttnek, sőt jogokat engedélyezett számára. Zsaruok, elnyomó nem volt soha . . . Ilyen volt a magyar! * Szent István király Gejzának volt a fia. Gejza a hires Árpád vérből származó fejedelem volt. Gejza fia Vajk, — aki megkereszteltetvén, István nevet nyert a kereszténységben. István, mint fejedelem uralkodott 997—1000 ig. Három esztendei fejedelemségét arra használta fel István, hogy a természetimádó magyar népet a keresztény vallásra térítse. Ó maga jó példával járt elöl. Apostolkodott. Bejárta az egész országot és téritette a népet a keresztény vallásra. István fejedelem hittérítő apostol volt! Midőn nagy munkáját befejezte, a római pápához követet kütdött, bejelentvén, hogy a hős és hatalmas magyar nép áttért az ős vallásról a keresztény vallásra. A pápa jószivvel, jólélekkel, jóindulattal vette ezt tudomásul s örömmei külldött szent koronát a magyar fejedelemnek, sőt apostoli királyi czimmel is felruházta és apostoli jogokat adott neki. Erre 1000 ben világraszóló pompával István fejedelmet magyar királlyá koronázták meg. Tehát Krisztus urunk születése után az 1000-dík esztendőben alakult meg a^ alkotmányos magyar királyság. Boldog volt a nemzet amidón a ragyogó ma gyar szent koronát István fejére tette. A fejedelemsép helyett a ragyogó »nemzeti királysága domborodott ki Európa élőt', tekintélyben, pompában és hatalomban vezetve. István 1000 tói 1038-ig uralkodott mint első magyar király. Bizony nincsen példa az egész világon arra, hogy valamelyik nemzetnek első királya egyúttal első szentje is legyen njmzetének. Pedig István királyt később szentté avatta a katholikus egyház. * Üdvözlégy boldog emlékű Szent István magyar király ünnepe. Zarándok seregek fenn az ország szivében Budapesten dicshimnuszukat énekelnek Szent István királyról. István királyunk uJobb kezét« ünnepi pompával hordozzák körül és boldog ki megcsókalhatja azt' Budapesten, az ország fővárosában nagy bucsu van Szent István király napkor. Az egész magyar nemzet odazarándokol, hogy első szent kirátyának épségesen megmaradt jobb kezét megcsókolhassa. Künn a vidék messzeségein, a falvakban és kisvárosokban pedig tűzzön minden magyar: mmzeti szalagot gomblyukába, a lányok hajukba fonjanak magyar szalagot — pántlikát, akinek pedig magyar zászlója van, tűzze ki, mert Szent István király napján nemzeti ünnep van. Ünnepelje mindenki független, dicső nemzeti magyar királyság megalapítását! Hegedűs Elek. Iskolai hirdetés. A zalaegerszegi állami polgári leányiskola és a vele kapcsolatos női kézimunkatanfolyamnál a növendékek felvétele és beiratása szeptember 1, 2, 3, 4. ós 6 án délelőtt 8—12 óráig történik, még pedig a következő módon: szept. 1 és 2 án az I. A) és B) o., szept. 3 áu a II. o., szept. 5 én a III. és szept. 6-án a IV. osztály növendékei jelentkezhetnek felvételre és beiratásra. A javitó vizsgák augusztus 31-én délután 2 órakor tartatnak meg. A tanév megnyitása szept. 7-én reggel 8 órakor a Veni Sancteval veszi kezdetét A rendes tanítás szeptember 9-én reggel 8 órakor kezdődik. A polgári leányiskola első osztályába felvehető olyan növendék, aki életének 9 évét betöltötte és az elemi Iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. A felvétetni kívánó tanuló szülei, gyámja, vagy azok helyettesének kíséretében személyesen tartozik megjelenni s beiratáskor iskolai bizonyítványát, születési bizonyítványát és ujraoltási bizonylatát az igazgatónak bemutatni. Szüle'ési bizonyítványt csak azon növendékek tartoznak hozni, akik először iratkoznak iskolánk bármely osztályába.; Azon tanuló, aki 1—3 tantárgyból kapott elégtelen érdemjegyet, augusztus 31-én délután 2 óra :or javitó vizsgát tehet. A javitó vizsga díj mentes. Minden polgári iskolai tanuló beiratáskor tartozik a következő dijakat fizetni: Tandíj egész évre 12, beiratási dij 2, értesítői dij 1 K, hozzájárulási dij 30 és tintapénz 20 fillér, azaz összesen 15 K 50 f. A franczianyelv tanításáért havoukint 2 K fizetendő. Az izraelita tanulók hitoktatási dij fejében a hitközség javára 8 koronát kötelesek fizetni. A szegénysorsu, példás magaviseletű tanulók egész, vagy f.dtandijmentességben részesülhetnek s ezenfelül ingyen tankönyveket kaphatnak a segitö egyesülettől. Tandijelengedésért csak a tanuló szülője, vagy helyettese folyamodhatok. A kérvények Zalavármegye kir. tanfelügyelőjéhez czimezve, a beiratás alkalmával, az igazgatónál nyújtandók be. A folyamodványhoz csatolni kell: iskolai bizonyítványt az elcző tanévről és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítványt. A tanügyi pályán működők, valamint állami tisztviselők és katonák szegénységi bizonyítvány nélkül folyamodhatnak tandijelengedésert; de akkor a kérvényre 1 koronás és a mellékletekre 30 filléres bélyeget tartoznak ragasztani. Ingyen tankönyvek elnyeréséért a tantestülethez czimzett kérvényeket beiratáskor 1 K 20 fillér lefizetése mellett a segítő egyesület gondozójánál, Schmidt Józsefné úrnőnél kell beadni. Azon tanulók, akik a női kézimunka, rajz és ének gyakorlati része alól, továbbá a szépírás és testgyakorlás tanulása alól fel akarják magu kat mentetni, kérvényeiket tiszti orvosi bizonyítvánnyal ellátva, Zalavármegye kir. tanfelügyelőjéhez czimezve, beiratás tartama alatt az igazgatóhoz tartoznak beadni. A női kézimunkatanfolyam növendékeinek felvétele és beiratása egy és ugyanazon időben történik, mint a polgári iskolai tanulóké. A női kézimunka tanfolyam első évfolyamába olyan növendékek vétetnek fel. akik a polgári, vagy felsőbb leányiskola negyedik osztályát sikerrel végezték. A második évfolyamba azon tanulók vétetnek fel, akik az első évíolyamot sikerrel végezték. Magán tanulók gyanánt csak olyan növendéket lehet felvenni, akik a kir. tanfelügyelőtől engedélyt kaptak. Magán tanulók erre vonatkozó kérvényeiket a beiratás ideje alatt, vagy később is benyújthatják az igazgatónál. A folyamodványra 1 koronás és a mellékletekre 30 ülléros bélyeget kell ragasztani. A kérvényhez mellékelni kell: iskolai bizonyítványt, keresztlevelet illetve anyakönyvi kivonatot. A felnőttek erkölcsi bizonyítványt is tagoznak a beadványhoz csatolni. Magánvizsgát kétszer lehet tenni évenkiut, u. m. deczemberben és a tanév végén. Tastgyakorlat és az ének magán vizsga ttrgyát nem képezik. Elemi iskola T. és VI. osztálybeli bizonyítvány alapján a polgiriskola II., illetve III. osztályból magánvizsgát tenni nem lehet. Ilyen bizonyítvánnyal biró tanulók csak első osztályból tehetnek magánvizsgát. Magánvizsgálati dijak: taudij 12 K, beiratási dij 2 K, értesítői dij 1 K. Egy osztály vizsgadija 30 K, két osztály összevontan 50 K. Az izraelita vallású magántanulók hitoktatási dij czimén a kelybeli izr. hitközség javára 6 koronát kötelesek fizetni. A vidéki tanulók kellő elszállásolására nézve az igazgató szívesen nyújt segédkezet, valamint megkeresésre készséggel szolgál felvilágosítással az iskolát illető ügyekben. Zalaegerszeg, 1909 aug. 18. Kdszonyi Mihály igazgató. Iparosaink. A » Magyar Paizs* egyik legszebb czélja küzdeni a magyar iparért. Tiz éves fennállása óta sokat tett ennek érdekében, A mai iparvédő mozgalmak egyik megindítója. Az iparról szóló czikkei azonban nagyobbrészt csak a vásárló közönséget buzdítja, hogy magyar gyártmányt kérjen és vegyen, pedig a magyar iparpártolásnak van egy másik oldala is t. i. a magyar iparos. Véleményem szerint a magyar ipar fellendítése nem a közönségtől hanem az iparostól függ. Fordított beszéd az, pártoljuk a hazait, akkor az iparosok igyekeznek kiválót, a külföldit felülmúlót vagy azzal legalább egyenrangut készíteni. Nem igy van ez kérem. Készítsenek iparosaink ugy és olyat mint az idegen, akkor a közönség hozzájuk fordul. Ma már nem lehet cmpán eszmékkel lelkesíteni Beszél a pénz, a haszon. Akadhatnak egyesek, kik drága pénzen megveszik a rosszat is ha hazai, a nagy többség mégis csak a jót s olcsót keresi. Ezt elérni iparosaink dolga. Hogy ez a pénz és nem tudom micsoda politikával hogy függ össze, az nem tartozik reám. Állítom, hogy ha minden körülmény kedvezne a magyar iparnak, akkor sem tudnánk mostani iparosainkkal | nagy eredményt elérni, mert tisztelet a nagyon kevés kivételnek, vagy nem tuduak vagy nem | akarnak jót és jól dolgozni. Megelégesznek ők a j mindenaapival, különösen ha vasárnapra is jut egy kis feles pénz. Hát ha ezért nem is nekik , kell dolgozni, ha meg keresi az egy legény és 1 hat inas, — az ám csak a jó világ. ; Tessék megpróbálni egy rendelést, hány eset i van reá, hogy a kitűzött időre készen van a • tárgy? | Szinte közmondásos iparosaink pontatlansága : a szállításban, de annál poutosabbak az előleg I kérésben. Állandó a panasz, nincs munka nem i lehet megélni, de állandó az a panasz is, uincs i iparosunk kire jó lélekkel reá lehetne bízni munI kánkat. 1 Pedig van munka, hiszen minden kicsiségért, de sokszi r nagyért is, nem szaladhat az ember Pestre, Bécsbe. Kénytelen itt csináltatni. Azért mondom kénytelen, mert bizony mondom sokszor jobb valamiről egyáltalán lemondani, mint kis városban megrendelni. Az mondjon ellent, kinek még nem volt dolga iparossal. Sajátságos, hogy az említetten kevés kivételt mily hamar fellehet ismerni. Milyen hamar meg lehet általános jellemzésüket állapítani. A jó iparos értelmes, bizonyos tekintetben művelt. Meg is fordíthatjuk, az értelmes, müveit ember lehet csak jó iparos. Ha a magyar ipart akarjuk fellendíteni, tegyük tanultakká iparosainkat. Felvilágosodottabb fejjel maguk fognak reá jönni, mennyit és mit kell tanulniok, ha boldogulni akarna*, be fogják látni, hogy nem elég egy-két évig legénykedni, hogy a ítuesteri czimet kiérdemeljék. Az a baja a magyar iparnak, hogy sok a kontár, tőlük nem láthatjuís a/ igaziakit. Pedig aki egyszer megjárta, aí másodszor kerülni fog minden iparost. Mert kérem senkisem égeti meg kétszer a kezét. Ismétlőm, iparosaink tanuljanak, akikuek pedig megadatott, azok tanítsák őket. —r. Áihirlapirók. (V. L.) Mégis csak nagyhatalom vagyunk mi, mikor olvassuk, ho^y Cemanceou egy bottal ott hagyta miniszterelnöki székét s elmegy vissza újságírónak, — ez jól esik mindazoknak, akik hírlapírói tollal keresik kenyerüket, — de mikor Zivatar Jakab ki-idja magát Abbáziában chifredakteurnak, journalist nek, mitarbeiteruek, — ez olyan féle érzés, mint mikor valaki a tyúkszemünkre, a fájósra tapos. Pedig Abbáziában ez idő szerint huszonhárom ilyen sötét chefredakteur nyaral. Huszonhárom ur vallotta a bejelentő lapján, hogy ó a közvélemény munkása és kenyere hirlapirás. Miért? Elsősorban is a zene, a gyógydij elengedése, ingyen fürdő és hasonló apró kedvezmények miatt; másodsorban bizonnyal a lakás és élelmezés olcsóbbá tétele érdekében történtek bizalmas tárgyalások. De ki az ördög törődik ezekkel az apró panamákkal, ha csak ez járna a nyomukban ? Hanem a nyomukban jár más is. Ezek a pseudót ilászok, ezek a Zivatar Jakabok és Homály Andorok e mellett még rettenetes mód zajosak ós hangosak. A Stand velük és tapintatlanságaikkal van tele. És mindezeket el-