Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-21 / 3. szám

4 M A G Y A R P A ! Z b 1909 január 21. Karancs, melyhez 15, — Bükkösd, melyhez 50

; — Ráczváros, melyhez 61, — Siklós, melyhez 55 község tartozik. A vármegyei hordójelzóket előzetes pályázat utján az alispán nevezi ki és menti föl. Hordójelzőnek csak olyan egyén nevezhető ki, aki az 1907. évi V. tcz. 26. §-ban előirt föltételeknek minden tekintetben megfelel. A vármegyei hordójelzők fizetése a következőkép állapittatik meg : a mágocsi, dunaszekcsöi, palotabozsoki, pécsváradi, máriakéméndi, himesházai és bükkösdi hordójelzök évi háromszáz (300) korona, a vörösmarti, baranyabáni, ráczvárosi hordójelzök évi hatszáz (600) korona, a mohácsi, németbólyi, püspöknádasdi és karancsi hordójelzök évi kilenczszáz (900) korona, végül a villányi és siklósi hordójelzök évi egyezerkettőszáz (1200) korona rendes fizetést élveznek, mely összegből a hordójelzők kötelesek lesznek megfelelő hivatali helyiségről is gondoskodni. Ezen megállapított évi rendes fizetés a vármegyei mértékhitelesitési alapot terheli és a hordőjelzőnek a hivatali eskü letételétől számított következő hónap 1 tői utólagos negyedévi részletben folyósítandó. Az alap jövödelmét képezik: a hordók jelzéséért szedhető dijak, raktárdíjak s a három hónapon tul át nem vett hordók elárverezéséből befolyó összegek. A befolyó dijak és összegek a mértékhitelesitési alapot illetvén, ezek a hordójelző kezére fizetendők, a ki azokat köteles havonként a következő hó 10-ig az illetékes kir. adóhivatalnál befizetni. Ezek a szabályrendelet főbb tudnivalói. A Pécsi Napló hozzá teszi: Mi azonban még egyebet, is szeretnénk tudni, Hogyan akadályozza meg a vármegye, hogy a hordójelző ki ne egyezzék a féllel abban, hogy a megjárj hitelesitési díj fölvétele mellett jelzéssel látja el a hordókat s hogyne kelljen a pénzzel elszámolnia: nem ad az összegről nyugtát? Mondjuk, a hitelesítések felét kéz alatt végzi s csak a másik felét számlázza és számolja el. A pénzkezeléssel járó hivataloknál nincs töltétlen bizalom; mindenre inog kell a kontrolnak lenni. A két oldalú bárc;.:ás fi zet nem szolgálhat ellenőrzésül, mert az csak annyit mutat, amennyit, beleírnak: an.it nem irnak bele, az abból ki nem tűnik'. L ha a hatóság fölterjesztésre vár, akkor sokáig várhat. Villanyórák rendszabaiyozása. Aki a házi villamos világítás áldásait élvezi, az azt is tudja, hogy a villamos óra néha megbolondul és akkor is jár, ha a ' ingok nem égnek. Néha pedig olyan jól járók, hogy erszény legyen, aki kibírja a sok fizetést. Most talán javul a helyzet, mert a mértékhitelesitésről szóló uj törvény a villanyórák hitelesítését is megköveteli. A mértékügyi szabályok és rendeletek megjelentek, amint a mult számunkban már megemlítettük. Szükséges munka, nagy munka, sőt szorgalommal összeállított szép munkának is' nevezhetnők, ha egypár hét alatt készült volna. De hiszen két év volt rendelkezésül a megkészitósre. Ezt tudva, megbírja azt a kritikát, hogy benne a tárgyak nincsenek tudatos logikai sorrendben öszefoglalva, söt, mintha széna-szalma villával hányták volna összevissza kuszáitan. Tudva ezt, bizony a bizottság csinosabb munkát csinálhatott volna. Két évi izzadtságos munkának ez bizony igen gyönge eredménye. Látszik, hogy ugv izzadták ki, mint a német tudós a tevét. Sxtrk. Üsentt. H. M. Szabadka. 1909 juuius 3C-ig, Zaiavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (70. közlemény.) Régi pénzt adtak: Kiss Ferencz (2 darab), Wiener Ferencz, Dervariss István (5 db), Skopál Zoltán, Rasovszky Oszkár, Kosztrabszky István fögimn. tanulók. LSporiartót kaptunk: Kapiller Bertalan fögimn. tanulótól. Könyveket, iratokat hoztak: Fridrik Jenő, Grünbaum Ernő, Breiner Zsigmond főgimn. tanulók. (Folytatjuk.) Baerter. 447. 1909. Hivatalos rovat. Hirdetmény. A város területén szórványosan fellépett vörheny (sarlach) járványnak orvosi vélemény szerint egyik legalkalmasabb közvetítői a piaezon vásárolt czikkek, külöuösen tej és tejtermékek lévén, — felhívom a város lakosságát, hogy saját érdekében főleg tejet s termékeket nyers álla potbau egyáltalában ne fogyaszszon. Zalaegerszegen, 1909 január 16 án. Fülöp József sk., 1_3 h. polg&rmerter. Heti hirek Helyiek. A zalaegerszegi posta. A dolgot ismertettük a mult számban. És még a mult hét előttiben merényletnek neveztük a pécsi postaigazgatóság eljárását. És csakugyan felzudultak ellene a társadalom tényezői: hivatalok, testületek. Felirt a kormányhoz a városi testület, a megyei közigazgatás s a kereskedelmi és társaskör. Ezeken kívül Dr. Korbai Károly polgármester személyes tisztelgést tett Kossuth miniszter urnái s megismertette az ügyet. A miniszter saját lakásán fogadta a polgármestert s a beszélgetés tartalmából csak kettőről van tudomásom. Egyik: A miniszter megjegyezte, hog}' itt a legelemibb udvariassági forma is nélkülöztetett akkor, amikor a pécsi postaigazgatóság meg sem kérdezte sem a várost, sem a főispánt, sem az alispánt, seinja főtéren levő nagyszámir hivatalokat, testületeket és a nagyszámú tekintélyes kereskedői osztályt, hogj' mit szólnak ahhoz, ha a postát jó messzire teszik ? Másodszor azt is mondta a miniszter ur, hogy ezt, az ügyet nem iliik s nem is szabad a város érdeke ellen elintézni. Amit pedig mi sejthetünk, az, hogy a pécsi postaigazgatóságnak híres nagyhatalmi állása alighanem egy kis megrovási kalandban részesül vitéz kirohanásáért. Csak több ne legyen. Mert az is megtörténhetik, ördög tudja azt a sok paragrafust, hogy a miniszter elveti a szerződest, Fürst Sándor pedig perelni fog a szerződés erejéig. Az államot pereli-é, vagy a pécsi igazgatóságot pereli-é ? de csak a pécsi igazgatósa,g lesz a felelős. Nekünk a polgármesternek kitűnő fogadtatása után reményünk van arra, hogy a posta a lőtéren marad. A határnapig, 1910 május 10-ig, vagy egyes emberek, vágj' a város fog építeni a főtéren alkalmas helyiséget a bérbevevő posta számáré, vagy valami más alakulás lesz. A legroszabb esetben pedig, ha a posta mégis kikerülne távol a főtértől: okvetlenül állítanának föl a főtéren egy fiók postát — a pakkok fölvételére is. — Dr. Korbai polgármesternek ez az ébersége mindenesetre elismerésre kötelezi iránta a város lakosságát. öylijtsüíika C s á st j 3 & a is 9 r r a ] Lendvay Lászlóné gyűjtése Zalaegerszegen. Dankovics Lalika — 02 Sabján Pislika — 04 Unger Antalné — 10 Baksa István —-40 Csoknyai István -—'20 G. I. — 20 Utazó András —"10 Kovács Magda —08 összesen 3 K. yüjcése Zalaegerszegen. Hirschl Hermán —'25 özv. Kóbics S--né —'60 Varga Jakab — 40 N. N. —'60 N. N. —-40 Pintarics Jánosné —'20 Kovácsics K.-né —'30 Kovácsics Ilonka —'05 Kovácsics K. —-20 összesen 6 K. öjtése Zalaegerszegen. Skopál Zoltán —'10 összesen 1 K 10 f. Miklós Jánosné Zalaegerszeg 1 K — f. Leudvav László r— Lendvay Náczika —•14 ifj.Lendvay László -•20 Leudvav Ilonka — 06 Ltndvay Mariska —•10 Lendvay Gizella — 06 Lendvay Magdus -•10 Lendvay János -10 Lendvay Annuska —•10 Kovácsics Károlyné Beményi Jánosné -•40 Gecsovics I.-né -10 Buday Endréné —•20 Király Adél — 10 Zala József 1Hunf -10 N. N. —3

0 Mattersdorfer N. -•50 Nóvák -10 Fuchs Kálmán -•20 Csillag Miksáné g Csillag Miksáné 1'— Hájek Józsefné Nagykanizsa 2 K — f. Pozsony vár megye a postadíj levonása után Pozsony . . . 49 „ 80 „ Lakath János Berhida Veszprém m 20 „ — „ Mezőtúri Népbankr. t. M.-Tur 10 „ — „ Eperjesi bankegylet Eperjes 10 „ — „ Alsólendva vidéki takarékp. Alsólendva 10 „ — , Nova és Vidéke takarékp. r. t. Nova ... 5 „ — „ Tamási takarék. Tamási. . 5 „ — „ Magyar leszámít, bank kassai fiókja Kassa 4 „ — , Mai gyűjtésünk összesen . . 126 K 90 f. Hozzáadva a multkori(l 8527 K 77 f) összegbe*, a Magyar Paizs gyűjtése máig 18854 K 76 611. A vármegyei közigazgatási bizottság a mult héten tartott gyűlést Gr. Batthyány Pál főispán elnökletével. — Tárgyalták az utak melletti g3

rümöicsfáknak hová tartozandóságát. (Furcsa, hogy még az sincs tisztázva. Hát akkor hogyan lehet az ültetésre nézve rendet teremteni s a beültetést megvalósítani ?) Megalakították a következő albizottságokat: 1. Gyámi fellebbviteli bizottság tagjai lettek: Rendes tagok: Koller István, Filipich Lajos, Barcza László, Bogyay Máté. Póttagok : Eitner Zsigmond, Bosnyák Géza. Jegyző Szeliánszky Nándor. 2. Pótadó kivetése elleni felszámolási bizottság: Barcza László, Bosnyák Géza, Eitner Zsigmond, Bogyay Máté. Jegyző Szeliánszky Nándor. 1. Erdészeti albizottság tagjai lettek: Koller István, Bosnyák Géza, Viziendvay Sándor. Jegj'zö: Szeliánszky Nándor. Erdészeti kthágasl bizottság'. Rendes tagok: Barcza László, Bosnyák Géza, Filipich Lajos. Póttagok : Gróf Batthyány József, Viziendvay Sándor, Bogyay Maté, Eitner Zsigmond. Jegyző Bubics Tivadar. Fegyelmi válosztm íny tagjai lette!:: Az államiak közül rendes tagok: ódor Géza, dr. Huzsicska Kálmán. Póttag Rais Ernő. A választott bizottsági tagok közül: Barcza László, Koller István rendes tagok, Viziendvay Sándor póttag. Jegj^ző Szeliánszky Nándor.' A bőr n é.< fogház vizsgáló bizottságok tagjai lettek A zalaegerszegi és nagykanizsai kir. ügyészségek részére : Bosnyák Géza, Gróf Batthyány József, Eitner Zsigmond, ódor Géza, Dr. Tliassy Gábor. A tapolczai és balatonfüredi járásbirósági fogházak megvizsgálására: Gróf Batthyány József. A sümegi járásbírósági fogházak megvizsgálására: Eitner Zsigmond. A keszthelyi járásbirósági fogház megvizsgálására: Bogyaj' Máté. Az alsólendvai ós perlaki járásbirósági fogház megvizsgálására Viziendvay Sándor. k zalaeaerszep: psnziigyigaagatóség helyisigé szintén válság előtt állana, ha Korbai polgármester ébersége őrt nem állana. A helyiség szintén a város tulajdona s a mai viszonyok között a lakásbért föl kellett emelni 6 ezerről tízezerre. Dr. Korbai egyéb ügyek elintézése mellett Pesten erről is felvilágosítást tett a pénzügyminisztériumban még pedig megnyugtatőlag, hogy igen is a felemelendő házbér mellett is megmaradhat és — megmarad ott a pénzügyigazgatóság. — Alkalmasabb nagyobb épület nincsen is e két emeletes háznál. Az adó hivatal szürit kiteszik a megyeházból, ez pedig átmenne a mostaui postaépületbe. Különben e dolognak áttekintésére a napokban Zalaegerszegre jön Báró Szterényi Ernő pénzügyminiszteri titkár. Auguszta föherczegnő varmegyénk alispán ához — (S íját tudósítónktól) — A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület a halottak napja alkalmából a magyar társadalomhoz kérő szózatot intézett, melyben a szegény tüdőbetegeknek csak egy virágszálat kért. Arvay Lajos Zalavármegye alispánja a vármegye járásának főszolgabíróihoz leiratot intézett, melyben az emberbaráti egyesület szép eszméjét a főszolgabírók támogatásába ajánlotta s kérte őket, hogy minél több könyörületes szivet nyerjenek meg a kedves ós poétikus eszme megvalósítása sikerének biz-