Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

1909. julius 29. M AGYA R P A I Z S hozzátartozói tehénnel befogott szekéren haza" ' vitték, s orvosi gyógykezelésben részesítették. ' Rókák nyaralása. Miként az emberek — hogy lélekben s testben felüdüljenek, —- a nyár szezonján felkeresik a fürdőhelyeket, az ózondus levegőjű erdőt s ligetet, ép ugy a rókacsapat is le Kneipolt délre, a »Muricza« folyó erdős partjára, melybe labyrintszerü alagutakat vájt, hogy ott kölykezve, egyrészt vakmerő portyázásában Ligetfalva község tyúk és csirke állományát állandóan rettegésben tartva, azt megdézsmálja, másrészt edzés szempontjából a folyó vizét igénybe vegye. A bestiák éhségtől gyötörtetve és kedves mákvirágu magzatjaik táplálása gondjaitól szorongatva, kibújnak az erdő bozótjából és kedvteléssel a tengeri, s gabona földeken nesztelenül átsurranva, a pillangók és bogarak után pajzánan szaladgáló szárnyasokat, a füves kert fáinak lombja alól, gyors tempóban elcsipdesik és vértszomjuzó kölykeiknek a barlangba lelketlenül elczipelik. A község lakói látva a fenyegető veszélyt botokkal, kapanyéllel és ostorral felfegyverkezve, üldözőbe vette a gabona és kukoricás földek közt settenkedve leselkedő, s idejét fürdésen kivül rabló kaland3zással töltő róka ivadékot, azonban kevés sikerrel, mert a rókák előre megszimatolva a közeledő veszélyt, beugráltak a bozót sűrűjébe, s onnét a folyócskába vetették magukat, melynek balpartján csakhamar eltűntek a füzes sűrűjében. Végre mégis sikerült Zadravecz Fülöp ligetfalvi molnárnak Jug István társaságában, lesből 8 rókát leteríteni, de ezzel a magja még nem pusztult ki teljesen. Hazánk gazdasági érdekét támogatják nevezettek e vadak kiirtásával, miért is érdemesek a lakosok hálás köszönetére. Pályázat községi orvosi állásra. Légrád nagyközségben megüresedett községi orvosi állásra kiírták a pályázatot. A pályázatok augusztus 5 ig Viosz Ferencz nagykanizsai főszolgabíróhoz adandók ke. » Kitüntetett hivatalszolga. A király Molnár Vendel nagykanizsai adóhivatali szolgánák sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréseül az ezüst érdemkeresztet adományozta. Zalamegye vezet. A belügyminiszternek február hóról most kiadott jelentése szerint a Dunántúlon Zalamegyében történt a legtöbb tüdővészes haláleset. Baranyavármegyében 79, Pécsett 14, Fejérmegyében 68, Székesfehérváron 8, Győrmegyében 30, Győrött 15, Komárommegyében 71, Komáromban 3, Mosonmegyében 25, Somogy megy ében 117, Sopronmegyében 62, Sopronban 4, Tolnamegyében 72, Vasmegyében • 124, Veszprémmegyében 68, Zalamegyében 148 j egyén halt meg tüdövészben. A bucsuszentlászlói önk. tűzoltó egylet 25 j éves fennállása és zászlófelavatási ünnepélyének j előkészítésére a bucsuszentlászlói nagyvendéglő uj kerthelyiségében augusztus 1-én vig monológokkal és tekeversenynyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépő-dij : személyjegy 80 f, családjegy 1 k 60 f. Egy tekejegy ára 20 fillér. Kezdete délután 3 órakor, Eelülfizetéseket, köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtatunk j Tanitó áthelyezések. A vallás- és közoktatás- J ügyi miniszter Barabás György balatonfüredi áll. j polg. isk. rendes tanítót a sárvári áll. polgári iskolához és ugyanazon intézettől Medvey Lajos -áll. polg. iskolai rendes tanítót a győri állami polgári iskolához, Boroviák Lajos csáktornyai polg. iskolai rendes tanítót a szegedi áll. polg. iskolához, Földes Miklós áll. polg. fiúiskolái rendes tanítót Szegedről, valamint ennek nejét -szül. Valkovszky Olga áll. pelgári iskolai rendes tanítót Abonyból a nagzkanizsai áll. polgári fiu s leányiskolához, Hálós Eszta polg. leányisk. tanítót Nagykikindáról Csáktornyára, Marton Irmát j Csáktornyáról polg. leányiskolától Nagybányára, j TávoliaK. A somogyvármegyei fügaétlenségi és 48-as párt augusztus 1. pártértekezletet tart Kapós- ' várt, melyen folytatják a pártszervezkedés:. Kircuknopf Frigyes. A soproni kereskedelmi . és iparkamarának nagy gyásza van, meiyhez Zalamegye is tartozik. A kamarakerület föerősége 28 évi kamarai működése után kidőlt az élők sorából. Széles látókörű, alapos szaktudásu embert veszített benne kamaránk, kinek főérdeme volt abban, hogy kerületi kamaránk az országos ügyekben is sokszor vezető szerepet kapott. Kirchknopf Frigyes betegsége már régibb keletű. Már 1896. óta betegeskedett. Torokrákja volt, mely az eddigi orvostudomány szerint gyógyíthatatlan; 56 éves korában érte utol a halál. Halálát Gyula fia, a kamara fogalmazója és neje gyászolják. De gyásza ez az egész kamara kerületének is, mely vasárnap délután óriási részvéttel kisérte utolsó útjára a vasszorgalmu embert. A soproni ker. kereskedelmi és iparkamara f. hó 27 én tartott ülésében meleg hangon parentálta el nemrégiben elhuayt titkárát: Kirchnopt Frigyest, a kinek érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg; özvegyének részvétiratot küldött s évi 2448 korona nyugdijat biztosított. Ugyanebben az ülésben kamarai titkárnak egyhangúlag Dr. Taizs Károly eddigi I. titkárt választották meg. Iparpártoiási statisztika. A központi statisztikai hivatal most tette közzé a magyar szent korona országainak folyó évi má|us havi külkereskedelmi forgalmira vonatkozó adatokat. Ezek szerint behozatalunk értéke az előző évi 624.8 millió koronával szemben ez év januármájus havában 701 millió korona volt s ebből 523.2 millió korona Ausztriából való behozata lunkra esik. Kivitelünk az 1908. év első öt hónapjához képest 61 millió koronával emelkedett, értéke 614.1 millió korona volt, mely összeghez Ausztria 439 8 miliió koronával járult. Az 1909. év első öt hónapjában árumérlegünk összesen 86 9 millió, Ausztriával szemben pedig 83 3 millió behozatalt többletet tüotet fel. Behozatalunkban legnagyobb értékösszeggel a textilipar kész gyártmányai sserepelnek. Ez áruk behozatali értéke a folyó év első öt hónapjában 199'7 millió koronával részesedik. Pamutszövetekböl behozatalunk egymagában 881 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 521 millió koronát. Konfekczionált árukból behozatalunk értéke 42 8 millió koronát tett s ezen tarifaosztályban 9 7 millió koronával a férfiruhák, 10 millió koronával a kalapok, 10 2 millió koronával a fehérnemüek szerepelnek. Jelentékeny behozatalunk volt még bőr- és bőrárukból: 368 millió korona (ebből 32 7 millió Ausztriából), vas- és érczárukból 39"5 millió korona (ebből 33 millió Ausztriából), gép és készülékekből (ebből 116 millió korona Ausztrábói). Legfontosabb kiviteli czikkeink ezúttal is a gabonanemüek és a liss.t. Az utóbbiból január— május havi kivitelünk 80 4 millió koronát tett, A fanemüek kivitele valamivel csökkent, dongakivitelünk az előző év öt első havának kiviteléhez képest 1 3 millió koronával, bárdolt ás fürészelt épület és műfa kivitelünk pedig 0'8 millió korona értékkel volt kisebb. A bor törvény népies ismertetése. Darány Iguácz földmivesügyi miniszter ismét egy hasznos kis könyvecskével szaporította a földtnivelésügyi minisztérium népszerű kiadványainak számát A íöldmivelésügyi miniszter ugyanis az uj bortörvényt kérdés és felelet alakjában dolgoztatta át kinyomatva. A könyvecske, melynek címe »Az uj bortörvény kis kátéja» könnyen megérthető stílusban ismerteti a bortörvénynek s a törvény végrehajtására vonatkozó rendeleteknek mindazon rendelkezéseit amelyek a szőlősgazdákat, valamint a bor adás-vételéval foglalkozókat érdekli. A könyv betűrendes tárgymutatóval van ellátva, melynek alapján bárki könnyen megtalálhatja a választ arra, amit tudni kíván. Ára 20 fillér, lelkészek, községi jegyzők, tanítók valamint kis szőlős gazdák azomban, ha eziránt egyszerű levélben, vagy levelező lapon a föjdmivelésűgyi minisztérium könyvtárához fordulnak, ingyen kaphatják meg. Pozsonyban van egy Stollwerck czimü csokoládé gyár. Mutatványpéldányt még nem kaptunk, csak a hírét halljuk, hogy kétfejű sasos dobozokban árulja a czukrot s a pozsonyi magyarságot. Hogy a sas karma rúgja meg ! Irodalom. Művészet. Borbély György — Csány- Emlékkönyv II. bővített kiadás 2 K helyett 1 korona. Dr. Hajdn Gyula — Első fecskék a Csány szobor javára 2 K helyett 1 K. László György — Az iparfejlesztés 20 fill. — Kaphatók Zalasgerszegea a könyves boltokban és szerkesztőségünkben. Politikai Magyarország. Megemlékeztünk már arról, hogy e czimen Szász József országgyűlési képviselő főszerkesztősége alatt s a politikai részben Batthyányi Tivadar gróf, Hoitsy Pál, dr. Barabás Béla, Lovászy Márton, Szatmári Mór, Kállay Ubul; — a történelmi részben Dr. Angyal Dívid, dr. Földes Béla, dr. Mangold Lajos, Hatala Péter, dr. Kmettv Károly, dr. Timon Ákos egyetemi tanárok, azután Pór Antal kanonok, Seres László, Szabó László, Mokry Ferencz írók, a történettudományi társaság tagjainak közreműködésével nagy jelentőségű politikai és történelmi mü készül. A munka sikere érdekében már nagyban folyik az adatgyűjtés, mit Somogyban Tarján Imre iró végez. A mű az országos függetlenségi és 48 as párt erkölcsi támogatásával jelenik meg, de a legmesszebb menő erkölcsi támogatást ígérték meg és aláírásukkal támogatták a többi pártok nagynevű férfiai is, köztük Zichy Aladár gróf, Wekerle Sándor, Andrássy Gyula gróf és Darányi Ignácz is. Költőktől való idézés. Eí az idézés legyen olyan tiszta, mint a szentség. Szabolcska Mihály költészetéről kedves kis ismertetést ír a kolozsvári Ellenzékben Lovas Imre ur. Nem ismerem a szerzőt, de nemesen törekvő if|u ember lehet. Találó összehasonlításokat tesz Szabolcska és Petőfi között. Idéz ebbel is, abból is. Idézi Petőfitől pl. az egyik szalkszentmártoni felhődarabot, igy: »Ha a sirban elhamvadt sziveket meggyújtanák : ki mondja meg, hány színű lenne majd e láng?« Pedig dehogy is mondta ezt Petőfi. Bizonyság okáért meg sem nézem a könyvből s mégis, itt a nyakam rá, hogy nem mondta. A hammut nem szoktuk meggyújtani. Megszoktuk gyújtani a száraz ágat, a száraz galyat s többefféle megszáradt portékát. Bizonyosan igy írták azt a verset: »Ha a sirban elszáradt (elszáradt, vagy megszáradt, nem tudom biztosan; ámbár helyesebb : I

megszáradt) sziveket meggyujtaaák: Ki mondja meg, hány szinü lenne majd e láng?« Ha nem csupán tartalmilag, hanem alakilag is idézünk (s költőknél kell is így): akkor szigorú törvény, hogy pontosan idézzünk. Ha közönséges beszédet, prózát, művészietlen dolgot egy kis változtatással idézünk, szabályt sértünk ugyan, de nagy kárt nem csinálunk. Hanem a költő müvét nem szabad elrontanunk. Hiszen épen a ! művészetét törüljük le akkor, a koronáját ütjük i le a müvéről. j Petőfi ha nem taault is stilisztikát, s ha nem í tanulta ís a tropusok és figurák tanát: tengernyi metaphorikus hasonlatában egyetlea döczczenss sincs, képtelen képeket nem használ. Önkényt jőnek ki belőle a találó hasonlatok, mint tűzokádó hegyből a melegség. Ha minden írás elveszett volna, akkor is bátran lehetne rá eskünni, a stílusnak legnagyobb mesterére, hogy ö a hammuból nem akart tüzet csinálni. Huszonnégy esztendős tanári pályámon sok alkalmam és okom volt bosszankodni azon, hogy a gyermekek a verset is hibásan mondják vala, hol kihagyva, hol megtoldva, hol más szókkal fölcserélve. S különös. Főképen egy bizonyos csoportbeli gyermekek teszik ezt, majdnem következetesen. Ezt röviden csak így jelzem: lelkiismeretlenség. A bosszúság sokkal nagyobb, ha künn a nagy emberek között is lát ilyet az ember. Mert hiszen itt künn már szabad bele nézni a könyvbe. Est a kis fáradtságot sem vállalják. Ép érzékű embernek, mintha a haja szálát tépnék, mikor mondják és éneklik : nHozz rejá vig esztendőt . . .« Ez még csak a ritmus baja. De nagyobb bűn, ha a magyarnyelvnek a szellemét rondítják be ilyen német beszéddel: »Ha a fold isten kalapja, ügy hazánk bokréta rajta.® Pedig a 20 millió közül 15 millió igy mondja s igy czitálja. Holott minden ember asztalán ott van a könyv, ott kellene lenni, megnézhetné. — Nem a németes wann . . . so-val van az írva, I hanem magyarul, emigy: I

Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta, j Előkelő emberekuek a neve alatt megjelent ! nagyfontosságú könyvekben lehet látni klasszikus [ költőktől citátumokat hajmeresztő elferditésekkel, S hol az időmértékek avagy hangsúlyos ritmust í béuitva meg, hol a képzeleten alapuló szép stílust í rútítva el, hol a magyarosság ősi erejét rongálva, műveletlenséggel és lelkiismeretlenséggel. Nem Lovas ur ellen írtam ezt a kis megjegy; zést. Ö csak alkalmat adott rá. De csúnyaság, ' amit ezen a téren tapasztal az ember. Pedig