Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

2 magyar paizs 1909. julius 29. részét lebontatta a czélból, hogy ott uj építkezést esz­közöltessen. A régi falak lebontása után ásatá­sok közben egy nagy tábla alakú, ércéből öntött, 395 kilogramm sulyu rozsdás csimerre bukkantak, mely az Althan grófok idejéből való! Állítólag régi aranypénzeket is találtak, melyeket a munkások elrejtettek?? Ezenkívül az épület alatt két hatalmas csa­torna húzódik, melyről régebben senkinek sem volt tudomása. Egy kútra is bukkantak az épülett alatt, mely bedülledezett már. Darnayt értesítették, a ki kíséretével auto­mobilon Csáktornyán termett, az érdekes leletek megpillantására. * * * A »Zrinyi szálloda« udvarán van egy 25—30 méteres erős, igen régi épület. Évtizedek óta ügyet sem vetett rá senki s a szálló mindenkori tulajdonosa istállónak hasz­náltatta. Elrekesztették s jelenleg három rekeszből áll. A mint az ember belép, meglepi a szemlélőt a nagyméretű, két oszlopsorral ellátott istálló, A két sor oszlop tüzetes szemlélése után mindenki arra a gondolatra támad, vájjon nem templom volt-e valaha ez az épület? Az oszlopsorok elhelyezése, stylizálása azt lát­szik bizonyítani, hogy évszázadok előtt e helyen templom lehetett! A mostani ásatások után mindenkinek a figyelme az istállóra irányul s a talált leletek igazolni látszanak a feltevést, sőt hihetőleg ala­pos kutatások után ujabb leletekre bukkannának. Árpád. Czeruzajegy zetek. A Csáktornyán megjelenő »Muraköz« julius 25-iki számában „Megfigyelések" czimü rovat alatt a lap szerkesztősége a Hadik múmia meg­mentésének ügyét szintén magáévá teszi s lelkes hangon agitál mellette. Teh:ít hely s ] Nagy er­kölcsi elégtételt lát lapunk szerkesztősége ezen tá­mogatásban, mert ha laptársaink támogatnak minket: örvend a mi lelkünk, hisz mögöttünk a gárda, előttünk az ut s zászlónkon arany betűk­kel ragyog a biztató szó: E/örp! * * * Az »Országos Népiap« na- a postával meg­gyült a baja. Hiába adja tel a kiadóhivatal a lapokat, mégis általános a panasz, hogy elkalló dik? Sőt többször megtörténik, hogy a lapot visszaszármaztatják a kiadóhivatalnak. Lapunk egyik munkatársának volt alkalma az »Országos Néplap« kiadóhivatalától küldött következő leve­let olvasni: »Mélyen tisztelt előfizetőnk! Meglepetve látjuk, hogy Uraságodnak küldött lapok »neöl fogadja 6l'< jegyzéssel jönnek vissza. Mellékeljük a leg­utolsó czimszalagot, a mely mindent megmagya­ráz. Az alsólendvai posta részéről vagy nagy hanyagság történt, vagy rossz akarat. Alsólend­váról mindig 6—7 lapot küldenek vissza, igy pedig az előfizetőink a lapot sürgetik. Kérjük e czimszalagot vissza, mert a posta ellen: iapvezér kép7Í39ÍŐ ur a feljelentést megteszi« stb. stb. Nem avatkozunk a dologba, de nagyon csu­dálkozunk, hogy egy lapot ily módon akarnak lehetetlenné tenni?? * • * Lapunk egyik munkatársa a függetl. párt egyik lapjának 1909. julius 25 iki számába lelkes czikket irt. Nem akarunk ollózni, de mivel a czikk közelebbről érdeke! minket s a tanférfia­kat, idézzük tehát belőle a következőket: „Szózat a tanítókhoz. Hozzátok szólok magyar tanítóság! Neveljetek | lelkes, hazafias nemzedéket, hisz a ti kezetekben j van Magyarország sorsa. A milyen nemzedéket : neveltek, olyan hazafiakat kap a jövőben Ma- \ gyarország. A porosz tanítóság csudát tudott művelni. Tégy hát te is csudát lelkes magyar tanítóság ! ' Neveld annak a kis cseppségnek a lelkébe a: ; magyar függeüenségi eszmék bálványoz ísát. De ne politizálj azért az iskolában! Nem politizálást értek ám én a 48 as szellem ' terjesztése alatt. — Tanítsd, lelkesisd azt a gyér- ' meket a magyar történelemre. Tanítsd szeretni a magyar történelmet, ismertesd meg vele: az évszázados küzdelmeket, a szabadság eszméket, a szabadságmozgalmakat. Mutass rá az ősök örök­becsű példáira. II. Rákóczy Ferencz kurucz- \ fejedelmet, a kuruczköltészetet vésd a lelkébe. Oyü­lölje a gyermek a nemzet elnyomóit s ezerszer gyűlölje az osztrákot. Részletesen foglalkozzál a nemzeti szellem ujjá­ébredésével. Büszkeséget nevelj a gyermekbe. Tanítsd az ujabb kor mozgalmaira. 1825-ben s utánna következő időkben látjuk a nemzeti érzés erós megnyilvánulását. Ismer­tesd Széchenyi István grófot, mint a magyar ipar és gazdasági fejlődés úttörőjét stb. Igy menj Kossathig. Itt állj meg! .. . Vegye észre a gyermek, hogy Kossuth Lajossal uj nem­zeti éra veszi kezdetét Magyarországon. Egy eseményekben dus, mozgalmaiban, eszményeiben nagyszerű korszak kezdődik Magyarországon Eossntb Lajos felléptével. Kossuth, mint a világirodalom legfeltűnőbb bajnoka, mint szónok, mint politikus örök időkre nagygyá tette a: Kossuth nevet. Nsm azért irtam ezt, hogy igy tanítsd a gyer­meket. A gyermek ezt igy nem értené. Kossuthot, mint a történelem utolérhetetlen glóriás alakját mutasd be, ki szembeszállt min­dennel, mindenkivel és a hatalommal daczolt, de az ország érdekeiből nem engedett semmit sem. Emlékezzél meg Petőfiről, a márcziusi ifjakról s márczius 15 ét, mint a magyar szabadság haj­nalhasadásának szent napját vésd a gyermek lelkébe. Értesd meg a falusi polgáremberekkel, hogy a tnárcziusi pontok szüntették meg a jobbágyságot. Ekkor lett egyenlő jobbágy és nemes stb. Szóval: Kossuth és a márcziusi ifjak hasznos újításokat, törvényeket kértei, a magyar király­tól. Nehezen ment, mert: az osztrák ellenezte. De mégis szentesitette a király. Látván az osztrákok, hogy Magyarországban a jó törvé­nyeknek örül a nép, — mert boldogabb lesz — hát felbujtogatták az országban lakó idegen nyelvű lakósokat a magyar ellen. Igy kezdték a nemzetiségek megtámadni s gyilkolni a magyart. Kossuth védelemre hívta a lelkes hazafiakat stb. stb. Tovább: Jött a német sok, sok sereggel, de Kossuth honvédéi elverték őket. Látván a német, hogy nem bir a magyarral, hát az orosz czártól könyörgött segítséget a magyar ellen. Jött tehát az orosz tömérdek katonával, de Kossuth lelke­sítette a inayyart, sőt külső országokban keresett segítséget a magyarnak. Addig nvjbizta Görgeit a fövezérséggel. DÜ Görgei lerakatta a fegy­vereket. S jött az elnyomatás! Golyó és akasztófa a nemzet számára. Később meggyült a baja az osztráknak Poroszországgal és Olaszországgal s válságos lett a helyzete. Deák Ferencz azonban kialkudott velük s megcsinálta az 1867 es ki­egyezést. Kóssuta Lajos tiltakozott a kiegyezés elleu, mert: nem volt elég erős biztosíték a magyar nemzet számara. Kossuth jobbat és többet kívánt ! A 67-es kiegyezés tetszik az osztráknak, a magyar ember azonban 48 as legyen. Ezt kell megértetni mindenkivel!! Hegedűs Árpád Elek.a. Ezeket irta munkatársunk. A »Magyar Paizs« ezért üdvözli. * * * Sokszor olvassuk a fővárosi lapokban a lakás­ínséget. Ott tehát boldogok a háziurak! Nem igy van a vidéken! Legutóbb egy alsólendvai háziúr panaszát hallgattuk végig. Ott a lakókra szól a panasz. Szabad a vásár, — sőt, mint hallottuk — ott az „árendás az ur", a házigazda pedig no ? . . . hát a lakók szemében egy igénytelen tüske. Verő, Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (82. közlemény.) Régi pénzt kaptunk: Mitterer József (4 db), Zsovár József, Dervarics István (3 db), Grünfeld Ernő (4 db), Törzsök Ferencz, Fischl László (3 db), László Miklós (3 db), Szabó István (2 db), Békefi József (3 db), Günsberger Ernő főgimn. tanulóktól. Baerter. (Folytatjuk.) Hivatalos rovat. 5839. 1909. Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város adóhivatalánál újonnan rendszeresített egy másod oszt. Írnoki állásra pályázatot hirdetek. Javadalmazása a városházi pénztárból 1100 (egyezeregyszáz) korona évi fizetése, ötször öt­évenkinti szolgálat után ennek 10% ka korpótlék czimén. Évi lakbér 240 (kettöszáznegyven) korona. Az ekként megválasztott írnok kötelezett tagja a városi nyugdijalapnak. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy élet­korukat, eddigi foglalkozásukat igazoló okmányok­kal felszerelt s a város képviselő testületéhez czimzendő sajátkezűleg irt kérvényüket f. évi augusztus 6-án déli 12 óráig a polgármesteri iktatóba nyújtsák be. A választás f. évi augusztus 7-én délelőtt 9 órakor tartandó képviselő testület közgyűlésén fog megejtetni. Zalaegerszeg, 1909 julius 23. Dr. Korbai, polgármester. 5820. 1909. Hirdetmény. AZ 1909—1910. évi ebadó összeirási lajstrom f. évi aug. 1-töl 4-ig 3 napon át a városi pénz­tárnál közszemlére ki van téve, mely idő alatt az bárki által megtekinthető és az esetleges fel­szólamlások ugyancsak f. évi aug. 4 ig beadhatók. Zalaegerszeg, 1909 julius 26. Fülöp, h. polgármester „Esetek." (IX.) A szatmári törvényszék Sovány Dezső bírót beszámithiitlanság czimén fölmentette valamely vád alól. Méltán kérdi a Pápai Hírlap : lehet-e xtélö biró a beszámíthatatlan állapotban levő biró ? Á mértékekről. Vagyis: az Igazságról, Az uj méríekbítelesitési rendszer. A nagy­kanizsai állami mértékhitelesi ö hivatal Zalame­gyére nézve közzétette a folyó évben tartandó időszakos hitelesítés munkatervét Az 1907. évi V. tcz. alapján köteles minden érdekel az adás­vételnél használt, mértékeit s mérőeszközeit (hoszmérték, űrmérték, suly, mérle.) a .itüzött napon a hivatalnál vizsgálatra bemutatni, tekintet nélkül arra, hogy mecnvi idő óta vannak azok használatban, illetőleg mikor voltak azok sitvc. — A ki ezt elmulasztja, a fent törvény 32. § a alapján 200 koronáig pénzaüutetéssel, ismétlődés esetén 400 és nyolcz napi elzárással büntethető, idézett törvény aiapján kiadott kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében az érdekeltek kötelessége a hitelesítésre benyújtott tárgyakat tiszta és jó állapotban nozni a hivatalba, külön­ben azok vizsgálat alá nem vehetők. Különösen figyelmezteti a rendelet az érdekelteket összes mérőeszközeinek bemutatására, mely törvényes kötelesség s a minek elmulasztása büntetést von maga után. Nagykanizsán a következő lcezdö­be'ük szerinti csoportosítás szerint történik az • időszakos hitelesítés: A—B betűvel kezdődő nevüek augusztus 4-én, C—D betűsök augusztus ; 5-én, E—F betűsök augusztus 6 áu, G betűsök : augusztus 10-én, H—I betűsök augusztus 11-én, | K betűsök augusztus 12-én, L—M betűsök au­! gusztus 13-án, N—O betűsök augusztus 17-én, P —Q—R betűsök augusztus 18 án, S betűsök i augusztus 19-én, Sz—T betűsök augusztus 24-én, V—Z betűsök augusztus 25-én. A hordó drágasága. A hordó árának növe­kedése a szőlőbirtokosságra nézve súlyos adót jelent. Mult évben szüret idején a faedények ára hektoliterenkint oly magasra emelkedett, hogy sok helyen a must eladási árát kétszeresen is fölülmulta. Az idén a helyzet még veszedel­mesebbnek ígérkezik. Nem mintha a szüret oly kedvező kilátásokkal kecsegtetne, mint tavaly, hanem azért, mert a termelök hordóiban még nagy készlet van a tavalyi termésből. Na­hogy talán a hordó kereslet szüret idején rend­fiitele­idézett terjedő korona A fent

Next

/
Thumbnails
Contents