Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-15 / 28. szám
1909. julius M AGYAR P A I Z S 3 A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Panasz a mértékhitelesités körül. Zalavármegye közigazgatási bizottságának f. hó 14-én tartott közigazgatási bizottsági ülésén Koller ] István bizottsági tag, alsórajki nagybirtokos az alispáni jelentések előadása után előadta panaszként, hogy az aj mértékhitelesitési törvényt részleteiben még nem ismervén, kérdést intézett a nagykanizsai mértékhitelesítő hivatal főnökénél: micsoda uton módon kell hitelesítenie két mázsamérlegjét. Kozáry Kálmán hivatal főnök válaszolva, jelezte, hogy a jövő nnpokon kiszáll a vidékre s i akkor majd ott hitelesiti, uem szükséges a mér- 1 legeket Nagykanizsára szállítani. Mielőtt azonban ; kiszállott volna a hitelesítő főnök, a hitelesítendő < két mázsamérlegért elküldött számlában 59 j koronát kért. Soknak tartja ezt a felszólaló, mert | hiszen akkor mindenkitől ily nagy összegeket j veszn-ik föl s ez sok, s ha ez törvényen alapul, j akkoz az uj mértékhitelesitési törvénnyel nem [ érték el azt, amit el akartak érni. — Arvay 1 Lajos alispán megemlíti, hogy az uj törvény ; szerint csak a hordójelzés ügye van most a megye ! kezében, azonban utána néz a dolognak alispáni j hivatalánál fogva. — Sajnálatos esemény. A mi tudomásunk szerint is alighanem szabálytalan el- ' járás volt ez a drága kiszállási és hitelesítési 1 dij. Valami sajnálatos félreértés kell hogy legyen ; á dologban. I A gyógyszertári mérlegek hitelesítése. A Magyar Paizs már közölt a múltkor ilyen ' fajL^* tudnivalókat. A Gyógyszerészi Értesítő 26. száma erre vonatkozólag a következő fontos • tudnivalókat közli, melyet mi is figyelmökbe jj ajánlunk a gyógyszerészeknek. jj A mértékhitelesitési törvény mint tudjuk elren- jj dt , hogy minden régi hitelesítéssel ellátott mér- f uj időszakos hitelesítéssel látandó el, s e I i elesités 1910-ig eszközleudő. Az uj hitelesi- ' tésre a mérlegek az illetékes mértékhitelesítő j hivataloknál bejelentendők. E jelentkezésre a \ hivatalok határnapot tűztek. Igy a többi között a ? budapesti központi mértékhitelesítő hivatal is fal- \ ragaszok utján az I., II., V., VIII. és X. kerüle- , tekben a bejelentés határnapjául 1909. évi junius jj 1-ét tűzte ki. E fölhívás azonban ugy látszik t elkerülte kartársaink figyelmét, mert az említett | kerületekből csupán egyetlen egy gyógyszertár- j tulajdonos tett eleget a fölhívásnak, bár a beje- I lentés elmulasztása 200 korosáig terjedhető pénz- 5 birsággal büntethető Értesülésünk szerint, a jj mértékhitelesítő hivatal ez első esetben eitekint J a törvény szigorú alkalmazásától, s nem sújtja f bírsággal a gyógyszerészeket, de a mulasztást j elkövetők a hitelesítés ügyében a hivatal részé- a ról történt kiküldet ;s költségeit viselni tartoznak, i Szükségesnek tartjuk e körülmény fölemlitését, I különösen azéií, mert ily mulasztás esetén vidéki j kartársaink nem mindenütt számithatnak a mu- • 1 '<-?tás enyhe elbírálására, s egyes helyeken a I ! iküldetés költségei is magasabbra rúghatnak, jj mint a hivatalos központokban. Miuián pedig a teendőkre számos kérdés érkezett hozzánk, s a Magyarországi Gyógyszerész-egylet vezetőségétől k : látásba helyezett tájékoztatás mindeddig nem jelent meg, jónak látjuk a szükséges tudnivp'ókat a következőkben összefoglalni. Az 1907. évi V. t. cz. a mértékhitelesitési eljárást uj alapra fektette, s azt a németbirodalmi törvényhez hasonlóan rendezi. E törvény végrehajtását az 1908. évi 107.225. szám keresk. ü. min. rendelet foganatosítja. M'nden közforgalmi használatra szánt mérleg hitelesitendő, a már használatban levők mindenkori tulajdonosuk által újrahitelesítéssel (u. n. j átmeneti, hitelesítés) a még forgalomba nem | hozottak pedig a gyáros áltól, az uj törvény követelményeinek megfelelően. A hitelesítésre a mérleg tulajdonosának jelentkezni kell az illetékes mértékhitelesítő hivatalnál, mely a jelentkezési határnapot hirdetmények utján közzéteszi. A jelentkezés elmulasztása 200 koronáig terjedhető birsággal . ató. A mértékhitelesités, ahol mértékhitelesítő hivatal nincs, a hivatal kiküldöttje által az e czélra kijelölt hivatalos helyiségben, vagy kivánatia a fél lakásán történik, az utóbbi esetben, illetve, ha a gyógyszertár a hivatalos helyiségtől 2 Km. oéi nagyobb távolságra esik, még 6 K pótdíj lefizetése ellenében. A gyógyszertá: ak a sulyok és mérlegek idö.-zakos hitelesitéseért 10 K kétévi -'ánydijat fizetnek. Uj • hitelesítést (átmeneti hitelesítés) csakis azok a I mérlegek nyerhetnek, amelyeken már van hitele- f sitési bélyeg, ami természetes is, mert eddig is csak hitelesített mérleget volt szabad használni. Az uj törvény szerint csak azok a mérlegek hitelesíthetők, amelyeknek három forgási tengelyük van, (középen és a csészék fölakasztási pontjain) a forgási tengely fém-ék éle, amelyre a kar vagy a csésze lendithetően reá van helyezve. Az oly mérlegek tehát, amelyeknél a csészék horoggal fémcsapra vannak felfüggesztve nem felelnek meg az uj törvénynek s nem hitelesíthetők. A gyógyszertári kézi mérlegekre vonatkozólag e/.t külön i is kimondja a központi mértékhitelesítő intézet í 4487. 1909. V. 3 án kelt döntése. A kinek tehát t csak ilyen régi szerkezetű ézi vagy tára-mérleg j van birtokában, annak az uj törvény követeimé- ] nyeinek megfelelő, három forgási tengelylyel el- ; látott mérlegeket kell beszereznie. — A j régi hitelesítéssel ellátott mérlegeket az újra ? hitelesítés előtt átalakítás vagy kiegészítés alá j venni nem szabad, mert a változás a régi hite- j lesités érvényét megszünteti, s az uj hitelesítést j meggátolja. Ha valamely uj hitelesítésre bemuta- f tott mérleg más okból nem felel meg a követel- j ménveknek, nem elég pontos stb. ez nem von j maga után semminemű büntetést, s a mérték- j hitelesítő hivatal ez esetben csupán megfelelő ! javításra, vagy uj hiteles mérleg beszerzésére j utasítja a mérlegtulajdonost. 1910 végéig minden jj gyógyszertárban hiteles (uj vagy régi és újra hitelesített) tára mérlegnek és suly szerint kért 5 és kiszolgáltatott anyagok kimérésére szolgáló jj kézi mérlegnek (mérlegeknek) kell lenni, ez | utóbbiaknak is három egy forma forgási tengellyel biró szerkezettel. Ily mérlegek különböző formában, s az uj töryény szerint hitelesítve már kaphatók a kereskedelemben. Keresek egy tisztességes ho^dójeixői j állást 100—ÍF^O korona fizetésest, lehetőleg oly varosban, hol gyermekeimet jj taníttathatom. Egy igért állás oly nevetségesen kevés (összes járulé- j kaival együtt 500—6 n0 korona), hogy ámbár iparral is j foglalkozom, igy na. r családomat nem tarthatom fon. A 1 munkát pedig elbír ..:<, még csák 40 éves vagyok. S ha. jj már nagy faradtsaggal és áldozattal uzsgát tettem a \ hordójelzésből, erkölcsi kötelességem azt érvényesíteni, j Szives útbaigazítást és tudósítást kérek kollégáimtól j is — e lap utján. Heves. 33. Zs. vizsgázott hordójelző és ke-ékgyártó < ipai'oamester. j \Jérleg- sülykészitők s jaVitók ; j njértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. i — Összeállítóita : Borbély Márton. — ÁÍSÓÍejÓrvármegyében: Nagyenyeden Selmeczy I István kádár, mértékkészitő, harmadmagával, jj s 4 bádogos. Gyula fehér vár ott: 3 kádár, Araámegyc: Aradon 2 mórlegjavifó. BáCSbedrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg- j gyár s javstás. Baja: Krammer J. és fia mékggyártók és j javítók. Palánka .. Schreiber Balázs mérleg, suly készítő i és javitó. Barsuyamegye: Pécs: Schmidt József szerkovács, j mérlegkészitő s javitó. Beszíerczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — í Szántó András puskamüves, mechanikus, kerék- \ pár a varrógépjavitó. Az össze* mérlegek ! javítását ás törvényszerű kiállítását a íja ! Békö&megve: Orosházi.: Katona Imi- ized-s. szá'/adoc és rudis. mériegkészit''*, ' , suly javiíó. Borgödmegye: Miskolcz. Nr.up Mihály <zerkovács ; suly- és Ktérlegjavir-.'. Sesztint L"jos : karos ! sulytarázó, má?8&j» vitó, méríegkésziiő. , Cüikmegye: 4 bád >gos. 1 Vád.*.r-tnéitéüko^itö. Fiumft : 1 mőlak ' •. ffiérőké^züiékek gyártója, javítója. Gömörmeyye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészítő, sur. < r* "• . Győrmegye: Győr. 1 lakatos m >!egké itő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásárhelyen. Jásanagyfcnnszolnokmagye: Jászber/ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 mértéktárgykészitő. K0l0ZS7f.rmegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és suIykÓ3zitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Kolozsvár. Petreus Lajos mórleggyár művezető Ilkovics Samu gyárában. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király-tér 25. Iparbank. Telefonszám 60. Műhely: Szép-utcza 1 Teleton sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készit ós javít. A mértéktörvény előírásának megfel-'ően rendezkedett be. Vidéki megrendelések , gyorsan ós gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték kéezitő s javitó. Liptómecsye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mórlegkésrzitő. Háramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-íordamegye: Szás régen. Wermescher Frigyes kádármester ürr"érték készitő s még 30 kádár-bádogcs mt ik készitő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog ürmén, k s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon Füleken ós Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mér'eggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen restvéiek nórleggyára, személy mérlegek is. — Rác Ferencz egyensúly, tizedes, százados, mai' hidméríeggyár, Szőlőkert u. 38. — Le Manó hidmérleggyáros. vasuíi mozdony: ilepek, hid-, marha-ós raktári mérlegeknek /.erőre berendezett gyára. Aíap. 1898. lla-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb 8 10 igyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, izmórő óra s 1 villamos fogyasztás mérő ói* a >3zítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Possonjmegye: Nagyszombat. Mayerberg I-^ván műiakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somcgymegye: Kaposvár: egy mérlegkósz; .o ós javitó. Szebenmegye: 1 hid és xaktármérleg gyár, javítással . Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. TemeSJEögye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyáro ok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, reóríegkészitő s javitó. S kivüie még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancsován, Verseczen, Temesvárt. Trencsémmegye: Trencsén. Némák József műifckatof, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhely megye: 8 bádogos ürmértékkészitő Székelyudvarhelyt és Székelykereszturt. Ungniegya: Lngvár. 1 ncűlakatos mérlegkésziíő, 1 műiakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, ja vitása. Jíalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakatosmester mérleg késziiő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérk-gkésíitő. Kohn S rau. mind^nfaj';: mérleg készítője. Adatok Biocsenek a következő megyékből: Abauj, Bars, Bereg, tíeszf.ercze-Naszód, Bili.vr, Art.-Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heve.-:, Hont, Hunyad Kisküi i.l.ő Ko írom, MOSOD, Nagykiikiillö, Nyitra' S in :y, Sop'cn. Síatiolcs, Szttmár. Sz.-p«s, Szilágy, Snolnok-Boboka, Tolna, Tordaaranyos, t orontói, Trénerén, Turícz, Ug^csa, Veszpréan, Zólyom. Ha valaki tud. kériiak e nte. -; bői i- adutokat. Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely nincs! Szeszfokmérö. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsulyieérök. Feszmérők.
