Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-08 / 27. szám

1909. julius 8. MAGYAR PAÍZS 3 fényesités Dejpaes művészetével foglalkoztassanak egy szabó.tanonczot s a lakatos taiioncz ne a karácsonyi, húsvéti s nyári nagytakarítás segédeszköze legyen!. Persze, hogy a disznópásztorkodás, gyerekdajkáliás is lehet, külön foglalkozási ág, — sőt kenyérkereset, — de nem tartozik az ipajostaaooczok teendői közé. Hát erre vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy senki se keresse az okát: miért ijeszti & szylő gyermekét az inaskodással ? Azért mert tudta, hogy a múltban bizony az ilyen sorsra kerüló ifjúnak nem volt valami fényes a helyzete. Voltak gazdák, kik a tanonczot cselédnek, dajkának tekintették és haragjuk méltóságteljes dühében szegény gyermeket ütötték-verték, lett légyen Lünös vagy nem! Szóval a tanoncz nagy semmi volt. Önérzet nélküli báb s jobb nevelésű intelligens fiu: inkább választotta a méregpoharat. S a szülő is sajnálta erpszakolni a fiút! Jól tette! "Végre is a saját vérét, gyermekét üyen előrelátott veszedelembe csak nem hajszolja bele. Azért kell az alapos változtatás e téren is., Tekintélyes képzett főnökök és felügyelet kell. Lesz eredmény. Tekintélyes és jó iparoshoz már oda lehet adni ipjég egy talán igazi uri fiút is szőlői nyugtalanság és tépelődés í álkül. De az eddigi rendszer alapján alig lehetet' Ki lett volna az a fiu szolgáltatva némely ipa 'S nem tudásából, durvaságából származó rossz bánásmódnak — sőt a segédek határozottan lenéző, vérig sértő eljárásának is. Együgyü, egyszerű gyermek még csak ilyen körülmények mellett megtanulta az u. n. legszükségesebbeket s felszabadult, de egy uri fiút hogy mert volna a szülő belédobni sokszor a rossz bánásmód, sőt erkölcsi züllést jósoló fertőbe ? Ugy kell alakulni a körül nyeknek tehát, hogy a jobbnevelésü uri fiukat szülők adhassák e pályára. Egy olyan fiu, k nondjuk négy középiskolát végzett, bizony ne tudja elviselni a gyengédtelenséget. Szeretet' 1 kell hivni őt a kereskedői és iparos pályára s . egkimélni. Ne szolgának, cselédnek tekintsék azt a fiút, hanem tanulónak, aki iparágat tanul. Ne cseléd$ors várjon a finomlelkü tanult fiúra, hanem szerétet, s öíüljön rajta mindenlr. hogy az a gyermek ráadta fejét a ma még lenézett úgynevezett sinas sorsra.« »Intelligens elemeknek intelligens bánásmód kell /« Ezt értsük meg s azt kell bebizonyítani, hogy az az ideális középiskolai diák, az a tisztalelkű fiu az iskola falai közül nem rossz helyre, hanem egy másik iskolába kerül, hol gyakorlatilag hasznos polgárává nevelődik a hazának! S ezzel megteremtjük az intelligens elemekből való iparosságot s ezzel fog jönni a jobb és boldogabb jövő Magyarországon. Hegedűs A. Mek. Czeruzajegyzetek. Vasárnap, julius 4-én tartotta nyári mulatságát a zalaegerszegi Iparosok, Kereskedők ifjúságának egyesülete. Délután 3 órakor gyülekezett az ifjúság s zászlókkal a Rákóczi-induló hangja mellett vonult ki a kaszaházi kerthelyiségbe. Már kivonuláskor is látták, hogy csak a „lelkes gárda" van együtt. A fiatalság, a szép és hasznos iránt fogékonylelkü ifjúság kivonult a nemzeti zászló, alatt. Büszkén haladt a számban kicsiny de lelkes gárda s azt mondják, hogy a hiányzók szégyenlették a nyilvános felvonulást. Miért, miért sem, nem tudjuk. Azt szégyenlették-e, hogy nézik őket,, azt-e hogy kereskedő ifjak vagy iparosinak: nem tudjuk. Elég kevesen vollak. S nem is kutatunk tovább. Elég baj, hogy ezt meg kell Írnunk, de közügyet szolgálunk vele! Punktum! * * * Legutóbbi számunkban irtunk a felöl, hogy milyen lelkes küzdelmet folytat az országgyűlési 48-as párt nemzetünk egyik legfontosabb követelése a nemzeti bank felállítása végett. Vármegyénk 48-as képviselői is harczolnak. Négy ember összesen (Gróf Batthyányi, Filipics, Eitner, Dobrovics.) Öt képviselő van zalamegyéből, akik pedig nem tolják a magyar szekerét. Nekik elöbbrevalö a német. Nem szép tőlük. * * * A Kereskedő és Iparosifjak mulatságán hiába kerestünk olyanokat, kiknek igazán ott kellett volna lenniök. Hát sajnos! Maguk a főnökök hiányoztak. Tisztelet annak a néhány kereskedőnek, ki megjelent a mulatságon, tisztelet az iparosoknak, kik néhányan ott voltak. De hol volt Zalaegerszeg rendezett tanácsú város kereskedői kara, hol az iparosok? Avagy alacsonynak találták ezek az urak alkalmazottaikkal való kedélyes mulatozás eshetőségét. Hát én nem hiszem el! Nem abban a hiba! (Bele kellett volna vonni őket valahogyan, mert talán ők a mulatságot az ifjúság kizárólagos mulatságának tekintették? (Szeik.) Szóval igy volt, rosszul volt s csak azt sajnáljuk, hogy sokan nagyon rosszul magyarázzák a főnök urak tüntető távolmaradását. * * * A fent említett ifjúsági mulatságon esti nyolcz órakor kezdődőit a kitűzött műsor előadása. Kursics Annus kisasszony adott elő egy mono^ lógót jó igyekezettel, igaz hogy gyengébb hanggal, mert itt is ott is kérték az erösebb hangot. Utánna magyar dalokat adott elő ííurucz János ur, ami már általános tetszést keltett. Viharosan megéljenezték. Nem mulasztjuk mi sem, hogy tetszésünket ne nyilvánítsuk a jól sikerült szereplésért. »A letétbe helyezett csók« czimu humoros monológ előadás is nagyon kedves volt. Pausa Gizella k. a. kedvesen működött közre. Emelte az estély sikerét és erős tetszésnyilvánítás s tapsviharban volt része. A műsor fénypontja azonban Balaton Sándor ur kupié éneke volt. Igazán aktuális kérdésekre terjeszkedett ki. Piaczunk drágasága, a női divat félszegsége, ifjuságunk züllöttsége, nemzeti bank, önálló vámterület mind megannyi pontok voltak, melyből sziporkázott a. guny és humor. Most is fülemben hallom csengeni a stróphák refrainjét. itHogy a macika rúgja meg.a Jó volt, szép, volt s nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne dicsérjük a kedélyeslelkü humoristát, Balaton urat. * * Az nAlsólendvai Hiradócc 1909 julius, 4ri • mában egy- nyilt levelet olvasunk, melyet a felelős szerkesztőhöz Hegedűs A., Elek mukatársunk intézett. Megelőzőleg irt lapunkhoz is. Irt pedig az alsólendvai Hadik-mumia ügyében. Ezt a múmiát akarja az enyészettől és megsemmisüléstől megóvni, mert tudvalevőleg ma bizony az egerek martaléka a nevezetes holttest. Az »Alsólendvai Hiradó« szerkesztőjéhez intézett nyilt levélből idézzük a kővetkezőket: sKedves kolléga Baráíom! Hát az „Emberbőr« ügye a mai naptól fogva legyen napirenden. Hisz olyan szépen irtál tavaly nyáron. Lelkes tanácsaidat csak végigcsináljuk! Ne hidd, hogy Zalaegerszegnek kaparjuk ki a gesztenyét a parázsból. Maradjon tietek Hadik, de ne legyen az egereké. Jobb sorsot érdemel a jelenleginél!« Ezeket Irta Hegedűs. Bizony már itt az ideje, hogy szerkesztő laptársunk tegyen valamit. Kérjük az ügy napirendre tűzését. Alsólendvai Hiradó! Tisztelt laptársunk!

1 Tégy valamit. Tégy, de azonnal. Tudom, hogy magadévá tetted az ügyet. Hát kérlek kedves kolléga barátunk, vedd a tollat s irj, tégy valamit. Nincs veszve az ügy, de legalább napirendre keli tűzni, üdv. Verő. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (80. köxleméay.) Régi sarkantyút hozott Déván Pál főgimnáziumi tanuló, Kővésöt (a Medeshegyből) adott Szabó Elemér fógimn. tanuló. Régi pénzt ajándékozott Németh Karolina, N. N. (2 db) és N. N. Haerter. (Folytatjuk.) Hivatalos rovat. 5347. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén uralgott sertésorbáncz megszűnt. Ennek következtében a heti sertésvásárok f. évi julius 9-től kezdődöleg minden fennakadás nélkül meg fognak tartatni. Zalaegerszeg, 1909 julius 3. Dr. Eorbai polgármester. A szóval nem fuvarkodik. Sokat és hangosan szeret beszélni. Ha valamit súgni akar, azt is meghallja a harmadik szomszéd: tehát mintha kerülné a titkolódzást és szeretné a nyíltságot. De ugy tudom, nem csinál belőle jellembeli kérdést, ha leszúr tőrrel — hátulról. Templomaiknak se szeri, se száma. Szebbnél-szebbek s áhítatra inditók valamennyien. De templomokban több az idegen bámészkodó, mint a bennlakó buzgólkodó. Velencze, azaz, hogy ennek nagycsatornai része esténként egy-egy darab tündérkert. A vendégeknek gondolákon való kivonulása a tengerre, hol a Nagycsatorna kezdődik; itt aztán a csónakok csendes sorakozása, a hullámok locsogása, a gondolák kivilágítása, a tenger visszatükrözése és az olasz énekeseknek lágy, fűibe mászó esti éneke stb. stb. oly hangulatot keltő, oly érzést támasztó, a milyet soha sehol nem él át az ember. De ha nappal nézzük e csatornákat! A mi szenny és piszok Velenczében terem, azt mind e csatornákba önti ki a nép. Döglött macska s fok hagyma-szár, répa-lapu s lenyírt hajszál, fénymag-doboz s hal-maradék s Isten tudja, hogy még mi nem, mind itt úszkál e vizeken. (Akárcsak a mi kies Dunapartunka', néznők alacsony vízálláskor!*) Döglelotes a *) Czikkiró a váczi Dunáról beszél S:* levegő ott is. itt is. De mi legalább meg-megsza'oadulunk tőle egy időre, ha a jó Isten jó esőt ad s megdagad a Duna s elsöpri a szennyet.**) Ilyenkor aztáu dagad a mi keblünk is. Ezt az élvezetet azonban Velencze nem nyújtja, ezért nekik kellene ide jönniök mi hozzink. Mindenek fölött érdekes, de piszkosan szép e város. Mit mondjak még arról, a mit futólag jegyeztem meg. Velenczében járni s a Sz. Márkus térről s galambjairól nem szólani lehetetlenség. De viszont nem szeretek sablonos lenni. Ez a kép minden ott járó utast megkap s minden ott járó fotográfus lekapja ezt a képet. Legutóbb azonban egy hazánkfia pályadijat tűzött ki oly fotográfus számára, a ki le tudja a Sz. Márkus teret galambok nélkül venni. Pályázó eddig még nem akadt s azt hiszem ezután sem fog akadni. A templomon kivül van még egy nevezetessége e térnek: a ledőlt Campanile (harangláb) helye. Mindenki tudja, hogy ezelőtt néhány évvel dőlt össze ez a hires alkotmány. Azt azonban kevesen tudják, hogy miért. Én megmondom, a mint hallottam: Az a sok fotográfus, műértő és nem hozzáértő a térről, alulról akarta lekapni a magas alkotmányt s természetes, hogy minden kísérletnek Czikkiró nem ismeri a zalaegerszegi Sip utczát. Szegy bizonyos fokú elhajlás, ferdeség lett a következménye. Tovább nem birta a torony s összedűlt. A zseb és a gyomor mindenkit érdekel. A miénkénél drágább világ van ott, legalább az átutazóknak. Ha felnyitja az olasz a száját, az már egy lirába kerül. Itt ez a pénzegység (96 fillér). A lírákat osztani kevésbé tudják, de szorozni annál inkább. Erre azonban legyen elkészülve az, ki hónából kiteszi a lábát. Idegenben — bármerre is — kétszerannyiba kerül az élet, mint itthon. Velencze pedig csak az idegenekből és a halból él. Egész Európa oda hordja zsírját, — már t. i. pénzének legjavát: az aranyát s mégse tudsz egy zsírban sült pecsenyéhez jutni. A vendégeknek legalább is fele magyar, de a benszülött egy vak hangot sem tud magyarul. Igen, mert a magyar beszél németül, francziául s ezzel keresztül lehet gázolni a lagunákon. De még is megjárta az egyik társunk. A nagy melegben hideg kávéra vágyódott s kalte-katfe-1 rendelt; az olasz pedig hozott kaldo (melegé kávét. Ugy kell neki! Borbély Sándor.