Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-17 / 24. szám

6 M AGYAR PAIZS 1909. julius 4. A vidéki üzletekben használatban levő i mérlegeknek legalább 60—90°/o-a javítást, \ 50°/o-a kiselejtezést kiván. Csak némileg is j hozzáértő egyén 3 vármegyében alig van egy. Ez is egyik oka volt eddig annak, hogy . rendőrség és mértékhitelesítők jóindulatú váll- l vetett buzgalma daczára sem lehetett a vidéken az üzletek mérlegeit és súlyait rendbei tartatni."'. . . E czíkkelyt s a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara korábbi és későbbi, valamint ugyancsak a kolozsvári állami ipariskola korábbi előterjesztését a kereskedelmi miniszter figyelemre méltatta. Elrendelte egy ilyen tanfolyam tartását. Az első tanlolyam kisérletképen rendeződött s tegnap végződött be Kolozsvárt teljes sikerrel. Az ut meg van törve, a szükség int és most következni fognak a további tanfolyamok. A kolozsvári tanfolyamon a kezdet nehézségeit, mint tudósítónk jelenti, a lelkesedés pótolta. Az ipariskola körültekintő derék igazgatója s az iparkamara vállvetve dolgoztak. Alkalmatlan volt az idő is. Juniusban legtöbb dolga van mindenütt a lakatosmestereknek. Erdélyből mégis bementek 12-en, a kik két héten keresztül tanultak, dolgoztak és sikerrel vizsgáztak. Tizenkét apostola lett az uj mértéktörvénynek. Kolozsvárról Rith Ede Petieuss Lajos, Beszterczéről Hochmal János, Keresztes János, Szántó András, Erzsébetvárosról Helmreich Lipót, Zilahról Szmrecsányi József, Molnár Sándor, Bán;fyhunyadról Nagy Ferencz, Tordáról Pali István, Dicsőszentmártonból Balogh Gyula, Bosenberg Izidor. A vizsga eredményéről tudósítónk igy számol be • Kolozsvár, 1909 junius 15. Én külföldről jöttem haza, a mérleg és mérőeszköz tanfolyam hírére. Fiatalságom nagy részét töltöttem külföldön és ki kellett vándorolnom férfikorom elején is, családommal együtt, mert itthon a megélhetés nehéz. Pedig mint tanító fia, én mindig azt mondom, hogy egy iparos soha se tud eleget. Tudását mindig bővíteni kell. AZ iparban a legnagyobb hiba, ha azt képzeljük, hogy valamit tudunk és a valóságban még sem tudjuk azt megcsinálni. Az iparosnak nem képzelni, hanem a valóságban tudni kell. Örülök, hegy a tanfolyamon részt vehettem. Téglás József gépész mérnök tanár úrtól társaimmal együtt megtanültam a mérlegek elméletét, szerkezetét és a hiba forrásait. Kuszkó István állami mértékhitelesítő ur, a kolozsvári hivatal föke pedig bevezetett bennünket az uj mértéktörvénybe, megismertetett a rendeletekkel, a hitelesítési utasításokkal és a gyakorlati eljárással. Mindezt könnyedén, érthetően csinálta. A mit egyik-másik tetemes kár, vagy büntetés árán tudott volna meg, néha talán évek múlva, most itt mindenről tájékozódott. Könyveket szereztünk és a mértékügyekben mi most már tudjuk, mi a törvény. A mig ezt igy, mások is megtanulhatják, addig sok idö telik el. A mérleg szerkezetek javítási módjait, Farkas Pál kolozsvári mérlegkészitő műhelyében tanultuk. Az öreg ur Nesztora a mértékkészitőknek. Ebben a vizsgát Kruspér István állami mértékintézeti igazgató előtt, még a hetvenes években tette le Kolozsvárt. Ily jeles szakerők vezették a tanfolyamot s hálával kell gondolnunk a figyelemre, ügyszeretetre, odaadásra. Az elméleti tanfolyam a magy. kir. iparmuzeum II. emeleti tágas, világos, szép tantermében folyt le. A gyakorlatok ugyanez épület földszintjéu levő gépteremben, hol megfelelő munkapadok, gépek és különféle mérlegek álltak rendelkezésre. Egyes munkák gyakorlására Farkas Pál műhelyébe vonultunk, hol a tanitó mester mindent apróra, érthetően megmagyarázott és megmutatott. A vizsga ma folyt le s azon Magyar Endre ipariskolai igazgató vezetése alatt az előadók tették fel a kérdéseket. A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamarát Balázs Gyula h. titkár képviselte. A tanfolyamfátogatás eredményéről minden hallgató bizonyítványt kap. P. L. j Hitelesített mértékek ismerete. A »Magyar Paizs« f. évi 23 ik számában a j kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét hivja ' fel arra, hogy már az elemi iskolákban is meg- í tanulhatnák a tanulók, hogy a hitelesített mértéket miről lehet megismerni és erre az alkalmás tankönyvek használatát és az uj törvény szerint készült hitelesített mértékek beszerzését közoktatásügyi miniszter ur rendelné el. A »Magyar Paizs« f. évi 15. számában »Volt hitelesítő aláírással* egy ozikket közölni volt szerencsém, melyben ón is rámutattam, hogy szükségét látom annak, hogy már az elemi iskolába a tanitó szakszerűen foglalkozzék azzal, hogy a hitelesített njértéket miről lehet megismerni. Bóm. kath. iskolák gondnoka is vagyok, tehát kedves kötelességeim közé tartozik, hogy az iskolákat minél gyakrabban látogassam és az oit tapasztalt hiányokról meggyőződést is szerezzek. Iskoláink fel vannak szerelve hossz-, suly-, űrmértékek és hídmérleggel, a hosszmérték áll egy fa méterből, mely hitelesítetlen; minden második czentiméter feketére van festve, szemléltetés könnyítése czéljából. Tanítótól magától kérdeztem, tudja-e, hol keresendő a hitelesítési bélyeg a mértéken? Nem tudta, fogalma sem volt róla; ezek után megmutattam a többi mértékeken is a hitelesítő bélyeget, a méteien pedig azt a helyet, hová a rézboritéknak kellett volna jönni és a múltba a fa méter anyagába kellett volna a hitelesítő bélyegnek beleütve lenni. Tehát, ha a tanitók magok sem tudják, akkor nem is taníthatják rá a tanulókat. Ki kell tanítani az elsőfokú hatóságot, szolgabirákat és rendőrkapitányokat is arra, hogy végre tanulják meg melyik mérték hitelesített, meMk nem, hiszen a rendőrségnek jövőben is, mint a múltban a mérték vizsgálat feladatai közétartozik; ha valaki azt hiszi, hogy a szolgabirák és rendőr kapitányok tudják hol keresendő a hitelesítési bélyeg, az ugyan nagyon téved (tisztelet a kevés kivételnek") hitelesítő bélyegnek milyen jelentősége is lehet, volt igen sok esetem, csak egy megtörtént dolgot mondok el a sok közül. Közforgalmi mértékek vizsgálata alkalmával néhány évvel ezelőtt elkoboztattam 1 db hitelesítetlen 20 dkgos réz súlyt: törvény által tiltott mérték használata miatt illetékes főszolgabíróhoz feljelentettem az illető kereskedőt. Főszolgabíró tárgyalva az ügyet, felmentő ítéletet hozoft és azt mondja, hitelesítő jelentése szerint, mert csupán a hitelesítési bélyeg hiányzott a súlyról különben az elkobzott suly kifogástalan, vádlottat fel kellett menteni, ezen tájékozatlanságot eláruló ítéletet az alispánhoz megfelebbeztem és ott eredményt értem el. Tanitók kötelezve vannak írás, olvasás stb. tantárgyakból tanítani a gyermekeket, kötelező még a torna, rajz, agyagmunka, papírmunka, kertészet, faragás, ének stb. a mérték ismeretét tartom olyan fontosnak mint a tornát, nem lehetne-é a torna elébe helyezni? Amértéket minden ember használja, tehát, kell hogy megismerje. Volt mértékhitelesitö. JL Jl. HIRDETMÉNY. Sulyok tarázdsához szükséges szigorú mórlegek (Harsányi igazgató úr szerkezet) beszerezhe'ők: Dénes Manó hidmérleggyárosnál Budapest, VII., Dohány-utcza 92. Gyár: Gizella-ut 53—55. !!—3 Mérleg- sülykészitők s jaVitók; ni értéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, mütyelyek. — összeállította : Borbély •ártón. — Alsófejérvármegyébeu: Nagyenyeden Selmeczy István kádár, mértékkészitő, harmadmagával, s 4 bádogos. Gyulafehérvár ott: 3 kádár, Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bacsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár 8 javítás. Baja: Krammer J. ós fia móieggyártók és javítók. Paldnka .. Schreiber Balázs mérleg, sulykéseitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Bókésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, szá7ado£ és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsödmegye: Miskolcz. Nnup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Ssikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitő. Fiume: 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Gömörmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszekmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovássndn s Kézdivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberény. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával s még 3 mórtéktárgvkószitő. KolOZSTármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg ós suiykószitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás királytér 25. Iparbank. Telefonszám 60. Műhely: Szóp-utcza 1 Teleion sz. 552. (Auer fény telefonja.) Merlegeket készít ós javit. A mórtóktörvóny előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan és gondosan foganatosít. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készitő s javitó. Liptómegye: Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmegye: Máramaressziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordantegye : Stászrégen. Wermescher Frigyes kádaimester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt ós Marosvásárhelyt. Nógradmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon Füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Rmgeisen lestvóiek mérleggyára, szemely mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hidmérleggyár, Szőlőkart u. 38. — Dénes Manó mérleggyáros, műszerész. Budapest, Gizellaut 53., — Ezeken kivül 2 kisebb s 10, nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra a 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készít és súlyt taiáz. Pozsonymegye. Nagyszombat. Mayerberg István mű.ükütos, szitaarak s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő és javító. Szebenmegye: 1 hid és laktármórieg gyár, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mii* és géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyáiojok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, mérlegkészitő s javitó. S kivüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panesován, Verseezen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József műlakato*, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos űrmérték készitő Székelyudvarhelyt ÓS Székelykereszturt. Ungmegye: Lngvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javitása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakatosmester mérleg készitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő. Adatok nincsenek a következő megyékből: Abaoj, Bars, Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hnnyad, Kiskiikiillő. Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok-Dobok», Tolna, Tordaaranyos, Torontál, Trencsén, Tnrócz, Ugocsa, Veszprém, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely uincs! Szeszfokmérő. Hosszmérték