Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-03 / 22. szám

1909. május 27. MAGYAR PA IZ S 3 hadat — mellyet maga vezérelt Veiden — meg, i és szétverte. | Az ellenség vad bomlásban fut- és űzetik. Most veszem Asboth ezeredes jelentését Vet- S séröl, apr. 24. Pest Buda ismét miénk, az ellenség 24-én ki vonult. I y Veiden a' német bajnok, kire nemzetiségünk megsemmisittése bizva volt, távozni kéntelen Hunnia teréről és magával viszi a magyar vitézség szét tépte rabláncait. Éllyen a' Független szabad hon — éllyen az országos Kormányzo — éllyenek a' vitéz Magyar seregek — üljék meg önök e' dicső napot szivünk hazaszeretö érzelmében, Kolozsvár, ápr, 27-én. 849. Csány Láizló. * Olvashatatlan sző. ** az „ezeredes" utáni jel talán „urnák" rövidítése. *** „kormyt' e szó talán „kormánynak

1' rövidítése. A gyűjteményben ez az egyedüli Csány — kézirat; Világosan látni itt a „Csány irást ,,i'- nélkül. Világoskék j papírra van írva. — A túlsó oldalán ez áll: „Pest Buda ismét a' Magyaroké Ez is Csányi irása, Respublica." Másolta Pongrácz. V. Budapest 123 sz. Kedd, juniuj 5. 1849. ^ Közlöny, hivatalos lap. Hivatalos rész. Bendelet. A' középponti vasút igazgatósághoz. Nemcsak azon körülmény, hogy a' középponti ; vasúttársaság alapszabályilag rendezett igazgatása < az ellenséges elfoglalás által megszűnt, 's rendszeresen most nem is alakitható, hanem ezen vasút országos fontossága 's a' hadjárat aiatti tapasztalatok kényszerűség gyanánt követelik tőlem, hogy a' magyar középponti vasút igazgatását minden eddigi rendelkezések megszüntetésével közvetlenül minisztériumom kezelése alá vegyem. Melly rendszabály kikerülhetetlenségét az érdekeltek annyival inkábo belátandják, ha visszaemlékeznek, miszerint még a' régi osztrák kormány is, és pedig békés időkben, e' vállalat ügyeinek főigazgatását saját hivatalnokára bízta, most pedig, midőn háború idejében illy hatalmas tényező az ország közügyeinek könnyen veszélyessé válhatik, ezt egyedül magának az álladalomnak kell rendelkezése alá vennie. De miden ezt teszem, ki kell egyszersmind jelentenem: 1-ször. Hogy a' középponti vasút kormányzásának ezen átvétele a magántulajdon szentségét a legtávolabbról sem érinti. 2-szor. Mindazon jogok, mellyek a' részvénytulajdonosokat megilletik 's az álladalom czélait nem veszélyeztetik, ezentúl is érintetlen hagyatnak. 3-szor. Az álladalmat ezen cselekvésemmel csak kezelőnek 's nem tulajdonosnak kivánom tekintetni; minek természetes következései: a) Hogy a' kezelésben a' tulajdonosok anyagi érdekeit szem elől téveszteni nem fogom. b) Kezelésben a' nyilvánosságot 's kellő ellenőrködést nemcsak nem kerülendem, de keresni fogom 's felhívni. c) A' kezelési ügyek rendezésében javítások, igazgatási 's forgalmi reformok megtételében az érdekelt tulajdonosok jogos befolyását nemcsak ki nem zárandom, sót felhivandom. Czélom ebben az, hogy a' vállalat valamint a' magánérdek szempontjából az eddiginél kedvezőbb mérleget mulassoD, ugy az álladalom közérdekeire nézve sem most, sem jövendőben károssá ne vállhassék. Meghagyom önöknek, hogy ezeu rendeletemet a' vasúttársaság minden hivatalnokainak rögtön kihirdessék. 'S a' technikai, gépészeti, forgalmi 's minden osztályoknak most hivataloskodó főnökeit azonnali megjelenésre hozzám rendeljék. Folszólitom egyszarsmind önöket, hogy ezen rendeletemet magok részéről is minden érdekelt részvénytulajdonossal maga utján tudassák. Kelt Pesten, jún. 2-kán 1849. Közmunka-, közlekedésügyi minlnter, ; Csány László m. k. Njomatik az egyetemi nyomdában. — Felelős izerkesztő Gynrmán Adolf. j I 1 Hivatalos rovat. 4317. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a városházában elhelyezett hivataloknak hivatalos óráit f. év junius 1-től augusztus 31-ig délelőtt 7 órától délután 1 óráig állapítottam meg. Sürgős ügyek elintézésére azonban délután 2—4 óráig szintén nyitva áil a hivatal; az anyakönyvihivatalosórák pedig változatlanul megtartatnak. Adó és egyéb be és kifizetések hétköznapokon a pénztárban délelőtt 9—12 óráig eszközöltetnek. Zalaegerszeg, 1909 május 29 én Dr. Korbai, polgármester. 4308. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1909 évi általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom az 1883 évi 44 t. cz. 16 §-a értelmében, előre lett kihirdetés után a városi adóhivatal nál 8 napon át vagyis f. év junius 5 tői 12-ig bezárólag közszemlére kitétetik a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1909 május 31-én. Dr. Korbai polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Időszakos hitelesítés. Becses lapja 21-ik számában olvastam a kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara kiadványát, mely az időszakos hitelesítéssel foglalkozik és az ezzel járó büntetés megelőzésére üdvös intézkedést tett azzal, hogy mérleg- és mérőeszközöket ismertető és javitó tanfolyamot szervezett. Hosszú évek óta tapasztaltam mértékjavitók hiányát; előterjesztést is tettem ezen ügyben még 1908. évi márczius 4-én kelt kiadványomban és rá mutattam ugyanerre, mit most a kamara a miniszter urnái kieszközölt. 1908 november 26-án megjelent a Magyar Paizs-ban is »A mérleg készítésről javitásrók czimü czikkem, mi ugyancsak erra vonatkozik. Örömmel vettem tudomásul miniszter ur azon intézkedését, hogy a vidéki hallgatóknak személyenként 60 koronát utalt ki; tehát ezen ügy megoldása sürgős, emellett bizonyít a kiadás megtérítésére szolgáló 60 korona. Bár az ország összes kamarái követnék a kolozsvári kamara példáját, de minél előbb. A debreczeni iparkamara a miniszter elé terjesztett javaslatában azt mondja, hogy a törzskönyvi átlagnak közel fele olyan, hogy foglalkozása természeténél fogva nála időszakos mértékeszköz hitelesítésnek a szüksége nem is fog fennforogni, igy például ács, kőműves, kovács, asztalos, csizmadia, czipész, szabó stb. A debreczeni kamarának nézetével osztozom én is annyiban, ha az elősorolt iparosok csupán az iparágukat gyakorolják pl. ács, kőműves, asztalos, ezek összehajtható fa hosszmértéket használnak, ezek úgyis hitelesítve jöhetnek forgalomba, ha ezen mérőpálczákat használják, beosztás lekopik, ujjal cserélik fel; itt az időszakos hitelesítés nem volna indokolva: szabó,(csizmadia, suszter mértékek nem is esnek hitelesítési kényszer alá. Az a kérdés, hogy a kamaránál bejelentett izabó, vagy más iparos a törzskönyvben akkor is mint szabó szerepel, ha pl. iparját elhagyja és szatócs lesz, vagy szabó iparja mellett szatócs üzlettel is foglalkozik. A volt mértékhitelesítői járásomban a debreczeni kamara körzetében igen sok szabó, suszter, csizmadia, kerékgyártó, pék, fodrász, bádogos stb. iparosnak van szatócs üzlete is iparága mellett, van közöttök terménykereskedő is, bizony ezen mérlegek közforgalmi mértékeknek tekintendők, időszakos hitelesítés alá esnek, mint más kereskedők mértékei. Minden kezdet nehezen szokott menni, sok dolgot fog adni a kamaráknak is, de sok dolgot ad a mértékhitelesitö hivatalnak is, míg az első nyilvántartást kifogástalanul össze tudja állítani. Mint szemlélő látom az indolentiát, igen sok lesz a száma, kik az első évben nem fognak jelentkezni időszakos hitelesítésre, hány mérleg van a tanyákon mit mint közforgalmi mérleget használnak, a gazdálkodó eladja rajta terményét, hízott marháit és hízott disznóit, répát, szénát stb., hogy ezek a mérlegek mikor kerülnek a nyilvántartásba, a jó ég tudja; időszakos hitelesitésre körű be'lül alkalmas naplót legalább 4 év múlva lehet majd fel fektetni nagy körültekintés és gyakorlat megszerzése után. Volt mértékhitelesitö. Mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Kolozsvárt egy mértékkészitő műhely nyilt meg a mult hóban. A műhely mérlegeket készit és javít, súlyokat taráz, főleg a vidéki üzletemberek számára. Hazahozott külföldről olyan magyar művezetőt, ki künt, egy nagyobb gyárban hosszmértékek és összehajtható mérő pálczák előállításának vezetésével foglalkozott. Bevezeti a vállalat a mérleg pálezák készítését, a mikért eddig kizárólag külföldre adózott Magyarország. E vállalatnál számítanak a kormány olyan erkölcsi támogatására, a mely lehetővé teszi, hogy a versenyt felvehesse a vállalkozás a külföldi gyárakkal. A mértékműhelyt a törvény kívánalmainak megfelelően rendezték be. A vállalat fejlesztéséhez elegendő anyagi erő áll | rendelkezésre. Létesítését és financzirozását | a Kolozsvári Iparbank vezetői eszközölték. Hirdetmény. Í Keresünk azonnali megvételre egy kevésbé j használt sulytarázó mérleget 20 klg.-ig ellátott | sulyokkal, czim Bészler és Dávid vaskereskedők | Debreczen. 2—2 A jászberényi volt mértékhitelesitö hhatalban 1 db 20 g., 1 db 1 kg. és 1 db 20 kg. szigorú mérlegek. 5 pár vas, 5 pár réz horgas sulyok, 5 db minta súly vasból és egy sorozat minta rézsúly 1 g. 50 dkg. tokban eladó. | A venni szándékozók a város polgármesteré• hez forduljanak. j HIRDETMÉNY. Sulyok tarázásához szükséges szigorú mérlegek (Harsányi igazgató úr szerkezet) beszerezhetők : Dénes Manó hidmérleggyárosnál Budapest, VII., Dohány-utcza 92. Gyár: Gizella-ut 53—55. 1-3 TI r Mérleg- sülykészitők s jaVitók; njértéktárgy készitő-, jaVitő gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton. — Alsófejérvármegyében: Nagyenyeden Selmeczy István kádár, mértékkészitő, harmadmagával, s 4 bádogos. Gyulafehérvárott: 3 kádár. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javitás. Baja: Krammer J. és fia mfleggyártók és javiték. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, aulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs-. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, századoe és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Miskolez. Naup Mihály szerkovacs suly- ós mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, má?sajavitó, mérlegkésziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitií. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészüiékek gyártója, javítója. Gőmörmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. Győrmegye: GySr. 1 lakatos mé!legkészitő.