Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-27 / 21. szám

2 MAGYAR PAIZS 1909. május 27. polgárai is tudnak és akarnak lelkesedni a magyar J zászlóért, nekik is szivökböz van nőve a három szin, | mint bármely született magyarnak; most még kicsinyek ugyan, de bennök is olyan erővel ég 1 a hazaszeretet lángja, mint azokban, kik készek a magyar hazáért véröket ontani. Gróf Batthyány Pál főispán nagy éljenzések között mondá válaszában: régi óhajtása, hogy e község elöljáróságának és derék lakosságának kifejezze elismerését azért, hogy itt a határszélen oly lelkesen ápolják a hazaszeretetet és a magyar kultura ügyét. Megakart ismerkedni továbbá a Muraköz tanítóival s tanuja akar lenni munkásságuknak. Filipics orsz. képviselőnél villásreggeli volt s azután a templomban kezdődött a fényes ünnepély. Kroller apát mondott misét s az iskolás leányok a Himnuszt énekelték. A templomelötti emelvényt, melyen a zászlószentelés volt, ezernyi ezer ember vette körül. Kroller apát megszentelte a zászlót, mely zöld selyemből van, s egyik oldalán szent Alajosnak, az ifjúság védőszentjének van a képe, másik ol dalán ez a feilrat: htenért, hazáért, királyért! A gyermekek a Hi mnuszt énekelték, Gróf Batthyány főispánaé zászlóanya fejér szalagot kötött a zászlóra, eme felírással: „Ne bántsd a magyart!" Kroller apát magas szárnyalású s mégis közvetlenül a gyermek szívéhez férkőző, g\önyörü tanító j beszédet tartott a zászlóról, annak nagyszerű j hivatásáról. S a zászlót átadta Sray isk. 'gazga- j tónak, aki rövid, de lelkes beszédet mondott az 1 ifjúsághoz fordulva. — Gsemerin Imre tanuló j tiszta magyar nyel/en mondá, hogy ők érzik a hazaszeretet szükségét. A zászlónyélbe 22 szeget vertek. A főispánná e jelmondattal verte a zászlónyélbe j az első szeget: »Ne bántsd a magyart!< Gróf Batthyány főispán : Kívánom a költővel, j hogy minden gyermek, ki e zászló alatt fog ; emberre' növekedni, legyen ember és —magyar! j Dr Buzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő: j Muraköz hőseinek és vértanúinak emiéke termé- | kenyitse meg e sziget lakóinak szivét s áraszsza j el határszélünket a tiszta honszerelem fényével j és melegével. Ugyancsak Buzsicska tanfelügyelő özv. Paliinni Inkey Kálmánné helyett: Muraköz dicsőségére, Dráva vásárhely boldogságára. Filipics: Isten áld meg a magyart. Szegetvertek még Kroller, Kolbeuchlag megyei : főjegyző, Szalmay, Kecskés esperes, Brauner , Lajos, Zrínyi Károly, Szenteli Dezső, Marinovics j Ferencz, Sray Józef stb. Zászlószentelés után a közönség az ovoda nagy j termébe vonult a tanitógyülésre. A főispán végig , halgatta érdeklődéssel az egész tárgysorozatot s , a tanfelügyelővel hemutaltatta magánaka tanítókat. ( E gyűlésről megemlítendő Brauner Lajos Csák- j tornyai tanítónak talpraesett elnöki beszéde, melytartalmassága mellett csakúgy izzik a sovén . magyarságtól. Felolvasást tartott maga Buzsicska . tanfelügyelő a muraközi iskolák fejlődéséről Ezelőtt , 25 évvel 4 áll. elemi iskola volt 8 tanítóval. Most ) mintegy 50 iskola van 146 tanerővel. — Csury . Jenő miniszteri osztálytanácsos a postatakarék- ; pénztárakat ismertette. Schramm Béla hodosányi . tanitó poétikusan szikrázó tanügyi felolvasást j tartott az í Egyhuzamban való tanitás« czimen. j A jövő évi gyűlés helyéül Kotor községet jelöl- j ték ki. Gyűlés után közös ebéd volt a vendéglőben, ; hol Dr. Ruzsicska tanfelügyelő Gróf Apponyi j Albert minisztert éltette, Kroller apát Gróf ; Batthyány Pálné zászlóanyát, a hazafias Inkeyek- j nek széplelkü nemes női tagját és családi anyát , köszöntötte, ki e vidéknek Zrínyi Ilonája. Filipics j képviselő Gróf Batthyány főispánt, a főispán a ; tanítókat és a vendéglátó drávavásárhelyi lakos- j ságot, Zrínyi Károly Kroller apátra és Dr. Thassy | Gábor megyei főorvosra ürített poharat. Az ünnepélyről a következő üIvözlősürgönyt küldték Gróf Apponyi Albert miniszter urnák: A muraközi tanitói járáskörnek a drávavásárhelyi állami elemi iskola zászlójának megszentelése alkalmából Muraköz ünneplő közönsége és tanitói nevében mély hódolattal üdvözöljük Exellentiadat s esdve kérjük Istent, engedje nagyméltóságodnak megérnie kolozsvári gyönyöri jelszavának diadalát, hogy a haza minden fia dicsőségét és boldogságát találja abban, ha a független és egységes magyar nemzetnek hü erőtényezője le'net. Az ünnepély emelkedett hangulattal végződött. Borbély György. Csorbát ág. A megcsorbult talat vagy tányérát a szemét közé dobják. A megsántult kutyát vagy lovat leütik. Csupa irgalomból. Neui nézik a kínlódását, mert bántja a szemet. A megcsonkított gyümölcsfát kiássák. Tűzre vetik. Igy összhangzóságot teremtenek az óvatos emberek. Ez azt mutatja, hogy az óvatos ember szereti az összhangzóságot. Nemcsak a saját portáján, hanem a közös otthon körűi is. Ez a vonás minden érző lélekben megvan. Az övében épen ugy mint az enyémben vagy a tiédben. Felteszem tehát: más is érzi azt, hogy Zalaegerszeg városnak a területe csorba, mint az összekocczanás zivatarát kiállott tányér. A város testébe egy darab föld ékelődött. Ez a föld csak közvetve szolgálja azt a czélt, amelyet a többi darabok közvetlen szolgálnak. Tudják-e, melyik az a földdarab? Megérezhették, hogy ez az Arany János \ utczai major. Előre bocsátom, hogy nem ellenséges érzü- i lettel gondolok erre a csorbaságra Sőt inkább rokonszenvvel beszélek felőle. Áldásnak tartom, hogy ilyesmi is van a város közelében, j De csak a kötelében. Nem ám benne. Mert j ez az utóbbi eset már más Szeretném, ha , mindenki ugy értékelné, ahogy én értékelem, j A városi iskolás gyermekek csak nyernek j uzzal, hogy ez a városban van. Igy esetről- \ esetre szemlélhetik a szántás-vetés mester- ; ségét; a kapálás művészetét; a kaszálás poétikus tudományát. A leány gyermekek megtanulhatják a csirke ápolást; a lud mellesztést; a paszuly karózást; j a gyomlálást és palánta ültetést. Ez mind ; előny. A közvetlen szemlélet a fiukból okos j gazdákat nevel. A leányokat értelmes gazd- | asszony jelöltekké teszi. Azért mondom, hogy áldás a közelléte. De enuek a közeliéinek van árnyoldala is. j Az Arany János utczai lakósok a megmond- j hatói, hogy mi az. Ebből az árnyoldalból én atinyit láttam, ; hogy a major udvarán összegyűjtött trágyá- í nak a leve az ntczára áradt. Ott össze ölel- \ kezett a Sip-utczából kivonuló pöczegödörbeli , piszokkal. Nem tudom, most is igy van-e, de ez eléggé visszataszító kép. Jobb, ha nem , igy van. Azt is megláttam, hogy ez a major a j város fejlődésének útjában áll. Tehát el kell j foglalni azt a haladás nevében. Érzik-e, hogy ez igen kényes feltétel? Mindegy. Az újságíró pártatlanul tárgyal- ; hat efelől is. Azaz: mégse. Az ő helye a j közügy mellett van. Kötelessége sikraszállani a csorbaság ellen. Közügy-e, hogy itt is teret adjanak a szerényebb igényű lakósoknak? Mert már másutt adtak. Közügy-e, hogy mindenki magasabb helyre építkezzék? Hat persze, hogy az. Mégpedig j elsőrendű közügy. Az elsőségről eszembe jut amit a városnak j egyik tisztviselőjétől hallottam. Derűre borura , fejlesztették a várost. Gomba módra keltek j i az ujuá'-ujabb utczák. Hogy hol, azt úgyis j ' tudják. A városnak akkori vezetősége nagy ' jótéteményt cselekedett. Azt mondta: első rendű kötelesség házhelyet juttatni a szegé- , i nyebb népnek. Remek gondolat volt ez. A j < kivitele még remekebb. Tudják e, hogyan | testesítették meg ezt a gondolatot? Parczel- j ; láztatták a berket! Ezt a nyavalyák otthonát, j fészkét . . . Nem tudom, hogy a parczellázás mekkora csorbát ütött a városnak akkori budgetjén, de azt tudom, hogy a gyenge lábon álló közegészségügyet ugy leütötték mint a sánta kutyát, vagy a sánta lovat. Ha akkor rám bízták volna az igazság osztást: én az akkori vezetőkkel ,,auto da fét" rendeztem volna: olyat, minőt a kivágott gyümölcsfával szokás rendezni. Igy teremtettem volna összhangot. Az összhang eszméje vissza terel az Arany János utczai major kérdésére. Ezt a csorbaságot egyetlenegy intézkedés köszörülheti ki: érvényesítse a város a törvény adta jogát. Sajátítsa ki az egész majort a hozzátartozó közeli földekkel s adja oda háztelkeknek. A közügy kívánja ezt, hogy megszűnjék a — csorbaság. Lengyel Ferencz. Titkári jelentés a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör 19J8. é?i működéséről. II. Folytatás. A Kör másik nevezetes életnyilvánulása az elmúlt évben, mint már jeleztem, a szabadliceumi előadások tartása volt. A felnőttek szórakoztató oktatásával szép feladalot teljesített Körüak irodalmi szakosztálya. Vele nagyban hozzájárult azon népszerűség növeléséhez, melynek Körünk jó ideig csak a művészeti szakosztály működése folytán örven lelt, de meg igy igyekezett rá szolgálni díszes czimére, az »irodalmi« jelzőre is. Ezek a földrajz-, társadalom- és természettudomány, gazdasági élet, jogtulomány, törtéoele-.u, bölcsélet, irodalom és művészet köréből vett előadások számadataink bizonysága szerint igen iátogatottak voltak. A lelíes vállalkozás nagyon eredményes volt, ami az előadások belső értéke mell3tt a tervszerű eljárásban is keresendő. Azon a csapáson haladtunk m. t. Közgyűlés, melyet Körünk volt derék titkárja megjelölt. Ez a tervszerű eljárás pedig abban álőtt, bogv a szakosztály buzgó, munkás elnöke november elején meghivtu azon urakat, akik előadások tartására hajlandóknak mutatkoztak. Összeállítottuk az egész idényre szóló műsort, 2000 példányban kinyomattuk és a titkár megbízatott, hogy bizonyos számú műsort időnkint szélhordasson, s az újságokban, valamint 4 hirdetési táblán a kqzöuséget az előadások!ól idejében érlesiise. Ily tervszerű eljárás mellett a mult évben 20 előadást tartottunk, tékát mégegyszer annyit, mint a megelőző évben. Sőt némelyik előadást a nagy érdeklődés következtében az előadó teremnek bizony eléggé korlátolt befogadó képessége miatt meg kellett ismételni. Egyik-másik előadást az iskolák is látogatlak. E 20 előadás közül 13 január-április, 7 nov. és deczamber hónapokra esett. Az előadásokon tekintettel a Kör megcsappant anyagi állapotára 10 f belépődijat szedtünk; de 1 koroniért az idény 1 sö felében bárki, 2 dik felében már megállapodás szerint csak köri tagok és családtagjaid az összes előadásra szóló idényjegyet válthatlak. Ezeket az előadásokat Medgyesi Lijos girna. igazgató engedelmével a gimn. épületében tartottuk és pedig az idény 1 ső felében a fizikumban, 2. felében a sokalta tágasabb tornateremben, hová Körünk költségére a villanyt bevezettettük. Csaknem valamennyi szemiéltetó előadásnál igénybe vettük az iskola vetítő készülékét is. Az alábbiakban közlöm az előadások táblázatos ki mutatását: A szabadliczeumi eléadásokrU szóló kimutatás. 1. Január 5. Fehér Miklós gimn. tan. Madách Imre élete (Uránia) 290 hallgató. 2. Január 12. Susz er Oszkár gimn. tan. Egy zalai költő (Bacsányi János) 95 hallgató. 3. Január 19. Haerter Ádám gimn. tan. Hazai gyógyfürdők (Uránia) 205 hallgató. 4. Január 26. Sárközy Viktor gazd. egyl. titkár A tej gazdaságunkban 50 hallgató. 5. Február 9. Haerter Ádám gimn. tan. Kelet Ázsia (Uránia) 265 hallgató. 6. Február 16. Thassy Gábor megyei főorvos A tüdóvészröl 180 hallgató. 7. Február 23. Keresztury József dr., ügyvéd Az égi testek származása és fejlődése 160 hallgató.