Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
X. év. ^aisspes-ffise^, 1009. május )3> 19 szám. Élöflset'si sí ; f.'y éne i feosena. léi 'j?í ;í 2 korosa. Ní^eá ó*ra 1 kor. Sff9» száss Sitiié''. Hirdetístk dija megegyezés szerihí. Nyilttír sora 1 kar. Szerkesztőség és kiadóvatal: Kosauth-utc»a 43 szerkeszti Z. HEox^-v'-á'bltL Lajos ( LENGYEL FSBENOZ Munkatársak: I BOEBÉL "ST C3- "2" ÖEG "2" laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Kérek egy magyar gombostűt! Mennyi a gavallér Magyarországon! S egyetlen egy sem tudná teljesíteni ezt a szerény kis kívánságot, a legszebb hölgynek a kedviért sem. Egyetlen gombostűt sem csinálnak Magyarországon. Sem gombostűt, sem varrótűt, sem csizmadia tűt, sem szíjgyártó tűt, sem csizmadia árat. Ezekre nincs gyár nálunk. Persze, mert apró haszontalan dolgok ezek. Pedig hát a bőrgyártás, a ezipész és csizmadia mesterség eléggé elterjedett iparágak Magyarországon. Sőt ősi iparágak. Sok varrótűt, árat, dikicset használnak. De maradjunk csak a házi foglalkozásnál. A húszmillióból, ugy é nem mondok sokat, ha azt mondom, hogy négymillió asszony, leány, csak van, akik otthon egyszer-máskor tűvel foglalkoznak. Egyik-másik tű elvész, eltörik. Egy év alatt két tűt elhasznál egy asszony. Ez évenként 8 millió tű. Egy tűt a zsidó, falun legalább, két fillérért ad. Évenként ez csak asszonyi varrótűért 160 ezer koronát jelent. Ez a haszontalan kis portéka! De gombostűt is használnak az asszonyok. Még azok is, avagy inkább azok, akik nem varrnak. És ezek még többen vannak. Sőt vannak női férfiak is. Ugy, hogy erre a pipere szerszámra 5 millió asszonyt bátran lehet számítani. S a 160 ezer koronából semmit sem lehet lealkudni. Csak ennek a házi kis szerszámnak is az ára megközelíti évenként a félmilliót. Az iparosok szerszámaival pedig bátran felül is S Magyarorszégon egyetlen tűt sem gyártanak De hogy milyen nyomorult hátramaradott ország ez, látszik a következő hivatalos kimutatásból. Nincsenek Magyarországon a következő czikkek: Aktafüzogép, ampéreméter, ár, bársony, czérnagomb, czipőgomb, czipészvarrógép, czipésztű, ébresztőóra, fénymásoló milliméterpapir, forgópisztoly, gombostű, grafit, gummi-arabicum darabos (oldott haz nkban is készül), gyüszü, habkő, hajnyirógép, hegedühur, hőmérők, írógép, irógéptörlőgumi, ivlámpaszén, kókusz lábszőnyeg, légsúlymérő, linóleum, litográfiái kőmásoló vászon, mérőpálcza (összehajtható), mérőszalag vászonból, mikroszkóp tudományos czélra, miliméterpapir tekercsben, (ivekbeD belföldön is készül) mimeograph sokszorosító készülék, nedvességmérő, ollók (irodai és sebészeti ollók hazánkban is készülnek), órák (villamos üzemórák belföldön készülnek), óraüveg, palatábla, palavessző, parafa (parafakő czikkek hazánkban is gyártatnak), raffiaháncs, rajzvászon, schap'rograph sokszorosító készülék, selyemfonál, szijgyártótű, szivacs, üvegtoll, varrógéptü, varrótű, voltméter. Akik gyáralapitáson törik a fejőket, jó volna, ha ezekre a nem létezőkre gondolnának. Milyen szomorú dolog, hogy csak varrótűért is évenként félmilliókat adunk a külföldnek. Némelyek talán csak egy kis ötletnek tartják, de én komoljnak tartom a kővetkezőt. Minden magyar lány, minden magyar megyecske magyar gombostűt kérjen gavallérjától. Hátha valamelyikük gondol merészet és nagyot. Hátha valamelyik pénzesebb és rátermettebb ifjú lovag, mint egy angol ur, aki nem irtózik a munkától s a gyáralapitástól: fogadást tesz s meg is tartja fogadását, hogy egy év múlva magyar gombostűvel kedveskedik imádottjának, s még inkább imádott magyar hazájának. Borbély György. Mnnkásgiinnázium Zalaegerszegen. A XX. század uralkodó gondolata a munkáskérdés, mely mindig követelőbben és követelőbben jelentkezik és vár megoldásra. Kétségtelen, hogy amint gazdasági harcz gyanánt jelentkezik, úgy a gazdasági harcz gyanánt fog le is zajlani, melynek fejleményei hogy hol végződnek, azt csak a jó Isten tudná megmondani. Az érdekelt társadalmi osztályok már szervezkednek, sorakoznak, hogy az eldöntő küzdelem készen találja őket. Egyfelől szervezkedik a munkások roppant tömege, másfelől a tőke és földbirtok teszi meg az óvóintézkedéseket, hoc y létét biztosítsa. A mostani konstellácziók szerint kétféle kifejlet várható. Vagy irtóztató forradalom lesz a mai lappangó és mindinkább erősödő tömeg elégedetlenség vége. mely elsöpri a mai kultura legtöbb vívmányát, vagy pedig a két szervezett hatalom, a töke és a munkásság kiegyezik s egymásnak biztosítják az összes gazdasági előnyöket. Eonek pedig ki issza meg a levét? Az intelligenczia, mely nem tartozik se a tőkések, se a munkások osztályához, melynek nem gazdasági, hanem szellemi, erkölcsi czéljai vanuak, me'y a nemzeti gondolat és a kultura őre, mely az emberiség legszentebb javaioak letéteményese. az intelligenczia megnyoJioritásával az emberiség ideáljai fognak megnyomorodni. A gazdasági érdek teljes sivárságában előnyomulván minden téren, a szellemi és erkjJcsí érdekek eltűnnek a világ színpadáról, pedig tudjuk, hogy ezek éppen úgy fenntartói az emberiségnek, mint a föld terményei. Ezért kell az intelligenczíának már most a helyzet magaslatára emelkednie. Le kell szállnia a tömegekhez, s mindazt, ami az intellig«nczia kezére volt bizva eddig, beleszuggerálja a tömegekbe. Az intelligencziának most kell arról gondoskodnia, hogy az a tömeg, mely a közel jövőben a hatalmat magához ragadja, ne legyen fogékonytalan ahhoz, hogy snemcsak kenyérrel él az ember.« Hogy mikor a vezetés a mai intelligenczia kezéből kisiklik, már mind az a szellemi, erkölcsi érdek, mely az emberiség kovásza, a tömeg lelkében is éljen és munkáljon, hogy a gazdasági győzelem ne járjon az erkölcs és lélek bukásával. Ezek a gondolatok indították a főgimnázium tanári karát legutóbbi értekezletén arra, hogy megteremtse Zalaegerszegen a munkásgimnáziumot. A tanári kar, mint munkásgimnáziumi bizottság már a jövő ősztől fogva gondoskodik arról, hogy a gimnázium egyik tantermében a munkásság számára népszerű sorozatos előadások legyenek, a műveltség elemeiből. Reméli a tanári kar, hogy a vármegye és város értelmes közönsége segítségére lesz ebben az áldásos munkában, illetékes vezető férfiakban meg is van a lelkes hajlandóság a szent iigy támogatására. —a. A dobogón. Tévednek azok az urak, akik az újságírókat az ajtósarkához dobva azt hiszik, hogy most már lekicsinyelték ezeket a skriblereket. Ugy ültem hétfőn ott a dobogón, mint egy kiskirály. S lenéztem a tanácskozó urakat, a három ujjnyi magaslatról. Ilyen magas az a dobogó, as, újságírók páholya a vármegye tanácstermében. Ugy történt, hogy az újságírók kötelességök parancsolatja szerint be-bemennek vala a közgyűlési terembe, természetesen azért, hogy ott halljanak valamit, jegyezzenek s irják meg a közönség számára, Világos dolog, hogy szabad nekik bemenni, még ha nem virilisták is, & nem választottak is. Persze, hogy szabad; alkotmányos országban és 1848 után mindenkinek szabad! Az újságírónak pedig kötelessége is; unszolja erre a nagyközönség, a mely sokkal nagyobb és hatalmasabb még a virilista urnái is. Nem akarok én czuczilista hangon irni, de ez ugy van kérem. Az újságíró közönsége nem Kér a virilista uraktól sem pénzt, sem földet, csak levegőt és erkölcsi egyenlőséget. Tudni óhajtja, miről tanácskoznak a teremben. Lzért küldi be oda az ő képviselőjét, az újságírót. Tévednek tehát azok a virilista és választott bizottsági ta_ urak, akik az újságírónak nem aktív ugyan, hanem csak passzív szereplését is f ¥ XI u Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) nókos szekrény, 2 db agv, 2 ab éjjeli (márvány lappa:),' 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kia'htott háSö s efcétóíc- és szalcngarnituráktóg kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto« 30-:..í mépcie. és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. Hagy választék jjer- — - -- ~ — • « * * Urpito s' * WraW r?
