Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-14 / 2. szám

1*09. január 14 .a G Y A !( 1' A 1 Z S 5 Mértéktörvény és utasitások kiadása. A központi bizottság megígérte, hogy ki fog adni egy füzetet a mértéktörvényről s a végrehajtást tartalmazó rendeletekről. Azt tudomásul vesszük. Azonban csak az esetben bízunk benne, ha Szterónyi államtitkár a dolgot a kezébe veszi. Sok dolog visszafelé sült már el, a mértéktörvény végrehajtásának előkészítése körül. Kinek a hibájából, nem kutatjuk. De konstatálnuuk kell azt, a mit már szeptemberben emiitettünk, hogy három szakember foglalkozik az állami rovartani állomáson a bogarak élettanával és ugyancsak 3 gépészmérnök birkózik a mértéktörvény végrehajtásának elökészitósével. E sisziphusi munka idegzetüket természetesen megviselte. S beie élve magukat, azt képzelik, hogy a magyar földglobus, a mértékügyek tekintetében az ö cirkalomjuk után kell, hogy forogjon. Figyelmeztetjük az urakat, hogy ha már ezt is íőtraíiknak tekintik, legalább adják ki még e hóban ezt a lüzetet, hogy észrevételeinket megtehessük. Szterényi államtitkárt arra kérjük, az ö éles látásával pillantson bele a mértókügyekbe s a társadalom segitö erőit, a kik tudással és éles látással, a mellett gyakorlati érzékkel kívánnak az ügynek használni, a nélkül, hogy ragyogni iparkodjanak, ne zárja ki a közmunkából. Mértékhitelesitési átalányok. A fővárosból lapunk zártakor vesszük az alábbi árszabályt, mely a mérték hitelesítési átalányokat tünteti fel s melyből meglátják kereskedőink, iparosaink és gazdáink, hogy mi mindennel fognak ezentúl adózni. II. Táblázat. A mértékhitelesítő hivatalok által az időszakos hitelesítéséért szedendő dijak: a) a vasúti tartánykocsik, állandóan felállított hídmérlegek, önműködő mérlegek, gáz és vízmérők időszakos hitelesítésének dija úgymint, az első hitelesítésnél — darabszám szerint fizetendő és pedig: vasúti tartány kocsik, gáz és vizméiök időszakos hiteiesitéseért darabonként ugyanaz a dij szedendő, mint az első hitelesítésért (1. I. táblázatot) állandóan felállított hídmérlegek és önműködő mérlegek időszakos hitelesítéséért darabonként az első hitelesítés dijának (1. I. táblázatot) fele fizetendő, azonban minden 3000 kg-nél kisebb terhelhetőségü állandóan felállított hídmérleg dija 4 korona. b) az a) alatt felsorolt mértékek és mérőeszközök kivételével az I. táblázatban felsorolt összes többi időszakos hitelesítésre kötelezett mérték ós mérőeszköz időszakos hitelesítésének dija két évenkint átalány összegekkel fizetendő a kővetkező díjosztályok szerint. Díjosztály Két évre fczólú átalányösszeg kor. fill. Községek hatósági mértékeikért : Budapest 100 — Községek, melyeknek lakosszáma 50000-nél nagyobb 40 — Községek, melyeknek lakosszáma 10000 -50000 30 — Községek, melyeknek lakosszáma 3000—10000 20 Községek, melyeknek lakosszáma 1000—3000 10 — Községek, melyeknek lakosszáma 1000-nél kisebb Községek közüzemeikért (vízvezeték, gázvilágítás, közvágóhíd stb-) minden egyes közüzemért egyenként Postahivatalok, vasúti ós hajóállomások Állami, törvényhatósági és egyéb közintézetek Gyógyszertárak Nagyiparosok és nagykereskedők Különféle mértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők, gazdálkodó stb.), ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 5000nél nagyobb 12 — Ha a községnek, melyben laknak lakosszáma 1C000—50000 10 Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 3000-10000 8 — Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000 -3000 6 — 6 — 20 20 20 10 30 Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nel kisebb 4 — Csak hosszmértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők, stb.) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 50000-nél nagyobb 1 20 Ha a községnek melyben laknak, lakósszáma 10000—50000 1 — Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 3000-10000 — 80 Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000 — 3000 — 60 Ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nél kisebb — 40 Vándor iparosok, házalók, utczai kereskedők és árusok, ha súlyokat és mórleget is használnak 1 — Ha csak egyéb mórtéket használnak — 40 Az eddigi árak szerint, ha egy füszerkereskedő Zalaegerszegen, kinek volt egy felső serpenyős, 5 kgos mérlegje, fizetett hitelesítési dij czimen a hozzávaló sulyokért fizetett Egy 50 kg hídmérlegért 1 hozzá a sulyokért — í i 46 f. 92 „ K 20 „ 92 „ Együtt: 3 K 50 „ A fentebbi tarifi'a szerint fizetni kell 8 K — f. Vagyis a többlet 4 K 50 „ Még kedvezőtlenebb az átalány a szatócsokra, a kiknek csak egyetlen mérlegük van. Ezek is 8 koronát kell, hogy két évenkint fizessenek, holott az eddigi árak szerint beérték volna 1 K 38 fillér két évenkénti hitelesítési díjjal. Ez olyan terhes adó lesz, a kisiparosok, kereskedők és gazdálkodókra, a mit nagyon meg fognak sinyleni. Gondoskodni kell ennek helyesebb és igazságosabb rendezéséről. Tetszésére kellene bízni kinek kinek, hogy átalány, vagy darab szám szerint fizessen. Figyelmeztetjük a keresk. miniszter urat, hogy hallgassa meg a tárgyban a vidéki kereskedők és iparosok testületeit, m'-rt e magas átalányok miatt nagy zavarok és zugolódások lehetnek. Az első, Baranyavármegye tervezete a hordó jelző hivatalok fölállításáról s vezetéséről. 1. §. Baranyavármegye közönsége az 1907" V. t.-cz. 25. §-a alapján a vármegye területén 16 hordójelzö hivatalt állit föl és pedig a következő szókhelyekkel és működési körletekkel : 1. Mágocs székhellyel, melyhez a hegyháti járás valamennyi községe tartozik ; 2. Mohács székhelylyel, melyhez a mohácsi járásból Mohács, Lánycsók, Kisnyárád, Kölked, Babarcz, Majs, Dályok, Udvard és Izsóp községek tartoznak; 3. Dunaszekcsö székhelylyel, melyhez a mohácsi járásból Bár, Cseledoboka, Dunaszekcsö, Herczegszabar, Ráczgörcsöny és Somberek községek tartoznak; 4. Nómetbóly székhelylyel, melyhez a mohácsi járásból Németbóly, Borjád, Pócsa, Rácztöttős, Versend, Szajk, Liptód ós Nagynyárád, ugy a pécsi járásból Kiskassa, Pécsdevecser, Peterd, Kisgyula, Belvárd és Kisbudmér községek tartoznak; 5. Palotabozsok székhelylyel, melyhez a pécsváradi járásból Palotabozsok, Feked, Szebény és Vémónd községek tartoznak; 6. Pócsvárad székhelylyel, melyhez a pécsváradi járásból Pécsvárad, Zengövárkony, Nagypall, Berkesd, Ellend, Szilágy Pereked, Püspökszenterzsébet, Kékesd, Szellő, Kátoly, Lovászhetóny, Pusztakisfalu s Fazekasboda, a pécsi járásból Hosszuhftény, Püspökszentlászló, Kisujbánya és Martonfa községek tartoznak ; 7. Máriakóménd székhelylyel, melyhez a pécsváradi járásból Máriakóménd, Szederkény, Nyomja, Olasz, Hidor és Monyoród községek tartoznak; j 7. Himesháza székhelylyel, melyhez a pécsváradi járásból Himesháza, Szűr, Püspökmá- ; rok, Pöspöklak, Geresd ós Maráza községek J tartozik ; 9. Püspöknádasd székhelylyel, melyhez a 1 pécsváradi járásból Püspöknádasd, óbáiiya, Ráczmecske, Apátvarasd, Hidas, Ofalu ós > Zsiórik községek tartoznak; 10. Villány székhelylyel, melyhez a bara- •! nyavári járásból Villány, Virágos, Herczegszantmárton, Németmárok, Sarok Kislippó, Magyarbóly, Lapáncsa, Illocska, Lippo és B'izsdék, a pécsi járásból Ráczpetre ós Nagybudmér s a siklósi járásból Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Németpalkonya es Villánykövesd községek tartoznak; 11. Vörösmart székelylyel melyhez abarauyavári járásból Vörösmart, Csúpak Sepse és Kisköszeg községek tartoznak; 22. Baranyabán székhellyel, melyhez a bárány avári járásból Baranyabán, Baranyaszentistván, Lőcs, Benge, Baranyavár, Pélmonostor ós Ivándárda, a mohácsi járásból Baranyakisfalud, Nagybodolya, Herczegmárok és Darázs községek tartoznak ; 13. Karancs, Albertfalu, Keskend, Herczegszöllős, Kő, Kisrada, Laskafalu, Bellye, Bárda, Laskó, Várdarócz, Kopács, Jenőfalva, Kácsfalu ós Bolmány közsegek tartoznak; 14. Bükkösd székhelylyel, melyhez a Szentlőrinczi járásból Bükkösd, Megyefa, Cserdi, Goricza, Korpád, Horváthertelend, Csebény, Ibafa, Gyürüfü, Dinyeberki, Nagyváty, Helesfa, Csonkamindszent, Szentlőrincz, Kazsófa, Magyarszentiván, Városszentgál, Szentdienes, Szabadszentkirály, Sellye, Drávaiványi, Bogdasa, Kákics, Marócsa, Rugásd, Monosokor, Okorág, Sumony, Gerde, Magyartelek, Gilvánfa, Hernádfa, Rónádfa, Nyugotszenterzsébet, Kispeterd, Magyarmecske, Beczefa, Bánfa, Kátádfa, Dencsháza, Sósvertike, Nagypeterd, Rózsafa, Botyka, Oszró, Kiscsány, Nagycsány, Piskó, Kemse és Zaláta községek tartoznak; 15. Ráczváros székhellyel, melyhez a pécsi járásból Ráczváros, Püspögbogád, Romonya, Nagykozár, Magyarsarlós, Hásságy, Nagyárpád, Szőke, Ocsárd, Regenye, Patacs, Magyarürög, Mecsekszentkut, Cserkút, Kővágószöllős, Kővágótöttős, Pellérd, Pecsaranyos, Keménygadány, Görcsöny, Gyód, Keszü, Málom, Kökény, Németi, Pogány, Pécsudvard, Szöked. Egerág, Kisherend, Birján, Lothárd; Szemely, Kiskozar, Misleny, Somogy, Mecsekszabolcs, Vasas és Hird, a szentlőrinczi járásból Baksa, Babarczszőllös, Siklósbodony, Alsóegerszeg, Hegyszentmárton, Kisdér, Monyorósd, Tengeri, Teseny, Nagybicsérd. Pecsbagota, Bakonya, Boda, Pázdány, Kisvarjas, Veleny, Zok, Kisasszonyfa, Ózdfalu, Czinderibogád, Ujmindszent ós Kisbicsérd községek tartoznak; 16. Siklós székhelydel, melyhez a siklósi járásból Siklós, Adorjás, Beremend, Besencze, Bisse, Csarnóta, Drávacsehi, Drávacsepely, Czún, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Alsószentmárton, Gordisa, Gyűd, Egyházasharaszti, Harkány, Baranyahidvég, Hirics, Ipacsfa, Kasad, Kémes, Kisharsány, Kisszentmárton, Kistótfalu, Kórós, Kovácshida, Luzsok, Márfa, Matty, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklósnagyfalu, Old, Páprád, Petárda, Drávapiski, Radfalva, Sámond, Szaporcza, Száva, Drávaszerdahely, Kistapolcza, Terehegy, Tesenfa, Torjancz, Turony, Ujhezdán, Vajszló, Vejti és Diósviszló, a pécsi járásból Garó, Bosta, Szilvás, Sz.-lanta és Ata községek tartoznak. 2. §. Fönt fölsorolt hordójelző hivatalok vezetésére vármegyei hordójelzői állások szervezte tnek. A vármegyei hordójelzöket előzetes pályázat utján az alispán nevezi ki ós menti föl. Vármegyei hordójelzőnek csak oly egyén nevezhető ki, aki az 1907. V. t.-cz. 26. §-ában előirt törvényes föltételeknek minden tekintetben megfelel. A vármegyei hordójelzők nem tagjai ugyan a vármegyei tiszti, segéd ós kezelő személyzetnek, mindazonáltal működésűket megelőzőleg a vármegyei alkalmazottak részére megállapított hivatali esküt az alispán előtt letenni tartoznak. 3. §. A vármegyei hordójelzök fizetése a következőkép állapittatik meg: a mágocsi, dunaszekcsöi. palotabozsoki, pécsváradi, máriakeméndi, himesházai és bükkösdi hordójelzők évi háromszáz (300) korona, a vörösmarti, baranyabáni, ráczvárosi hordójelzők évi hatszáz (600) korona, a mohácsi, nómetbólyi, püspöknádasdi és karancsi hordójelzök évi'kilenczszáz (900) korona, végül a villányi ós siklósi hordójelzök évi egyezerkettöszáz (1200) korona rendes fizetést élveznek, mely ezen összegből a hordójelzök kötelesek lesznek megfelelő hivatali helyiségről is gondoskodni.