Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-15 / 15. szám

X. év. lalMproze^, I9G9. április 15. 15, száss*. JE5íjfiaet?si ár : éne 4 koron*. í ól évre 2 boiosn. Neg.jeá érre 1 kor. üiyrti száií 8 fillér. Szerkeszti Z. IE3Io3?-^a.-fcIhL Lajos MünDsatársak ; HlrdeWsfk dija megegyezés szeri Nyilttír ;or» 1 . ;.>•,' Szerkesztőség én kiadóvatsi: W;*asic--atc.i» 26. LE :.T<3-~Z"EL FERENCZ & YÖEGY laptulajdonos. MEGJEIENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Nemzeti birtokpolitikánk Nekünk magyaroknak jogos törekvésünk, hogy a haza urai maradhassunk: ebben a főtörek vésünk ben senki sem állhat utunkba és ha mégis valaki volna olyan botor, akinek a haza haladása, egészséges fejlődése szemet szúrna, azt tartozó kötelességünk irgalmatlanul elsöpörni. Boldogulását nemzetünk egyedül gazdagságában találhatja fel, de ezt is csak akkor, ha összességében teljes egészet képez. Szétforgácsolt erőre sohasem lehet támaszkodni és éppen itt a nyitja annak, hogy miképpen kell jövőnk gazdasági kialakulását előmozdítanunk. Nem lehet az reánk nézve vigasztaló, hogy millió és millió magyar polgár Amerika földjén már letelepedett és ott boldogul; nem lehet az sem, hogy népünk egy része Romániát és Németországot keresi fel — munkakeresés czéljából. De még kevésbé lehet megnyugtató az hogy népünk elhagyott tűzhelyét idegenből jött elemek foglalták el és szedik össze az ősvagyoi t, a magyarok szülőházait, azokat a löldrészeket, ahol évszázadokon keresztül a haza védelmében lelkes hazafiak yére folyt. A magyar földről, tűzhelyéről kiűzött polgáraink visszabóditása s azoknak megfelelő helyekre v\ló telepítése legyen egyik törekvésünk ; a másik .és legf. ntosabb törekvésünk pedig az legyen, hogy a haza rög!'n élő polgárainknak, biztos exis?tencziájuk megteremtésére, akik — nincsen több' mit takargatni I — nagyon is földéhesek, juttassunk könnyű ; fizetési feltételek melleit íöldef, vagy ha ezt, minden vidékre nem volna mód megcselekedni, bérföldet, ugy, amint ezt oly körültekintően és czélíudatossn a telepítésről beterjesztett törvényjavaslat is kontemplálja. Alkalma legyen tehát minden igaz és őszinte hazafinak szülőföldjén föltalálni boldogulásának biztos forrását és amit. ha föltalál, nem hisszük, hogy valamikor hálátlan is lehetne azokkal szemben, akik ügyét oly hazafias lelkesedéssel felkarolták. Magyarország népességének sűrűségétől, lakosságának elhelyezkedésétől függ a nemzet sorsa; minél többen vagyunk a haza vagyonának gyűjtésénél, annál jobban boldogulhatunk. Hazánk nem 20 millió lakost képes föntartani, hanem két-, sőt háromannyi népet, természetesen azon az alapon, hogy a földbirtokviszonyok körül az egészséges berendezkedés teljesen meglesz és az állandósul is és ha ennek nyomán ezután kifejlődik nálunk is az igazi, tősgyökeres magyar ipar és kereskedelem, aminthogy ez azonnal ki is f'g fejlődni, ha a birtokviszonyok már rendezettebbek lesznek, az esetben Magyarország gyönyörűen be fog illeszkedni az erős és hatalmas európai államok hatalmi érdekszférájába, tehát nem lesz kényszeríthető politikai téren igy cselekedni, amint ezt, sajnos, ma sokszor meg kell cselekednie, éppen ozon oknál fogva, mer gazdasági tekintetben jóformán csak másodrangú szerepkört tölthet he: Ausztriával szemben. Hosszas, évtizedekre menő tanulmányaim meggyőződtettek arról, hogy Magyarországnak minden fájó sebe szorosan összefügg birtokviszonyaival. Nem volt mostanáig czéltudatos birtokpolitikánk, nem volt nemzeti lelkesedésünk birtokviszonyaink rendezése körül, nem volt érzékünk megakadályozni azoknak térfoglalását, akik miatt ma szenvedés és pusztulás jutott osztály részünkül.' Sok millió kat. hold játot: Djár idegen kézre és ott, ahol valamikor a magyar haza polgára volt az ur, idegenek hódítanak és hintik széjjel a konkolyt, hogy valamikor hasznát is vegyék, de olyan értelemben, amit kívánni szülőhazájának hazánk egyetlen hazafias polgára sem fog, mert az veszte is volna a mi féltett kincsünknek: nemzeti egységünknek ! Az idegenek bevándorlása és térfoglalása nagy változást idézett elő hazánk politikájának irányításában és különösen birtokviszonyainkban, a hetvenes években alig volt még idegen honosnak földbirtoka Magyarországon és ma már csaknem minden vármegyében szerepet is játszanak ezek a jövevények — akik közül némelyik, amellett, hogy magyar lilampolgári kötelékét alig, vagy nem is hajlandók n.egszerezni, — olyas szerepkört is töltenek be, amelylyel egyúttal Magyarországot a külföld előtt gyakran diskreditálják. Idegenből száz és száz idetelepedett, uj dzsentri, külföldi középbirtokos és külföldi mágnás vásárolt már földet (birtokot) Magyarországon és nagyon sok ezerre rug azok száma, akik apránként szedték össze a kis parczellákat és kisbirtokosok lettek hazánkban. , A bevándorlás terjedése lépésről-lépésre elhódította tőlünk a Felsó'vidék birtokállományát; alig van már helység a Felvidéken, ahol az őslakosok hajdani erősségüket meg tudták volna tartani és különösen azokkal szemben, akik még a hitelnyújtás minden nemét be tudták oltani a tudatlan nép közé, hogy azután dobszó mellett összeszedhessek, ami még megmeradt, — az ősi vagyonból! A világon sehol se tőrtént még az meg, hogy idegenek olyan mohón és olyan biztosan ellephették volna egy ország vagyoni erősségét, a termőföldet, mint éppen Magyarországon ; mintha nekünk bele kellett volna abba nyugodnunk, hogy nap-nap után mindjobban tért vesztett az őslakó és tért nyert az idegen, akinek egyúttal minden vágya leit, hogy a birtoi-ba fektetett tőke után minél nagyobb kamatot szedve, még azzal is nyereségre dolgozhassák. Magyarország földjén egy emberöltő alatt olyan változás jött létre a birtokállományban, hogy nagyjaink sem számíthattak ilyen felfordulásra.*) A hiteles statisztikai adatok tanúskodnak arról, hogy az idegenek térfoglalása által évről-évre átlagban 50—60.000 hold ment át idegen kézre. És ma már egész vármegyéket lehetne egymás mellé állítani, ha tagosítás alá kerülne az ország. Két és jél millió kat. holdon gazdálkodnak idegen országbeli tulajdonosok, az uj dzsentrik és az uj mágnások, tehát akkora területén, mint ÁrvaBars-, Esztergom-, Hont-, Liptó-, Turócz- és Zólyom vármegyék összes területei; három millió kat. holdon gazdálkodnak bevándorolt üzletemberek, tehát akkora területen, mint Nógrád , Nyitra, Trencsén- és Pozsony vármegyék összes területe, ugy hogy végeredményben olyan terület ez már, mint a Duna balpartjának összes területe. Hogy ez a/ állapot tarthatatlan és nagyon is egészségtelen, azt hiszem, nem szükséges hangoztatni azok előtt, akiknek a kezén nyugszik ma a törvényhozás kérdése. Ezt a beteges állapotot rendezni és orvosolni életfeladatunk; ennek szanálására ma egyesegyedül csakis olyan törvény képes, amely mélyen belenyúl mindazokba az égető kérdésekbe, amelyek már bajt okoznak s amelyek miatt ma az egész ország hazafias népe aggodalmak között is van. *) Vájjon Dem, hogy: 'aláö épen számítottak? Nehéz elhinni ho?y véletlenségből jött ez a szö.-nyü felfordulás. Hát, ha véletlenségből jött: íegalább most nein látják? Hát nincs lörvépyhozásunk ? Hires országgyűlésünk? Sz. • Y Egy modem, legújabb divatú — teljes matt bálÓMObát (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány Isppal és tükörrel). n mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb es legizlésesebben kiállított hálé-, ebédlő- és szaion^arniiuráfctől kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, ott® 26—52 BiéBÉk és különféle S£CIS$es«divéllofe készítését, és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. Nagy választék gyeríbí*üík" es fasaí «3fSSB Jf *í terv'' kárpitos- és kstomklfcs Kagíianizsa, Cssngery-i 3. ' Nasjbmissiri takar&pénrftr épHit.)