Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-08 / 14. szám

2 MA GYÁR P A I Z S 1909. április 8. akkor, midőn az élet közönséges folyamát be- í fejezte; nem! Ő erőszak folytán balt meg és áldozat lön a legkínosabb halálra. Ez a díj az ő mennyei erényeért! Ez a jutalma mérhetetlen szeretetének. Ez vége. az ö szellemi magasztosságának. Igy halt meg Ö, az emberek igazi megengesztelője, akinek halála mindig tárgya j volt a tiszteletnek s imádásnak, tárgya most is j és az marad örökre! Az emberek mindig sok csodálatra méltó dolgot találtak az Istenember halálában. Csak az emberiség iránti végtelen szeretetből lett Ö is emberré és°ez a szeretet vezette öt a kereszt-halálhoz! De az emberek csodálták ezen halál következmé- j nyeit is, melyek az Ö tanai örök igazságában j nyilvánultak. És csodálták azt a bátorságot, nyugodtságot, jj hősiességet, az Istenben való bizalmat, melyet a magasztos haldokló tanúsított. De legcsodálatosabb az igaz Isten dicsőítése, az Istenember örök győzelme — a leereszt által! Igen ez a szenvedésnek és kiengesztelésnek titka, melyet elénkbe állit ez a gyászos nap. , Ezen, de csakis ezen szempontból kell tekintenünk ezt a titkot. Hiába kérdeznök: miért nem mentette öt meg Atyja; miért nem lázadt tol ellenségei ellen az egész természet? A felelet csak ez lehet: e:t Ő nem akarta; Ó önként föláldozta magát; az ö szerelete átadta Őt a halálnak. Hiába haragudnánk a farizeusok gonoszságára, az elámított nép tobzódására. Abban áli a uagy titoknak a nyitja, hogy az j ember hamis örömei okozói voltak az ö szenvedéseinek; az ö szenvedései pedig okai voltak a ; mi igazi örömeinknek. j Igen, az ember iránti végtelen szeretete oka j volt az ö halálának, de egyúttal a mi életünknek. Cselká József. ! Jó tanácsok — egészségügyben. Kiképp leheíftne hssszu óletüek?Xi. Elb ;s::('li: Egy orvo^. II. (Táplálkozás.) A gyermeksk okszerű táplálkozása szoros kapcsolatban áll a gyermek egészségével. A gyermek tápláléka 1-ször tej, 2 s?.or ümö!cs, 3-szor főzelék, 4 szer bus legyen. A fehér hus, p. o. a baromfi, borjúhús és hal sokkal egészségesebb, mint a vörös hus. A tanulónak csaknem annyi táplálékra van szüksége, mint egy favágónak, a felnőtt favágó annyit eszik, amennyi <iz Gro pótlására, másodszor szervezetének jókarban tartására szükséges, az igaz, hogy a gyermeknek kisebb gyomra van, mint a felnőttnek, de a gyermek gyomra gyorsabban emészt, azonki 'ül a gyermek nemcsak fentartja szervezetét, hanem ezt növeli is, ami nem történik a felnőtt napszá- i mosnál. A tanulás annyi vérfogyasztással jár, j annyi vörös vérsejt pusztul el a tanulásnál, mint a kaszálásnál, kapálásnál. Ezért tehát a tanulónak, | valamint a szellemi munkával foglalkozónak, aki j akár sorvasztó, akár idegbetegségbe esni nem akar, annak először jó levegőt szívnia és másodszor jól táplálkoznia kell. A tanuló jól teszi, ha mponta többször eszik, ' mint egy felnőtt. Legyen a fótt étel minden gyömbér, sáfrány, szegfűszeg, majorán iá, bors és zeller nélkül, melyek az idegrendszert és a veséket leginkább kártékonyán izgatják. Minden ebéd után alma, körte, szőlő legyen, ozsonnára pedig vajas kenyér, gyümölcs ; vacsorára ugyanugy, mint dél- 1 ben, de ez legfeljebb kétféle ételből álljon. Vacso- i ráját ki-ki lefekvés előtt egy, vagy egy és fél órá- { val előbb fogyassza el, vacsora után rövid sétát i kell tennie, közvetlen vacsora után ágyba feküdni ! nem tanácsos. ! A gyermeknek sohasem szabad gyomor- , feszülésig jól lalcnii, mindazonáltal este egyék a ; tanu!ó a legkevesebbet; azok az ételek, amelye- ' ket a tanu'ónak, általában minden szellemi fog- j lalkozásunak hetenkint legalább háromszor ennie i kell, melyekből az agy a leglöbb táplálékát veszi, í a következők: legeslegelőször az ehető gombák, i másodszor a gyümölcs, különösen a különféla- j képp feladott alma (sült alma, alma-mártás, nyers i alma, párolt alma), harmadszor spárga, negyed- j szer velő, ötödször tojás, hatodszor hus, heted- í szer vereshagymás zsírban sült vér, nyolezadszor a dió, mogyoró. Az az ebéd, amikor zöld főzelék, dió, alma < nincs, nem nevezhető ebédnek, az nem a tanalólc ' számára, hanem csak csupán éhezőknek való. 1 Bódító étel a krumpli akkor, ha héjában van főzve, mert ez solánin nevü mérget tartalmaz, azért a burgonyát előbb meg kell hámozni, azután főzni. Itaia pedig a tej, joghurrt, bodzafavirágtea, fojtott gyógymust éá viz legyen. Halavány gyermekek igyanak ebéd után egy pohár jó vörös bort. A ezukor igen jó melegfejlesztö, ezért téli időben ajánlatos, csakhogy utána tanácsos a fogakat jól megtisztítani; az édes, jó, érett, friss, vagy aszalt szőlő kitűnő orvosság a köhögés és elnyálkásodás ellen, azért annyi szőlőt tegyünk el télre, amennyit csak tudunk. Téli időben a gyermek reggelije kávé helyett köménymagos rántott leves, 10 óraira porzsolt szalonna, gyümölcs (szőlő, dió, alma stb.) legyen. A gyermekeknek kerülniük kell a kávét, csokoládét, kakaót, teát, fűszeres kolbászt, tulzsiros ételeket. A vérszegény -gyermekek legfőbb tápláléka a zöld főzelék legyen, melyben legtöbb a klorofil. A tésztanemüek lehetőleg dióval készítendők el, mert a dió a vérképzödésre bámulatos hatású. Magyarország — Angliában. Az augol nem olyan felületes, mint a franczia; a németnél is többet utazik, mindkettőnél gyakorlatiasabb szemmel néz, jobban lát és igazságo sabban ítél. AZ angolok igen sokat járnak Magyarországon, különösen Erdélyben, unitárius hitroxonaiknál. Itt egyúttal jól megismerkedik egyik-másik az oláhviszonyokkal is, ami aztán tovább izgatja, hogy ismerkedjék meg egyúttal a magyarországi összes nemzetiségi viszonyokkal is. Egy ilyen angol irhatla Veridicus álnév alatt azt a röpiratot, mely magyar fordításban hozzám is eljutott s melynek ez a czime: „A Magyarországi Nemzetiségi kérdés mint — •üzlet". Felemlíti a röpirat, hogy a Magyarországon lakó nemzetiségek hála fejében mennyi gyalázatos rágalmat szórnik a külföldön a magyarokra, s migyar hazájoknak törvényére. Holott nincs a világon ország és nemzet, mely ónként annyi jogot adna idegennyelvü népének, mint a magyar. Mondja az angol iró. Sőt nemzetiségi vidékeiken a hivatalok 'ílnverésénél határozottan ők vannak előnyben és nagyobb számmal a magyarok fölött. (Sőt magyar vidékeken is, egész országban az idegenek vannak előnyben, csak folyékony hangzatosság*a' beszéljenek magyarul. Sz.) S miért van ez a nagy ellenségeskedés? Meg is felel rá az angol rögtön. A néptömegek békességben volnának, csak egy egynéhány iskolázott ember, egy néhány úgynevezett agitátor sziija mesterségesen a tüzet. Fellovalják a külföldet a magyarok ellen s jó kültöldi összeköttetéseket teremlenek — bankjaiknak. Ezek az agitátorok vasry bankigazgatók, vagy ügyvédele, a bankoknak jogtanácsosaik, s e .yuttal országos képviselők. A bankkal tartják össze népüket. A hercze-hurczában tömörül a népjök a bank körül. Igaz, hogy kiszipolyozódik, de mi közük a vezéreknek ehez? Gazdagodik a bank, s általa híznak ők is. 1904-ben 82 oláh pénzintézet vau s 15 orsz. képviselő; 16 tót pénzintézet, 7 tót orsz. képviselő — az oláhoktól tanulva a — pénz politika'. Föl kell világosítani a n mzeti néptömegeket — lásson tisztán a nép, hogy az ők bőrükön csak hizni akarnak azok az egyesek. Lépjenek békesbégre a néptömegek, de hagyják kün ezeket a politikus vezéreket. — Ezeket mondja az augol röpirat. y. Az 1848—49-iki gyűjteményről és a Kossuth-muzeumról. A fővárosi 1848—49 i Ereklyetár a mi dicső szabadságha^ezunk hőseinek, vértanúinknak és Kossuth Apánk emlékeinec igazi l'autheona. A szent hazaszereteluek valósigos iskolája és temploma ez a muzeum. A fővárosi vigadóban il év előtt rendezett 48 as kiállításnak tárgyai, melyek a nemzeti muzeumban vannak, kicsinyes,jelentéktelen apróságok voltak a Gróf Kreith Béla által azóta gyűjtött jelenlegi gazdag muzeumához képestE gyűjteménynek legbecsesebc része a halhatatlan Kossuthnak egy ezer száz és tizennégy különböző nyomtatott képe. Ezernél többféle Kossuth kép és 78 különböző minden korabeli Kossuth-szobor van a fővárosi szabadságharczi muzeumban összegyűjtve Európának és Amerikának csak minden államából. Báró Felder v. b. titk. tanácsos, Bécsnek régi volt polgármestere, a legnagyobb arczképgyűjtő, ki Európa és Amerika összes arczképgyüjtőivel levelezett, kijelentette, hogy egy embernek különféle arczképeiböl a világon leggazdagabb arczi képtár ez a gróf Kreith által gyűjtött Kossuth arczkép gyűjtemény. Ezenkívül még háromezernél több példányt tartalmaz a Kreith féle 48 as muzeum egyéb emj léktárgyaiból; a tábornokok és jeleseik arczképeiböl, a szabadságharczi nagyobb események és j csaták képeiből, proklamácziók, okmányok, fegyverek, felszerelési tárgyak, osztrákoktól elvett I zászlók és 1848—49 iki ereklyékből; itt vannak i Kossuth ruhái és csaknem összes turini bútorai \ is. 200 nál több eredeti olajfestmény ós akvarell j kép van e muzeumban és 53 másolat. • Ilogy milyen fáradhatatlan odaadással és e | mellett mily rendkívüli találékonysággal kutatta : föl és vásárolta össze gróf Kreith az 1848—49 es j Kossuth muzeumának mesés ga/.dag tárlatát, ar • i ról csak azoknak lehet fogalmuk, a kik öt köí zelebbről ismerik. Ennyi leleményességet pénz| ügyi vagy ipari vállalatokra értékesítve, bizonnyal milliókat szerezhetett volna, j Gróf Kreith Bála már ifjú korában is kiváló ! jelét adta önfeláldozó, nemes hazaszeretetének, i midőn a 80-as évek elején történt híres* egri j zászlósértés alkalmával féuyes elégtételt szerzett j nekünk azzal, hogy a magyar zászlónk megsér| téseért párbajra hívta Seeman cs. és kir. ezre. dest, akinek aztán a lapokban is ki kellett nyi! lalkjztatnia, hogy a mi nemzeti lobogón kat tiszj teli és nagyra becsüli. j A Kossuth kultusznak és a függetlenségi eszme | kultuszának ápolására elterjesztett másfél százj ezernyi Kossuth képek és az 1848 — 49 i emlékek i muzeuma állal gróf Kreith Béla olyan nagy mér'' tékben mozdította elő a Kossuth kultuszt és a függetlenségi eszmét, mint rajta kívül senki. Ezzel örök érdemeket szerzett magának. Valóságos rajongó hazafiságtól áthatva egy ember végezte azt, a mi az egész nemzetnek kötelessége lett volna: a hősök és vértanuk emléktárgyat összegyűjteni. A nagy franczia forradalom párizsi gyűjteményén kívül nincsen a világon olyan aazdag ereklyetár, mint a gróf Kreith féle 1848—49-iki Kossuth-muzeuma. Ezen állításomat erősiti Báró Heifert József va óságos belső titkos tanácsosnak, a Ferencz Józset rend fökanczellárjának, az 1848—49 i eremények híres történet Írójának és az e korszakra vonatkozó emlékek legnagyobb gyűjtőjének — tehát e dologban a legkvalifikáltabb szakembernek — levele is, a mit gr. Kreith Bélához intézett, miután megtekintette Budapesten az 1848—49-i muzeumot. Krivácsg József.. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Hatósági mérlegelés. Az 1907. évi V. t. a mértékeknek 2 évenkénti ulánbitelesitését elrendelte; a mértékhitelesítők akkor, amidőn szükségét látják, a közforgalmi mértékeket sziutén ellenőrizhetik. Ez az intézkedés még szerintem nem szünteti mea a mértékekkel való visszaéléseket. Ha csak az volna a hiba, hogy a mérlegek élei 2 éven belül valamicskét kopnak a használat következtében, vagy a sulyk valamivel könnyebbek leszne'v, szóval, a 'örvényben meghatározott érzékenységet nem mutatják és a hiba-határt is túlhaladják és a közforgalomra már nem alkalmasak: a mértékeket a közforgalomból ki kell vonni (mértékjavitó nincs, aki kijavítsa) és a mérték-tulajdouos ellen az eljárást meg kell inditani, ezzel a kívánt eredményt elérni még nem lehet. Gyökeres orvoslásra szoru'. a i mértékkel való visszaélés. Lehet a mértéktulaj• donosnak kifogástalan mértéke, ezzel a mértékkel követhet el visszaélést, vakmerő csalást, a mi büntetlenül maratl éveken át. Itt a baj, ezen kell segíteni. I Az egész országban a kőszénbányákat, őserdőket kivéve minden más helyeken a tüzelő anyagokat a közönség kereskedésekből szerzi be. Itt meg kell említenem azt is, hogy a fa és szénkereskedő hogyan jut az árujához. Egy vaggon árunak 10.000 vagy 15.000 kg. súlyúnak kellene lenni: 10.000 kg. helyett kevesebbet kap 500 kg. — 2000 kgrammal, hallatlan de való. napii renden van a lopás a vasúton, nincs talán kellő