Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-01 / 13. szám
1S09: április 1. MAGYAR P A IZ S dehogy anyukom, a szokott módon vásároltam. Pedig az apjuk a szokott módon vásárolt; de az a suly, az a »uly pár év óta nem volt újra hitelesítve, a mérleget egy falusi kovács javította. Nem is csoda, ha pár deka hiáoyzik, pedig azt nagyon jól tudjuk, hogy a suly maga magát emészti és annak nem örök időben kellene a vizsgálat, henem a forgalomban levőket legalább minden félévben megvizsgálni, ujratölteni, mert azon kis vaczak, amit a gyárban betöltenek, az bizony az arra szánt suly rekeszében elenyészik; én pl. sohase enged;em mással tölteni a suly nagyságához sréttel, ami állandóbb. A mértékügyeknek megfelelni a mai módszer szerint lehetetlen lesz, a csekély hivatal hiánya miatt, az államnak nem lenne veszíteni valója, be kellene hozni a rendes megadóztatá»át a mérték tulajdonosoknál és annak alapján hitelesíthet a fél bármikor akar, nem kellene félnie a nagyobb kiadásoktól és önként vinni a hivatalba, hisz úgyis megadózik érte, de ez csak ugy történthetik, ha nem a megye székhelyére, hanem minden járás vagy legalább két járás egy hivatalt bírna, ahova kényelmesen mehetne kevesebb költséggel. A közigazgatásnak nagy munkát fog adni az uj rendszer, de eredménytelenül. Legyen kitartó szerkesztő ur és a szent ügy mellett tartsou ki, azt hiszem, ha igazság vau a földön, a tisztességes szakképzett, elcsapott mértékhitelesítők vissza állíttatnak állásaikhoz, esetleg szolgálat idejükhöz képest nyugdijat húznak. Hisz arra nézve az állami központi mértékhitelesítő hivatal egy ivet aláíratott is, hogy nyugdijat, végkielégítést óhajt é, vagy állami szolgálatba megy át? ez mind üres malaszt maradott. N. V. Hogy állunk a hordójelzői hivatalokkal. Evvel még nem igen haladtunk ugyan messzire. Evvel most a törvényhatóságok törik a fejőket, hogy juliusig csináljanak valamit. De lassan megy. Mindenik egy mintát szeretne látni. A zalai referens várja, hogy csiuáljou valameleiyik megye egy jó szabályrendeletet, hogy ő annál tökéletesebbet csinálhasson. A többiek azonban tolongva kérdezgetik tőle, hogy hogyan és miképen kell csinálni? Nem is könnyű dolog, hogy a kacska is jóllakjék s a káposzta is megmaradjon. Nem kis teher :z a megyék nyakán. Költséges, mindamellett, hogy a leendő hordójeizök vékonyan elégíttetnek ki a goudolatbeli tervezet szerint is. Lakás péazt aligha fognak kapui — legalább Zalában. Egyik megye, Baranyavármegye annak melegében mindjárt megcsinálta terjedelmes tervezetét (lásd Magyar Paizs 1909. 2. számában), de a megyei hozzáértők azt mondják, hogy ez uem elég jó. Más vidékről ime közlünk egy kinevezést, A bajai hordójelző kinevezését. 27508 . 1 35. sz. kig. 1908. közgy. A kereskedelemügyi m. kir, Minister urnák körrendelete a hordójelző hivatalok felállítása tárgyában. Kapcsolatosan felvétetett az állami mértékhitelesítői hivatalukra képesítetett Weisz István városi mértéhitelesitö kérvénye a városi szervezési és nyugdíj szabályrendeletben a városi mértékhitelesítőre nézve megállapított jelenlegi java vadalmazása és igényei mellett a városi hordójelzö hivatalnál mint hordójelzőnek alkalmaztatása iránt. Víghatároeat. Minthogy a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről és illetve az állami mértékhitelesítő hivatalok felállításáról szóló 1907. évi V. t. cz. 1909. évi január hó 13-áa lép életbe s ekkor a 80800. 1908. K. M. számú rendeletben megállapított helyekeu állami mértékhitelesítő hivatalok, a 22491. IV—1908. K. M. számú rendeletből folyólag pedig a törvényhatóságok által megállapítandó helyeken az illető törvényhatóságok által hordójelző hivatalok állilaudók fel. S minthogy a 11978. kig. 1908.-108. közgy. számú határozattal kimondatott, hogy Haja város törvényhatósága az 1907. évi V. tcz. 25. §-ában gyökerező jogánál fogva a jelenleg feutartott városi mértékhitelesítő hivatal helyett Baján egy hordójelzö hivatalt szándékozik felállítani és fentartani. Ugyanazért, valamiut a kérvényben előadott indokokból Baja város törvényhatósági bizottsága kimondja, hogy* folyamodó Weisz István városi mértékhitelesítőt, ki akkoriban mint a cs. és kir. 86. számú gyalogezrednél mint tényleges szolgiílatbeli őrmester és mint igazolványos altiszt 1892. évi november 25-én 1639. fősp. sz. alatt Baja városhoz utmesternek lett kinevezve s ezen minőségében 1903. évi deczember hó 5 ig, amidőn Baja városhoz a törvényhatóság által a 16782. kig. 275. közgy. 1903. számú határozat szerint városi mértékhitelesítőnek lett megválasztva, mint útmester, 1903. évi deczember hó 5-ik napjától kezdve pedig a mai napig megszakítás nélkül mint városi mértékhitelesítő az 1874. évi Vili. t. cz. alapján kiadott vizsga szabályzet értelmében u. n. teljes képesítési bizonyítvánnyal áll Baja thjf. város szolgálatában, s ezen szolgálati ideje egész tartama alatt hivatalos kötelességének mindenkor kiváló szakértelemmel felelt meg ; — s ki az 1907. évi V. törvéuyczikk 22. §-a alapján kibocsájtott rendeletben szabályozott állami mértékhitelesítői szakvizsgát is sikerrel letetie s igy a 22491. IV—1908. K. M. számú rendelet 2. § a értelmében hordójelzői szakvizsgára nem kötetes — az 1909. évi január hó 13-án éleibe léptetendő Baja városi hordójelzö hivatalhoz, a városi szervezési és illetve nyugdij szabályrendeletben a jelenlegi városi mértékhitelesítőnek biztosított javadalmazások és igények meliett városi hordó jelzőnek alkalmazza ós ezen hivatal átadásával kapcsolatos teendőkkel a városi tanácsot megbízza. Egyben kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy az 1906. évi január hó 8-ik napján tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésből 1. közgy. 3. kig. 1906. szám alatt hozott hat: rjzattal alko tott s a m. kir. Belügyminister uruak 1906. évi május hó 1-én 32.203. II.— b. 1906 szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott városi szabályrendeletével jóváhagyott városi szabályrendeletnek a városi mértékhitelesítőre vonatkozó részét a kö vetkezőkben módosítja, u. m. 1. A szabályrendelet VIII. fejezet j) cziménél ezen szavak : »Mértékhitelesitoi hivatal« helyett, ezen szavak: sHordójelző hivatala iraudó. 2. A 273. §. ezen szövege:»A mértékhitelesítő hivatal munkakörét az 1874. évi VIII. I. czikk és az e részben kibocsátott niinisterí rendeletek szabályozzák« helyett, ezen szöveg: »A hordójelzö hivatal munkakörét az 1907. évi V. t. czikk és az e részben kibocsátott ministeri rendeletek szabályozzák« irandó. 3. A 275, 276. §§-okban, a Xl-ik fejezetnél 287. §-ban táovábbá a 3ll-ik §-nál levő fizetési táblázatban előforduló ezen szó; »Mértékhitelesítői helyett ezen szó : »hordójelzö« Írandó. A városi szervezési szabályrendelet ekként módosíttatván és megalkottatván az 1886. évi XXI. törvényczikk 8. §-a értelmében — azzal hirdettetik meg, hogy ellene a meghirdetéstől számi tandó 30 nap alatt e város polgármestere utján a m. kir. Belügyminister úrhoz felebbezés nyújtható be. Egyben a hordójelzői állás betöltéséről ezen határozat kapcsán a Kereskedelemügyi m. kir. Minister urnák hivatkozással f. évi márczius hó 19-én 22491. IV. 1908. szám alatt kelt körrendeletére jelentés tétetni rendeltetik. Baja város törvényhatósági bizottságának 1908. évi deczember hó 29 én tartott közgyűléséből. Dr. Hegedűs Aladár kir. tanácsos, polgármester. Szatk. iizanet. O. ti. A kik voltak, jobbára mind megvannak egypár haláleset hijjával. Hinalenébön össze számláltam )30-at. Ebben btnne vanuak az u j»k is. De azt hissem, hogy 100—110 minimálisan van a régiekből is. Az eszme nem érdektelem. >.i mindenféle remén J.-udő vis.zonszolgálat nélkül is mindent megleszünk, amit saját hátrányunk nélkül megtehet i.k a lapnak a segíts igével. A másik kérdésre: csak 1908 v»n tisztában Mérleg- sülykésxitők s jaVitóW ; nfértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — Összeállította : Borbély Márton. Aisófejérvármejjíében: Nagytnyeden Selmeczy István kádár, tnértekkésiiső, harmadmagával, s 4 bádogos. Gyulai éhért ár ott: 3 ki dúr Aradmegye: Aradon 2 méihgjavifó. B&csbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és üa raéhggy ártók és javítók. Baranyamegye: Pécs-, Schmidt József szer kovács, tcérlegkészítő s javitó. Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, szávadoc és rudts, mérlegkészitő, valamint s-uly javító. Borsódmegye: Miskolee. Naup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkészilő. Vsikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-móitókkészitő. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javitója. dömörmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mariigkészitő, sulytarázó. öyőrmegye: Győr. l lakatos mérlegkészitő. tfaromszókmegye: 16 bádogos Űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baráthon Kováimán a Kéedivásdrhelyen. Jászna§yknnszolnokmegye: Jászbemy. Ged« József gépész, mérlegjavitó, másodmagával : s még 3 mértóktárgykóazitőj Koloasvármegyóben: Kolozsvár. Farkas Pál szerkováe^ mérleg és sulykószitő, javitó. Gilovits József kádár, mértókkószitő, » 1 plehss, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye: Ó-moldova. Kastás István kádár, ünatrtók ketzitő s javitö. Liptómagye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmeyye: Máramaro»sziget. 1 mérlegjavitó. Saros-Tordamegye: Szászrégen. Wermeschef Fiigyei kádármester űrmérték készítő smég 30 kádár-bádogos mérték készitő itt óí Marosvás irhelyt~ Nógrádmegye: 9 bádog Űrmérték, s 6 bognár Űrmérték keszi'ő Losonczon Füleken éa Lónyahányán. Pestmag/e Budapest. Mocznik Ágoston specziáiis mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen restvéiek mélleggyárft, személy mérhg^k is. — Ezeken kívül 2 ki&ebb s 10 nagyobb mérleggyár Budapesten, továbbá 1 gázc'ra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Táj csik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készít és súlyt taiá/. Pozsonymegye.- Nagyszombat. Mayerberg István mftiaksios, szitaáruk s mérleggyára, javitó a tarázó. Szebenmagye: 1 lud és raktármérleg gyár, jav ;tás«al. Szolnok Dobokamegye: Dt*. Scheer A utal mUés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede éa Fia mérletgyáio ok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Verseoz Lengyel Károiy szerkovács, nériegkes/Hí) s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panntován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trenesén. Sémák József 0DÜlakatoí, mérlegjavitó, ou'ytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos ürméríékkészitő Székelyudvarhelyt éa Székelykereszturt. Ungmegye: bngvár. 1 mőlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvír. Fleischmann Simon gazd. gépgyár mérlegek készítése, javítása, lalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakatosmester mérleg kés/.itő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely nincs! Szeszfok mérő. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsüiyieérók. Feszmérök. Adatok Liccsenek a következő megyékből r Ab&uj, Bar«, Bereg, Besztercze Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Huuyad, Kisküküllő. Komárom, Mown, Nagyküküllő, Njitr*, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok Doboka, Tolns, Tordaaranyos, Toront&t, Trencséa, Turócz, Ug-e.sa, Veszprén, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Heti hirek Helyiek. Április l én új évnegyedi előfizetést nyitunk a Magyar Pamra 1 koronával. Főigazgatói látogatás. Dr. Schack Béla a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatója, mult hó 23. és 24-én a h.-lybeli állami felső kareskedalmi iskolánál évenkinti rendes felülvizsgálatát végezte. Kíséretében voltak Czínk Lajos pécsi és Bún Samu nagykanizsai felső kereskedelmi iskolai igazgatók, akik a főigazgatóval együtt hallgatták meg két nap át az előadásokat és tanulmányoz tok az intézet berendezését és felszerelését.
