Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-16 / 3. szám

2 M A u Y A 11 1' A I Z b 1907. január 16. Ezen utóbbi allitásában Kele Antalnak — ki az ujabb vitairási irányt nem ismeri — határo­zottan igazat keli adnunk. Igazságos mérle­geléssel kénytelenek vagyunk elismerni, hogy bizony csupán ax egyénileg rátermettek lehetnek — az ujabb magasabb fokú és a gyors kezet pótló rövidítések használata nélkül — nem jó, de csak valamirevaló gyorsírók is Természe- ; tesen más lapra tartozik ama kérdés fejtegetése, hogy lehet-e, vagy van-e olyan gyorsirási rend- j szer, mely e hibát teljesen legyőzi? Kele szilár­dul hiszi," hogy az ó rendszere e tekintetben is ! felülmúlja a eddigieket. »Eddig sokan azt kitték, hogyha oly igen sza- ] tosan, gramatikailag helyesen irunk, ez a gyorsaság és a rövidség rovására megy. Ezt aka- : rom legközelebbi munkám kiadásával megczá- ] foni.t i E munkáján Kele valóban lelkesedéssel csügg és igaz ügyszeretettói áthatott melegséggel szólva leveleiben a magyar gyorsírás ügyéról, ideális gondolkozásától vezéreltetve bizton hiszi, hogy e müve vkiálja a századok viharait,« mert »más alapon mint amelyen a» fe épült, a tökéletet gyorsírást megvalósítani teljesen lehetetlen.« Ves­sünk egy röpko billantást ezen örökérvényűnek hirdetett alapra és állítsuk szembe a mi rend­szerünkkel. Az alap, a magánhangzók jelölési módja. A Gabelsberger Markovics rendszer (betűírásának) főalapja ama, főképen fonétikán nyugvó jelképi jelölési módja a magán hangzóknak, a mely a vastag hangot (^a) vastagitással, á magis hangot (i) magasítással, az éles, mintegy metsző han­got (ü) átmetszésssel (u) mélyittéssel, az öblös hangot (o, ö) öblösitéssel és végre a leggyakoribb és leggyengébben hangzó hangot (ej közönséges kötővonallal jelöli. Mindezen jelölési módok — az »e« kivételével — az egyes mássalhangzók alakjának vagy helyzetének némi megváltoztatása által történnek. Hiba, hogy az ezen alapon való irás igen sok kivételt, rendhagyóságot szül egyrészt, másrészt pedig, hogy kénytelenek vagyunk a meg­állapított jelképi jelölésen kivül más, szinte mellék­jelképi jelölést (ékezés és hegyesités) felállitani ) mi a könnyen megtanulhatóságnak rovására megy Kele: Uj m gyar gyorsírásának alapja az, hogy minden mássalhangzónak ugyanazon alakja két nagyságban létezik és ezeknek komlinácziójáből alakul ki a magánhangzók jelölési módja. így kisbetű után a kicsi irása a közöttük levő »e« betűt, nagv után kicsi az »a«-t, kicsi utáu a nagy az »o«-t, kicsi után a nagy emelve az »ö«-t, nagy után a nagy a soron az »u«t, nagy után a nagy emelve az »ü«-t és végre kicsi után a kicsi emelve a? »i«-t fejezi ki. Abszolút tökéletesnek ezen alap ép ugy nem mondható, mint ahogyan a mi rendszerünkre sem állhat ezen jelző. Az az észszerű foné'ikus alap, amellyel a Gabelsberger-rendszer dicsekedhetik, hiányzik Kele rends/.erében: csak az »i« betűnél látjuk ezt megvalósulni a magasít is alkalmazása által. Valószínű azonban, hogy Kele e s'empont érvényesítésére n-)m is törekedett, mivel a jelö lési módnak mellőzését bőven kárpótolva látta egyéb oly előnyök felhasználásában, amelyekkel mi nem büszkélkedhetünk. Objektív sze nme 1 nézve, el kell ismernünk, ho/ry Kele rendszerének „elemi gyorsírása" sokkal könnyebben sajátítható el, mint akár a m> rendszerünk, akár pedig más idegen rendszer teljes irása, — 6í valóban 63Z­menyi vonás — ment minden kivételtől, szabály­ellenességtől. Könnyen megtanulhatóságától és szilárd következetességétől eltekintve, fellünö az a rendkívül precziz jelölesi mód, amelyhez hasonlóan egy gyorsirási rendszer sem képes jelölni a sza vakat, még a rövidség feláldozása nélkül se mindig. Kele Antal rendszere pedig ezt e nélkül teszi s e tekintetben túlszárnyal ja a többi rendszert (termé­szetesen csak az »elemi írásból,« gyorsirási rend­szerének első részéről van itt szó.) De az a réhol túlságos pontosság nem mindenkor előny Kele rendszere külön telz\ a nagy betűt, a szók végén az „y" t és legújabban a közép „e"-t. Ez mind feles eges. Mi szükségünk van a nagy betű jel­zésére, mikor a közönséges írásban is csak régi hagyományon alapuló haszontalan sallang ez és különösen mire való az, hogy gyorsirási rend­szerben még a közönséges írásnál is pontosabb megkülönböztetéseket eszközöljünk. A legideálisabb gyorsírásnak sem kell olvashatóbbnak lenni, mint a mai folyóirásnak, amelynek minden kétértelmű­ségtől mentes könnyen olvashatását — ugy vélem — senki sem vonja kétségbe (?) Viszont meg kell adnunk, hogy mind e jelöléseket Keh igen szellemesen és egyszerűen oldja meg, ami azonban még mindig nem zárja ki azt, hogy tel­jesen feleslegesek. Hogy példára is utaljak, a vastagitással Kele a kettőzött mássalhangzókat jelzi. Ugyancsak a mássalhangzóval kezdődő szó kezdőbetűjének vastagitásával fejezi ki a nagy betűt igen ügyesen, mert e két jelölési mód össze nem eshetik, amennyiben egyfelől a szó elején két mássalhangzó, szó közben pedig nagy­betű — a magyar nyelvben nem fordulhat elő. Mindkét jelölés természetes és jogosult, dra ne felejtsünk el két szempontot annak vizsgalásánál. Az egyik az, hogy a vastagttást, mely igen czél szerű és könnyen kezelhető — jóllehet Kele ellen­kezőnek tartja — kár elvetni, már pedig Kele nendszere teljesen mellőzi, mert hiszen eltekintve a nagy hetük nem sok haszonnal járó ritka jelö­lésétől, a kettőzést szinte kizárólag csak a »t« nél használjuk; a másik pedig az, hogy nem lehet a Gabelsberger-rendszer »a« betűjének jelölését természetellenesnek nevezni, mert az »a« mint kemény, vastag betű, méltán szolgál rá (!) a vastagitásnak nála való felhasználására. Jogosul­tabbnak véljük a vastagitásnak nálunk való fel­használását a Kele rendszernél, mivel így a vastagitást öíszehasonlithatlanul gazdaságosabban és jobban aknázzuk ki, mint Kele. Nincs kizárva, hogy fentiekkel érvet szolgálta­tok Kele Antal kezébe rendszerünk ellen, miker azt bizonyítom, hogy mi a vastagitást jobban ki­használjuk, mint ő. Kele ugyanis a vastagítás alkalmazását általában folyékony-ellenes és nehéz­kes .rásmóduak tartja, s ezért juttat annak alá­rendelt szerepet. Itt elérkeztünk azon határra, ahol a képesség különbözősége szerint csak egyéni véleményt mondhatunk, de teljes igaz­ságot nem. Hasonló eset áll az öblösitósére, mélyítésre stbre nézve is, mely jelöléseket az »elemi gyorsírásban® Kele elveti, de ennek fejé­ben meg r»n rendszerének ama haszna, hogy ezen elvek helyett oly jelölesi módokai hoz be rendszerébe, amelyek teljes következetességgel keresztülvihetők az egész »uj magyar gyorsíráson® és nem kell neki rendhagyóságokat, szabálytalan­ságokat létesíteni, mint amilyeneket mi vagyunk kénytelenek tenni. Nagyon sajnos, hogy Kele Antalnak genialitása és valóban nagy gyakorlati érzéke — amely az elemi Írásban nyivinul — elhagyja öt rendszeré­nek magasabb fokának megalkotásában: a közön­séges és a felső gyorsírásnál. (?) Nézzük ez alka­lommal csak az utóbbit lehető rövidséggel. A Kele féle elemi és közönséges irás együtt megfe.el körülbelül a mi levelező írásunknak, ha ez utóbb t az egyszerűsítésekkel kapcsolatban tekintjük. Egyszerű nyelvtani rövidítéseket hoz itt fel (alany és állítmány megegyezé-.e a szám­ban, a ni, va, leg utáu hb, ik stb. elmaradása stb.J melyek között különösen az ikerszók rövidí­tései érdekesek, amelyek a mi Írásmódjainkhoz hasonlóan vannak jelölve (!) Kele ugyanis ezeket ugy rövidíti, hogy az ikerszó első részét kiírja, a másik felét pedig elhagyja, »de, hogy a rövidí­tés minden kétséget kizárjon" — mint ö mondja — ha az ikerszó második része csak egy szótagból áll, akkor ennek magánhangzóját, hogyha pedig több tátiból áll az utolsó hangzó jelét az ikerszó kiirt része fölé írja. így — az ö beosztását véve : alapál — ha valamely magánhangzón kezdődő szó mássalhangzóval kezdve ismételtetik, így rövidít: ici> , irul u, irk,i» amidőn mássalhang­zóval kezdődő szó mássalhangzón kezdve ismé­teltetik, ily módon ir: cóké, csecsee, tarka*, (cók-mók, csecse becse, tarka barka) mikor a szó kissé más alakban ugyan, de rokonértelemben ismételtetik, igy jelöl: apró®, dinom 0, mézes 0; apró-cseprő, dinom dánom, mézes mázos; ha ugyanazon szó miuden változás nélkül ismételte­tik: olykor 0, néha 4, lassan*, és végre a midőn valamely szohoz mis idegen alakú, de rokon értelmű szó tétetik, azt igy fejezi ki: csüra ( piros*, sebbel*. (Csűr-csavar, piros-pozsgás, sebbel-lobbal.) Megtaláljuk tehát a »belhangröviditést« Kele Antal rendszerében; igaz, hogy kezdetleges alakjá­ban, amennyiben nem mindig a szó leglényege­sebb, legkifejezőbb magánhangzóját írja ki. A magyar nyelvben a hangsúly az első szótagra esik, ennélfogva az a hangzó, amelyen a hang­súly nyugszik, a legalkalmasabb (!) a szó jelölé­sére akkor, midőn annak kifejezésére egy magán­hangzó elégséges. Az egytagú szavak jelölésénél, valamint azoknál is, amelyekben ugyanazok a hangzók fordulnak elö, megegyezik a Kele-féle írásmód belhangröviditéseinkkel, de a többi szavaknál a mi rövidítő eljárásunk: a hangsúlyos betűvel való jelölés olvashatóbb és természete­sebb: iruli , apróé, dinom*, mézes*, piros 0, j sebbel 0. E rövidítésekben már látjuk derengeni aunak ! tudatát, hogy a magánhangzóval való rövidítés I igen kiaknázható és fontos része a gyorsírásnak, j de e gondolat abban a teljes tisztaságban, amely­! ben Fabro dr. kifejtése alapján áll előttünk, még ; nem jelenhetett meg Kete Antal szemében. A különböző raggal ismétlődő szavakat a fenti | elv alapján igy írja Kele dr. kézrőle, jobbnál 0, ! gyönyörűbbnél". (Kézröl-kézre, jobbnál-jobb, ] gyönyörűbbnél-gyönyörűbb). i Ezen elvi rövidítésektől eltekintve, a közön­j séges gyorsírásnak hátralevő része az egyes \ mondatrészeknek, igekötőknek, képzőknek, stb. rövidítéseit, valamint az egyszerűbb nyelvtani i rövidítéseket tárgyalja részint a mi rendszerünk­> kel azonos, részint pedig állandó röviditésszerü ' alakban, mely megrögzött alakú és nem elven ' alapuló jelvényeknek nagy száma Kele rendszeré­nek tán legnagyobb gyengéje. Ezen »jelvények és egyéb rövidítések® minden esetre elhomályo­sítják e rendszer előnyeit, de nem annyira, hogy | az, m nt valóban genialis alkotás ne ragyogna előttünk. Nem szabad elfelejteni, hogy e mű 1884-ben jelent meg és ezzel párhuzamosan jusson eszünkbe, hogy milyen volt a mi rendszerünk 1884-ben? Kusza rendszertelenségek, nehézkes kombinácziók tarkították azt és lépten nyomon vétkeztek vagy a gyakorlat, vagy az elmélet ellen. És gondoljunk arra is, hogy tán ép ezen hiányok indíthatták Kele Antalt rendszere meg­alkotására. Ezen eredeti és önálló eszméken felépült rend­szernek e'emi és közönséges gyorsirási részét óhajtottam c<ak nagy vonásokban ecsetelni; a harmadik részt: a felső gyorsírást más alkalommal fogom fejtegetni. (Folyt, köv.) Dr. Kelt Antal. Női gyapjúszövetekből 1.707,000 K kivitelünkkel szemben a be­hozatal 20,324.000 K csak egy esztendő a att. Mennyi pönzt vittünk ki Ausztriába a mi nagy megkárosításunkra, a különbö­ze: nyilván mutatja. Muraközben baj van! Horvát testvéreink azon buzgalma hogy Mura­közt elhódítsák, élénk visszhangot támaszt a Drá­ván innen is. Egyen ént mozdulnak meg társadalmi tényezői, hogy a »Za Medjimurje® mozgalomra méltó választ adjana . A Csáktornyai Kereskedelmi Kaszinó választ­mánya elnatározta, hogy a muraközi népet magyar szellemű olvasmánnyal látja el s felvi'ágo­sitván viss '.atartja az elb ilonditóktól és elhor­vátitástól; a Muraköz heti lapot napi politikai lappá szándékszik fenni, hogy hatásossabban gyako olhassa a magyar befolyást. E szép czélra felhívást bocsájt ki a közönséghez, hogy a haza­fias tervet kivitelre segítse. A körlevél a követ­kező : KÉRELEM. Tekintetes Czim ! nMuraköz a mienk!® harsogtatják ujabban fokozott erővel a dráván tul a horvát túlzók. »Muraköz a mienk!« feleli elszántan e kies fél­sziget magyarsága és szervezni kezdi a mozgal­mat, melynek czélja a Muraköz horvát népessé­gének hazafisága ellen intézett támadások sikeres visszaverése. Törekvésünk : hazafias magyar szellemű lapok­nak a nép közt ingyen való szétosztása, az elemi népiskoláknak magyar gyermekujságokkal való ellátása, a magyar nyelv tanulásában és tanítá­sában legnagyobb előmenetelt tanúsított tanulók és tanítók díjjal való kitüntetése révén a Muraköz népének a magyarsággal való szoros kapcsolatba hozása és e kapcsolat megszilárdítása. Ismerje meg a muraközi nép a magyar mű­veltség fensőbbségét, a magyar nyelv tudásának reá nézve óriási hasznosságát! E czél oly fontos, hogy megkap minden magyar

Next

/
Thumbnails
Contents