Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-10 / 50. szám

1908. deczembsr 10. MaGYAR PAIZS 5 mások számára ültessék s gondosan ápolják. Igy, de csakis igy lehet e rilág — Itten országává, a melyért imádkozunk: jöjjön el a Te ortndgod! Igazuk lehet azoknak, a kik azt mondják, hogy a világon semmi uj sem történik; de azok is alig tévednek, a kik azt állítják, hogy a — rigi soha sem fog visszatérni, s igy a világ örök menete nem egyéb, mint a réginek mindig uj viszonyok, ej körülmények közt való megjelenése, ismétlődése. És a ki helyesen akarja alkalmazni a történelmet, kell, hogy tudja az uj viszonyokból mintegy kiismerni, kiszedni a régi állapotok j magját, s a régi alkatrészeket uj alkotássá összeilleszteni. Ez pedig nem könnyű dolog. Ismerem önmagamat, s gyönge erőmmel azért nem is bocsátkozom ezen nehéz dolog, vagyis mélyebb tudományos théma fejtegetésébe. Kérem tehát főleg a kedves olvasónőket, engedjék meg nekem, hogy itt e tárgyról csak néhány popularis megjegyzést tehessek. Midőn lelkem meggyőződésének azzal adtam j kifejezést, hogy én a világot Isten képmásának j tekintem-: ugy érzem, hogy e lapok t. olvasói I túlnyomó többségével ellenkezésbe nem jöttem, j Tudom azonban, hogy az úgynevezett czivilizált [ világban sokan vannak, a kik más fogalmat for- \ máinak maguknak a világról. A dialektikusra nézve az egy fogalom; az j aesthetikusra egy kép; a rajongóra nézve egy ; álom; a búvárra nézve pedig — igazság. De tekintettel az összes emberiségre, azt mond- J hatjuk, hogy a világ egy nagy logház, melyből j naponkint sokan vezettetnek ki a vesztőhelyre! ! A fatalista igy gondolkodik: hogy a világon I boldoguloa^sunk, ahhoz szükségünk vau bizonyos \ balga -dg al való öltözetre; ugy mint szüksége van f a forga mba való nemes éreznek arra, hogy | keverve 'egyen rézzel. A sityr.kus szerint négy tényező kormányozza j a világot: a könnyenhivöség, pénz, hatalom és j bolond.ság. ükai pedig minden békétlenségnek a | világon ezek : ego, tu, meum, tuum s négy í dolog van a világon, a mit szeretünk: a pénzt, a [ kamatokat, a szép nőket s—"mmagunkat. Semmi J sem biztos e világon csak a halál és az adók. • Az optimista szerint nagy ez a világ, s mégis ; szük az, szük a — butaság számára, a mely benne annyira terjeszkedik, s végtére is sokszor legtöbbre is megy. Igaznak, sót biztosnak tartják azt, hogy utóvégre gjözni fog a világon a humanitás; de attól tartanak, hogy ugyanazon időben e világ egy nagy kórházzá lesz hogy ebben egymásnak ápolói leszünk. Hogy hová kellene sorozni Bismarckot és az ő hires jel.-zavát: Blut und Eisen? Nem kutatom! De aligha tévedek nagyon, hogy azok közé, akik azt az elvet követik, hogy a kik erővel rendelkeznek. azok erőszakkal cselekednek is; a gyöngék pedig t a-zkodnak a — jogra. Pedig Gewalt vor Recht és Recht hat keine Gewalt. Ugy vau az azután, hogy ha a hatalmas az erős sogiti a gyöngét, hogy akkor >z nem nyert segítőt ha em — urat. Bizony bizony olyan ez a mi világunk, olyan az élei benne, hogy valóságban tényleg a dolgok rendeden másképpen történnek, mint a mi theoriánkba i, s mindig közreműködnek és együtt játszanak a — szenvedélyek. Hasonló az ember egy fához; mint ez, ugy amaz is kénytelen földbe verni gyökerét, hogy szilárd talajon biztos állást foglalhasson, hogy meg ne rázkódtassák az élet viharai, s hogy igy el ne hervadjon idő előtt. De a mint a fa csak azért veri gyökereit a földbe, hogy büszkén emelje koronáját az ég felé: ugv az ember is csak azért ragaszkodjék e föld rögéhez, hogy fejét a világ nagy mindenségében büszkén emelhesse. S a mint a fának szép virágszemei folyton a világosság, a fény felé néznek : ugy törekedjék az ember lelke is epedve elérni az egeket. Mert csak a világosságban érik az arrny gyümölcs s csak a nemes vágy 8 törekvéshoz közelebb bennünket a magasabb régiókhoz, tehát szellemünk rendeltetéséhez, czéljához. Cselkó Jóestt. Hivatalos rovat. 4243. kig. 908. Hirdetmény. Közhirró teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város 1909 évi legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékét az 1886.XXII. t. cz 33 §-» értelmeben müködó küldöttség 1908 deczember 14-én és 15-én mindkét nap délután 3—4 óráig a főjegyző hivataloa helyiségében tartandó nyilvános üléseiben fogja összeállítani. Zalaegerszegen, 1908 deczember 2-án Dr. Korbai polgáraerter. 449. b. ü. 908. Körözvény. A folyó éri november hó 26-án délmtán 4 óra tájban a Zalaegerseg r. t. város és Kaszaháza község között, a törvényhatósági utat össekötó s a Zala folyón átvezető hid alatt egy újszülött leány gyermek hullája találtatott, melyről a törvényszéki bonczolás megállapította, hogy az élve éretten és életképesen született meg ós hogy az a sziilés után nem tápláltatott, köldök zsinórja átvágatott ugyan, de el nem köttetett. A bonczolás megállapította azt is, hogy a gyermek megfojtatott és csak halva lett a vízbe téve, ahol a feltalálásig körülbelül 48 óráig lehetett. A gyermek hulla egy vánkos áthuzatnak a fele részébe volt takarva, mely vánkos áthzatrész elég finom sifonból készült, azon 9 gomblyuk van, monogramm ellenben nincs benne. A hullát burkolta még egy nagyobb pelenka alakú, mind a négy oldalán beszegett vászondarab —melynek egyik sarkában rózsaszín selyem czérnával egy »S.« betű van hímezve. Mindezek fölé az »Esti Újság « három példánya burkoltatott, melyek közül az egyik szám folyó évi október 29-iki keltű, AZ egész csomag mintegy hüvelyknyi széles fehér vászon csíkkal volt átkötve, ezen felül pedig a osomag még közép vastag kenderzsineggel köttetett át, melynek egyik végéhez suly gyanánt egy üres és réginek látszó sárga réz vasaló volt erősítve. Megkeresem a társhatóságokat és nyomozó közegeket, hogy a fenti leirás alapján a nyomozást megejteni eredmény esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjenek. Felhívom egyúttal mindazokat, akik akár a fentebb közöltek alapján, akár pedig egyéb módon szerzett tudomásuk folytán a bűncselekményre vonatkozólag felvilágosítást nyújthatnak, ezt hatóságomnak megadni emberi kötelességüknek ismerjék. Zalaegerszegen, 1908. deczember 2-án. Ságy sk., rendórkaptány. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (67. közlemény.) Kócza János pusztaszéli földbirtokos kővésőt. kőbaltát, 2 db pecsétnyomót, pecséllenyomatot, 44 db régi pénzt ajándékozott a muzeumnak. (Folytatjuk.) Baerter. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Állatvédelem és mértékhitelesités. Az állatok védelmére kiterjed a hnmanusan érző emberek gondja. Ezek érdekében tömörültek, egyesületet alkottak. Az állatok védelmére törvényeket és rendeleteket adatnak ki. Bizottságok ellenőrzik, hogy ne bánjanak kegyetlenül a szegény állatokkal és tél idején élelmezzék az ég madarait is. A mérték és hordóhitelesitők felett is áll egy bizottság, a melyet ezek arra kérnek, hogy bár annyi jóindulatot mutassanak irányukban, mint az állatvédő bizottság tagjai a szegény páriákkal és az ég madaraival. Tél viz itt vau. Nézzék meg a humánus gondoskodást a madarak ellátásáról. Nézzék meg a magukra hagyva családjukkal együtt kétségbeesve töprengő szegény hitelesítőket. Pillantsanak be a bizottság véleménye alapján kiadott miniszteri rendeletekbe. Keressék ezekben azt ar igazságot, mely a mértékügyeknél meg kellene, hogy nyilatkozzék. | Keressék azt az emberszeretetet, mely minden 1 ember nemes lelkében önkényt megnyilatkozik, mert az emberszeretet minden cselekvésnek az első rugója. Megtalálják-e, nem-e 1 Nem tudjuk. De kérve kérjük a bizottságot, hasonlítsák össze intézkedéseiket, az állatvédők intézkedéseivel. Döntsék el, melyikben van több emberszeretet ? Az állatvédők bizottságában-e vagy a mértékügyi bizottság eljárásában ? Elkeseredett hitelesítők, mint páriák. Mérlegjavitók kiképzése. Igaza van annak a mértékhitelesítőnek, a ki a Magyar Paizs mult számában „A mértékkészitősről, javításról'

1 stb. ir. Ma az első kérdés az, hogy szakképzett mérlegjavitók képeztessenek ki. AZ a 30—35 műhely, a mit a Magyar Paizs a mult számoan ismertetett, semmi a munka elvégzésére. Vegyék ezt a dolgot a kereskedelmi és iparkamarái a kezükbe. Sürgősen írjanak fel a kereskedelmi miniszterhez és kérjék, hogy a gépkezelők és más tanfolyamok mellett rendezzen be sürgősen minden központon mérlegjavitó tanfolyamokat is. Kérjék arra is a kamarák a minisztert, bogy a mig az első rajt e tanfolyamok vezetői kibocsátják, addig a mérlegek vizsgálatát a hivatalok függesszék fel. Legjobb lenne, ha minden városban minden j mértékhitelesítő személyesen kérné fel az ott ; lakó iparfelügyelöt a közbelépésre és tájékoztatná j az iparkamarát a helyzetről. Egy iparkamarai tag. I A hitelesítés akadályai. Kedves Szerkesztő Ur! A mértéhhitelesitöi szakvizsgára kibocsájtott mi! niszteri rendeletet studium tárgyává tettem, s arról í győződtem meg, hogy ha ezen rendeletet pontról i pontra meg akarom tartani, mert megkell tartani: | sérelmes a mértéket használókra. Bírsággal is j sujtandók lesznek számtalanok. Én a gyakorlat embere vagyok; 20 éve mióta közforgalmi mértékeket a hivatalom hatáskörébe tartozó területen vizsgálom, évről-évre (20 községbe). Ha szolgálatot tehetek a köznek czikkemmel, örömmel teszem. Én csak arra szorítkozom, hogy mit tapasztaltam 20 éven át; az intéző köröknek óhajtok szolgálatot teljesíteni, talán egy másik viszonyoknak jobban megfelelő rendelet kibocsájtására. I. Időszakos hitelesítést a törvény rendeli, tehát ez a legfontosabb. Il-or. A mértékek jókarban tartása két éven belül is. 111-or. Mértékek javitása. IV-er. Megérdemlett bírság. V-ör. Hordójelzes és javítás alá kerülő hordók: jelzők helyzete. I. Időszakos hitelesítésre bejelentendő minden közforgalomban használt mérték. De b3jelentendö volna az is, hogy a város határában levő majorok, tanyák, a várostól milyen távolságra vannak, mert itt is vannak közforgalmi mértékek, melyek időszakos hitelesítésre községbe be nem hozhatók ! nagyságuk miatt, vagy állandóul felállított a mérj leg. Majorokban gazdaság szerint is vannak mérlegek 3, 5, 7 kilométer távolságra egymástól. Községtől is van a major 8—12 kilométerre, a tanyákon levő mérlegek is vannak egymástól 6, 10, 18, 30 kilométerre. Az illető hitelesítőnek körúti terve elkészítése előtt már tudni kell a távolságot, mert különben határidőt ki nem tűzhet a hitelesítésre. Akadályok, mik a hitelesítésnél elő fognak fordulni: Zsidó ünnepek, országos vásár, hetivásár, vagy ha egy kereskedőnek egy városban van 3—5 helyen üzlete (mert van ilyen eset is) mértékeit részletekbe hozhatja be, üzlete mérték nélkül nem lehet, petróleum mérték legtöbbje gyantás, ezt előbb ki kell tisztítani, de éppan olyan rozsdás a mérlegek nagy része is, ós a vassulyok sem tiszták. És bármennyire is tiszták a mértékek, hogy ez ellen kifogás nem támasztható, akkor következik a zár alá helyezés. Mert az uj törvény követelményeinek mérlegek 50% súlyok 80% nem fog megfelelni, tehát elkobzandók, — jön az első birság, második bírság az uj mérték beszerzési ára, harmadik birság az üzlet vészvesztesége, mert ázlet mérték nélkül marad több napokig, de kérdés tud-e venni másik uj mértéket; én nem hiszem. 1876 jan. 1-én, illetve 1877 évben lett Magyarország ellátva kellő mértékkel. Nagy összeget tett ki annak a töméntelen rézsulv, körtés mérleg, hídmérleg stb. mértéknek az ' ára, mit Bécsből akkor be kellett hoznL Magyarország mérték készítői nem voltak képesek