Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-03 / 49. szám

1808. deczeraber 3. MAGYAR PAIZS tandók, hogy minden vidék hozzájuthasson a maga szakembereihez. A mely tárgyakat a magán vállalkozás előállítani nem képes, arra ott vannak az állami műhelyek és gépgyárak. Különösen fel keltett volna használni az alkalmat arra, hogy az állami tanműhelyeknek kikerülő növendékei a mértékek készítése, javítása körttl loglalkozáat nyerjenek és me legyenek kénytelenek kalauzi, rendőri, pénzügyőri, napidajasi állások után nézni. Az előkészítésre szánt két év épen elegendő lett volna erre. Meg lett volna mentve az ügy. Fájdalom, e két év elveszett. Nincs más mód, mint a komoly előkészítő munkára uj határidőt nyerni. Méltóztassék a deczemberi időszak elején a háznak bémutatni, a következő törvényjavzslatot. A» 1907 V. t. e*. végrehajtásáról: „Tíkintettil arra, hogy ax. 1907. éri Y. t. cz. végrebajtálári szükséges előmunkálatok nem voltak kereszitl liketík, a kormánynak a mértéktörvény életbeléptetéséhez saiikséges etőintézkedések megtételére egy évi balaáék adatik." ízt az évet azután fel is kell használni, hogy az érdekelt testületek az egész országban akcióba vonassanak és egyesült erővel készítsék elő a nagy és legalább is évszázadra szóló organizmust. Dr. Mértékhitelesítők és a magyar ipar. A nagyságos szerke ztő ur kinyitotta a mi szemünket. Mi eddig vakok voltunk, azt hittük, hogy nekünk csak hitelesíteni kell, az előírás szerint. Most látjuk, hogy mi magyar emberektől magyarországi múaelyekbeu készített mértéktárgyakat kellene, jog, törvény, igazság és nemzeti hecsültt szerint hitelesítenünk, ha lenne. Nem a •emzeti becsület hiányzik, hanem a becsületes törekvés a hazai iparfejlesztés előmozdítására Magyarországon. óhajtanám, hogy kivétel legyen ebben a tekintetben a mértékügyeket ínU ző nagy hatalmasság. De e kivétel érdekében tettehet látni szeretnék. Sajnos azt látom, épen a Magyar Paizs tárgyilagos felvilágosítása rendjén, hogy a magyar iparra a mérté»ügyeknél eddig nem is gondoltak. Talán egyedül Szterényi gondolt. De az ó esze, imint arany vettllő«, száz felé kell hogy foiduljon. A többi urak pedig csak ^többiek* voltak. Az indítványozás és kezdeményezés elementáris ereje, ugy látszik, nem nyilatkozott meg náluk. Szerencsétlenség ez az országra nézve. Egy ilyen üggyel kapcsolatban, ha két évet elveszítünk, a nemzetnek felelősségei tartozunk. A szerencse itt az, hogy senki senkit se von Szegény majd kétségbeesett. Anyám alig tudta megvigasztalni. Később e^y kissé vidámabb lett. Azt mondta, elmegy a korcsmába, s eltávozott. Vártuk este, vártuk egész éjjel — nem jött. Felkerestük a korcsmákat, rokonokat, ismerősöket, nem volt sehol. Megijedtünk, hogy még kárt t*sz magában. Hiába volt minden fáradságunk, nem találtuk meg. Másnap reggel elmentünk a malomba, ott meg azt hallottuk, hogy Emma is eltűnt. Szalay most már velünk együtt kereste siránkozva gyermekét — de hiába. Végre harmadnap hozták hirét Fenékről, hogy két holttestet húztak ki a vízből a Zala torkolatánál. Sírva hozta haza miDdkét apa gyermekét — holtan. Szalay kit a nagy szerencsétlenség után furdalt a lelkiismeret, nem sokáig maradt közöttünk. Szó nélkül ment el innen közülünk, itt hagyva mindent az emberek és állatok prédájára. Azóta gazdátlan a malom, bomlik, pusztul fala, teteje, mindene. A bakter azt mondja, hogy nagy zivatarokat megelőző éjjelen keserves sírást, jajgatást hall a malomból. Bizonyára a molnár visszatérő lelke •Íratja tettét. • • Elgondolkodva ültem kocsimon és vissza-vissza néztem a még távolban látszó romokra, melyek már oly rossz állapotban vannak, hogy a szél is keresztül fuj rajta, az eső is beesik tetején Mostanában s sátoros czigányok tanyája az a hely, hol régente a boldog szerelem és vidámság honolt. Kozma Imre. felelősségre. Csupán a lelkiismeret az, mely megszólalhat. Ha eddig hallgatott, meg fog-e szólalni ezután, azt bizony remélhetjük, de nem tudjuk. £ tzdmu mirtékhittUsitS. A mértékhitelesítő Jfazgató, mint feltaláló. Az állami központi mértékhitelesítő m. k. bizottság jeles igazgatója Harsányt Dezső a mértékhitelesítők részére egy különleges mérleget talált fel. Ez mint kit karu mérleg és mint tieedes mérleg alakítható s ritkítja párját. Külföldön fogják előállítani az állami mértékhitelesítő hivatalok részére. Ha már ilyen ritka és nagyon értékes találmánnyal gazdagította a kiváló igazgató a magyar ipart, jó volna megtudni, hogy mért kell ezt külföldön tömegesen elő állítani ? Mi a fogyatkozásc. a magyar iparnak, hogy nem tudták itthon előállítani ezt a tárgyat? Hiszen Szterényi v. b. 1.1. államtitkár, mindenféle szakiskolát berendezett és az állami gépgyár olyan fejlett színvonalon áll, hogy mindent a legnagyobb praeczizitással elő tud állítani. Az a kérdés tehát, mért kell még is a külföldre szorulni ? Ha egy példányt állítanának elő, abból a tárgyból, akkor érteni lehetne. De ötvennél több tárgyat készítenek, tehát tömeg gyártásról van szó. Szólunk Hariányi Dezső igazgató úrhoz és kérjük, világosítsa fel a közönséget arról, hogy miért nem készülhet el az ő találmánya Magyarországon? Ki a hibás abban, hogy a pénz külföldre megyen? Magyar Paizs. Hordójelzöi hivatal Szegeden. — Vita egy állás körül. Tánczra magyar! Ezután már nemcsak a bor hamisítás ellen vannak szigorú rendszabályaink Darányi jóvoltából, hanem a magas kormány rendezte a mértékügyet, hogy a hamisítatlan bort ne mérhessék csalafinta literessel a korcsmában s hogy a hordók űrtartalmát szakértő hordójelzők állapítsák meg — ja fogyasztási adóügy jól fölfogott érdekében. Azzal ne törődjünk, hogy a mértékügyröl szóló törvény minden szakértelem híján készült, hanem elégedjünk meg azzai, hogy az uj rendelkezések következtében Szegeden is változást szenved a mértékügy. Az eddig működő mértékhitelesítő hivatal megszűnik s helyette hordójelző állomást létesítenek. Ez a hivatal ideiglenes jellegű s működése addig tart, mig az ^llarn veszi át a mértékügyek kezelését. Ez ügyre vonatkozólag ugyanis miniszteri rendelet adta tudtára a tanácsnak, hogy Csongrád vármegye, Hódmezővásárhely és Szeged városok területe részére Szegeden hordójelzői állomást létesítenek. A tanács az uj intézkedéseknek megfelelően a közgyűlés elé javaslatot terjeszt a hordójelzöi állás és egy szolgai állás szervezésére vonatkozólag. Az ügyet ma tárgyalta a tanács Balogh Károly tanácsnok előadása alapján. A hordójelző altiszti állás lesz s igy viselőjét a polgármester nevezi ki élethossziglan a szolgával együtt. Mindkét alkalmazott nyugdíjra jogosult. A hordójelző javadalmazása évi 1200 korona fizetés ötödéves korpótlékkal és 320 korona lakbér. A szolga 700 korona fizetést és 100 korona iakbért fog kapni. Tekintettel arra, hogy a tanyák lakossága kényelmi szempontból a szomszéd községekbe jár hordóit hitelesíttetni, a város a tanyákon szeptember és október hónapokban ideiglenes hordójelző hivatalokat fog fölállítani. A tanács keddi ülésén e tárgy keretében Balogh Károly tanácsnok javaslatot tett a hordójelzői állás betöltésére vonatkozólag. Szerinte, ha Virág Lajos, a régi mértékhitelesítő pályáznék az állásra, az esetben régi illetményeit kapja. Virág Lajos jelenlegi fizetése ugyanis nagyobb, mint a mennyit a hordójelzőnek szánt a tanács. Ez a javaslat élénk vitára adott alkalmat. Igen sokan ugy vélekedtek, hogy ilyen megelőző indítványnak nincs helye. Balogh Károly tanácsnok a szabályrendelet intézkedésével erősítette álláspontját. A szabályrendelet szerint ugyanis egy állás megszüntetése esetén annak volt tisztviselője nyugdíjra vagy egy más állásban hasonló illetmények elnyerésére jogosult. A tanács ez alapon tekintetbe vette Balogh Károly javaslatát. »Szeged és Vidéke.* s Hány mérlegkészitő munkásra lesz szükség a jövőben? A Magyar Paizs mult heti számában „Hány uj mirlégrt lesz uükségt czim alatt egy statisztikát olvastam. Az van irva, hogy 400 ezerre lesz szükség. Ez tényleg a valószínű szükséglet, írva van, hogy a mennyiséget 2000 szakmunkás állithatná elő. Ez igaz lenne az esetben, ha az alkotóréstéket, miként a Kunz gyára vagy Elster gyára cselekedte, Ausztriából hoznák be és itt csak össze rónák. De nem tételezhető fel a magyar kormányról, hogy olyan mértéktárgyaknak, melyek itthon is élőállithatók, a hitelesítését megengedje, ha azoknak egy darabját is külföldről hozzák be. Ha nem engedi meg, az esetben minden 100 mérleg előállítására egyre másra számitható egy szakmunkás, tehát 4000 munkás. A mérleg sulyok elkészítése és a régi tárgyak javítása ismét fog ugyanannyi embert foglalkoztatni. Ha tehát ma 1Ó60 szakmunkás foglalatoskodik a mérlegek, sulyok előállítása és javításával, jövőre legalább 8000 szakember fog foglalkozni. Ha ezenkívül kiszorítják a hitelesítés alá kerülő űrmértékeket tejes és más edényekkel, ha a hosszmérték, gáz- és vízmérőkre is a hazai készítést kimondják, akkor legalább 20 ezer szakmunkásnak fog kenyeret adui az uj mértéktörvény. Ez csupán munkadijbau 30 milló lenne, a mi az országban marad. És miután a mértéktárgyakért gyári haszon, fuvar, kereskedői százalék czimen, ugyanennyi vándorolhat a külföldre, a mértóktörvénynek, ha helyesen vezetik be, a közgazdasági jelentősége óriási, Szterényi államtitKár bizonyára tett volna széleskörű intézkedéseket, ha a helyzetről tiszta képet nyer. Ezt nem csak egy pár mérleggyárossal kell pipaszó mellett megbeszélni, hanem az összes iparkamarákat, ipartestületeket, az ipari tanműhelyeket együttes működésre kell szólítani. Itt az idő, most vagy soha! Marosvásárhely. Iparkamarai tag. Szegény horddhiteleritők érdekében kérve kérjük KossHth Ferencz minisztert, tekintsen miniszteri székebői ala e többnyire nagy családdal megáldott szegény emberökre. És azokat a tankönyveket, melyeket a. hordójelzői vizsga szabályzatban megjelöltetni meg igért, jelöltesse már meg e szegény kétségbeeséshez közel álló embereknek. Ezek szegények, mintán a viz8ga[ közel van és nem tudják mely könyvekből kell készülni, naprólnapra kétségbeesettebb leveleket irnak. Olyan egyszerű dolog e kön} vek cz meinek megjelölése és csak erről van szó. Rendelje el Kegyelmes ur, hogy erről tájékoztassák azonnal e szegény embereket. Egyetlen könyv a mértékhitelesités jeléről, Magyarországon csak egyetlen könyv vau, melyben a mértéktárgyak közül a mérleg és sulymértékek vannak bemutatva, hogy azon a hitelesítő bélyeg, a magyar szent korona jelképe is látható. Igaz, hogy az évszámbélyeg hiányzik róla, de a korona bemutatása is egy lépés a — nem büntetés utján, hanem szemléltetés utján való tanítás felé. E könyv czime Utasítás a hadsereg élelmezésére nézve. Élelmezés háború idején II. füzet. Az élelmezési szolgálat a csapatoknál és intézeteknél. Hivatalos kiadás a magyar honvédség számára. Budapest, Pallas r. t. nyomdája 1892. A könyv egyik szelvényének I. és III. tábláján láthatók a hitelesítés egyik jelével a mészárosok által használt sulyok, valamint egy 5 kgos mérleg ábrája. Épen ajánlatba akartuk hozni, hogy e ritka móvet s'erezze meg az uj törvény alapján életba lépő m. kir. mértékügyi intézet történeti gyűjteménye első darabjául. Azonban, a mikor szemügyre vettük a magyar szent korona alatt a numerust, megütődve láttuk, 119. Brquiescat in pace* * Igy, a mint ez le van irva, esak a mértékhitelesítő •rak előtt érthető. Más olvasó nem érti, ha meg nem magyaráztok. A magvaráza' az, hogy Újpesten volt etry táltalaiba adott mtrtékhtUlentt hivatal. Száma volt 119. E hivatal rengeteg jövedelemmel bírt. A hitelesítési könnyen végezte. Nagyobb hídmérlegeket ugy is meghitelesitette, ha csak a karját küldöttek is be a hivatalba. Pár év előtt e hivatalt végleg beszüntette a kormány. iBpiek hitelesítő siámával mutatja be a honvédkönyv a 'a hitelesítés jelét, a magyar ezent korona jelképét. Szerk.