Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-30 / 5. szám

MAGYAR PAIZS 1908 január 23. akit megkedvel, az azt, ha nem egyenlő mértékben is, de mindig megérdemli.. . hacsak az egész kor nem ferde izlésü; mit a mostaniról kétség kívül nem tehetni föl. Ezelőtt csak egy évvel is, megvallom, nagyon nehezemre est=k az (önmagok által úgynevezett) kritikusok anathémái. Sok keserű órát szereztek nekem. De most már hála Istennek, ki vagyok • gyöngeségből gyógyulva, s jó izün tudok mosolyogni, ha látom ezen uj Titánokat, mint erőlködnek reám Ossát és Peliont hajigálni. Sőt mindenik egy-egy Jupiternek képzeli magát, kinek szemhunvoritására megrendül az Olymp . . . megbillentik ezen Jupiterculusok az. ő copfjaikat, de az Olymp nem rendül meg. És miért ezen élet halál háború ellenem? mert, hidd el, tisztelt olvasó, hogy szándékok nem csekélyebb, mint engemet megsemmisíteni. Én tudom, miért? de a közönség nem tudja és nem is fogja, általam legalább, megtudni. Sorra el tudnám számlálni, mindazon ocsmány indokokat, melyekből ellenem sikra szállanak, a tiszta jóakarat sisakját téve fejökre; de én nem rántom le a sisakot rólok, nehogy az olvasó eluniorodjék azon szennyes poláktól, melyek e ragyogó hadiöltözet alatt vigyorognak. Különben is a személyekhez semmi közöm, sem ahhoz, miért mondják ezt vagy amazt; csak azt veszem, mit mondanak, mit állítanak? s erre van egy pár észrevételem, mert állításaik részint gazok, részint hamisak. Azt nem teszem, hogy költészetem becsét védelmezzem, mert vagy szorultak erre verseim vagy nem; ha rászorultak akkor, hiába való, ha pedig nem, akk< r fölösleges a védelem . . . aztán meg őszinteségem és önérzetem van, de hogy szerénytelenségem volna azt tagadom. Tehát csak négy vádjo'.cat említem, mely különben is a leggyakoribb, tudniillik, hogy költeményeimben rossz rim, rossz mérték, szaggatottság és aljasság van. Ezen uradnak a magyar rimröl és mértékről fogalmuk sincs. Ök a magyar versekben latin metiumot és nemet cadentiát keresnek s ez az én költeményeimben nincs, az igaz, de nem is akartam hogy szorosan legyen. A magyar mérték és rim nincs meghatározva, ez még ezután fog, ha fog, kifejlődni és meghatározlatni, e szerint róla nekem sincs tudatom, de van sejtésem . .. az ösztön vezet, s a hol engem rim és mérték dolgában a legnagyobb hanyagsággal vádolnak, talán éppen ott járok legközelebb a tökéletes, az igazi magyar versformához, Ami költeményeimben az aljasságot illeti, ez ellen ünnepélyes óvást teszek. Ez alávaló rágalom. Bátran kimerem lelkiismeretem Ítélőszéke előtt mondani; hogy nílam nemesebb gondolkozású és érzésű embert nem ismerek, s én mindig ugy írtam és irok, a mint gondolkodtam és éreztem; mindig fájt e vád, mert ennek éreztem legjobban méltánytalan voltát Ha néhol egyes kifejezésekre s a tárgyra nézve szabadabb vagyok másoknál, ez onnan van, mert én szerintem a költészet nem nagyúri szalon, hová csak fölpiperézve, fényes csizmákban járnak, hanem szentegyház, melybe bocskorban, sőt mezítláb is beléphetni. Végre hogy bennem szaggatottság van, az, fájdalom való; de nem csoda. Nekem nem adta Isten a sorsot, hogy kellemes ligetben csalogánydal, lombsusogás és patakcsörgés közé vegyítsem énekemet a csendes boldogság — vagy csendes fájdalomról. Az én életem csatatéren folyt, a szenvedések és szenvedélyek csataterén; régi szép napok holttestei, meggyilkolt remények halálhörgése, el nen ért vágyak gunykacaja s csalódások boszorkánysipitásai között dalol féltébolyodottan múzsám, mint az elátkozott királyleány az operencziás tenger szigetében, melyet vadállatok és szörnyetegek őriznek . . . Aztán e szaggatottság nem is egészen az én hibám, hanam a századé. Minden nemze', minden család, sót minden ember meghasonlott önmagával. Az emberiség a középkor óta nag\ ot nőtt, s még mindig a középkori öltözet van rajta, imitt-amott megfoltozva és kibővítve ugyan; de ö mindazáltal naás ruhát kivón, mert tz igyis szük neki,szorítja keblét, hogy alig vehet lélekzetet, s aztán szégyenli is magát, hogy ifjú létére gyermekruhát kell viselnie így van az emberiség szégyen és szorultság között; kivül csöndé?, csak egy kissé halványa! b a szokottnál, de belüi annál inkábbb háborig, mint a vulkán, melynek kózel van a kitörése. Ilyen a százai, s lehetek-e én másforma? én századom hü gyeimeke! Pest, január 1. 1847. Petőfi Sándor. A Göcseji Levelekről a Kolozsvárt megjelenő Elltnzék írja : Ilyen czimen Zalaegerszegen pennahőgyre szödögetett vagy 25 kis levélbe feglalt göcseji históriát Lengyel Ferencz tanitó. A képes czimlappal ellátott érdekes kis füzet „Alukutsországi esetük"-et tartalmaz. Li Tsüng 1907-ben ntgyon szerencsésen küformázta az esetöket. A könyv a Göro Gábor biró ur által megkezdett uj irányt eredeti felfogással követi. Nem beszéli el a történetet, mint tették a hajdani népies irány Vas Gerebenjei, hanem a maga közvetlenzégével saját nyelvén Íratja le a göcseji emberrel. A Lengyel száz lapra terjedő s 1 K 20 fillérért szetzónél Zalaegerszegen örökáron megszerezhető füzete nemcsak mulattató, hanem tanulságos is. A göcseji nép nyelvét, szokásait, furfangos észjárását kellemesen szórakozva az apró történeteken, észrevétlenül megismerjük. E kis füzet többet ér egy vaskos kötet száraz, etnográfiái leírásnál. A göcseji levelek kis füzet > a szerző határozott tehetségének s nem közönséges talentumának sikerült elöljáró beszéde, AZ ö révén rövid idő alatt ismertté és népszerűvé válik a göcseji nép és annak öröklött kincse: ősi beszédmodora. K á Ciány-emlékkönyv bőviíett kiadása 2 koronáért kapható Breisach S. könyvkereskedésében és kiadóhivatalunkban. Földmivelés. Állattenyésztés. SC A kié a föld, azé az ország! -aa Vinczellérnek ajánlkozik két ügyes, gyakorlatilag képzett józan szőlőtnunkás Zalakoppányból, hová a megkeresések Békefi Elek igazgató-tanitó czimére küldendők. A levegőben Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Különfélék. Milyen volt Józna? Ez a kérdés ujabban ismét sokat foglalkoztatja a múltban búvárkodó emléket. Bizonyosra vehető, hogy a vélemények sohasem lesznek egyöntetűek ebben a kérdésben. Mindenki maga alkot magának képet a Istenemberről, gyakran persze homlokegyenest ellenkezőt a kereszténység tanaival és hagyományaival. A művész egészen másnak képzeii Krisztust, mint a laikus. Csodálatosnak látszik, hog;

r a művészek soha sem vették figyelembe Lentulusnak azt a levelét, amelyet a római szenátushoz intézett és amelyben Jézus meglehetősen hüm vau leirva. A levélnek Jézusra vonatkozó része igy hangzik: «Egy ember érkezett most ide, egy ember, aki még él és akinek óriási a hatalma. Neve : Jézus Krisztus. A nép prófétának tartja, tanítványai az Isten fiának tekintik. Életre kelti a holtakat és meggyógyít minden betegséget. Magas termetű ember, de minden testrésze nagyon szabályos. Aiczkifejezése szigorú és csodálates hatással van mindenkire, félni lehet tőle de egyben önkéntelenül is szeretni kell őt. Borsárga szinü haja simán fedi fejét egészen a füléig, onnan azonban és nyaka körül dus csillogó fürtökben hull a vállára. Tiszta magas homloka van, rendkívül finom az arezbőre. amelyen csak halványan látható egy kis pir. Vonásai szépek és kellemesek, orra, szája kifogástalan. Bajusza és szakálla épp olyan szinü, mint a haja és épp oly dus. Szeme kék és csillogó. A mikor megró valakit, nagy erélylyel csengenek szavai, a mikor tanit, hangja finom és gyöngéd. Vonásai bátorságot és méltóságot tükröznek vissza. Nevetni senki sem látta, sirni sem. Minden, amit beszél, okos és tartalmas és egyetlen szava sem fölösleges. Ö talán a legszebb ember a földön.« A szerk. levele. Siculia. A tulipán lefelé, a sziv felfelé, az igazság egyenesen. xxuxxnxxxxnKxvxxx Vasnti menetrend. Érvényes 1907. október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest elé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óia 43 perez; délután 4 óra 45 \ perez, este 9 óia *3 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, este 8 óra 25 perckor. Zalaszentivánra indul. reggel 6 óra 10 perez \ Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Dé'ben 12 > óia 09 pere*. Csatlakozás Kanizsa Szombathely fel. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perez. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 peiez, délután 4 óra 32 perez, este 7 óra 58 perezkor. Jan. hó Barm. m/m reggel Hó'ms. c. 7 órakor Felhőzet 3 N 71 Jegyzet 24 780 1 h bor é Széllökés regg. 25 775 9 h ragy é — 26 772 9 h der — Fekete minden 27 762 1 h bor — — 28 757 2 m der — Vadludak húz. 29 752 2 m bor é eső 1 mm. 30 760 1 h der é Kün legel a jó. Időjárásunk egészen tavaszias, enjhe szellők fujdogilnak esténkent a vándor-madarak nagy gágcgá«sal húinak a Balaton felé. Az időjárás képe f. hó 28 ári reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 2 m, Árvaváralján 1 m, Budapesten 6 m, Kolozsváron 3 h, Bukarest 1 h, Prága 7 m, Krakkó 5 m, Szentpétervár 6. h, Moszkva 7. h, Bées 8 m, Berlin 5. Pária 8. m, Róma 5 m, Fiume 2 m, Szerajevó 4 m, K^nstaatinápoivban 4 fok meleg volt. Bk. Nyomatott Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Városi (Tolt állami) amerikai szőlőteiep Zalaegerszeg. Ajánlok saját termésű Riparia :po:c-bal±s sima alany vesszőt: I. 45—50 czm. hosszú K 18'— 50—55 » » » 20— 110 » » ,, 44 — II. 50—55 » » » 10 — Csomagolás és vasútra szállítás ezrenként 1 K. Rendelésnél 25% előleg kéretik. Berlö. xxxxxxxxnsmxxxxtm Fajbor saját termésű kitűnő minőségű 20 forint hectonként fejtve Spitzer Dávid szőlőbirtokosnál, Császártöltés (Pestmegye). 7—12 JÖÖOÖOO<8X>ÖOOOOO<X indennemü sr iskolák és egyéb intézetek részére szükséges legcsinosabb kivitelben, gyorsan és pontosan, jutányos árak mellett szállít Tahy R. Utóda könyvnyomdája nyomtatványt '.ér 5. H FOGADÓ i Orsiágo! . Omágoi fendtglos Szakközlöny x Pineiér Siakköilönj i gP Orsiágo! . Omágoi fendtglos Szakközlöny x Pineiér Siakköilönj gP Szerkesztőség és kiadóhivatal: il Budapest, Kerepesi-ui 13. S0 Bgyeduli heti- és legelUrjedtobb uiklip. ISI