Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-05 / 45. szám

IX. év Xabeaerazeg, SÍ08, november 5. 45, szám. BISfiiet si ár : érte 4 koron*. ?él érr» 2 koioaa. Neíjed étra 1 kor. !í8jf»» száa 8 fii lé '. Hiídetésak díj* megegyezés szériát Nyiltífr lora 1 kos. Szerkesztőség ós kiadóv»t»l : W)arsic;-ntc*a Í6, szerkeszti Z. IEEo:r?-^á-bIhL Lajos M-ankatársai;: i f LENGTE3L FE1EENC2 B O K, B É L "Z" G-TÖ HG-T laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Balaton kultusza és Zala vasútja. A nyár folyamán szebbnél-szebb közlemény jelent meg a Balatonról a fővárosi sajtóban. Szinte látszott, hogy irójuk maga is gyönyörködött abban a testöi szép vidékben, melyet az Isten csakis jó kedvében, s csakis nekünk, magyaroknak teremtett. Nekünk, magyaroknak, a szószoros értelmében, mert — sajnos — a mióta a magyar dal meg csendült ama tüzes bort termo, hajdan tűzben égő begyek között, idegen csak elvétve vetődött e tájra. Hiába irtak a költök köteteket a vidék szépségéről, a Balaton fenségéről; hiába irta meg Kisfaludy Sándor regéit, melyek nekünk második imádságos könyvünk iett és hiába fáradott e vidék jótevője, a Georgikon-t alapító Festetich György: nem tudtuk a külföldet ide édesgetni erre a helyre, melynél szebbet álmodni tud talán a magas röptű fantázia, de találni nem talál senki e föld kerekségén. De ezen ne is csodálkozzuuk. A régi időbeD, mikor a közlekedést hazánkban csak kocsik bonyolították le, oly rósz hireket röptetett világgá rólunk a »kedves« szomszéd, hogy nem is csodáihaljuk, ha a távoli szomszédaink is elkerültek bennünket és e vidéket. Ma pedig, mikor a külföld is tudatára ébredt annak, hogy van egy- egy — úgynevezett — önáll i magyar királyság, is, melyben a puszták »délibábján« és »Bózsa Sándor«-okon kivül mást is lehet látni: csak is azon vidékeket látogatja, melyek vasúti összeköttetés révén a nagy világgal kapcsolatban vannak. Aki ezt Dem hiszi, tekintsen felső magyarország hegyvidékére: a Kárpátokra. Nem volt-e meg révtől-régen a csorbái tó, tarpataki vizesés, dobsinai jégbarlang stb. stb. természeti nevezetesség abban a fenyvesekkel koszoiuzott hegy óriásokban, amely bátran nevezhető kis Schweiznak ? Miért, hogy mégis csak az ujabb időkben lett látogatott; miért, hogy nap-nap után szaporodik a külföldi látogatók, bámulok száma, a kik száz évtized elölt talán azt sem tudták: van-e a világon Kárpát, s ha van, hol van'? Azt hiszem felesleges bővebben magyaráznom, hogy ennek tőoka az volt. mert e vidéknek is hiányzott a vasúti összeköttetése; hiányzott a mód, mellyel e vidéket gyorsan megközelithessék S látjuk azt is, hogy nap nap után fejlődik ott a közlekedés, s nem kerülte el figyelmünket, hogy Darányi miniszter, akit méltán a »Kárpátok apjának* nevezhetünk, ujabban villamos vasutak építését tervezi, hogy kevesebb befektetések mellett még gyorsabban és olcsóbban legyen az a vidék a külföld által megközelíthető. Belátva Darányi miniszter azt, hogy a világban gyönyörködni vágyó, élvezetből utazó társaságot rendes, kényelmes és gyors közlekedés hiányában hiába várunk. És ma-holnap a Kárpát világraszóló vasúti hálózattal rendelkezik. Csak az igazi természettudós, a természetben tanulmány czéljával kapcsolatban gyönyörködni óhajtó teszi ki magát a fárasztó, testet-lelket ölő és pénzt fogyasztó utazásnak. Aki csak élvezetből akar a természeti szépségekben gyönyörködni: kitér a viczinálisok keservétől, elejti utazása czélját. ha azt nagy kerülővel érheti el. És kérdem, hogy a magyar kormány által tervezett úgynevezett Balatonparti yasut a hozzá kötött várakozásnak meg fog-e telelni? Közelebb hozza-e az a Balatont ahhoz a külföldhöz, mely legjobban áldoz az igazán szépnek látásáért, de a mely az időt pénzzel mérve, ki is akarja az életet élvezni? Sajnos! Be kell vallanunk, hogy a kormány mai terve csak félmunka. Nem elég, hogy a Balaton 3U részét hozzáférhetővé tegyük ketetről, de feltétlen és a legrövidebb összeköttetésbe kell azt hozni nyugoti góczpontokkal: Grácczal és Béccsel is ugy, hogy a nyugotról jövő idegenek is a leggyorsabban megtalálhassák. E nyugoti kapcsolat szükségessége mellett szól nem csak Balaton kultusza, mely ezen épülő vasútnak országos jelentőséget adott, de ezt követeli e vidék rengeteg szőlőterülete is, melynek az évi terméséről is mesés hirek keringenek. Jól tudjuk, hogy a balatonparti ugy nevezett nehéz borok vannak hivatva a Steier, s az észak nyugoti silányabb borok édesitésére. Ott lenne tehát a balatonparti boroknak fő fogyasztó piacza, 1ia neai Manjaznék a direkt összeköttetés. A tapolczaiakat a külföidi borvásárlók hiánya miatt nap nap után jobban érezhető és már-már válsággal fenyegető alacsony borárak egy üdvös eszme megvalósítására sarkalják, t. i. a balatonparti boroknak szövetkezeti uton való értékesítése. Ámde ez az eszme is csak akkor tud testet ölteni, ha Tapolcza, a nyugottal direkt és gyors kapcsrlatot nyer. Már maga e mérhetetlen nemzeti tőkének értékesítése s az, hogy az állim által, e borvidék rekonstruktiója érdekében hozott rengeteg áldozatok legalább a nép vagyonosodása révén vissza térüljenek: feltétlenül kötelességévé teszik a kor má> ynak, hogy a balatonparti vasút Keszthely— Hévíz —Zalaegerszegen át Körmend vagy Szentgotth írdnál be kapcsolva a gráczi vonalba és igy direkt Grdcz és Zalaegerszegen át Bécs révén kapcsolatot kapjon az égési nyugottal. E/. az irány nyitaná meg a Balaton vidéket a n uiíot előtt és ez lenne egyben a legrövidebb útirány azok részére is, akik üzlet czéljából óhajtják í'elkeresni e borvidéket. A balatonparti vasútnak jelzett irányú folytatása azonban nem csak o Balaton kultusza és nem csak e rengeteg borvidék termésének megkívántató értékesithetése, de a budapest—fimei forgalom lebonyolítása czéljából is feltétlenül szükséges. Szükséges pedig azért, mert Fiume még ma is nagyban érezi hiányát az áruforgalom gyors lebonyolításának. Ennek pedig kárát érezik azok is, akik Fiume fellendítése czéljából a tengeren túlra szállítandó áruikat Fiume közvetítésével óhajtják lebonyolítani. Hogy ez való, igazolja a «Magyarországi 238. számában »Fiume« czimen megjelent közlemény, melynek beavatott Írója rámutat u. i. arra, hogy a stFiuméba vezető egyetlen vasúti vonal elégtelen a forgalom lebonyolítására." E bajo* kiküszöbölésére — mint írja — nem elég a kocsi mennyiség szaporítása sem, mart ezek ugy is csak két év múlva készülhetnek el és akkorra — a forgalom szaporodása folytán — ez is elégtelen lesz. A kocsi mennyiség elégtelensége — igy irja — szüli a hat napos szállítási póthatáridő életbeléptetését, melyre nézve már a kezdeményező lépések meg is tétettek, a mely intézkedés pedig maga után vonja az áruknak idő előtti elküldését, ez pedig szüli a tengeren túlra szállítandó ki-be és újból ki be raktározását. Ez a kétszeri ki-be raktározás egyrészt a szállítást jelentékenyen megdrágítja, másrészt a kocsik elégtelensége folytán beállható forgalmi akadályok gonddal, boszusággal és érzékeny veszteséggel sújtják a exportőröket. E mellett a hajóknak a—bejelentett árukra — várakozni kell, ami ismét a tengeri forgalomnál teremt zavarokat. Ha ma is ily zavarokkal küzl a vasút a forgalom lebonyolításánál, s ily — nem számított — felesleges költséggel terheltetik meg a tengeren túlra szállítandó áru, kérdjük: mi fog bekövetkezni akkor, ha a baja — báttaszéki és a gombos—erdödi vonalak teljes kiépülte folytán a nagy alföldről mind fokozottabb mérvben meginduló forgalmat is azon az egy budapest—dombovdr—fiumei vonalon akarjuk lebonyolítania Nem fogunk-e teljesen csődbe jutni s nem fokozzuk-e még inkább azon forgalmi zavarokat, melyeknek teljes megszűnte képes csak az áruknak Fiume telé irányítását fokozni Azt hiszem, aki a Fiume forgalmának fokozásáról okosan gondoskodik, aki a magyar tengeri Kikötőt a hozzá fűzött várakozásnak megfelelőleg fejleszteni szándékolja, a minek előre veiett féi/ye ama 12 millión, melyet a 230 millió beruházási hitelből fiumei forgalom okozta zavarok pillanatnyi elhárítására felvett, annak be kell látnia, hogy a Dunántulról is nap-nap után fokozódott forgalmat, valamint a Budapesten át az egész Tiszán innen és túlról Fiúméba irányuló forgalmat, s végül a ma épülő baja—báttaszéki vonal által meginduló nagy alföldi forgalmat csakis a balatonparti vasútnak tovább fejlesztése, a balatonparti vasútnak a boba—csáktornyai vonallal leendő egybekötésével s ezen utóbbinak a mely már is a Fiúméba irányuló forgalom egy levezető csatornája, elsőrendűvé leendő átépítésével lehet lebonyolítani és ennek megépítése, illetve átépítése elengedhetetlen és feltétlen szükség. Addig, mig a Balaton Grácczal és Béccsel, mint a nyugot két hatalmas emporiumával összeköttetést és pedig a legrövidebb összeköttetést meg nem kapja: addig a Balaton kultusa egy reménybeli álom. Addig annak s a partjának fellendítése A rlnnV 11 - 14=0 ±OT?±Xl.±>éjr±, 7> ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto6_68 mánok és különféle szönyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. K5X Goldberger Károly és Társa