Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

I 1908. október 29. M A G VAR PAIZS tudják ugy le tompítani, hogy az nap-nap utáni felsziszenésre ingerlő fájdalmat ne okozzanak, a kátyúkat, zökkenőket, ezek tudják szerencsésen áthidalni. Hiszen a kereskedelmi kormánynak nem lehet czélja az, hogy egyfelől a kenyerüktől megtosztott mérték és bordóhitelesitök és azok családjai panaszait nap nap után hallgassák; másfelől pedig a folyton élére állított helyzet miatt az uj rendszerből fakadó kellemetlenségek folytán a közönség állandó zúgolódásait, a' küldöttségek és feliratok folytonos panaszait, a képviselők megujuló interpellátióit hallgassák és azokat a lapok magyarázó soraival olvassák. Lehet ezt hasznosan, felesleges kavarodás nélkül megcsinálni. Legyen az első év átmeneti ér. Ez alatt a hitelesitö hivatalokat beállítják és a hordóhitelesifő állomásokat, mint hordójelző állomásokat működtetik, az uj törvény szerint. A vizsgázottakat kinevezik, a többit ideiglenesen alkalmazzák. A kik vizsgázni^ nem képesek, de a gyakorlatban kifogástalanul megfelelnek, alkalmazásban maradnak az államnál szokásos gyakorlat szerint, az előlépésre való igény nélkül. A kik pedig a gyakorlatban sem válanak be, azokat egy évietekével a szabályszerű elbánás illeti meg. Kegyelmes ur! Hiszen az abszolutizmus alatt bevándorolt alacsony műveltségi), hazájukban népiskolát végzett, borbélyok, pinczérek, trombitásokból kikerült, a magyar nyelvet nem beszélő, sót velünk ellenséges lábon álló beamtereket se lökdösték ki a hivatalukból 1867-ben. A kikkel csak tehették, messze menő humanizmust gyakoroltak. Egy ideig meghagyták a hivatalokban. Einézték, hogy miattuk a minisztériumok és a szakhivatalok nem tudnak magyarosodni. Csak évek múlva, ha a nyelvet, rendet nem tanulták meg, ha a nemzeti irányzathoz simulni nem tudtak, akkor nyugdíjazták. Mennyivel magasabban állunk mi, a nemzetnek tanult hü fiai s az ügyet lelkesen szolgáló apostolai a mértékhitelesités ügyének! Hogy mennyire hasznos lesz, ugy a mértékhitelesités, valamint a jelenlegi bordóhitelesitök további alkalmazása, arról alább adok kézzel foghatólag számot (Folyt, köv.) Egy vizsga elett álló mértékhitelesítő. Hol állítanak fel mértékhitelesítő hivatalokat? Még csak annyit lehet tudni, hogy 50 mértékhitelesítő hivatalt szerveznek. De hogy hol állítják fel ezeket, azt tudni még nem lehet. A hivatalok székhelyeire nézve, a kombinácziók ezek : Városi törvényhatóságok 1. Arad, 2. Budapest, 3. Debreczen, 4. Fiume, 5. Győr, 6. Kassa, 7. Kecskemét, 8. Kolozsvár, 9. Marosvásárhely, 10. Nagyvárad, 11. Pancsova, 12. Pé«s, 13. Pozsony, 14. Sopron, 15. Szabadka, 16. Szatmár, l7. Szeged, 18. Temesvár, 19. Újvidék. 20. Versecz. — Megyei törvényhatóságok: 21. Óbecse (Bácsm.), 22. Léva (Barsm.), 28. Gyula (Békésm.), 24. Munkács (Beregm.), 25. Besztercze (Beszterczenaszód m.), 26. Miskolcz (Borsodm.), 27. Brassó (Brassóm.), 28. Makó (Csanádm.), 29. Szentes (Csongrádm), 30. Rimaszombat (Gömörm.), 31. Sepsiszentgyörgy (Háromszékm.), 32. Eger (Heves m.), 33. Dév.i (Hunyadm ), 34. Jászberény (JászDagykunszolni'km.), 35. Komárom (Komáromm.), 36. Lúgos (Krassószöréhym.1, 37. Mármarossziget (Máru arosm.), 38. Magyaróvár (Mosonm.), 39. Segesvár tNagvkfikiili m.), 40. Balassagyarmat (Nó*rádm.), 41. Nyitra (Nyitram.), 42. Czegléd (Pestm.) 43. Nagyszombat (Pozsony m.), 44 Eperjes (Sárosm.). 45. Kaposvár (Somogym.), 46. Nagykároly (Szalmáim.), 47. Nagyszeben (Szebenm.) 48.Trpncsén (Trencsénm.),49.Szekszárd (Tolnám.), 50 Nagybecskerek (Toroutálm.), 51. Veszprém (Teszprémm.), 52. Zalaegerszeg (Zalam.). Mimhogy csak 50 hivatalt szerveznek, ezek közül is kettő elmarad. A többiek közül is kerülhet más megye a szerint, amint a miniszter mely helyet találja alkalmas központnak. Kirendeltségek is lesznek. íóleg az üveg gyárak helyem. Ilyen lehet: l.Bars,2.Bihar,3. Esztergom, 4. Gömör, 5. Heves, 6. Mármaros, 7. Nógrád, 8. Sáro-, 9. Szatmár, 10. Szeben, 11. Trencsén, 12. Veszprém, 13. Zólyom megyékben. Hogy hol lasz, hol nem lesz, az is még a jövendő titka. Még eddig csak annyi bizonyos, hogy semmi sem bizonyos. Hol lesznek a hordójelzö hivatalok? Hordójelző hivatalok valószínűleg lesznek minden városi törvényhatóság székhelyén, az alábbi helyeken : Arad, Baja, Bsdapest, Debreczen, Fiume, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely. Nagyvárad, Pancsova, Pécs, Pozsony, Selmeczbánva, Sopron, Szabadka, Szatmár, Szegei, Székesfehérvár,Temesvár, Újvidék, Versecz, Zombor. Az egyes vármegyékre a következő községekben vannak: Abaujmegye Regetruszka. Árvamegye Máriaradna, Pankota. Bácsmegye Hódság, Kula, Óbecse. Baranyamegye P.-Nádasd, Rácz város, Siklós, Villány. Beregmegye Beregszász, Beszterczenaszód, Besztercze, Munkács. Borsodmegye Miskolez. •sztergommegye Esztergom. Hontmegyé Eger. Jász.-megye Jászberény. Krassómegye Lúgos. Pestmegye Budafok, Czegléd, Kiskőrös. Soroksár, Vácz. Sopronmegye Kismarton, Lajtaszentmiklós. Szabolcsmegye Nyíregyháza. Szebenmegye Szászsebes. Szilágymegye Sziiágysomlyó. Szolnokdoboka megye Dézs. Temesmegye Lippa, Fejértemplom, Ujarad. Trencsénmegye Vágbesztercze. Tolnamegye Báttaszék, Paks, Szekszárd. Zalamegye Nagykanizsa, Tapolcza. Zemplénmegye Bodrogkeresztur, Mád. Olaszliszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tálya Tokaj Toicsva. Ezek tehát valószínűleg meg is maradnak. A többi vármegyékből még nem kaptunk adatokat. S miután a törvényhatóságok maguk állítják fel a törvény 25. §-a szerint a belügyminiszter jóváhagyása melleit, a hivatalokat és előre meghatározzák a személyzetnek rendes fizetéssel való dijazását, felhívjuk a mértékhitelesítőket, hogy értesítsenek a törvényhatóságoknak az irányú mozgalmairól, AZ idő rövid. Újévig nem sokat lehet már intézni. Helyreigazítás. Bayer István úrtól Lúgosról lévelet kaptunk. Levelében azt irja, hogy ö bizalmasan irta meg a szerkesztőnek azt, hogy a mértékhitelesítők számára munkán dolgozik és nem sz;i*ritott arra, hogy e hirt lapunkba bevesszük. Azt is írja, hogy ilyen munka szerkesztéséhez neki nincs jóga, mert ilyen szerkesztések csak illetékes heiy által eszközültelhetők. Ezért arra ker, hogy legközelebbi számunkban téves czimzés folytán semmisnek jelentsük ki, a munkájára vonatkozólag közre adott hirünket. Hát ime, ezt készséggel megtesszük, kijelentvén, hogy nem sejtettük, hogy értesítését nem a nyilvánoszágnak szánta. De azt nem ismerjük el, hogy ne lenue joga akár Bayer urnák, akár más kollégának egy szakmunka kiadásához. Akárki, ha meg tud írni egy jó munkát s van pénze, vagy vannak előfizetői a mű kmyomatására, kiadhatja tartózkodás nélkül, mert ezért elismerést arat. Tul vagyunk már azon a korszakon, a mikor csak ,felsőbbek engedelmével" volt szabad egyegy könyvet kinyomtatni, vagy valamely színdarabot előadni. Szabad é a mértékhitelesítőnek a lapba irni ? A mértékhitelesítők között, mint látszik, sokan vannak a kik (joggal, vagy a nélkül) azt hiszik, tapasztalataikat, óhajtásaikat, vagy sérelmeiket uem szabad a sajtó utjáu ko légáikkal közölni. Ez tévedés, azt semmiféle törvény, vagy szabály nem tiltja. Ezért felelősségre se vonható a mértékhitelesítő, csak az esetbeu, ha törvényt, vagy szabályt sért. Ugy a minisztériumnak, mint a mértékügyi intézetnek nagyon jó szolgálatot tesznek a mértékhitelesítők, ha tapasztalataikat, jogos kívánságaikat, sérelmeiket közölhető formában leírják. Vannak olyan közérdekű dolgok, amiket valaki észlel, de jelentésbe foglalni és beküldeni feszélyezve van. Az ilyet a lapban névtelenül közreadhatja. Hiszen csak is ezeknek ismerete mellett tudnak oda fent helyesen intézkedni. Néma gyermeknek még az anyja sem érti a szavát, már pedig nagy szükség van a mértékhitelesitésnél a kölcsönös megértésre, mert a szolgálatnak megfelelni csak igy lehet. Mind a mellett, hogy igy áll a dolog és igazság szerint a felsőbb hatóságok bizonyára köszönettel veszik, hogy az átmenet nehézségeinél a száz szemmel minden akadályt észrevevő, tapasztalt vidéki mértékhitelesítők figyelmes munkája segíteni igyekszik : mégis bizonyos tartózkodást észrevettünk a hitelesítők részéről. Hogy ezt a tartózkodást elenyésztessük, kijelentjük, hogy ezentúl a dolgozatok beküldőjének a nevét és állomás helyét a közlemények alól kihagyjuk, vagy csak az esetben tesszük ki, ha az iró ezt kifejezetten megengedi, vagy kívánja. Más esetben minden közlemény beküldőjének a ueve feltétlenül titokban marad és ezt még hivatalos megkeresésre sem árutja el a szerkeszti. Olyat nem irnak, de mi sem adnáuk ki, a mi törvényt sért. Egyéb közlemények a szerkesztő revisiója után az ő törvényes felelősségére jelennek meg. Ez a tudat mindenkit megnyugtathat arra nézve, hogy gondolatait mindenki beküldheti a nélkül, hogy ezért utólag zaklatásnak lenne kitéve. A szerkesztői üzenetet kinek adreszáljuk? Bármily kérdésre, ha tudunk, a szerk. üzenetben felelünk. A kérdezősködő irja meg, hogy mily betű vagy álnév alatt kívánja a feleletet. Ez azért szükséges, nehogy nevének kezdő betűi kinyomatásával feszélyezzük. Ha levélben kívánnak teleletet, posta bélyeget kérünk csatolni, mert a csekély előfizetési díjból magán levelek postaköltségeire, a nyomda költségek után semmi se marad. Sőt ha olyan kérdést intéznek, melyre a feleletet a (óvárosból valamelyik ottani munkatársunk utján kell, hogy megszerezzük, az esetben annyi posta bélyeg csatolandó, a mennyi a háromszori lenéiváltáshoz szükséges. Kérdések és feleletek. Ilyen czimü rovatot is nyitunk. Ha valakinek kérdezni valója van, beküldi és mi azt, ha közérdekű, közreadjuk s alkalmat adunk, hogy arra a kérdezősködő kollégái válaszoljanak. Hosszabb szakbeli leirás közreadására azonban csak kivételesen vállalkozunk. Ilyenkor a kérdezősködő I nevét megismertetjük a feleletet beküldővel és I alkalmat adunk, hogy együtt érintkezzenek. I. Kérdések: i 1. kérdés. Kik voltak az állami központi mérték hitelesitö m. kir. bizottság igazgatói s ki meddig vezette az ügyeket? S. A. 2. kérdés. A kereskedelemügyi minisztérium melyik osztályába tartoznak a mértékugyek ? Ki ; az osztályvezető? Kik az előadók? O. R. j 3. kérdés. Az uj törvény életbeléptével az elek; tromos órák hitelesítését szintén megkezdik-e és I mely hivataluk lesznek az áram mérők hitelesítésével megbízva? kérdi Elektrotechnikus. 4. kérdés. A mi mértékeinket és súlyainkat, ; miképen fogják jövőre minden két évben megj vizsgálni és hitelesíteni? Nem fogja ez az én ! üzletemet hátráltatni? Mit fogok fizetni? FüszerS kereskedő. 5. kérdés. Az uj hitelesítéssel a literes üvegeimet is m.-g fogják é minden két évben vizsgálni? A hitelesítő urak oljönnek a bormérésembe, vagy én vigyem oda üvegeimet és poharaimat? Egy vendéglős. 6 icérdé . Vehetek-e jövőre mértéket hitelesítetlen mérő szalaggal, vagy az is hitelesítés alá esik ? 7. kérdés. Ha minden két évben hitelesíteni kell minden súlyt és mérleget, az üzletemben eladás alatt álló mérlegekkel és sulyokkal két ér után mit tegyek? Ismét hiteiesitenem kell? Vaskereskedő. Az ácsok és kőművesek össze hajtható méter pálczái (zollstock) szintén időszakos hitelesítés alá esnek ? Mibe kerül az ily mérő pálczák hitelesítése? Építőmester. Ü. kérdés. Az uj törvény fogja-e kötelezni a gázgyárakát is, hogy gázóráikat koronkint megvizsgáltassák? Hát a vízórákra ezután is kiterjed 2 évenkint a vizsgálat? Egy fogyasztó. 10. kérdés. A téjes edényekre kiterjed-e a hitelesitós? Tejtermelő. (A feleletek beküldését a jövő számra kérjük.) Szerkesztői üzenetek. Mi a kérdezősködőknek feleletet lehetőleg a lapban adunk, mert csak olyan dolgokra felelünk, a mire tudunk, s jó, ha azt a kérdezőn kivül más is tudja. Mi hivatalos titkokat nem boljgatnnk. Külön leveleket rend-