Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-30 / 5. szám

IX, év Zilaeperszeg, 1908. január 30. 5. szám y érte 4 horoim él érre 2 korosa é»r» 1 kor i£f*t saia 8 ft lé% Hi det'gik dija megegyezés szerisi N üt ér fora 1 kor. Szerkesztőség ét kiadÓTatal: Wiifsic.-utcí* U Bser] Z. TTox

>~^7'á"bIhL Lajos Is/E-LX-n Ttra'tAiX'aaljL: = f LENGYEL FERENCI V BOEBÉLT GTŐBGT laptnlajdonos. MEGJEI ENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Salto-mortale. Rendelettel még az emberi természetet is lehet korlátozni. Ezt mondottam a múltkor. Furcsa mondás ez. De igaz. Csak meg kell próbálni a torturát. A városokban is ugy, mint a faluban. Vagy nem is igy akartam mondani. A városokban tízszerte erősebb rendszabály kell. A 23005-öt még keményebbé kell tenni. A siker meglepő lesz. Láttak-e már tó-lecsapolást? Ez jelképezi az alkoholizmus elleni küzdelemben a szabályrendeletnek a szerepét. A mérnök megvizsgálja a terepet. Tervet készit. Meghatározza a csatorna irányát. Kijelöli annak a szélességét. A csatornának a mélységéről sem feledkezik meg. Ezután következik a munkásoknak a szereplése. Egy embernek az ásója vagy kapája még nem dönti el a harczot. Rajokban tódul oda a munkás. A csatorna szélesül. Szabályosan megássák a mélységét is. A tónak a lakói biztonságban érzik magukat. A csatorna ásást nem a tófelőli végén kezdik meg. A torkolatot sem készítik el addig, amig a csatornának az igazi részét: & közepét, be nem fejezik. Mikorra ez elkészül, arra már a tónak a lakói is megtudják a veszedelem közellétét. A csendesebb éjjeleken egy-két tólakó kémszemlére megyen. Megbámulja az uj müvet. Hirt visz a többieknek arról, hogy kitágítják a terepet. Az addigi biztonságot ideges nyugtalanság váltja fel. Türelmetlenkednek. Várják, hogy a teritett asztal megnagyobbodik. A csatorna elkészül. A torkolatot szabaddá teszik a munkások. Az utolsó részlet a tófelőli földsávnak az eltávolítása. Ezt a munkát a tervező mérnöknek a felügyeletéve! végezik. A mérnök a tó vizét nem zuditja egyszerre á csatornába. Csak kicsinyenként ereszti belé. Rácsot helyez a csatorna nyílásába. A rács a tó a vizét átereszti. Az iszapot megköti. A viz leszivárog. A csatorna tisztán marad. Nem iszaposodik el. A tó-lakók azonban nem bújhatnak át a ráesőn. Igy vesztik el az életelemet. Kinosan vergődnek a szárazon. Épen olyan tragikomikus jelenet ez, mint a minő az, a mikor az alkoholista elől elviszik az italt. Vagy pedig bezárják előtte a pálinkásboltnak az ajtóját. Talál-e a hasonlat? Ez a jelenet az emberekre tereli a figyelmemet. Megvizsgálom az embereknek a lelkét. Nehéz dolog ez, mert az emberi természetet vagy sehogyan sem, vagy Igen nehezen lehet megismerni. Egyik embernek az erkölcsi érzéke fejlettebb, a másikéban az anyagi uralkodik. Mindkettő a végletekbe sodorja az embert. Pedig éles ellentétek. JEz a két ellentétes érzés rendezi azokat a „Halálugrásokat" a melyeknek napról-napra tanúi vagyunk. Az az ember, akiben az erkölcsi érzet az anyagi érzetnél erősebb. nehezebben jut arra a lejtőre, a melynek a végén a halálugrás van, Az az ember vagy tudományos kutatásba, vagy a mindennapi foglalkozásba merül. Csak a társadalmi érintkezés vezetheti arra a sikamlós útra. A társadságszeretet adja az emberbe azt a biztonságot, ami a tó-lakókat jellemzi. Nem veszi észre az égen gyülekező vészfelhőt. Még a tó-lakóknál is gondtalanabb az ember. A szórakozásnak a rabja. A társadalmi érintkezés szellemi és testi szórakozást nyújt. A szellemi szórakozást, vitatkozásokat, nyomon követi a testi. Ezek között a legelső helyen áll a kölcsönös vendéglátás. Ebéd. Vacsora. Mindkettő mellett á bor, a thea. Finom dolgok ezek kérem. Nem is veti meg „őket" senkisem. Pedig a legtöbb esetben ezek az ártatlan „soirée

u-k képezik a halálugrásokhoz a csuszkát. A bor ereje, a thea zamatja mámorba ejti az embert. Vágyat kelt a további élvezetre. A házi mulatságot a korcsmai lumpolás követi. Akár jól esik az, akár nem, de mámort óhajt az ember. A naponkénti mámor az őrületbe hajtja azt a rabot. Az alkoholizmusnak az őrületébe Ekkor jelentkezik a „Delírium tremens." A halálugrásra ki van nyújtva a láb. Füzzein-e tovább is ? Nem folytatom. Pedig még nem végeztem el. Legvégül még csak annyit mondok, hogy a társadalmi érintkezésnek nem vagyok ellensége ; de ha ezeket a „Salto mortalekat" látom : a szivem elszorul, és az irgalom nevében szigorúságot kérek a bűnösök és a bűn útjára terelők ellen. Lt Tsüng. Magyar lányok! szebben áll rajtatok az egyszerű székelyszőttesbői készült ruha, mint a bécsi rongy, melylyel magyar kebleteket takarjátok. Zalayárm egyei Közművelődési Egyesület. Már csak napok választanak el pennünket a »Dunántuli Közmivelödési Eegyesűlet® uj fiókjának, »a Zalavármegyei »Közművelési Egyesütet«nek zászlóbontásától 1 A lelkes szózat, melyet a »Dunántuli Közművelési Egyesület« elnöksége, a magyar raj nemzeti, értelmi és társadalmi egységek megizmosodása érdekében intézett a dunántuli főispánokhoz — termékeny talajra talál Batthyány Pál szivében. Komárom, Sopron, Somogy, Baranya után immár Zalavármegye is egyesületi szervezettel kapcsolja be magát a közművelődési czélok nemes szövetségébe, mely kell hogy behálózza a Dunántult s annak fontos földrajzi területével eggyütt a rajta élő lelkeket is. A dolog komoly elhatározásokhoz méltó csendben, hangos szónoklatok, értekezletek és hosszú tanácskozások nélkül érlelődött meg. Hiszen mindnyájan érezzük a tizenkettedik óra közeledését. Mindnyájan érezzük, hogy szent István koronájának tiszta ragyogásáért, országának nyelvben s érzésben magyarságáért nemcsak kötelességekre, de áldozatokra is készen kell álnunr. Mindnyájan érezzük, hegy ezt a hazát nemcsak elfoglalni kellett, de meg kell azt tartani is. Megtartani pedig csak az birja, aki tud és akar magyar lenni e földön. Aki tud hűségesen résen állani eszével, szivével és keze munkájával a magyar faj államalkotó erejét és rendeltetését eldöntő nagy kulturális és közgazdasági válságokban. Aki tud testvér lenni testvérrel; de tőből lebírja vágni a kezet, mely gonosz vagy megtévelyedett gyermekként emel fel a drága édes anya ellen. Márjrég eldőlt a vi'.a az állam és a társadalom külön hivatásáról ebben a létfentartő küzdelemben. Magyarország légkiválóbb államférfiai közművelődési egyesületek Keretében tesznek hitvallást az állam és társadalom egymásra utaltságának engedhetlen s egyedül czélhoz vezető szükségességéről a magyar nemzeti állam kiépítésében. Mindenesetre szerencsésnek mondható a szándék, hogy a »Zalavármegyei Közművelődési Egyesület« alakuló gyűlése a vármegyei törvényhatósági bizottság egyik legközelebbi gyűlése kapcsán tartassék meg. Impozáns egyesülése lesz ez a megyei élet keretében és keretén kívül tevékeny társadalmi erőknek egy közös, szent elhatározísában. Vármegyénk már a »Dunántuli Közművelődési Eegyesület« első riadójára is egy nagy és lelkes csapattal jelent meg. Saját zászlója alatt — hitünk szerint ott lesz egész Zala! Addig is tehát mig a »Dunántuli Közművelődési Egyesület« elnökségének megbízásából szerkesztett alapszabály-tervezet a meghívókkal együtt szétküldetik, 1 lkünk mélyéből üdvözöljük a »Zalavármegyei Közmüvelésügyi Egyesülete szép és magasztos gondolatát s szívbeli örömmel készülünk — a viszontlátásra ! . . . Udvardy Imre. Szegény Imre meghalt. Én nem őt sajnálomŐ nyugszik a nyugtalanság után. Ámbár, hogy fáj a szive az embernek, ha egy rózsát, egy virágot, egy viruló fűszálat sá~ba tapos az jkörcsorda, — ha az ágat letördeli a vihar, — s elborul az ember lelke, ha már kora délelőtt felhőbe hanyatlik a nap: csaknem megfojtja az emberben a lélekzetet az a látvány, hogy ha az ifjú leányt vagy az ifjú legényt mint az erdőn növekedő fiatal sugár fát szélvészként derékou töri ketté a sors, s rája tapos gondtalan lábával a halál s telhetetlen éhes gyomrai tömi véle, mint a barom leharapja füvét a mezőnek, gyöngyös díszelgő szirmát a virágnak .. Ámbár, hogy igy van . . . Ö már nyugszik a nyugtalanság után. Az én részvétem feléd száll inkább, Vincze barátom, aki neki édesapja vagy. Miért is van, hogy csak félig-meddig van a boldogság ? s oly rövid időt tart! Hiszen ismered a boldogságot. Hármas-négyes jutalmat kaptál a sorstól: megalkottad magadat; családot teremtettél ; gyönyörűségedre nőttek és fejlődtek gyermekeid. Azonkívül, hogy tisztelettel és szeretettel vesznek körűi a község emberei. Igaz, hogy meg