Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-01 / 40. szám

6 MAGYAR PAIZS 1908. október 1. plébános ez irányban fajtett ki agitácziót s a nép Pécsit választotta meg Szenthével sze«ben. Mondják, hogy a tanfelügyelő a közigazgatásban nem fogja javasolni a megerősítést, okul hozva azt, hogy hatalmi korteskedés előzte meg a választást. Áthelyezés. A miniszter SipőczPál nagykanizsai főgimnáziumi tanárt átholyezte a jászberényi áll. főgimnáziumhoz. Csáktornya is gimnáziumot óhajt. Csatlakozik véleményünk a Keszthelyi Hírlaphoz, mely a következőket írja: Az ottani laptársunk arra buzdítja a közönséget, hogy Csáktornyára gimnáziumot kérjen a kormánytól. Indítványát azzal okolja meg, hogy a horvát határszélen, a magyarság érdekét szolgálná az iskola. Noha a legnagyobb rokonszenvvel kisérünk minden kulturális törekvést, ez alkalommal mégis az a meggyőződésünk, hogy Zalavármegyébeu 3 főgimn íziucn éppen elég. Az oiszág eddigi főgimnáziumai amúgy is ijesztő mértékben szaporítják a proletárok számát. Ha a magyarság érdekeivel akarunk érvelni, akkor egyúttal minden intézményt a határszélekre kellene kívánni. Kérjen Csáktornya ipariskolát vagy hátiipari telepeket. Ebből még miadig kevés van, de főgimnázium, az több a kelleténél! Az alsólendvai Hadik mamiiról szóló leve lünkre válaszolt Oszeszly szerkesztő kollégánk az Alsólendvai Híradóban. A válasznak az a veleje, hogy bármint bee ülik is a Zalaegerszegen alakult Zalavármegyei muzeumot, az alsóiendvaiak a Hadik múmiát seukinek ki nem adnák a kezökhől. Laptársunk helyesli azonban azt az óhajtásunkat, hogy legalább tehát ott tegyék hozzáférhetővé a közönség számára és gondoskodjanak a fentartásáről, hogy az egerek s egyéb pusztító elemek miatt ne menjen pusztulásnak. Mi szintén ujultan is ajánljuk, hogy Alsólendván a lakosság között indítson gyűjtést a Hiradó annak a költségére, hogy a hegytetőről (ha az egyház megengedi) hozhassák le a városba s tisztességes védett helyre tehessék. Hiszen ingyen szobát adna rá a község A látogatóktól 10 vagy 20 fillért lehetne szedni, s evvel a költséggel is tehetne konserválni. Síremlék Kele Györgynek. Kele György kottori jegyző egyik elsőrendű disze volt a zalai jegyzői karnak. Általában is kiforrott ember és erős hazafias érzelmekkel telt poéta is volt. Tavaly halt meg családjának, a jegyzői egyesületnek gyászára s a közigazgatásnak veszteségére. Barátai most síremléket szándékoznak álliteni sírja fölé. As alsolendva-hossiufalni ipartestület módosított alapszabályait a kereskedelmügyi m. kir. miniszter jóváhagyta. A bün büntetlenül nem marad. Nyolcz esztendő múlva behozták megint a zalaegerszegi fogházba Sípos György bonezodföldi lakost. Ez a Sípos György gazdaember s ott lakik künn Bagód és Bonczodföld között künn a határon, hol a rókák s más fenevadak szoktak lakni barlaugjokban. Síposnak a komája Végh József bonezodföldi gazdaember, pár ökrét eladta volt a vásáron s hazamenet beszólott Siposékhoz. Itt elbeszélgettek s vacsoráltak. Végh Józsit elkísérte hazafelé Sipos György az ö fiával együtt, mert úgyis dohányt akar venni a faluban. De mig a faluig értek, apa és fiu leütötték Véghet, pénzét elvették s a holttestet eltemették ugy a hogy amint a gyanú mondá. Másnap megtalálták a hullát s erős gyanú alapon elfogták Sípost. Egy hónapig vallatták. Végre hazab csátották, mert nincs elég bizonyító ok. Most nyolcz esztendő múlva Síposnak saját leánya följelentette az apját, hogy igenis ó ölte meg a komáját. Sípost elzárták nyolcz év múlva megint. De ugy halljuk, hogy megiot szabadon bocsátották. — A vidék közönsége azt mondja, hogy ő másként Ítélne. Csaló Ügynökök. Arról értesülünk, hogy a vidéken ügynökök járnak, a kik a népnek varrógépeket ajánlanak. Azt ígérik, hogy másnap bemutatják a gépeket, sőt egy kisasszonyt is hozatnak, a ki varrásra tanít. Azt mondják, irják alá az írást, azért, hogy a gépet megnézni akarják. AZ írás pedig megrendelő levél, melynek alapján 1—2 hét alatt varrógépet küldenek a vasúton. A czimzett persze lót-fut fűhöz fához, mert ö nem rendelt gépet. A helybeli vasúton seregestül érkeznek ilyen gépek. A népet jó lenne figyelmeztetni, hogy csak olyan írást írjon alá a melyet hozzáértő ember megmagyaráz. Vásár. Baksáu minden évben Sarlósboldogasszony utáni hétfőn helypénzszedéssel egybekötött országos állat és kirakóvásár lesz. | TávoliaK. I Orsiágos Magyar Háziipari Szövetség. Jóleső ( örömmel irunk erről a nagyfontosságú mozgalomról. Gróf Batthyány Lajosné elnökletével megalakult az Orsz. Magyar Háziipari Szövetség Budapesten. Alelnöke Szterényi Józset államtitkár. Vasárnap volt ez a lélekemelő ünnepély a fővárosban Pestvármegye székházában, ahonnaa az első gyújtó szavak kiindultak volt Kossuth Lajos szájából 1844-ben, hogy teremtsünk magyar ipart. Ott voltak a fővárosnak és az országnak előkelőségei, miniszterek, államtitkárok, főrendek. A szövetségnek az a czélja, hogy az elhanyagolt háziipart föllenditse országosan s főleg Gróf Batthyány Lajosné eszméjéből a magyar háziiparba bizonyos művészi irányokat is bevígyenok, hogy ily módon keresethez is juttassák a sokhelyt tétlenül ülő népet. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter kétszázezer korona torgó tőkét engedélyezett át tárczájából a szövetség rendelkezésére s kilátásba helyezett 20—25 ezer korona évi segélyt is. Azonkívül Báró Orosdi Fülöpné négyezer koronás alapítványt tett a szövetség c/.éljaira. Végül pedig az is egyik nagy erősség, hogy a szövetségnek fövédője Izabella fóberczegasszony. Szterényi államtitkár szép beszédet mond >tt a szervezésre nézve. — Mindezeket nagy örömmel jegyezzük föl azért, mert hiszen a magyar ipar érdekében léptek ki a térre ezek az előkelőségek kartöltve a kormány férfiakkal. Zalamegvében a Magyar Paizs állandóan izgat a magyar ipar érdekében. Zalaegerszegen ezelőtt 9 évvel védőegyesületet is alakítottunk, mindjárt rá szövetkezetet is alapítottunk, hanem mindezek akkor még — bolond dolgok voltak ; előkelőségek nem támogatták, nem is tudtak róla, azaz, hogy tudtak, emlékszem s a rogyásig fölemlítem mindanyiszor, hogy fegyelmi vizsgálatok folytak azzal, összeköttetésben s Védöegylet és Szövetkezet megbuktak. Áll még abból az időből csonkán, bedöngetett oldalbordájával a Magyar Paizs. A magyar nyelvért. — Manlut feddésre Ítélték. A kolozsvári ügyvédi kamara Maniu Gyula dr. ügyvédet, országgyűlési képviselőt román szövegű levélboriték használatáért fegyelmi írásbeli fedd ísre ítélte volt. A kamara a megokolásában kimondta, hogy az államnak hivatalos nyelve ellen tanúsított tüntetés az ügyvédi állás méltóságával nem egyeztethető össze. Maniu Gyula dr. ezt megfellebezte a Kúriához, mely most megokolásánál fogva jóváhagyta az első fokú fegyelmi biróság ítéletét. Szózat a magyar táncz érdekében, A táncztanitók egyesületének megbízásából Djmenics Károly, a végrehajtó bizottság elnöke azzal a kérelemmel fordul a magyar táneztanárokhoz, hogy a magyar tánezot, melynek szépségéről a külföld is csak elismerőleg és dicséröleg nyilatkozik. fogadják be termeikbe, nyissanak neki otthont, vivják ki számára azt a helyet, mely a magyar tánezot megilleti. Nemcsak a magyar kulturának tesznek ezzel szolgálatot, hanem a magyar közönségnek is, mely már fölébredt annak tudtára, hogy a magyar tánezot, mely szépségével és kedvességével fölülmúlja az idegen táuczokat, ápolni kell, meg kell kedveltetni hazájában, ha már másért nem, csak azért mert a mi tánezunk. Viseltessenek egy kis jó akarattal a magyar táncz iránt, mely megfogja jutalmazni azt a fáradságot, mit érte áldoztak. Kéri a magyar közönséget is, hogy támogassa a táneztanárokat ebbeli törekvesükben. ás ország gasáálkodása. A jövő évi költségvetés. Az 1909. évi előirányzat mérlege következőleg alakul: 1.343,609.342 K rendes kiadásokkaljszem ben 1.393,785.695 K rendes bevétel áll, vagyis a rendes kezelésnél 50,176.353 K fölösleg mutatkozik. Ellemben a rendkívüli kezelésnél 212,120.565 Kátmenetiés beruházási kiad issal 161.992.261 K rendkívüli bevétel áll szemben, vagyis 50,128.284 K hiány jelentkezik. Együttvéve a rendes és rendkívüli kezelést 1.555,729.907 K összkiadással 1.555,777.976 K bevétel áll szemközt, vagyis végeredményben 48.069 K felesleg mutatkozik. Irodalom. Művészet. A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszeiezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szerzőnél. Különfélék. A föld mozgásának sebessége A töld tudvalevőleg kétféle mozgást végez egyidőben; huszonnégy óra alatt megfordul saját tengelye körül és 365 nap, néhány óra, perez és másodpercz alatt futja be pályáját a Nap körül Mind a két mozgás sebességét a töld bármely pontjára nézve könnyű kiszámítani. A föld sarkai az előbb említett mozgásban nem vesznek részt, ellenben a mozgás mind gyorsabbá lesz, amint az egyenlítő felé közeledünk ; minthogy a töld tengolye körül, melynek két vége az északi és déli sarok, a föld minden pontja elvégzi körülforgását ugyanannyi idő alatt, e forgásnak annál gyorsabbnak kell lennie, mennél nagyobb utat kell a földgömb ama pontjának megtennie; legnagyobb ez az ut az egyenlítőnél, melynek kerülete 5400 mérföld; ez utat el kell osztani a mozgásra szükséges másodpercnek számával, 886,400-al s megkapjuk a föld mozgásának sebességét másodperczenkint az egyenlítőnél, ami 468 métert tesz ki. Mennél jobban távozunk az egyenlítőtől északra és délre, annál kissebb ez a sebesség, mig a két sarknál egészen = 0. Ez a 468 méter minden másodperezben elég nagyszám, ha meggondoljuk, hogy a leggyorsabb elektromos vasút is csak 210 kilométert tud megtenni óránkint. vagyis nem egész 60 métert másodperczenkint; de azért az ember is képes elérni, sőt tul is szárnyalni e gyorsaságot saját alkotásaival, mert például vannak ágyuk, melyekből a golyó 1000 méteres sebességgel repül tova. A föld másik mozgásának a sebessége, melyet a nap körüli pályán ér el, persze sokkal nagyobb, mert 28 kilométert is meghaladja másodperczenkint. Széditő gondolat, hogy minden másodpercz négy mérfölddel raga>l bennünket torább előbbi helyünkből. De e roppint gyorsaság hozzámérve a föld nagyságához, nem is olyan nagy. A földgömb átmérője 1720 mérföld ; ha tehát 7 mérföldet tesz meg minden másodperezben, akkor 430 másodperezre van szüksége, mig akkora utat tesz meg, mint saját átmérője. Ennél a csiga is gyorsabban jár. Ha tehát módunkban volna a föld hatalmas gömbjét egy arkimédesi pontból kényelmesen szemlélni világutjában, nem szédülnénk el a nagyságához képest aránytalanul lassú tovagördüléstól. Fájdalom, ezt nem tehetjük; de a csillagász látja a többi bolygót és észleli, hogy például a Jupiter, bár másodperczenkint két mérföld utat fut be, egyik naptól a másikig, mig 155 ezer mérföldet utazott, alig mozdult el előbbi helyéről, saját átmérőjének csak nyolczszorosát haladta át. A Vénusz, a ragyogó eslhajnali csillag, még gyorsabban mozog s a csigához viszonyítva, sebessége még mindig megszégyenítően kicsinynek mondható. A patikában. Egyik zalaegerszegi patikában b.'állitt a minap egy magyar atyafi. Udvariasan forgatja kezében a nagy zsíros kalapját és bizalmatlan csodálkozással hordozza köriil tekintetét a színes folyadékkal telt kristályüvegeken és a csillogó mérlegen. A gyógyszerész szolgálatkészen szólítja meg: — Mit tetszik? A magyar tétován felelt: — Ugy sincs az itt? — De mégis mi legyen az? — Ha mondom, ugy sincs az itt! — felelt lemondólag a atyafi. De erre a patikus már éktelen dühbe gurult. — A mindenségit kendnek, hát mondja már meg legalább, hogy mit akar? — Hát ostornyél kéne kérőm!. . . Hol a macska? Egy zalaegerszegi uri házuá' vacsorához készültek. A háziasszony két kiló borjúhúsra adott pénzt a szakácsnőnek. Ez azonban kétszer akarta megkapni a hus árát s azért ijedt arcczal rohant be a nagyságához s újságolta, hogy a macska megette a hust. Halja ezt a jelentést a nagyságos ur. Gyanús lévén előtte a dolog, kiadta a parancsot, hogy hozzák elő a macskát. Kevés hajsza után me;