Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-17 / 38. szám

1008. szeptember 17. M AGYAR PAIZS 5 lése után nem volt kérdéses, hogy állattenyésztésünk, különösen marhateayésztésünk nagyobb nívóra való emelésével érhetjük el leginkább a gazdasági egyensúlyt s külföldi, megszívlelendő példák állván előttünk, be kellett látnunk, hogy magyarfajta szarvasmarhatenyesztésünk akkori mivoltjában nem volt elég erős ahhoz, hogy ezt a gazdasági egyensúlyt helyreállíthassa. Alapos megfontolás tárgya volt az a kérdés, hogy vájjon a ma meglévő magyar fajta intenzivebben való tenyésztésével és nemesbítésével íokoztassék-e ennek baszonhajtósága, avagy egy más kipróbált és bevált misfajta honositassék meg. Kézenfekvő dolog, hogy a nagyobb hasznothajtó nyugati fajták meghonosításával megtakarítottuk azt az időt és tandijat, melyet szükségszerüleg áldozni kellett volna, ha a meglevő magyar fajtát — sok generáczión át — gondos kiválasztással, intenzivebb istállózással, takarmányozással stb., igyekeztünk volua bővebb tejelővé, gyorsabban fejlődővé és nagyobb hústermelő képessé tenni: Nem kell tehát bővebben fejtegetni, hogy nem ötletszerűen, hanem az esélyek alapos mérlegelése után határozták el a nyugati fajták importálását. A magyar tajta előnye: nagy igavonó képessége, kitartása, szívóssága és gyorsasága, bármely éghajlati viszonyok között: igénytelensége a táplálkozás mennyisége, minősége és gondozása tekintetében; állítólag kisebb hajlandóságot a betegségek — különösen a tuberkulózis iránt; a tejben nagyobb százalék zsírtartalma .. . Ezzel szemben a nyugati, igavonásra kevésbé — bár alkalmas; lassúbb mozgású, az éghajlati viszonyok következtében többet szenved; táplálkozásában és gondozásában igényes; a betegségek iránt állítólag fogékonyabb; tejének zsírtartalma a magyar fajtájéuál jóval alul áll. Igy odaállítva a tételt, tényleg azt mondhatnánk, hogy: hiszen akkor valóban csak a külföld utánzása s költséges experimentálás volt a nyugati behozatala, — pedig az érem másik oldalán az áll, hogy e nyugati — a neki megfelelő körülmények közt óriási gyors fejlődő, a befektetett tökét még egyszer oly gyorsan s 50° o-aljohban kamatoztatja, mint a magyar fajta; nagy- és elsőrendű hústermelő; tejprodukcziója 4—5 szőrösét meghaladja a magyar fajtának, de persze — s ebben rejlik a dolog criteriuma, — nem elégszik meg a silány gondozással és takarmányozással. Az okszerűtlen s a régi, u. n. »magyar« rideg marhatartás mellett — mely tényleg csak tartás és nem tenyésztés volt, — a nyugati a magyarral szemben nem veheti föl a versenyt, mert nem fejlődik, elcsenevészedik, hus és tejprodukcziója semmi s használhatósága is a minimum. De ezekkel a tartási viszonyokkal szakítani kellett, mikor a kültöldi példákból megtanulhattuk, hogy az intenzív tenyésztés mily mértékben képes fokozni a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét. x A földmivelésügyi kormányzat nen áltatta magát abban a hiu reményben, hogy egy csapásra átalakítja Magyarország állattenyésztését a nyugati fajta behozatalával, sőt nagyon is tudatával bírt annak, hogy a kezdet nehézségei itt is — mint mindenhol — el nem kerülhetők s hogy a magyar tenyésztő közönséget — különöseu a kisgazdákat — nevelni s a gyakorlat által kell rávezetni és szoktatni arra, hogy szarvasmarha tenyésztésére nagyobb gondot fordítson s állatját megfelelően tartsa és takarmányozza. Hogy nem számítottunk helytelenül, azt szarvasmarhatenyésztésünk mai nivőja igazolja, nem is beszélve azon statisztikai adatokról, melyek tenyészés vágómarha-kivitelünk fokozódását mutatják; nem említve tenyészállataink értékének növekedését s azon el nem tagadható eredményeket, amelyeket a kültöldi tenyészállat-kiállításon hazai nyugati tenyésztőink elértek. Egy közvetett czélt is van hivatva szolgálni, a nyugati fajta meghonosítása, s ez az, hogy az igényesebb állat részére nagyobb mennyiségű és jobb minőségű takarmányra lévén szükség, ennek előállithatása kényszeríti a gazdákat az eddigi buza-kukoricza-rendszerrel szakítani, a vetéstorgóba a takarmánynemüeket beilleszteni, minek természetes következménye a földek jobb megkímélése, trágyázása s hozamképességéne c fokozása. Hogy ez a várt rendszerváltozás bekövetkezett, az ország számos vidékének termés-statisztikája igazolja. Wenninger Mátyás ur czikke különben oda tendál, s azon tétel körül forog egész fejtegetése, hjgy a magyar fajta szarvasmarha megfogyatkozása következtében lép előtérbe s terjed rohamosan a hidegvérű ló tenyésztése, s ezt, mintegy mezőgazdasági szerencsétlenséget tünteti föl. Ellent kell mondanom ezen nézetének, mert bár a magyar fajta igásökör számbeli megfogyatkozása hozzájárult a hidegvérű lótenyésztés fellendüléséhez, de a fömozgató erő ebben uem ez volt, hanem a »telivér« nek lótenyésztésünkben — mondhatni az egész vonalon — és sok helyütt a legnagyobb rendszertelenséggel való alkalmazása, miáltal eltűnt a föld színéről, pl. az az annyira hires s megbecsülhetetlen jó tulajdonságokkal felruházott erdélyi s általában a régi u. n. magyar ló, hogy helyt adjon a pipaszárlábú, az anatómia összes hibáival fölruházott s húzni nem tudó negyed-, fél-, vagy háromnegyedvérnek. A mai lótenyésztésünk tulajdonképpen a hadügyi czélokat szolgálja s ló-köztenyésztésünk a katonaló előállításában merül ki. Békessy Jenő m. kir. állattenyésztési felügyelő. Nyomatott Tahy R. Uk'da könyvnjomdájában Zalaegerszegen. A botfai urodalom tűzifa eladása helyben Gyarmati Vilmosnál történik. 5-0 > 904. évi Boproní iparművészeti kiállításon kitüntetve. Elaszás József bognár-mester Alsó-utcza 11. sz ZALAEGERSZEG, (saját házában ) ; | ; 3-0 Elfogadok szakmámba vágó mindennemű munkákat. — Megrendelésre készítek és raktáron is tartok különféle kész kocsi szekrényeket (kasznikat) erős vasvázával (spanga) 80 koronától feljebb; hajlitott sárfogók bükk és kőrisfából 1 készlet 4 db 12 koronától feljebb ; ruganyos kocsik alá 1 készlet 4 db kerék, szilárd kivitelben a legjobb minőségű szárazfából, hajlitott vagy darab talpakkal 24 koronától feljebb; gazdasági járművekhez összes farészek szárazfából, gazdasági kerekek darabja 5 koronától feljebb. — Mindennemű természetes nagyságú kocsikorba tervrajzok, modellek megrendelhetők. Bognár segédeketrajztaniíásra elfogadok. PEiZT ne adjon addig saölőoltvány-vagy vesszőért, mig nagy képes árjegyzékemet nea> kérte be, melyet ingyen és bérmentve küldök. Gyökeres PS sima oltványokból, DELAVARE sima és gyökeres, továbbá európai sima és' gyökeres vesszőből, 172 millió készlet. Pontos kiszolgálásról és anyagom jóságáról ezer és ezer elismerő levél tanúskodik. Czim : SzQts Sándor Fia szőlőtelepe, Bihardiósreg. 1—26 Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Láng Józsefné szili. Héder Rozália végrehajtatonak Ferencz József és neje végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ligyében az árverés 196 K tőke követelés, ennek 1906 november 18-tól járó 9% os kamatai 116 K 64 f eddigi ugy ezennel 15 K 40 f.-ben megállapított Költség kielégítése végett a zalaegerszegi kir. törvényszék teiületén levő 3/s-ad részben Nemeth János, s/s ad részben Heder György és 5/s-ad részben Ferencz József és neje Sebestyén Rozália nevén álló a zalaszentmihályi 271. sztjkvben f 1 sorsz. 75. hrez. ház 74. sz. alatt udvarral ingatlanból Héder György, Ferenc József es neje Sebeatyán Rozálie 3A td részilletőségére 615 K 64 f kikiáltási álban az alábbi feltételek mellett elrendetik ós hogy fent megjelölt ingatlan az 1908. évi október hó 12. napját délelőtt 10 órakor Szentmihaly községházánál megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alul is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 61 kor. 50 fillért, készpénzben, vagy az 1881. LX. tcz. 48. § a alatt je'ölt átfolyamma! számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 szám alatt kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképea értékpaDirban a kikilldütt kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. tcz. 170. § a értelmében a bíróságnál történt előleges elhelyezésé)ől kiállított szabályszerű elismervenyt. átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszegen, 1908. évi junius hó 22. napján Moizer, kir. tszóki albiró. KKKXXXXKKXKXXXHXX A zalamegyeiek találkozója Budapesten Rákóczi-ut 44. szemben a Népszínházzal nagyvendéglőjében (Régen MUHR vendéglő). Kaszás vendéglőjében zalai kitűnő borok vannak: badacsonyi,lesencefomaji OAábbá somlyói stb. Petánczi s más magyar savanyuvizek; külföldi vizekből az egészségre nélkülözhetetlenek. 20—47 A konyha csaknem páratlan. güchler és Keszler áruházában, Zalaegerszeg.