Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-10 / 37. szám

1908. szeptember 10. MAGYAR PAIZS 5 Rozenkranz kert olyan, mint a porából megélemedett Fénix, vagyis tündérkert. Harmadszor, mert remélheti minden egyes ember, hogy egyetlen jó golyódobással egy szép kövér birkát nyer. Negyedszer azért, mert a tombolán még értékesebb dolgokat nyerhet. Ötödször azért, mert mind e dicsőséges dolgait világgá körtölheti a világpostán, melynek Balaton Sándor a vezérlő minisztere és szép postás kisasszonyok lesznek a futárok. — Hatodszor még akkor is elmenne mindenki, ha véletlenül egy kis ködös eső hullana, mert hiszen, akiért összegyülekezünk, Csány László még jeges esőnél is keményebb golyózáporban és vérhullásban is védelmezte a hazát és benne bennünket. Hetedszer ha talán hűvös idő lenne már szept. 13-án: az sem lenne olyan nagy baj, mert hiszen október 6 án és 10-én még a jégcsapnál is hidegebb volt az akasztófahalál . . . Napoleon Zalaegerszegen.Paris mellett a világhírű csodás sévresi majolika porczellán gyár boltot nyitott Parisban is, hol gyönyörű tárgyait csak ugy kapkodják a párisiak. Egy baj van azonban. Legtöbb ember "keresi és vásárolni akarja a Napoleon szobrocskákat, ez azonban nincsen a boltban, miért? miért nem'? isten tudja, a kormány ennek a Napoleon szobrocskának az árusítását megtiltotta. Mi zalaegerszegiek már szerencsésebbek vagyunk. A franczia kormánynak a keze ide nem ér el. Nálunk vasárnap a tombolajátékon bárki is megnyerheti a világverő hós Napoleonnak aranyozott szobrocskáját még pedig — 30 fillérért. A zalaegerszegi tisztviselők vasárnap uépes értekezletet tartottak Odor Géza pénzügyigazgató elnökletével s határozatilag emlékiratot küldenek a miniszterhez, hogy a zalaegerszegi lakáspénzt emelje a budapestieknek 90%-ára. — Bizony jó volna, ha a miniszter ur rátekintene erre a mi szegénységes viszonyunkra s a kérést teljesítené. Tikís László képe nagy izgalmat keltett az egyházi férfiak előtt, de nem azért, mintha a kép rósz volna, s nem is abban nyilvánul az izgalom, hogy a képet dicsérnék, — hanem az keltett kellemetlen hangulatot, hogy a mi kifejezésünk szerint Tikk azt a templomnak egyik kopott falfestményéről másolta. Holott e templom képei nem kopottak. Nemcsak hogv_ nem kopottak, hauem országvilág tudja, hogy ezelőtt pár évvel Legáth Kálmán esperes apátplébános urnák buzgó kezdeményezésére és bölcs vezetésével a lelkesen gyűjtött és adományozott összegekért megújították a templom belsejét: meszelték, festették, szépítették s a képek eredeti togalmaztatásukban, de megújított színekkel díszelegnek s a templom belseje olyan, mint a tükör. Nem érthettük tehát akként, hogy Tikk Laczi a mostani szépített és mégis kopott festményekről másolt. Hanem ugy értettük, hegy az újítás előtt bizony színtelenek és kopottak voltak a képek, különben nem kell tt volna renoválni, Tikk Laczi pedig azt az értékes •képet nemcsak a renoválás után, e legutóbbi évben látja, hanem látta évtizedeken keresztül a renoválás előtt is, s már a kopott állapotban levő kép megillette volt a lelkét s indította elhatározásra, hogy azt lemásolja. — Előadásunk bői mindenesetre hiányzott egy szó, az, hogy Tikk Laczi egy volt kopott képről másolt. Küiönben nem az a fő dolog, hanem az, hogy a Tikk Laczi festménye derék munka. Emlékezés. Balaton Sándor, a zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyletének régi buzgó vezető tagja, társelnöke, megirta az egyletnek 25 éves történetét, élvezetes, szép stílussal, mely élénken érdekelheti főleg a zalaegerszegieket. A füzet megszerezhető a szerzőnél 30 fillérért. Esküvő Balogh Szabó Gyula községi főjegyző ma tartotta esküvőjét Zalaegerszegen Enyedv Olga kisasszonnyal, Enyedy Albert p. ü. s. titkár kedves leányával. A marhahas kilójának az ára tegnaptól máig csak 16 fillérrel emelkedet. Csere gjermek. A zalaszentiváni postamester cserébe adná az egerszegi főgimnázium I-sö osztályába járó 10 éves fiát egy a postakezelést elsajátítani óhajtó szerény igényű leányért, kölcsönös időre. Megkeresések a fenti czim alatt kéretnek. Női lakótárs. Kiadó uj épületben, száraz egészséges iakás, uri berendezéssel, közel a piaczhoz. Özv. úriasszony lakós adja ki szintén müveit nőnek együttes lakásra. 2—2 i Tekeverseny.A zalaegerszegi keresztény mun' kás egyesület tekeversenye vasárnap 13 án a kaszaházi kertben folytattatik. Kiss Jenő zalaegerszegi állami főgimnáziumi gyakorló tanárt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kinevezte a gyergyószentmiklósi állami főgimnázium természetrajzi és földrajzi tanszékére. Dr. Blnm Róbert fővárosi ismert főorvos e hó 10-én Zalaegerszegre érkezett s fogászati működését megkezdte, s folytatja 8 9 napig. lEIel^ri ii-©"b± piacz. Buza 22 — 23-20 Széna 10-12-Rozs 18—•20 Zsuppszalma 4"— 6 — .=.

rDa 18-— Takarmány 6 — 8Zab 18-— Alom 4-— —•06 Tengeri 16 — Egy kéve —•40 —•60 Búzaliszt 36 — 44 — Zsir kilónként 2Rozsliszt 48 — Vöröshagyma 1824 — Búzadara 30'Tojás (100) 6 — 7 — Bab 20-— I. r. ölfa 42Lencse 88 — 90 — n. r. ölfa 38 — Burgonya 6-— Marhahús —-80, 1 04, 120K. Megyeiek Érdekes epigramma a hazaszeretetről. Nóvák Mihály barátom, aki szeretettel foglalkozik a történelemmel, érdekes czikket közöl a Magyar Paizs 33. számában a pallini Inkeyekrdl, származási táblázatjokról, jellemökről. Kiterjedt gazdag család származásra nézve és vagyonra nézve. Külön kiemelendő, hogy műveltségben, szellembeu és honszeretetben is kiváló emberek voltak. Erre nézve följegyzek én is egy adatot a Nóvák czikkével kapcsolatban. Egyik ősi birtokon, Bigyáczon jártam a napokban, melynek ura, Inkey Kálmán nem régen 1876-ban halt meg a magyar gazdálkodásnak végtelen kárára igen fiatalon, 33 éves korában. Ez az ifjú össze járta volt a müveit külföldet, de nem kopókkal, agarakkal és kártyával való mulatozás kedviért, hanem valőságos akadémiának tekintette a fejlett nyugatot, szorgalmasan tanult, jegyzet a földművelésnek nemesítő iskolájában s hazajövet birtokán rohamosan kezdte lerakni a munkás vagyonosodáscak, az egészségügynek s a megérdemelt nagyúri kényelemnek alapfeltételeit ... De rohamosabb vala a halál. Munkásságának nyomai látszanak a belső nagykertben s a külső határon a fásításokban ... Ez a miutagazda vezérfáklya leendett volna sok zalai s dunántuli gazdának, kik részint negatív módon a semmittevéssel, részint positiv prédálással,vagy egyszerre mindakét ok miatt elkótyavetyélik magyar birtokaikat . . . Nemcsak igy, de erős faj-magyarságukkal is tündökölnek. Nóvák följegyzésébeu láthatjuk, hogy a családalapitó, Inkey Ferencz derék híve vala II. Rákóczi Ferencznek ... És iáték a rigyáczi kastélyban egy érdekes, mély tartalmú feliratot. A földszinti első szobában a perzsa-szőnyegtől borított, márvány padozatba be van égetve a mngyar szent korona képe. S a korona el(;tt szintén beégetve a padlóba a követkézö irás: „Üdv annak, ki a magyarnak e szent jelvénye eiötf iiieltó a kezszoritásra!" — Milyen rövid, milyen tartalmas, milyeu szent ez a kis mondat. A családi tűzhely szentsége összeforrasztva a haza szentségével — Érdemesnek tartottam ezt följegyezni ebben a kopott világban. Üdv annak itt, aki méltó, — de pusztuljon innen az, aki nem méltó e szent czimerre. Megilletődtem és megdöbbentem. Vajion nincs é hiba bennem? vájjon méltó vagyok é e házba lépni? Érdemesnek tartottam följegyezni, hogy ha már a stréberkedő világ elválasztja az egyéni és családi érdeket a hazafiság érdekétől: lássák majd, hogy — voltak magyarok, akik egybekapcsolva tartották azokat. — Az érdekes epigrammot alighanem Pallini Inkey Boldizsár irta (1726—1792), aki a rigyáczi birtokot szerezte veit, s aki egyúttal leggazdagaob volt. (B. Gy.) A törvényhatóság sót egy uj «Nagykan;zsamegye» elnevezésére nagy buzgalommal dolgozik Nagykanizsán a Zala napilap. A vármegye népesedese. Zalavármegye népesedési viszonyait április, május és junius hónapokban, a következő statisztika tünteti fel: A balatonfüredi járásban született 101, meghalt 73, szaporodás 28; — a tapolczai járásban szül. 397. megh. 299, szap. 98; — a sümegi járásban szül. i 278. megh. 226, szap. 52; — a zalaszentgróti | járásban szül. 261, megh. 197, szap. 67; — a j keszthelyi járásban szül. 285, me^h. 182, szap. f 103; a nagykanizsai járásban szül" 361, megh. j 275, szap. 86; a pacsai járásban szül. 261, megh. i 172, szap. h9; — a zalaegerszegi járásban szül. 1 409, megh. 328 szap. 81; — a novai járásban S7ül. 272, megh. 158, szap. 114; — az alsólendvai járásban szül. 486, megh. 293, szap, 193; — a letenyei járásban szül. 375, megh. 188, szap. 187 ; — a perlaki járásban szül. 593, megh. 158, szap! 235; — a csáktornyai járásban szül. 594, megh. 361, szap. 233; Zalaegerszeg városban szül. 97, megh. 80, szap 17; — Nagykanizsa városban szül! 207, megh. 205, szap. 62 ; — az egész vármegyében szül. 5040, megh. 3395, szap. 1645. JŐ cselédek. Ebben az esztendőben a földmminiszter Zalában 12 cselédet jutalmazott meg hosszas hűséges szolgálatukért. Ezek a következők : Horváth István Hottó, Németh Lajos Kustány, Pap Péter Bánokszentgyörgy, Balog János és Dömötör Ferencz Eötvös, Németh János és Németh Mihály Csabrendek, Orbán József Zalaegerszeg, Kocsis Péter Tapolcza, Takács Ferencz Neszelej, s a tizenkettödik Riba Ferencz, kinek a napokban adták át Misefán a 100 korona jutalmat és díszoklevelet szép ünnepségnek közepette. Riba Ferencz Bosnyák Géza birtokán teljesiti hűséges szolgálatát s a jó cselédnek mintegy jutalmazásául Bosnyák Géza házánál még ünnepi vendégeskedés is volt a kitüntetés alkalmával. Anyakönyvi kinevezés. Zalavármegye főispánja a muracsánvi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé teljes hatáskörrel Stirling Adolf segédjegyzőt nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mirányi Irén oki. tanitót a zalabaksai állami elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Távoliak: Győrben csúful áll a magyar ipar védelme. Ha elmégy Győrbe és ott végig járod a boltokat, hogy egyszerű levélpapírt végy, hiába rimánkodol, hogy adjanak magyar papirt: az összes boltosok kórusban zengik, hogy »Jaj, uram, ebből nincs magyar gyártmány !« A fészkes fenébe is! dehogy nincs, csakhogy a győri közönségből, ha ugyan volt benne, kifolyt a magyar vér s bableves és bécsi limonádé töltötte meg a koponya és borda üregeket, s ugylátszik, nemcsak a boltosok s a nagy közönség, de még az állami hivatalok is az osztrák iparnak hódoló rabszolgái. Az állami vasutaknak ottani állomás főnöke is osztrák papirt használ az irodájában. — Igen közel vagytok Bécshez, oh győriek! Hát az ipari kereskedelmi miniszter ur nem figyelmeztette a keze alatt levő hivatalokat, hogy »pártoljátok a magvart!?« A {ordai vastag hirhez pótlólag a következőt írja még levelezőnk: Az a paradoxon nem egészen paradoxon, hogy Dick Jakab kétszer leégett s számtalanszor megbukott, mégis gazdag ember, mert sok érdekes anekdota számba menő hir keriug róla, ugy hogy, ha csak egy tizede is való, elég gazdag euiber lehet. Az arauyosszéki asszony czipöre alkuszik. Sokalja a czipőért a 6 irtot. Jól van. Dick odaadja 5 frtért és sürögvén forogván és beszélgetvén becsomagolja a czipőt, de csak egy czipöt, vagyis a félpár czipőt. Mindez csak tréfa, kedves humor De hasznos. Baj uem lehet belőle, mert csak egy czipőre alkudott. — A másik még kedvesebb humor, a mi Veres Marczival esett meg. Veres Marczi városgazda nem szegény ember. Néhány ezer forintot adott volt kölc ön Dicknek, mert igaz az, hogy Dick ezelőtt 15 esztendővel még szegény ember volt. Nős, ezért Dick hálásan viselkedett. Unos untalan kedveskedett Veres Marczinak. Unos-uutalan adományozott a boltjából valamit Veres Marczinak, hol egy nadrágot, hol egy mellényt, hol gyerek czipőt, hol viganót. Veres Marczinak jól esett a becsületesség, hogy pénze után tisztességes kamat jár ki neki a selyem ruhákban. Nagyot nézett aztán, mikor egy-két év múlva jön a számla — s a néhány ezer flores le van quittolva. Punktum s rézpor. — E tréfaságok mellett azonban a második tűzvész után Dick Jakabnak az ügyét a megyei gyűlésen is szóvá tették, még pedig komolyan. Nem akarják megengedni, hogy Tordán többet üzletet nyisson. Csakhogy egy a bökkenő. Nem oknélkül mondta azt Dick Jakab, hogy neki a csizmája talpja alatt több ész van, mint egész Tordaaranyosvármegyének a fejében. Szomorú, de igaz. Tordáról még azt is irja tudósítónk, hogy a lakosság évenként és utczánként folyamodik a képviselőtestülethez, annak elrendeléséért, hogy a polgármester és rendőrkapitány évenként másmás utczábat: lakjanak. Igy aztán sikerül, mindenik utczának a, kiköveztetése, sőt ki aszfaltirozása.