Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

1908. augusztus 13. MAGYAR PAIZS május havában 624.8 millió korona volt s ebből 463.8 millió korona Ausztriából való behozatalunkra esik. Kivitelünk az 1907. évi 555.7 millió koronához képest 2.6 millió koronával csökkent és értéke az 1908. év első öt havában 553.1 millió korona volt, mely összeghez Ausztria 393.7 millió koronával járul. Az 1908. év öt első hónapjában árumérlegünk összesen 71.7 millió. Ausztriával szemben pedig 80.1 millió korona behozatali többletet tüntet fel. Behozatalunkban legnagyobb értékösszeggel a textilipar kész gyártmányai szerepelnek. Ez áruk behozatali értéke az év első öt hónapjában 157.1 millió koronát tett s ez összegben Ausztria nem kevesebb, mint 153.6 millió koronával részesedik. Pamutszövetekből behozatalunk egymagában 68 4 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 39.4 millió koronát. Irodalom. Művészet. Dávid László versei. A napokban £gy IV. gimnáziumi osztályt végzett gyermeknek az irását olvasgattam. Amolyan újságírói szárnypróbálgatás ez az irás. íHaogulatok« a czime. Azt lehet ezekből a hangulatokból kiolvasni, hogy az a fiu nem tudja hogy miért él. Nem talál életcélt. Csak az időnek a röptét tudja. Ez a picinyke tudás leköti a kezét, az agyát, a szivét. Ha valamibe kezd, a következő kézmozdulatát már céltalannak gondolja. Hogy miért? azt ö legkevésbé tudná megmondani. Ha tőlem azt kérdezné, hogy mile kezdjen, mit csináljoD, én azt a tanácsot adnám neki: menjen el dolgozni. Ha a szellemi munkát céltalannak látja, akkor végezzen tizikai munkát. Ha a tanulás nincsen, vagy nem volna Ínyére, kösse le egy munkához az egész tizikumát.. Ez már életczél. A fizikai munka kiüriti gyomrot. A gyomor követeli a további tápot. Hogy ezt megszerezhesse czéltudatosau kell dolgoznia. Tehát az igazi életczél az életért — betevő falatért — való küzdelem. Dávid László más ivásu ember. »Boldogság« czimú versében kellően értékeli azokat az embereket, akik halomra gyűjtik a kincset, vagyont. Azokról is szól akik az összegyűjtött vagyont renyheségük--rév^a elpocsékolják.- Öofua«a--fe'ölpedig igy énekel: »Én boldogabb vagyok, mert küzdenem kell, Mert egy szép eszme mindig megtalál, Mert énnekem csak arra jó az élet, Hogy megmu'assam: én örökre élek, A munkát nem pusztítja el halál.« Felemelő tudat ez. A munkáért élni ideális czél. Az emberi életnek ez az igazi czélja. Dávid; Lászlónak ez a felfogása szülhette csak í A feministákhoz« czimu versét. Az asszonyoktól keserűen kérdezi: s ... Ti majd fát vágtok és dolgoztok ugy-e, Mi meg majd dajkáljuk a gyereket?* Elég élénk kep a jövőből. A családapa otthon denczeli, bubusgatja a jövő nemzedéket pipaszó mellett. Megfőzi a paprikás csirkét is. Addig pedig a családi sarjak a kopott nadrágba csipeszkednek, vagy a papa pipáján czivakodaak. Lehet, hogy ugyanezt gondolta Dávid László is mert a következő versszaka már . . . mumus a falon. Biztatja a sufíragetteket: sHát jó is lesz az! Csak siessetek már, Jogot nekünk semmitse hagyjatok. De aztán néha gondoljatok ám rá: Ki vesz majd nektek akkor kalapot?« Kérem, ha a nők politikai jogokat kapnak, illetve élveznek, akkor már oknélküli lenne arra gondolniok, hogy ki vesz nekik kalapot. Ha a papa otthon főz, fát vág, nagy mosást, vagy — Uram bocsá' — padló sikálást rendez, akkor a mama bátran elviheti a családi kalapot. Mert én legalább nem láttam olyan asszonyt, aki a nagy takarításnál kalapot viselt volna. Ha a mama ezt megteheti miért ne tehetné meg a papa is ? De ez tréfaság. Én azt hiszem, hogy a világrend nem fordul meg még a suffragettek kedvéért s sem. A férfi gyűjt, fárad; az asszony megédesíti j a pihenés óráit és neveli a jövö embereit. Igy . lesz ez, mert az őstermészet igy rendelte. A mi korún* a forrongás korszaka. Persze, a békés forrongásé. Nehezen alakul ki egy igazi czél felé való törekvés. Nem csoda tehát, hogy még olyan mondás is felsziure vetődi'í ebben a a forrongásban, hogy a férfi dolgát végezze el a nő. Ám próbálják meg. Az a küzdelem, annak a megcselekvése csak a férfinek a privilégiuma. De nem időzöm hosszabban ennél a verskötetnél, mert önkéntelen a madárvilág jut eszembe. A madarak közül az őrgébicsnek is van hangja, meg a fülemilének is. A kettő között azonban valami külömbség mégis csak van. Pedig mind a két hang ének, és mindkettő madárhang. Igy van ez a költök világában is . . . Az egész kötetben 73 vers van, t. i. ennyi a versek czime. Egyik szintelenebb a másiknál. Válogatott, színes kifejezést nem találtam egyik versében sem. Azaz: mégis! Az 53-ik vers az aradi golgotháról szól. Ezért az egyért érdemes megreszkirozni azt a 2 koronát amibea verskötet kerül. A köuyv alakja és kiállítása elég csinos. A szerzője tanárjelölt. Lakik: Nagykanizsán. A megrendelések hozzá küldendők. Li Tsüng. Körjegyző urak! Kérem, szíveskedjenek foganatosítani a vármegye mult évi határozatát és rendeljék meg a községeik számára «Zalavármegye a szabadságharezbans cz. munkámat. Tisztelettel: Nóvák Mihály zalaegerszegi igazgatótanító. A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszerezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szerzőnél. Különfélék. A „germanizáló főszolgabíró" cz. czikkünkben azt írtuk volt a többek között, hogy Páslek Lajos szép hegedüszóban megleczkéztette Schwarz Salamon borvásárlót és Kovách Sándor móri főszolgabírót, amiért német leveleket írnak. A pontos valóság kedviért óhajtásra megjegyezzük, hogy az a leczkéztetés csak Schwarz borvásárlónak szólott s nem a főszolgabírónak, a kit Paslek csak figyelmeztetett, hogy a nevét fölhasználják tudta nélkül kellemetlenségre is. A zalaegerszegi szülök figyelmébe! Egy megyénkbeli (egészséges vidéken lakó,) falusi tanitó cserébe venne az egerszegi gimnázium I-ső osztályába járó fiáért falusi levegőre (levegő változtatásra) utalt fiút vagy leányt. — Czim a -szerkesztőségben megtudható. ^v. Csere tanulok. Aki Zalaegerszegről a tapolcza' polgáriskolába akarja a fiát vinni: szóljon Záborszky Imre zalaegerszegi igazgató-tanítónak útbaigazításért, hogy egy tapolczai családhoz utasítsa, kinek a fia Zalaegerszegen fog tanulni. A két családnak a fiai kölcsönösen nyernének lakást és teljes ellátást, egyik a másik családjában. 3-3 Postagyakornok. Egy vidéki nagy forgalmú postához gyakornokn ik fölvétetik 17—18 éves leány, aki elvégezte a négy polgári iskolát. Bészletesebben tudakozódhatni szerkesztőségünkben. 3-3 DF. Tompa ssss, fogorvos speciáiista lakik és rendel Zalaegerszegen, Mnnkácsy-utcza 1 EZ., Komin-féle ház. 1 — 5 A botfai urodalom tűzifa eladása helyben Gyarmati Vilmosnál történik. 1-0 A levegőben Zalaegerszeg. Magasság lö6 m. abs. Aug hó Barm. m/m | reggel Hőms. c. i7 órakor Felhőzet J egyzet 7 757 20 m bor d Ziv. eső 10 m/m 8 754 17 m bor é n » 6 , 9 755 17 m bor é Szélv. eső' 1 m/m 10 760 16 m bor é Szélvihar 11 759 18 m bor é Eső ny. 12 760 17 m bor é Eső ny 13 762 14 m bor » „lm/m Időjárásunk hűvösre fordult, pár jó eső felüdítette a régóta szenvedő lesült növényzetet, de a két napon át tombolt északi ,-zólvihar roppant káiokat tett épületekben, gyümölcsösökben s a szőlőhegyeken. Az időjárás képe f. hó 11-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 18 m, Árvaváralján 16 m, Budapesten 19 m, Kolozsváron 16 m, Bukarest 19 m, Prága 15 m, Krakkó 17 m, Szentpétervár 17 m, Moszkva 16 m, Bécs 17 m, Berlin 17 m Pária 15 m, Róma 21 m, Fiume 19 m, Szerajevó 13 m, Knnstantinápoivban 24 fok meleg volt. Bk. Tahy R. Ulída könjvnjemíjíijábai] Zalaegfrszegen. Magyar családok évkönyve (diszes album) tervezte: ÖZY. Chászár Károlyné,Rimaszombat. Egyéni, családi, történelmi följegyzések számára. Nevezetesebb eseményeket eddig vagy muló naptárakba, vagy sehova sem szoktunk följegyezni. Pedig a történetírónak ezek teszik a kutforrását. A bőrkötéses hatalmas nagy albumban külön vannak lapok az arczképek, leszármazások és életrajzok számára. A családi album 50 korona, a személyi album 10 kor. Megszerezhető özv. Chászár Károlynénál Rimaszombatban. 23—43 Jó családból való fiu felvétetik hentes és mészáros tanulónak. Jelentkezhetni Kaszás Lajos vendéglősnél Budapest, Rákóczi-ut 44 és szerkesztőségünkben. 5_e KfcXKKKKKKXKKKXKKK inifáiiE jntányos áron vetetnek fel a kiadóhivatalban. 1908 aratási idényr

e ** runkat minden nemű zsákokban a legolcsóbb gyári áron. Cséplőgép és gazdasági ponyvák különféle nagyságokban raktáron vannak a SCHÜTZ-áruházban Zalaegerszegen.