Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-06 / 32. szám

IX. év, iaiiegermg, 1908, augusztus 6. 32, szám. ElSSset.si íi : Bfy int 4 korona. 7él értt 2 feotoaa. Nejjel én» 1 bor. ><8jw Bzá.® 8 fi) lé . Bzerlceszti Z. ZE3Zoz?-vá"bln- Lajos MunJcatársai: • ( Hirdetőik dija megegyezés szériát. N ilt 'r tora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóvatal: Wlaisici-atcia 16. LKN-GTEL F HEK I-TC Z BORBÉLYGTÖBGT laptulaidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Irinyi emlék. Beszterczebányán Részvény Társaság alakult s gyufagyárat" alapított. A mintákból látva kilencz-tiztéle szinváltozatban, formában és elnevezés alatt készítik a tokokat. Van sport, vasgyári, erdész, nap és Irinyi-gyujtó stb. elnevezés. Valamennyit a svéd módszerrel csinálják. A tokok tetszetó'sek, könnyű szerrel kezelhetők, a szinek kellemes váltakozással vannak összerakva. És a vállalkozók ezeken kivül még azért is igen jól hozzá láttak a dologhoz, mert mindamellett hogy uj a gyár, nem tapogatódzik, nem kísérletezik és nem kezdetlegeskedik, hanem egyenesen a legjobb minőségben, legfejlettebb állapotban adja át gyújtóit a közönségnek. A magyar ipar fejlesztésére nézve nem kis jelentősége van ennek a beszterczebányai uj gyárnak is. Mintha látnám, hogy a beszterczebányai vállalkozók érezték a hiányt a magyar gyújtó ipar dicsőségében. Tudják a vállalkozók, hogy vanuak gyárak, s hogy köztök vannak jók is; de azt is tudják, hogy mindez nem elég abban az országban, mely ország kiinduló pontja volt a gyújtó fácskának. Tudomásom szerint volt addig gyufagyár -Parajdon, Kolozsvárt, Budafokon, Győrött, Szombathelyt, Eszéken, Szegeden, Gyulán, Temesvárt. Azt igazán nem tudom, hogy vájjon Debreczenbeu van é gyufagyár, vagy nincs? A magyar érzéketlenség és háládatlanság azt kívánná, hogy ne legyen. Ám bárcsak kellemesen csalódnám. Ismeretes dolog ugyanis, hogy a mult században Debreczenben lakott és működött Irinyi József hires tudós tanár, ki a világ számára föltalálta a gyufát. Nem tudom, mennyi igaz, mennyi nem, abból a mendemondából, hogy talalmányát eladta 60 írtért s maga azután éhen, legalább is nyomorúságban halt meg. Nem tudom, de jellemző ránk ez a monda. Azt azonban már tudhatjuk, hogy a gyufakészités módját fejlett fokra emelték a többi nemzetek, mi pedig elmaradtunk. Századon keresztül alig lézengett egy-két gyufagyár (talán a parajdi a régebbi) úgynevezett büdösköves gyufájával. A külföldön meg is szaporodtak, fejlődtek is ezek a gyárak s mi vásároltuk tőlük s fizettünk nekik, mint a köles. Alig tiz-husz év óta kezd fejlődni nálunk is a jobb fajta gyufa csinálás. Hanem Irimi Józsefnek még csak a nevét is alig tudja minden milliomodik magyar ember. A felsorolt gyufakészitő 9 város mellé csatlakozik most Beszterczebánva is. , Örömmel hatott rám ez a bir. S még nagyobb örömmel hatott, akkor, mikor megláttam, hogy egyik fajta, lesjobb minőségű gyújtóját ez az uj gyár Irinyi gyújtónak nevezte el. íme a háládatosság! legalább emlékkel. Legalabb száz eszteudő múlva. De nem addig vau a ! Ebbe a háládatosságba bele kell vegyülui egy kis ürömnek. Mondiák, hogy csak pörrel juthatnak ahhoz, hogy háladatosságot gyakorolhassanik. A győri gyár nem akarja megengedni a bes/.terczebanyaiaknak, hogy Irinyiről nevezzék el a gyufát, azért, mert ezt a jogot, ők, a győriek szerezték meg magoknak, már régeu. Igen, hanem az aztán nem kérdés, hogy a győriek nem használjak ezt a jogot. Vagyis ők nem használják az Irinvi nevet. De megszerezték s talán csak azért, hogy senki se használhassa. Ő< aztán gondoskodnak arról, hogy ők se használják. Az ilyen dolog a magyar ipar fejlődésének a hátráltatása, — no, meg a háládatosságuak a pofoncsapása. Borbély György. Tatárok dúlnak...! A zugbankárok sötét dolgai a mai élet örvényeibe világítanak. A bélpoklosság kiütései azok a — rózsás arczon. Vékony repedések nagy szakadékok felett. Előttük megállva azzal csititjuk a lázadó lelkiismeretet, hogy nem itt születtek ezen a földön. Nem a mi vérünk az a tatárhad. Idegen fáról hullottak ezen élősdi férgek a magyar állam ezeréves fájába. És éppen azért nem tudom elcsititani lázadó lelkiismeretem. A nemzeti élet szempontjából nézek sötét dolgaikra. Az esetuek valódi jelentőségét kevés ember látja. A bevándorlás problémája kopogtat. Az évezredek kovácsolta sziklabércznek nem árthat az idők viharos járása. Büszkén daczol viharral, vésszel, amely csak erösebbé edzi a hosszú harcz alatt. És egyszer csak megreped a szikla a nyugalom, a pihenés napjaiban. Vizér támad a sziklabércz alatt. Valahonnan viz szivárgott alája és az megrepeszti, ledönti lassan, lassan. A kereszténység sziklájára épitett Magyarország fundamentumába viz szivárgott. Vizetek támadtak alatta. Bomlasztó vizerek, nemzetrontó szellemi áramlatok szivárogtak át innen-onnan a világból. Legújabban pedig Galicziából árad felénk a — vizár. És ez azért íontos, mert a legtöbbnek a — forrása. Aztán a honi talaj az oka, hogy erre indult romboló útjára. De beszéljenek az események. A húsvéti ünnepek alatt tartották a szoczialisták idei nagygyűlésüket. A vezetőség több notórius tagjáuak felszólalása folytán szenvedelmesen tiltakozott a párt az országba özönlő idegenek üldözése, illetőleg kiutasítása elleu. Azt mondotta, azt hirdette, hogy az orosz menekültek nem kapnak menhelyet Magyarországon. Előtte és utána pedig a sajtó czikkezett napokon keresztül hasonló értelembea. A humanizmusra, a szabadságra a nemzeti becsületre hivatkozott, hogy az orosz menekültek, illetőleg a galicziai bevándorlók helyet kapjanak. Gyanússá lett előttem a szoczialisták, meg a sajtó lármája Mindjárt tudtam, hogy valami üdvös dolog történt a magyar nemzet érdekében. És nem csalódtam. A nagy lárma oka a támadás tárgya egy belügyminiszteri rendelet volt, amely gátat akar vetni az idegenek beözönlésének. Ez az intézkedés pedig annyira fontos, hogy történelmi tények közé kellene feljegyezni. Miért — megmondom. O'yan a nemzet egészében, amilyen tagjaiban. Azért kérdések kérdése — a kivándorlás és bevándorlás kérdése. A nemzeti létről van szó, amikor ezekről beszélünk. A kivándorlás mibenlétével tisztában vagyunk mindnyájan. Nagy veszteség az, amelyet alig lehet pótolni. Társadalmi, gazdasági bajok okozzák azt, ami a nemzeti érzés hanyatlásának, a modern világnézletnek szomorú következményo. A kivándorlásnak azonban — a bevándorlás egyik legfőbb oka. Ez az a vizér, amely a legtöbbnek a forrása. Mert a kivándorlás és bevándorlás között szoros összefüggés van, ahogyan a nyomás és visszahatás között. A kivándorlásnak a társadalmi, a gazdasági bajok az okai, de e nemzeti érzés hanyatlásának, a megváltozott világnézletnek következménye. Az okokban részes a bevándorlás, a következménynek pedig egyik főoka. Nemcsak a jelenlegi, eisősorban a régi, mely évszázadokra vezet vissza. És az első houfogialók között azok őseit találjuk, akik tiltakoznak a bevándorlás megakadályozása ellen. Az okokban azért részes a bevándorlás, mert a társadalmi és gazdasági bajokból megteremtette a szoezializmust uálunk is. A nemzetközi szoezíali/.musról pedig mindenki tudja, hogy az szítja az elégületlenséget a nép között. Az készítette ki a népet a kivándorlásra, mikor a gazdasági bajok kényszeritették arra, Eszméivel, tanaival, törekvéseivel kiöli a nemzeti érzést a lelkekböl. A gazdasági és ipari életben pedig a termelést drágította, aminek következménye a fogyasztás drágasága. Megdrágította az életet, amikor bérharezot indított a termelés minden ágában. És vájjon mi lesz a következménye bérharczainik, sztrájkjainak, nemzetrontó forradalmi eszméinek ? A drágaság növekedése, az iparvállalatok bukása és annak folytán keresethiány, általános munkásnyomor. De mindez csak egyik oldala a dolognak. A társadalmi és gazdasági bajok szaporításánál százszorta nagyobb nemzeti veszedelem az a szellem, me y hatalmába kerítette a népet és lassan meghódítja az egész közéletet. Csak a vak nem látja, hogy idegen szellem, idegen eszmék lidérc«nyomása ül a lelkeken. A szabadelviiség jelszavaival idegen szellem terrorizálja a közéletet. Nem merjük megmondani meggyőződésünket, ha nem kedvez — auuak a szellemnek. Mert ha kimondjuk, kikiáltanak reakcziósnak, a kuliura ellenségének Es az a szellem nem itt született. Apostolainak családfája legfeljebb a bevándorlás kezdetéig nyúlik vissza. A szellemi és gazdasági életben tatárok dúlnak — a liberalizmus zászlója alatt. Néhány kormány és rendőrhatósági nyilatkozatot fogok ideirni, hogy a bevándorlás természetére, a tatárjárás mivoltára következtetni lehessen, A jelenlegi bevándorlásról van szó, amelyet ama bizonyos sajtó és a szoczialista párt vett a pártfogásába. Megtudjuk e nyilatkozatokból, hogy kik jöanek be az országba azok pártfogása alatt. A magyar királyi kormány 1898. évi működéséről szó

1 ó jelentés ezeket Írja: »A gácsországi zsidóknak az ország felső részeibe való folytonos bevándorlása és letelepedése folytán az ottani lakossá? sanyarú helyzetbe jutott.« Ugyanez a jelentés hangoztatja továbbá, hogy »löképpen a Gaticzi.ból történő bevándorlás sem társadalmi, sem gazdasági, sem nemzeti szempontból kedvező jelenségnek nem tekinthetőd Néhány évvel később, 1906. évben már határozottabb formában ialenik' meg ez a vélemény a budapesti állam-