Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-09 / 28. szám

1908. julius 9. MAGYAR PAIZS O hogyan lehetne a közönséget, felvilágosítani a dologról? Fogott egy darab krét't és odaírta a király képe alá: »Ez az igazi szamár.« A pénz a magyar közmondásokban. Sokszor egy-egy közmondásban több bölcsesség van, mint testes könyvekben. Azért össze szedtük a pénzre vonatkozó magyar közmondásokat és ide irjuk sorjába mi is. Krajczárból lesz a forint. A fillér is pénz, mert ezzel szokták az aranyat kimélni. Aki a krajczárt nem becsüli, a forintot nem érdemli. Két dolog káros a háznál: a rossz pénz és a rossz cseléd. A rossz pénz el nem vész. A fapénz is jó: ha elveszti sem kár. Ebül szerzett, ebül vész el. Nincs áldás a hamis kereseten, egy hamisan jött pénz elhajt száz igazat. Nem jó sok szó. csak a sok pénz jó, nincs könnyebb a testi erszénynél. A pénznek szerelme gonoszság gyökere; lidérczet is imád, csakhogy pénzt hozzon: a pénzért a lelkét is odaadná. Elrejtett kincs nem megy ki eszedből. A szegény ember ugy néz a kevésre, mint gazdag ember az ö sokjára. Nyugtalanít a kincs, akár van, akár nincs. Kölcsönkérésnek megadás a vége. Régi kölcsön sem ajándék. Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön. Adós fizess, beteg nyögj! Sok esztendei bú sem fizeti ki a pénzadósságot. Aki vagyonánál többel adós, semmije sincs. Kinek mennyi pénze, annyi hitele. He veszni akarsz, vállalj kezességet. A kamatos pénz t gy tálból eszik az emberrel. Kettőt nem lehet az országból kiirtani: a pört és adósságot. Elég gazdag, ki senkinek sem adós. A nagy pompa erszény koporsója. Előbb uri pompa: aztán koldus-konyha. Pompás teremtés, pénzveszteség. Dárius kincsét is elköltené a tékozló. • Akinek semmije sincs, nem sokat tékozol. Csúnya leánynak is szép a pénze. A gazdag özvegyasszony mindig 30 esztendős ha moringja van. Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzéért, rossz kocsit vasáért. Gazdag leánynak böjtben is esik farsangja. Ahol a szegénység benyit az ajtón, ott a szeretet kirepül az ablakon. Sok kevélyt és bolondot csinál a gazdagság; mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszerezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szerzőnél. A aserk, levele. M. Söjtör. Van rim is, ritmus is ; de hiányzik egyeb : a fundamentum. Lepalibb egy kis eíemi iskolázottság kell ahhoz, hogy az ember költő legyen. Földmivelés. Állattenyésztés, BT A kié a föld, azé az ország! U] bogár a szőlőn. Kedves Barátom! Csácsihegyi szőlőmben beszámítható kárt okozott egy hernyófaj, a mely még fakadás előtt a szölöbimbót kifúrta, székét kirágta, igy azután a tőke nem bírt kifakadni. Későbben azután a leveleket rágta és rágja a mi még életben maradt. Én szedettem, nem ugyan az ide mellékelt utmutatás szerint, hanem közönséges vastagabb drótból készült csipesszel, a mit magam gyártottam úgy, hogy egyszer körül tekertem a bot darabon és igy csipesszé alakult a ruganyossága folytán. De bizonyos akartam lenni abban, hogy nem tud e a Rovartani állomás valamely biztosabb avagy gyorsabb eljárást, azért felküldöttem néhányat, mire a mellékelt utmutatást küldötték. Ha valakinek hasznára válik és érdemesnek találod, légy szives az utmutatást b. lapodban közzétenni a jövő évre nézve, mert ebben az évben már nem sok hasznát lehet venni. Annyit jegyzek azonban meg, hogy bizony ez hernyó nem pottyanik oly könnyen le, mint a firkáló bogár, mert meglehetősen megkapaszkodik és szálat ereszt, a melyen azután csüngve marad. Zalaegerszeg, 1908 május 18. Kiváló tisztelettel Páslek Lajos. Tek. Páslek Lajos szőlőbirtokos urnák Zalaegerszeg. A mai postával kaptuk meg a bekért kártevőt. Erre vonatkozólag értesítem, hogy az az úgynevezett Ino ampelophag Bayle Devü lepke hernyója. A hernyó nappal a lomb fonákján (alsó oldal) szokott meghúzódni és csak este és hajnalban pusztítja a lombot. A levélkéket rendesen nem a szélén, de a közepén kezdi ki. Meleg időben árnyékos helyre húzódik, így a tőke és a karó repedéseibe is, sőt göröngyök alá a földbe. Teljesen 30 nap alatt fejlődik ki. Ilyenkor kéregrepedésekbe, karó-hasadékba stb. vonul és itt lesz bábbá. Junius felé jelenik meg a pille. Legegyszerűbb dolog ellenük a bogárfogó tálczával való védekezés. Ezt kell a tőke alá helyezni s a levelek alján meghúzódó hernyókat erre kell lerázni. Igen kis rázásra lepottyannak s akkor tönkretehetök. A tálcza épp olyan, mint a firkáló bogár ellen használt. Mellékelek is egy ily nyomtatványt, ahol a tálcza és használata le van irva. Igazgató távollétében : Benczúr Elek a m. kir. áll. Rovartani Állomás assistense. Rövid ntmntató a firkáló bogár irtasára. Ha meg akarunk győződni arról, vájjon van-e a szőlőnkben firkáló bogár (Adoxus obscurus L. var vitis í. = Eumolpus vitis F.) vagy nincs, akkor első sorban ne maga után a bogár utáu kutassunk, mert ez igen óvatos állat és olyan apró jószág, hogy keresvé se igen akadunk rá hamarosan. A bors-szemnél alig nagyobb s a feje, nyaka és hasa fekete szinü, a háta pedig világos kávészinbarna. Bár a bogár májustól fogva az egész nyáron át a szőlő zöld részein él, ritkán sikerül őt tetten érni s a szőlőben csakis ugy foghatjuk meg a legkönnyebben, hogyha a tőke alá nagy lepedőt terítünk s a bogarat ide lerázzuk:rázáskor lábait összehúzza és halottat színlelve a lepedőre hull, a hol aztán sötét szine miatt könnyen megtaláljuk; ha azonban a földre esik, akkor aligba akadunk reá. Ha a nyár derekán a rövidebb hajtású beteg tőkék leveleit közelebbről megvizsgáljuk, rajtuk olyan sajátságos, össze-vissza haladó, ákombákomszerü rágás nyomokra akadunk majd. E rágás, a mely a firkáló bogár munkája, keskeny vonalalaku és legfeljebb egy czentiméter hosszú; ha sok van belőle, akkor a kilyugatott levél olyan, mint hogy ha ügyetlen kéz telefirkálta volna. E rágást az olyan levélen, a melyiken kevés van, nehezebben vehetjük észre, de a nap felé fordítva azon is könnyen szembeötlik. Ilyen rágás látható itt-ott a levél nye'én s akad a szőlővessző zöld részein is. Hasonló modon meg szokta rágni a firkáló bogár a sörétszem nagyságú éretlen bogyót is, a mely. a megrágott helyen vagy beheged idővel, s a' hegedést barnás sáv jelzi, vagy pedig megreped olyan módon, hogy a repedésen a szőlőszem magja kilátszik. E repedés helyén az érődő bogyó rendesen rothadni kezd s igy kárba vesz. Mind ez a rágás az imént röviden leirt kifejlődött bogártól ered. Nálánál sokkalta kártékonyabb a lárvája. Eá pajoralaku gQrbekis kukacz, a mely fehér szinü s csupán a feje sárgás: nyár végétől fogva ősszel, télen át egész tavaszig a tőidben él s a szőlő gyökerén olyan keskeny csatornát rág, mint a milyen vastag a saját teste. E csatorna többnyire a gyökér hosszában halad, máskor ferdén fut, s hogyha igen sürün van, s különösen ha egészen körüléri a gyökeret meg is öli azt. A firkáló bogártól bántott gyökerű szőlőtőke évről-évre kisebb vesszőt hajt, s a levele sárgás szinü. Eleinte csak egy-két töke beteg egymás mellett, idővel nagyobbodik a folt, mert a baj j tökéről tökére terjed, mint akár a filloxéra s j végre tele lesz véle az egész szőlő. A firkáló . bogár három-négy, olykor már két évi garázdálkodása után az erős szőlőtőke is bokorrá csene- 1 vészedik s évről-évre kevesebbet te em és gyakorta ki is vész. Ez a kártevő bogár bánthat mindenféle szőlőt; legyen bár talaja kötött- vagy futó homok, vagy legyen a szőlő oltott, avagy saját gyökerén élő európai, az reá nézve mind közömbös, mert mindegyikben nagy kárt tehet. Homokon azonban igen gyakran a kötöttebb talajú foltokat kedveli. E bogár ellen úgy védekezünk, hogy a baromfit (közönséges tyúkot, gyöngytyúkot, pulykát) esetleg fészkük aljával együtt április, május" közepétől julius végéig a szőlőbe szoktatjuk. A házi szárnyas az efféle bogarat szívesen eszi és szorgalmasan szedegeti, a mit az ember szeme alig lát meg, azt ő könnyű szerrel megtalálja. Az ilyen bogarászó baromfinak reggelenkint szemes eleséget kel) adnunk és friss vizzel mindig bőven el kell látnunk azt. Jó, ha a baromfit a baromfipásztor olykor ide-oda tereli s a hogarat le-le rázza a tökéről, hogy a tyúk és a csibe annál könnyebben szedhesse. Augusztus elején, a mikor a szőlőben nincs bogárság, a mit a szárnyas jószág irthatna, el kell a majorságot onnan távolítani. A ki a firkáló bogarat kézzel akarja szedetni, az úgy fogjon hozzá, hogy a tőke alá lepedőt vagy vékony pléhböl való bogártálczát terít, • bogarat előbb ide lerázza s onnan olyan edénybe önti, a melyben kis petróleummal kevert viz van. A bogártálcza kerek, 80 -100 czentiméter átmérőjű; egyik oldalán keskeny bevágása van a közepéig, hogy a tálczát a töke tövéhez helyezhessük s a töke a tálcza közepébe jusson. A szedést a bogár jelentkezésétől kezdve, tehát májustól kezdve, addig kell folytatni, mig van bogár és hetenkint legalább egyszer meg kell ismételni. A szedéssel nem szabad késni, hogy ne legyen érkezése a bogárnak tojása lerakásához. A firkáló bogárnak a földben élő apró pajorját széndiszulfiddal (szénkéneggel) csakis novemberben, deczemberben, vagy februáriusban, márczíusban irthatjuk, mert a pajor akkor van a földben; a nyári szénkénegezés nem árthat a szőlő föld feletti részein élősködő bogárnak. Futóhomokon legjobb, ha ősszel eső után szénkénegezünk és négyszögméterenkint 25—26 gramm szénkéneget adunk. A szénkénegezésre s egyéb idevonatkozó tudni valóról bővebb utmutatást nyújt a filloxéra gyérítéséről szóló füzet, a mely mind a szőlészeti felügyelőknél, mind a m. kir. áll. Rovartani Állomáson (Budapesten, II., Debrői-ut 13. sz.) kapható. Budapesten, 1905 május havában. M. kir. állami Rovartani Állomás. Az 1908. termés. A julius hó l-re vonatkozó termésbecslések szerint megközelitőleg remélhető, feltéve, hogy már nagyobb változás nem áll elő: A bevetett és nagyobbar* Kat. holdankint átlago- már learatott terület után san remélhető termés q. pedig összesen millió q. buza 6.04 36.40 rozs 6.03 11.64 árpa 6.25 11.88 zab 5.33 9 94 A mult évben termett 32.80 millió q, buza, 13.69 millió q. rozs, 13.73 millió q. árpa és 11.54 millió q. zab. Nyomatott Taby K. Utc'da könyvnjemdájában Zalaegerszegen. Magyar családok évkönyve (diszes album) tervezte: özv. Chászár Károlyné, Rimaszombat. Egyéni, családi, történelmi följegyzések számára. Nevezetesebb eseményeket eddig vagy muló naptárakba, vagy sehova sem szoktunk följegyezni. Pedig a történetirónak ezek teszik a kutforrását. A bőrkötéses hatalmas nagy albumban külön vannak lapok az arczképek, leszármazások és életrajzok számára. A családi album 50 korona, a személyi album 10 kor. Megszerezhető Özv. Chászár Károlynénál Rimaszombatban. 19—43 Eíadö ház. Alsó-utcza 2. sz. házamat (Gombás féle ház) elköltözés miatt jutányosán e'adoin. 3 utczai szoba, egy udvari 3 szobás lakás, pincze, fáskamara; az udvaron kút, stb. Értekezhetni Poliák Vilmos tulajdonosnál ugyanott. 3—3