Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-02 / 27. szám

1908. junius 25. MAGYAR PAIZS 3 A szerk. lerde, M. Alsólendva. Az & név nem jó. Sxörnyii emberre emlékeztet. Szíveskedjék alkalmasabbat válás tani Van elég. — 0. F. Zalaegerszeg. Fiatalos lelkes felszólítá?a alkalmas a szónoklásra, mikor a magyar ipar p irtolasáról van szó ; tartsa meg ezt a jó elvét és lelkrsségét. Idővel ujságczikkeket is jókat irhát. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Jún. hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet 1 — o c rJegyzet 26 764 19 m ragy 27 765 20 m ragy é Eső 1 m/m 28 765 17 m der ö — 29 766 19 m der é — 30 764 21 rn ragy é Ziv. eső 1 m/m Jul.l 769 16 m bor ó — 2 768 17 m ragy — — Időjárásunk egyre száraz forró, a porvelő eső mii se enyhit rajta. Az időjárás képe f. hó 30-án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen voit 21 m, s Árvaváralján 12 no, Budapesten 18 m, Kolozsváron 15 m, Bukarest 18m, Prága 19 m, Krakkó 14 m, Szentpétervár 9 m, Moszkva 15 m, Bécs 20 m, Berlin 17 no, Páris 19 m, Rónia 21 m, Fiume 22 m, Szerajevó 14 m, Konstantinápolvban 20 fok meleg volt. Bk. Földmivelés. Állattenyésztés. nr A kié a föld, azé az ország! furcsa borok. (V.) A borellenőrző bizottságokról. A mesterséges borok készítésének és forga" lomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIIItörvéuyczikk daczára a borhamisítással űzött viszszaélések még ma is gyakoriak. Kétségtelen, hogy ez egyaránt sérti a tisztességes bortermelőknek és borkereskedődnek, valamint a fogyasztó közönségnek az érdekeit is. A borhamisítás megszüntetése tehát igen fontos közgazdasági érdekünk. Még pedig védekeznünk kell egyrészt a belföldi borhamisítók ellen, másrészt pedig a külföldi mesterséges borok behozatala ellen. Mióta a kedvezményes olasz borvámot, mely métermázsánként csak 6 korona 40 fillér volt, az 1904-ik évben megszüntettük s az uj önkormányzatú magyar vámtarifában a hordóbor vámját métermázsánként 60 koronára, a palaczkbor vámját pedig 70 koronára emeltük fel és ez a közös vámterületre behozott mindenféle külföldi borra, tehát az olasz borra is kiterjed, azóta bort jóformán csak Ausztriából hozunk be Magyarországba, mert más külföldi bor — az említett magas borvám miatt — csak jelentéktelen mennyiségben jön be hozzáuk. A magyar kormány törekvése tehát oda irányult, hogy Ausztriában is tiltassék el a mesterséges borok Készítése, ami nálunk már az 1893. évi XXIII. törvén} cxikkel megtörtént. Az erre vonatkozó kezdeményező lépéseket Darányi IgDácz jelenlegi földmivelésügyi miniszterünk már első minisztersége idejében megtette, amennyiben ő volt az, aki e tekintetben az osztr. k kormánynyál megindította a tárgyalást. Ennek meg is lett a kellő eredménye, mert az 1907. év tavaszán Ausztria uj törvényt alkotott, mellyel a borhamisítás Ausztriában is megtiltatott s ezzel a magyar szőlősgazdáknak és borkereskedőknek régi óhajtások ment teljesedésbe. Az Ausztriával kötött kiegyezési szerződésben pedig a magyar kormánynak sikerült keresztülvinnie azt, hogy Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy jelenlegi bortörvényeit a szerződés tartama alatt nem fogja enyhíteni. Ilyen módon most már — annyira, amennyire egyáltalában lehetséges — óva vagyunk a mesterséges boroknak Ausztriából való behozatala ellen is. Annál inkább indokolt és szükséges tehát hogy ezentúl idehaza is még szigorúbban járjunk el a borhamisítás ellen. E czélból a mi bortörvényeink szigorítása is czélba vétetett és földmivelésügyi miniszterünk az állami költségvetés tárgyalása alkalmával a képviselőház pénzügyi bizottságában ki is jelentette, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot rövid idő alatt a törvényhozás elé fogja terjeszteni. Ezek után biztosra vehetjük, hogy az uj bortörvény még ebben az évben nálunk is meg fog alkottatni. Addig is azonban, mig ez megtörténnék, felette kívánatos, hogy mai bortörvényünk alapján is megtegyünk minden lehetőt a borhamisítással űzött visszaélések megszüntetésére és a lelkiismeretlen hamisítók szigorú megbüntetésére. E tekintetben fontos feladat vár a borellenörzö bizottságokra. A bor mesterséges készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet ugyanis a törvény sikeres végrehajtása érdekében elrendelte, hogy minden főszolgabírói járásban, továbbá minden törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városban, Budapesten pedig mindenik kerületben legalább egy borellenörzö bizottság alakittassék. A borellenörzö bizottságok feladata az, hogy a bortermelési és borforgalmi viszonyokat állandóan éber figyelemmel kísérjék abból a szempontból, hogy azon a területen, amelyre hatáskörük kiterjed, nem készíttetnek-e vagy hozatnak-e forgalmba olyan ita'.ok, amelyek törvénybe ütköznek s ha e tekintetben visszaéléseknek jönnek nyomára, vagy ha erre nézve alapos gyanujok támad, arról a hatóságot a kíhágási eljárás meg indítása végett azonnal értesítsék, egyszóval a hatóságoknak az elkövetett borhamisítások kiderítésére irányu'.ó eljárását megkönyitsék. Természetes azonban, hogy a feljelentések megtételénél, valamint általában mindenkor kellő óvatottsággal kell a borellenörzö hizottságnak, és az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett vizsgálatnak előre neszét ne vehessék, annak eredményét meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék és senki ok nélkül meg ne hurczoltassék. A borellenörzö bizottságok megalakítása s szervezeti szabályaik és ügyrendjük megállapítása a törvényhatóságok feladata. A miniszteri rendelet szerint azonban a borellenőrző bizottságnak az elnököt és a tagok felét a főispán, Budapesten a főpolgármester, Fiúméban pedig a kormányzó nevezi ki, a tagok másik felét pedig a törvényhatósági bizottság, közgyűlése választja. A borellenörzö bizottságnak fontos szerepet biztosit az említett végrehajtási rendelet a kíhágási eljárás folyamán is, amennyiben ez a bizottság vagy annak bármely tagja jelen lehet a borhamisítással vádoit egyének pinczéibeu tartandó hatósági helyszíni szemléknél, valamint a későbbi tárgyalásoknál is, s az eljáró hatóság mindig köteles figyelembe venni azokat a körülményeket, amelyekre figyelmét a borellenörzö bizottság vagy annak valamelyik tagja felhívja. A borellenörzö bizottságok egyenesen ugy tekintetnek, mint a bortörvénybe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkör állandó tisztviselői, s ennek folytán az ilyen kíhágási ügyekben hozott ítéleteket kötelesek a hatóságok mindig közölni az illetékes borellenörzö bizottsággal, még akkor is, ha a kihágási eljárás nem a borellenőrző bizottság feljelentésére tétetett folyamatba, s a mennyiben a borellenörzö bizottság az I. vagy II. toku ítéletet nem találja az adott esetben eléggé szigorúnak, joga van az ellen egészen a belügyminiszterhez felebbezni. A borellenörzö bizottságok elnökének és tagjainak megbízása három évre terjed s több törvényhatóságban a folyó év tavaszán fog a borellenörzö bizottságok megbízatása lejárni, amikor is a tavaszi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen lesznek az emiitett bizottságok újra alakitandók. Tekintettel a borellenőrző bizottságok imént röviden ismertetett feladatára és jogára, nyilvánvaló, hogy e bizottságok elnökének és tagjainak helyes megválasztása képezi egyik biztositékát a bortörvény sikeres végrehajtásának. Nagyon téves és helytelen az a felfogás, melyet a borellenörzö bizottságok ellen azelőtt némelyek felhoztak, mintha a borhamisítással űzött visszaéléseknek és csalásoknak a feljelentése nem volna tisztességes emberekhez méltó dolog. Ellenkezőleg, a közügy érdekében minden tisztességes embernek erkölcsi kötelessége segédkezet nyújtani a hamisítók leleplezésére s embertársainak a hamisítók üzelmeitöl való megvédésére. Ahol ilyen fontos közgazdasági érdekről van szó, ott nincs helye a kíméletnek, söt ellenkezőleg, kérlelhetlenül kell eljárni azok ellen, akik elég lelkiismeretlenek arra, hogy hamisított kotyvalékaikkal a tisztességes termelőnek és kereskedőnek jogosulatlan versenyt és tetemes kárt okoznak s a fogyasztó közönséget jó bor helyett, drága pénzért silány, értéktelen s esetleg még az egészségre is ártalmas italokkal árasszák el. Méltán elvárhatjuk tehát, hogy a borellenőrző bizottságok kellő komolysággal fogják fel ebbeli feladatukat s ott, a hol a bizottságok megbízatása lejár, azok újbóli megalakítása alkalmával a borellenörzö bizottságok elnökeiül és tagjaiul olyan egyének szemléltessenek ki, akik a rájuk váró közérdekű feladat fontosságától áthatva annak megfelelni képesek is és készek is. Sz. B. L. Nyomatott Tahy R. Utt'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Egy jó családból való fiu tanulóul felvétetik Gyarmati Vilmos fűszer és csemege kereskedésében Zalaegerszegen. 8-o kkkkxkkkkkkkkxxkk Jól nevelt fiu tanulónak felvétetik TORISZAY JÓZSEF ruhafestő és vegytisztitó intézetébe, Zalaegerszeg, Rákócziutcza. XXXXfcXXXXXXXXXXXX Eladó ház. Alsó-utcza 2 sz. házamat (Gombás féle háí) elköltözés miatt jutányosán eladom. 3 utczai szoba, egy udvari 3 szobás lakás, pincze. fáskamara; az udvaron kút, stb. Értekezhetni Pollák Vilmos tulajdonosnál ugyanott. 2—3 XXXXXXXXXXXXXXXXX Jó családból való fiu tanulónak azonnal felvétetik Fángler Mihály füszerker'eskedésében Zalaegerszegen. 2_

0 XXXXXXXXXXXXXXXXX Egy egészen jó Piannozongora eladó. — Megtekinthető Brüll Mór kereskedőnél a kaszárnyával szemben. 2_

3 xxxxxxxxxxxxxxxxx 370. 8Z. V. 1908. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. óvi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásoiróság 972. számú végzése által Alsólendva vidéki takai ék pénztár végrehajtató javára Tánczos Károly, Feiincz Ferencz és Gerencsér Miklós ellen 300 K tőke, ennek 1907. évi szeptember hó 1 tői járó 6°/» kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 2108 koronára becsült lábas jószágok és gazdasagi eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés u'ján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Gutorfold-Gizella maicrban leendő eszközlésére 1908. évi julius hó Ilik napának d. e. 10 órája határidőül kitüze ik és ahhe,z a venni szándékozók ezennel oly megjegyzésül hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. óvi IX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizeter dő Zalaegerszegen, 1908 junius 21. Nagy Sándor, kir. bir, végrehajtó.