Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-18 / 25. szám

2 M A G Y A l\ PAJZS 1908 juniu= ] 8. az ő töldi életében. És ezen menyországi élet el nem veszthető, ha az egyszer igazán megvalósult. Igaz, hogy az emberiség többsége nincsen még fölébresztve "ezen értelemben; csak itt ott találunk egyeseket, akik részben igy élnek. Valóságban azonban oly életet élünk, mely meg sem érdemli az élet nevet, ha az össze van hasonlítva azon élettel, amilyent élnünk kellene s a mely könnyen hatalmunkban is van. Ámbár igaz, hogy minden élet csak része az isteni életnek és hogy tehát azzal egy és ugyanaz: mégis minden egyesnek előbb meg kell ismernie ezen tényt és e szerint folyton élnie, hogy ezen igazság gyümölcsöt is hozzon az emberi éleiben. A sas már hosszú idő óta oda van kötözve kalitkája mellett egy deszkához; már régen tudja, hogy vékony, kis ezüst láncczal van odakötve és lemondott minden reményről és menekülési, szabadulási kísérletről, sőt talán már végképpen eltelejtette azt is, hogy még — repülni tud. Egy napon elszakadt a kis láncz egyik tagja; de a sas már meg sem kisérli, hogy elrepüljön; mert már hosszú idő óta azon tudatban él, hogy ö — íogoly. Ott ül nap-nap után komoran és vágyódik a szabadság után és tovább fogoly marad. Egy szép reggelen némileg tovább megy a deszkán ;s ime, egy nem is sejtett, váratlan gondolat villámként hatja át az ő lelkét; a sas szárnyait bontja és elrepül; a fogságot, a hol oly sokáig kínlódott, talán már soha többé nem fogja látni. Hasonlóképpen van az emberrel is. Az emberi szellem fogságban van. Testi hüvelye elföd mindent, ami öt igazi lényegéről kioktathatná. De eljön a nap, a midőn az ember gondolataiban tovább merészkedik, tovább és még tovább mint azelőtt. Most nappallik az ő lelkében ; benső világosság támad benne; valódi lényegének ő legelőbb csak csillámát látja; de aztán folyton világosabban lát; mig lassanként egészen világos lesz előtte, hogy ő igazi természeténél fogva — a végtelen élettel és hatalommal — egységes, és hogy ezen egység a végtelenséggel való egyesülés áthatja, megvilágítja és uralja egész lelkét. Bámulattal és majdnem bizonyos áhítatos félelemmel hihetetlecnek tartja eleinte ezen állapotát; de azután hangosan igy szól: Istenem, most egy vagyok veled! És elragadva ezen megismerés által, föntartja az ember ezen egyesülés eszméjét; folyton benne él és az ő élete igy folyik ezen egyesülésben az isteni lénnyel. A földből teremtett és földi gondolkodású ember — szellemi emberré lesz és Urává a mennyországnak. Az ö előbbi, régi élete |ogosan »halálnak« nevezhető; mert bizonyos értelemben valóban »holt é!et« volt a régi élete. Az előtt ö csak a világ számára született és él a világon; de az igazi és örök élet valódi tudatát még el nem érte. Meg született, mint Ádám — ember; de még nem ébredt töl benne a Krisztus — ember. Azért ő a shalál árnyékának« sötétségeiben él. 'Én vagyok a te saját szellemed; igy szól folyton, benső hanggal a mennyei Atya minden emberi lélekhez. Aki hallani akar, az megértheti ezen szavakat és bemegy a teljes életbe. Ez a mi legmagasabb eszményünk! Cselkó József. Az országos czipészkiállitás és kongresszus. Az ország czipésziparosai ez évben, augusztus 15., 16. és 17. napjain a Dunántul vezető városában Győrött tartják meg a VII. országos kongresszust és vele kapcsolatosan országos czipészkiállitást is rendeznek. A győri előkészítő bizottság nagy tevékenységet kifejtve minden lehetőt elkövet, hogy a kiállítás, amelyen külön csoportLan részt fognak venni a hazai czipögyárosok is, mivel se maradjon mögötte az eddig rendezett két kiállításnak. Maga Győr, szerencsés fekvésénél fogva, könnyen hozzáférhetővé teszi az idegeneknek is a kiállítás megtekintését. Igy Ausztriából egyesek és testületek is bejelentették már, hogy a kiállítást megfogják tekinteni. Érdekében áll tehát a hazai czipésziparosoknak, hogy a kiállításon minél számosabban vegyenek részt, mert ezzel lehetővé teszik, hogy az ország és az idegen érdeklődők előtt méltó módon bemutathassák a magyar czipészipar nagyarányú fejlődését. A kiállításon való részvételre junius hó végéig még lehet jelentkezni a győri ipartestületnél. A kongresszus legfontosabb tárgya lévén az ipartörvény revíziója, szinte érthető, hogy erre erősen készülnek a c

7ipész iparosok is. A részvételi bejelentések naponta érkeznek az ország minden részéből a gvóri előkészítő bizottsághoz. A kiállítás fővédnökei Széchenyi Miklós gróf, megyés püspök és zombori Lippay Géza főispán. Győr város, mely az ország második nagy iparosvárosa, ritka vendégszeretettel készül fogadni az ott komoly tanácskozásra és képességük bemutatására összegyűlő czipész kisiparosokat. 8. Az alkobolismus ellen s a családi tűzhely szentsége érdekében pedig kívánatos volna az oly családapát, ki családját és gyermekeit nem kíméli s erkölcsileg és anyagilag aláássa, kicsapongásaiért első izben megróni, ismétlés esetén pedig a család határozott kérelmére valamely állami munkástelepen kényszermunkára kötelezni. Gazdasági, nemzeti, emberbaráti szempontból kívánatosak ezek, s sok kérdés megoldást nyerne ezzel. Innen-onnan. A jövő feladatai. Irta. Hegedűs A. Elek, zalabagonyai tanitó. Zalabagonya, 1908 máj. 26. Ha figyelemmel kisérjük, a napi eseményeket és napi sajtót, bizony tapasztalni fogjuk, hogy minden téren uj kialakulás, kiforrás előtt állunk. De ideje is már, hogy ujabb, szerencsésebb kialakulás >eménye kecsegtet bennünket. Teendők sokasága áll előttünk, mindezek pedig az állami szerencsés megoldást várják. Vegyük csak őket! Fontos teendője az államnak, hogy gyárakat alapítson s ennek lehetőségét előmozdítsa. Teremtse meg a főúri tőke a hazai gyáripart s a munkásoknak nem kell uj hazát keresve külföldre menni. Itt emlitem: nem volna-e üdvös a tanítói alapokat gyáralapitási czélokra fordítani? Lehetne az ily összegekből néhány gyárat alapítani s a befektetett tőke is rohamosan felszaporodnék. Nem volna-e kivihető? Nem volna-e helyes'.' Aztán nyersterményeinket önmagunk feldolgoznék. Ha fölöslegünk van, elkel Ausztriábau, mert a nyerstermények tekintetében bizony nagyon ránk van utalva. Tegye az állam lehetetlenné a külföldi áruezikkek rohamos beözönlését. A »Magyar Paízs« a magyar iparvédelem jegyében született s közel egy évtized óta hirdeti ezt. Csak az itthon nem kapható csikkekért forduljunk külföldre. Sok baj van napról napra a hamisításokkal és visszaélésekkel is. Magyar czimerrel ellátott czikkek kerülnek Ausztriából hozzánk ! Bizony becsap a német, ha lehet, ő ezt régóta szokta már. Teremtsük meg a magyar műipart! Azt mondják nincs a mi népünknek érzéke és hajlama az iparhoz! Dehogy nincs! Csak tessék megfigyelni azokat az egyszerű »kauászokat, csikósokat, pógárembereket.« Milyen ízlésesen dolgozgatnak ezek. Alkalma és tere nincs a magyarnak a bennt rejlő tehetségek kifejlődéséhez. Fejlesszük a népet, foglalkozzunk vele. A mi népünkben megvan a főérzék. Akarjunk, dolgozzunk, tegyünk: majd lesz eredmény. Jelen törvényeink értelmében a népiskolában tanítandó az ipar- és kézimunka. Fa, agyag, papiros, szalma legyen a gyermek kézben s az iskola legyen az első ipavosmühely. S tanítsuk a gyermeket, neveljük belé az ipar szeretetét, megbecsülését s kedveltessük meg a gyermekkel. Mennyi társadalmi kérdést fogunk megoldani s megteremtjük az iparos Magyarországot! Az önálló vámterület természetesen a legjobb megoldás arra nézve, hogy Magyarország iparosés gváráilammá fejlődhessék. Szóljunk néhány pontban most az emberbaráti intézkedésekről! 1. Állítson fel az állam oly menhelyeket, a hol fiatal és agg egyaránt menedéket talál. Felvétessék ebbe minden elhagyatott öreg vagy fiatal s állami felügyelet mellett kiki saját tehetsége s erejéhez képest foglalkoztassék. Ily módon elejét vennők a fiatalság elromlásának, visszatartanék őket a nemzetközi s-'oczializmus karjaitól s az öregek s elhagyatottak nem szorulnának koldulásra. Sok-sok embertársunkkal tennénk bizony jót! 2. Állítson fel az állam munkástelepeket, hol különféle iparágban foglalkoztassanak és képeztessenek a munkások. Az ily munkástelepeket nagyszabású állami gyáraknak képzelnék, hol a gyáripar különféle ágai képviselve lénnének. A bennt alkalmazott munkások teljes ingyenes ellátást s bizonyos fizetést is kapnának. Ily módon az állam, mint gyárfenntartó szerepelne s e gyárból fedeztetnének az állam szükségletei. Munkaképes egyének, kik innen' kilépni kívánnak elbocsájthatók, de csak ugy, ha előre beigazolják valami más gyárba, vagy mesternél való alkalmaztatásukat. Ez által megszüntethető a munkanélküli csavargás s alkalom nyilik a dolgozó kezeknek. Munkaképtelen egyének menhelyekre küldendők, ahol már csak erejökhöz mért munkát végeznének. Istencsapásként lepte el vidékünket ez idén a hernyó és cserebogár. Általános a panasz, hogy némely gazda nem gondozza kellőleg gyümölcsfáit. A legjobb gondozás mellett is megtörténik ugyan, hogy a hernyó óriási károkat okoz, különösen a gyürüs puhák petéi, mert nem láthatók. Azonban már minden gazda legalább annyit megtehetne, hogy házfalát tenyésztési czélokra ne adja ki. Aki pedig mégis hernyótenyészetet tart, hát fizessen rá a mulatságra. Nézzünk csak utánna, kinek a házafalán gubóznak a hernyók. * * * Május 29-én Cserencsóczon tanitógyülés volt. A nemzet napszámosai szép számmal meg is jelentek ott. A gyűlés első pontiát egy tanitás képezte beszéd- és ért. gyakorlatból. Majd a gyűlés folyamán hallottunk egy szakszerű pályamunkát: »Kizárható-e a testi fenyíték a népiskolából?« Fekete Géza pedig saját felfedezése nyomán egy uj módszert mutatott be az olvasás tanítására. Általános volt a tetszés, mert tényleg nagy haladás a Fekete féle uj módszer. Különféle indítványok is voltak, mely közül néhány életrevalónak és jónak bizonyult. Az őszi gyűlés megtartásának helyét Alsólendvára szavazta a tanitógyülés. * * * Május 22-én megérkezett Zalabagonya uj \ plébánosa: Basser Iván. Fogadtatására a község I

határáig, kivonult Sakovics József adminisztrátor a tantestület, tanulóifjúság és a községi biró i nemzeti lobogó alatt. Sakovics József ur üdvözölte | szép beszéddel az uj plébánost, aztán a tantestület | nevében Koczaván János ur mondott üdvözlő beszédet, majd a plébános köszönte meg a jó fogadtatást. Beszéltek még Koczaván Irén V. oszt. tanuló, ki virágcsokrot nyújtott át a plébánosnak — és a biró. Május végén távozott el Sakovics József Zahbagonyáról. Amily óriási nagy volt e nép ragaszkodása, oly kicsinnyé redukálódott a távozás pillanatában. Nem akarl a szeretett pap ünuepi párban, tüntetések mellett, görogtüzben kivonulni, — habár izgatás vadját emlegették. — Isten vezéreljen te magyarlelkü pap! Isten veled. Zalabagonya uj plébánosa népszerű embernek mutatkozik. Nem is ellene irányult az elégedetlenkedés, csupán Sakovics mellett. Ma már rendben áll miuden. Kívánunk a plébános urnák sok sikert, magyarosító munkájában! * » * A bellatinczi plébánia is hosszú huza-vona után betöltetett. Az uj plébános Zrinyi Károly aki Amerikában is lelkészkedett már. Uj plébániáját még nem foglalta el. Május 24-én Tarnóczhegyen tűzvész volt. Elégett egy ház gazdasági épületeivel s két pincze, A tűz terjedése megakadályoztatott. * * * A zalabagonyai népiskolában az évzáró vizsgálatok május 30-án voltak. Felhívjuk a tanügybarátok figyelmét s mindazokat, akiket érdekel, hogy fordítsák figyelmüket erre az iskolára. Különösen pedig kérjük a jószivü tanügybarátokat s akik a magyarosítás szent ügyét anyagiakban némileg szolgálni akarják, hogy fillérjeiket e lap szerkesztőségébe beküldeni szíveskednének. Adakozzunk a vend gyermekek számára, hjgy ezek is kaphassanak szorgalmuk elismerése és a buzdítás fejében némi jutalmat. Szívesen veszünk magyar katolikus ima- és énekkönyveket. Ezzel a gyermek kezébe magyar imakönyvet adtunk s jutalmaztunk is. Egyöntetűség kedvéért megjelöljük az alkalmas könyvet: kath. egyházi énekek, imák. Stampai János. A jutalmakat jövő tanév elején osztanók ki. Támogassuk a magyarosítás szent ügyét s kapcsoljon bennünket össze igaz magyarságunk!