Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-11 / 24. szám

2 vl AGYAK i

j A ! Z :> luJJ 1908 junius gatlák és az ipar l'ejlödést ezáltal előmozdították, a további kivándorlásnak pedig elejét vették. Tegyünk mi is igy. Azért Uell a társadalomnak a közgazdasági kérdésekkel foglalkoznia, hogy lássuk" világosan a helyzetet, s ezáltal maguokoo segíthessünk/ Ezek midazt igazolják, hogy Magyarországon is telje< erőnkből oda kell törekednünk, hogy az ipar és kereskedelem érdeke elömozdfttassék, mely által szükségképen be fog állni az az összhang, mely ma nincs meg. Ennek a küzdelemnek enyhítésére tüzzük ki a jelszót, hogy pártoljuk a honi ipart. Külföldön megbecsülik a magyar ipart, annál inkább kell azt maguuknak megoecsülnünk. Pártoljuk és fogyasszuk a hazai ipar termékeit s akkor feloldjuk a kereskedő kezét. Minél nagyobb a kereslet, annál nagyobb lesz a kinálat, igy fokozódik a munka, mely által minden ember megtalálja a maga boldogulását, és nem. kell kivándorolni Amerikába, mely kivándorlás szégyene- a cemzetnek. Mi kis nemzet vagyunk és-gondoljuk meg, hogy hazánk nagyságára nézve hatodik, népesedése szerint pedig a 16-ik helyen van. Tehát nem oly sürü a népesedésünk, hogy itt összetartás és egymás—segítése által mindenki ne boldogulhatna. 1 Akkor lesz boldog az ország — egy- magyar ! politikus szerint — ha megvalósul az az óhajtás, mikor 30 millió magyar él Magyarországon. A felsorolandó teendők között súlyt fektetünk az iskolai munkásságra is. Az iskolai munkásság már el jutott odáig, hogy itt egy munkát, un folyamot létesített. Ez a munka tanfolyam meg fogja teremni áldásos gyümölcsét. És sajátságos viszony van mi nálunk. A mező- 1 gazdik mellett a mezőgazdasági munkások a legnagyobb küzdelmet állják ki. 'Külföldön ez másképpen van. Németországban megteremtették az ipart és kereskedelmet. Mi nálunk a kereskedelemnek annyi ereje SÍDCS, hogy nevelje aí embereket arra, hogy piacz-képes árukat tudjanak előállítani, mert oktatás szükséges a nép gyermekeinek; erről meg kell győznünk őket, de kell hogy a társaialom is istápot nyújtson. Ez a feladat • a táisadalomra hárul, itt van az a tér, hol igen sokat tehétünk. Ahol nincs meg az alap, meg lehet teremteni. Helyesen teszik, akik már az iskolában oktatják mindezekre az ifjúságot. Útmutatást adhatnak, hogy a munkát mily irányban tereljék. Amit eddig Bécsből szereztünk be, szorozza c he azokat itthon, akkor a kereskedők is istápolni fogják ezeket a munkákat és nera lesz reá szükség, hogy mindent külföldről szerezzenek he, ezt mind akkor kerülnünk kell, mikor és ahol megtelelő t azai ipar terméket kaphatunk. Nag\on szereccsés helyen van Magyarország, terjeszkedhetik ipartermékeivel. A legtöbb helyen a szövő házi ipar nagyon kifejlődött és miudeu tekintetben oly szép, hogy a világ minden piaczán örömmel fogadják. Ott van a háziipír sokféle keresete. Mindenféle iparágban van termék, melyek ezen az uton is előállíthatók. Ha tehát beplántáljuk ezekst azismereteket népünknek, a magyar népnek lelkületébe: áldásos munkát fogunk teljesíteni. Lássák Hölgyeim és Uraim minő nagy jelentő sége van az ilyen női munkának. Felemlítem, • hogy csak ily árukért 19 milliót fizetünk a külföldnek és mégannyit adunk évenkint egyebekért. Előbb pamutért 17 milliót adtunk, most 208—225 j millió koronát adunk. Hosszas volna felsorolni mindazokat az ipartermékeket, melyeket külföldről behozunk s az j ebekért fizetett milliókat. Ha végig nézzük a ; »MagyarIpar« legutóbbi számát, meggyőződhetünk j arról, hogy a legtöbb iparczik nyers állapotban ; megy ki külföldre, mi azokat onnan vesszük, j melyért mi külföldnek 200 millió munkabért I fizetünk, mely idővel 3 ezer millióra is feszapo- ! rodhatik. j Francziaországot tönkre akarta tenni Bismarck, i 5 milliárd sarczot kellett fizetnie, mit ki is fize- \ lett fejlett ipara segítségével. Ne járuljunk tehát ' ahhoz, hogy azok a fillérek, melyeket évenkint j iparcz.ikkekért adunk milliókká szaporodjanak. ! Tehát építsünk, hogy gyarapodjunk. Ezek a főbb pontok melyekre fel akartam hivni j szives figyelmüket. Azt hiszem fokozatosan haladva szép sikereket > érhetünk el, ugy hogy megvalósíthatjuk azt a • czélt, melyet Deák Ferencz a haza bölcse kitűzött. • Ezt parancsolják alapszabályaink is. Ez irány- j ban törekedjünk folyton előre megalkuvást nem ismerve. Hiszen ez szebb, mint ha öntudatosan engedjük, hogy a nemzet folyton sorvadjon. Állítsuk elénkbe a közelebb lefolyt lánglelkü költő Vörösmarty Mihály szoborleleplezési ünnepségén és minden alkalommal elhangzani szokott azt a szent mondást »Hazádnak rendületlenül...«, mely nemcsak üres szót hanem tetteket követ l tőlünk. (Éljenzés.) Végül engedjék meg, hogy egy második megbízást is teljesítsek. Az országos Gyermek Liga megbízott azzal, hogy az első döntést itt hiidessem ki, hogy a sok pályázó közül László György a helybeli főgymnásium VIII. osztályú tanulója nyerte el az első dijat. (Éljenzés.) Néhány szó a ZaSaegerszegZaialövöi vasútról. Isrrfét hetek multak el azóta, amikor az ipartestületi választmányi gyűlésen egyik polgártársunk szóba hozta a Zalaegerszeg-Zalalövői vasutat, nagy lelkesedéssé! egyhangúlag elhatároztatott, hogy átiratilag kerestessék még a kereskedelmi kör, hogy az iparosokkal karöltve hasson oda, hogy fent nevezett vasút épitésé mint városunk, iparunk, kereskedelmünk és mező gazdaságunk létkérdése

: mielőbb jusson a befejezéshez. Az átirat elküldetett, a kereskedő osztály nagy lelkesedéssel fogadta az iparosok mozgalmát, nyotnbán egy felirat 39 voro'si képviselő aláírásával a polgármesteri hivatalhoz küldetett, de azóta nyugszik és hallgat mindenki e fontos ügyről. Minden város azon törekszik, hogy minél több vasúti összeköttetése legyen, miáltal egyes vidékeknek góczpontjává emelkedhessek, nem is akarok tovább menni, ott van Szombathely, mi volt az a város még ezelőtt 15 vagy 20 évvel, hány viczínális épült azóta Kőszeg, Pinkafő, Rum, Pozsony félé, mindenütt mutatta bőkezűségét, nem zárkózott el semmi fé'e áldozattól, legújabban megint arra a kis szárny vasútra Porno-felé, mely a németujvári vonallal összeköti, mint mondják ismét 70 ezer koronát szavazott meg, de meg is látszik ezen a városoD, lakosága meg négyszereseden, gyárak épültek, katonaságot kaptak, egész uj város részek épültek, a város és lakossága vagyönósbibtt, egész nagyvárossá nőtte ki magát, mind ezt a nagy vasúti összeköttetésüknek köszönhetik. Ott van Nagykanizsa, ez a város ugyan Szombathelytől némileg elmaradt, mert nem megyeszékhelye, de lakói ipara és különösen kereskedelme semmivel setu maradt hátrább, ennek a városnak a mije vau csak a vasútnak köszönheti, mert innen ágaznak el 8 felé a fővonalak és mind ezen összeköttetésekkel még mindig nincsenek kielégítve, legújabban megszavaztatták a megyé hozzájárulását a L^tenye-Alsólendvai viczínális vasúthoz és mint hírlik a város maga is 100 ^zer koronával hozzájárul; ugy látszik a kép viselotestület jól megfontolta a dolgot, mert ezen összeköttetés által ismét egy uj vidéket nyernek Als lendva, de később Muraszombatot is, mert az bizonyos, hogy Alsőleud va-Muraszombati vasút előbb fog létesülni, mint a mi 22 kilóméteres Zalalövói vasutunk. Térjünk most már a mi 22 kilóméteres Vazulunkra, hogy ez a vasút előnyünkre van, azt már a va^ut ellenesei is belátják, de hát menjünk tovább, Barlhalos engedményes ur az ősszel városunktól 150 ezer korona hozzájárulást kért, de legújabban kijelentette, hogy most már 100 ezer koronával is megelégednék, amennyiben a hiányt a vidéken megszerezni kénytelen lesz. Ezzel szemben mint hirlik egyes bizottsági városi atyák jajgatásai hallatszódik, hogy szegény városunk nem birja ki, semmi esetben nem mehetnek mélyebben bele csak 35 vagy 40 ezer koronáig, már most képzeljük, ha ez a Szombathely Nagykanizsa, mely úgyis fővonalakkal van megáldva, egy ujabb viczinálisra nagyobb összegeket tud megadni, miért ne adhatna, de kötelessége városunknak a legmesszebb menő áldozatokat meghozni, mert ez az összeköttetés nemcsak azért történnék, hogy az által városunk forgalma némileg emelkedne, de merjük mondani, hogy létkérdésre, már most panaszkodnak iparosaink, de nevezetesen kereskedőink, hogy mennyire érzik a Körmend-Muraszombati vasútnak létesittését, azelőtt amig ez a vonal nem létezett csak még is mindennap egyszer ment postakocsi Zalalövöre és onnan vissza, de mióta fennevezett vasútvonal megnyílt, ez is megszűnt és ha most az a vevő, aki Bagódtól felfelé nálunk rendel, már körülbelül egy héttel előbb kell, hogy megrendelje, mert a levél 2 napig ér ide, a megrendelt portéka ugyan annyi idő alatt érkezik a rendeltetési helyére, de megjegyzendő, hogy a csomagnak 5 kilón télül nem szabad lenni, mert csak gyalog posta közlekedik, ha nehezebb akkor külön direct a zalalövői postahivatalhoz kell érte küldeni. Tehát az a vidék lakója sem hogy magát annak a huzavonának kitegye, inkább leiül a vonatra beviteti magát 20 kr. ért Körmendre és megveszi ott ezukor, kávé, vasat stb. a mit' máskor fölünk szoktak venni, ugy vagyunk vásárainkkal, már most lehet tapasztalni, hogy gabona, de különösen marha vásáraink sokkal gyengébbek mint voltak az előző években, mert a vevő is mindig oda szivesebbei megy, honnan könnyebben és olcsóbban szállíthat. Városunk és vidékünk nagy bortermelő vidék, csa< emlékezzünk vissza a mikor a Sümeg-Tapolczafvasut még nem létezett, mennyi felvidéki, de különösen Stájerországi borvevö jelentkezett ná lünk, mert a mi nyersebb borainkat többre becsülték mint a balatonmeliéki nyúlós borokat, de a mióta az a vonal megnyílt, az a stájerországi borkereskedő vagy korqsmáros hordóit a vasúton feladja, vele együtt mégy a vevő, a hordókat megtölteti és ismét- jön a bor vele vissza, ha tehát ez a 22 kilóméteres, vasutunk meg volna, vevőinket ismét vissza nyerhemők. Ugy vagyÜnk a többi terményeinkkel is, mert gabonánkat nem Budapestre, hanem Stijer és Ausztia felé. visszük, onnan van az, hogy az a körmendi gabona kqres^edó 60 fillérrel drágábban megveheti métermázsáját, mint a mienk, mert ( a szállítása Körmendig ennyibe kerül, holott ha | ezen összeköttetésünk meg volna, alig volna 18 j fillér külömbözet. Azután nagy előnyünkre volna ez a vasút abból a részből is, tiogy fűtőanyagunkat o cspbban niegszerezhetnök. ott van az a Niese fényes kőszén, j mely szerintünk jobb a Goluboveczi horvát fényes szénnél, előbbi vaggon szállítmánya a bányánál 100 korona, a Goluboveczi pedig körülbelül 160 j koronába kerül, de miért olyan drága ez az utóbbi ? mert tudja. Irigy a: a, Stájer országi rossz tekerí vényes összeköttetés miatt nem bir vele concurálni holott, ha ez a direkt összeköttetésűnk meg volna, azok is az árukkal jóval lejebb szállanának, ugy vagyunk a fával is, Salomvár körül van az i a nagy Tompa és pusztaapáti erdő, hol még rna 16—20 koronáig lehet fát kapui, tehát városunkba • szállítva a mai ár mellett alig jönne 23 koronába ; továbbá ezen vasút által nyerne városunk egy oly j vidéket a honnan m-ig kevés pénzt láttunk, az ; őrség lakosai szivesebben jönnének a megye székí helyére, mint más megye varosaiba vásárolni. Ezen vasút építése által biztosra velietnók a rég i húzódó kist'jludi gépháznak az áthozatalát s ha | már elődünk rossz sp.eculacziója miatt a fő.voI naltól elestünk, ez által megnyerhetnék azt, hogy I állomásunk a /alamegyei viczínális vasutak gócz! pontjává emelkednék, mi által kilátásunk 1 ;nne ; arra, hogy már valahára városunkba is telepednének gyárak különösen most, mikor a külön j vámterület nem messze van. j Igaz ugyau, hogy pótlékunk ismét IV2 perj czenttf'l exielkedui fog, de tekintettel arra, hogy i a vasúti alkalma/, •ttak összevonása által a mi a í gépház betelepítése után egyelőre legalább 30—35 családot hozna városunkba, tekintettel továbbá arra, hogy a létesítendő gyárak által ujabb puiiékfizetöket nyernénk, a mi bőven meghozná gyümölcsét, városi pótlékunk rohamosan lejebb szállana és e mellett iparosaink, kereskedőink és a mezőgazdasággal foglalkozók vagyonosodását elömozditanók. Tehát ha halhatatlanná akarja magát, tenni ambicziózus dolgozni szerető erélyes polgármesterünk vegye kezébe ezt a mindnyájunkra tontos létkérdését és hozza azt mielőbb dűlőre. Több zalaegerszegi polgár. Soká mondották, hogy a gyufa ! a magyar iparpártolás szimbóluma, sőt azt is ráfogták a jó magyarra, hogy iparpártolási kötelességét azzal rázza le magáról, hogy egy pakli magyar í gyújtót vesz. Ez csak viccznek járhatja, mert különben gyufabehozatalunk nem szaporodott volna 15680 métermázsáról 16314 métermázsára.