Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-16 / 3. szám
2 M A u Y A 11 1' A I Z b 1907. január 16. Ezen utóbbi allitásában Kele Antalnak — ki az ujabb vitairási irányt nem ismeri — határozottan igazat keli adnunk. Igazságos mérlegeléssel kénytelenek vagyunk elismerni, hogy bizony csupán ax egyénileg rátermettek lehetnek — az ujabb magasabb fokú és a gyors kezet pótló rövidítések használata nélkül — nem jó, de csak valamirevaló gyorsírók is Természe- ; tesen más lapra tartozik ama kérdés fejtegetése, hogy lehet-e, vagy van-e olyan gyorsirási rend- j szer, mely e hibát teljesen legyőzi? Kele szilárdul hiszi," hogy az ó rendszere e tekintetben is ! felülmúlja a eddigieket. »Eddig sokan azt kitték, hogyha oly igen sza- ] tosan, gramatikailag helyesen irunk, ez a gyorsaság és a rövidség rovására megy. Ezt aka- : rom legközelebbi munkám kiadásával megczá- ] foni.t i E munkáján Kele valóban lelkesedéssel csügg és igaz ügyszeretettói áthatott melegséggel szólva leveleiben a magyar gyorsírás ügyéról, ideális gondolkozásától vezéreltetve bizton hiszi, hogy e müve vkiálja a századok viharait,« mert »más alapon mint amelyen a» fe épült, a tökéletet gyorsírást megvalósítani teljesen lehetetlen.« Vessünk egy röpko billantást ezen örökérvényűnek hirdetett alapra és állítsuk szembe a mi rendszerünkkel. Az alap, a magánhangzók jelölési módja. A Gabelsberger Markovics rendszer (betűírásának) főalapja ama, főképen fonétikán nyugvó jelképi jelölési módja a magán hangzóknak, a mely a vastag hangot (^a) vastagitással, á magis hangot (i) magasítással, az éles, mintegy metsző hangot (ü) átmetszésssel (u) mélyittéssel, az öblös hangot (o, ö) öblösitéssel és végre a leggyakoribb és leggyengébben hangzó hangot (ej közönséges kötővonallal jelöli. Mindezen jelölési módok — az »e« kivételével — az egyes mássalhangzók alakjának vagy helyzetének némi megváltoztatása által történnek. Hiba, hogy az ezen alapon való irás igen sok kivételt, rendhagyóságot szül egyrészt, másrészt pedig, hogy kénytelenek vagyunk a megállapított jelképi jelölésen kivül más, szinte mellékjelképi jelölést (ékezés és hegyesités) felállitani ) mi a könnyen megtanulhatóságnak rovására megy Kele: Uj m gyar gyorsírásának alapja az, hogy minden mássalhangzónak ugyanazon alakja két nagyságban létezik és ezeknek komlinácziójáből alakul ki a magánhangzók jelölési módja. így kisbetű után a kicsi irása a közöttük levő »e« betűt, nagv után kicsi az »a«-t, kicsi utáu a nagy az »o«-t, kicsi után a nagy emelve az »ö«-t, nagy után a nagy a soron az »u«t, nagy után a nagy emelve az »ü«-t és végre kicsi után a kicsi emelve a? »i«-t fejezi ki. Abszolút tökéletesnek ezen alap ép ugy nem mondható, mint ahogyan a mi rendszerünkre sem állhat ezen jelző. Az az észszerű foné'ikus alap, amellyel a Gabelsberger-rendszer dicsekedhetik, hiányzik Kele rends/.erében: csak az »i« betűnél látjuk ezt megvalósulni a magasít is alkalmazása által. Valószínű azonban, hogy Kele e s'empont érvényesítésére n-)m is törekedett, mivel a jelö lési módnak mellőzését bőven kárpótolva látta egyéb oly előnyök felhasználásában, amelyekkel mi nem büszkélkedhetünk. Objektív sze nme 1 nézve, el kell ismernünk, ho/ry Kele rendszerének „elemi gyorsírása" sokkal könnyebben sajátítható el, mint akár a m> rendszerünk, akár pedig más idegen rendszer teljes irása, — 6í valóban 63Zmenyi vonás — ment minden kivételtől, szabályellenességtől. Könnyen megtanulhatóságától és szilárd következetességétől eltekintve, fellünö az a rendkívül precziz jelölesi mód, amelyhez hasonlóan egy gyorsirási rendszer sem képes jelölni a sza vakat, még a rövidség feláldozása nélkül se mindig. Kele Antal rendszere pedig ezt e nélkül teszi s e tekintetben túlszárnyal ja a többi rendszert (természetesen csak az »elemi írásból,« gyorsirási rendszerének első részéről van itt szó.) De az a réhol túlságos pontosság nem mindenkor előny Kele rendszere külön telz\ a nagy betűt, a szók végén az „y" t és legújabban a közép „e"-t. Ez mind feles eges. Mi szükségünk van a nagy betű jelzésére, mikor a közönséges írásban is csak régi hagyományon alapuló haszontalan sallang ez és különösen mire való az, hogy gyorsirási rendszerben még a közönséges írásnál is pontosabb megkülönböztetéseket eszközöljünk. A legideálisabb gyorsírásnak sem kell olvashatóbbnak lenni, mint a mai folyóirásnak, amelynek minden kétértelműségtől mentes könnyen olvashatását — ugy vélem — senki sem vonja kétségbe (?) Viszont meg kell adnunk, hogy mind e jelöléseket Keh igen szellemesen és egyszerűen oldja meg, ami azonban még mindig nem zárja ki azt, hogy teljesen feleslegesek. Hogy példára is utaljak, a vastagitással Kele a kettőzött mássalhangzókat jelzi. Ugyancsak a mássalhangzóval kezdődő szó kezdőbetűjének vastagitásával fejezi ki a nagy betűt igen ügyesen, mert e két jelölési mód össze nem eshetik, amennyiben egyfelől a szó elején két mássalhangzó, szó közben pedig nagybetű — a magyar nyelvben nem fordulhat elő. Mindkét jelölés természetes és jogosult, dra ne felejtsünk el két szempontot annak vizsgalásánál. Az egyik az, hogy a vastagttást, mely igen czél szerű és könnyen kezelhető — jóllehet Kele ellenkezőnek tartja — kár elvetni, már pedig Kele nendszere teljesen mellőzi, mert hiszen eltekintve a nagy hetük nem sok haszonnal járó ritka jelölésétől, a kettőzést szinte kizárólag csak a »t« nél használjuk; a másik pedig az, hogy nem lehet a Gabelsberger-rendszer »a« betűjének jelölését természetellenesnek nevezni, mert az »a« mint kemény, vastag betű, méltán szolgál rá (!) a vastagitásnak nála való felhasználására. Jogosultabbnak véljük a vastagitásnak nálunk való felhasználását a Kele rendszernél, mivel így a vastagitást öíszehasonlithatlanul gazdaságosabban és jobban aknázzuk ki, mint Kele. Nincs kizárva, hogy fentiekkel érvet szolgáltatok Kele Antal kezébe rendszerünk ellen, miker azt bizonyítom, hogy mi a vastagitást jobban kihasználjuk, mint ő. Kele ugyanis a vastagítás alkalmazását általában folyékony-ellenes és nehézkes .rásmóduak tartja, s ezért juttat annak alárendelt szerepet. Itt elérkeztünk azon határra, ahol a képesség különbözősége szerint csak egyéni véleményt mondhatunk, de teljes igazságot nem. Hasonló eset áll az öblösitósére, mélyítésre stbre nézve is, mely jelöléseket az »elemi gyorsírásban® Kele elveti, de ennek fejében meg r»n rendszerének ama haszna, hogy ezen elvek helyett oly jelölesi módokai hoz be rendszerébe, amelyek teljes következetességgel keresztülvihetők az egész »uj magyar gyorsíráson® és nem kell neki rendhagyóságokat, szabálytalanságokat létesíteni, mint amilyeneket mi vagyunk kénytelenek tenni. Nagyon sajnos, hogy Kele Antalnak genialitása és valóban nagy gyakorlati érzéke — amely az elemi Írásban nyivinul — elhagyja öt rendszerének magasabb fokának megalkotásában: a közönséges és a felső gyorsírásnál. (?) Nézzük ez alkalommal csak az utóbbit lehető rövidséggel. A Kele féle elemi és közönséges irás együtt megfe.el körülbelül a mi levelező írásunknak, ha ez utóbb t az egyszerűsítésekkel kapcsolatban tekintjük. Egyszerű nyelvtani rövidítéseket hoz itt fel (alany és állítmány megegyezé-.e a számban, a ni, va, leg utáu hb, ik stb. elmaradása stb.J melyek között különösen az ikerszók rövidítései érdekesek, amelyek a mi Írásmódjainkhoz hasonlóan vannak jelölve (!) Kele ugyanis ezeket ugy rövidíti, hogy az ikerszó első részét kiírja, a másik felét pedig elhagyja, »de, hogy a rövidítés minden kétséget kizárjon" — mint ö mondja — ha az ikerszó második része csak egy szótagból áll, akkor ennek magánhangzóját, hogyha pedig több tátiból áll az utolsó hangzó jelét az ikerszó kiirt része fölé írja. így — az ö beosztását véve : alapál — ha valamely magánhangzón kezdődő szó mássalhangzóval kezdve ismételtetik, így rövidít: ici> , irul u, irk,i» amidőn mássalhangzóval kezdődő szó mássalhangzón kezdve ismételtetik, ily módon ir: cóké, csecsee, tarka*, (cók-mók, csecse becse, tarka barka) mikor a szó kissé más alakban ugyan, de rokonértelemben ismételtetik, igy jelöl: apró®, dinom 0, mézes 0; apró-cseprő, dinom dánom, mézes mázos; ha ugyanazon szó miuden változás nélkül ismételtetik: olykor 0, néha 4, lassan*, és végre a midőn valamely szohoz mis idegen alakú, de rokon értelmű szó tétetik, azt igy fejezi ki: csüra ( piros*, sebbel*. (Csűr-csavar, piros-pozsgás, sebbel-lobbal.) Megtaláljuk tehát a »belhangröviditést« Kele Antal rendszerében; igaz, hogy kezdetleges alakjában, amennyiben nem mindig a szó leglényegesebb, legkifejezőbb magánhangzóját írja ki. A magyar nyelvben a hangsúly az első szótagra esik, ennélfogva az a hangzó, amelyen a hangsúly nyugszik, a legalkalmasabb (!) a szó jelölésére akkor, midőn annak kifejezésére egy magánhangzó elégséges. Az egytagú szavak jelölésénél, valamint azoknál is, amelyekben ugyanazok a hangzók fordulnak elö, megegyezik a Kele-féle írásmód belhangröviditéseinkkel, de a többi szavaknál a mi rövidítő eljárásunk: a hangsúlyos betűvel való jelölés olvashatóbb és természetesebb: iruli , apróé, dinom*, mézes*, piros 0, j sebbel 0. E rövidítésekben már látjuk derengeni aunak ! tudatát, hogy a magánhangzóval való rövidítés I igen kiaknázható és fontos része a gyorsírásnak, j de e gondolat abban a teljes tisztaságban, amely! ben Fabro dr. kifejtése alapján áll előttünk, még ; nem jelenhetett meg Kete Antal szemében. A különböző raggal ismétlődő szavakat a fenti | elv alapján igy írja Kele dr. kézrőle, jobbnál 0, ! gyönyörűbbnél". (Kézröl-kézre, jobbnál-jobb, ] gyönyörűbbnél-gyönyörűbb). i Ezen elvi rövidítésektől eltekintve, a közönj séges gyorsírásnak hátralevő része az egyes \ mondatrészeknek, igekötőknek, képzőknek, stb. rövidítéseit, valamint az egyszerűbb nyelvtani i rövidítéseket tárgyalja részint a mi rendszerünk> kel azonos, részint pedig állandó röviditésszerü ' alakban, mely megrögzött alakú és nem elven ' alapuló jelvényeknek nagy száma Kele rendszerének tán legnagyobb gyengéje. Ezen »jelvények és egyéb rövidítések® minden esetre elhomályosítják e rendszer előnyeit, de nem annyira, hogy | az, m nt valóban genialis alkotás ne ragyogna előttünk. Nem szabad elfelejteni, hogy e mű 1884-ben jelent meg és ezzel párhuzamosan jusson eszünkbe, hogy milyen volt a mi rendszerünk 1884-ben? Kusza rendszertelenségek, nehézkes kombinácziók tarkították azt és lépten nyomon vétkeztek vagy a gyakorlat, vagy az elmélet ellen. És gondoljunk arra is, hogy tán ép ezen hiányok indíthatták Kele Antalt rendszere megalkotására. Ezen eredeti és önálló eszméken felépült rendszernek e'emi és közönséges gyorsirási részét óhajtottam c<ak nagy vonásokban ecsetelni; a harmadik részt: a felső gyorsírást más alkalommal fogom fejtegetni. (Folyt, köv.) Dr. Kelt Antal. Női gyapjúszövetekből 1.707,000 K kivitelünkkel szemben a behozatal 20,324.000 K csak egy esztendő a att. Mennyi pönzt vittünk ki Ausztriába a mi nagy megkárosításunkra, a különböze: nyilván mutatja. Muraközben baj van! Horvát testvéreink azon buzgalma hogy Muraközt elhódítsák, élénk visszhangot támaszt a Dráván innen is. Egyen ént mozdulnak meg társadalmi tényezői, hogy a »Za Medjimurje® mozgalomra méltó választ adjana . A Csáktornyai Kereskedelmi Kaszinó választmánya elnatározta, hogy a muraközi népet magyar szellemű olvasmánnyal látja el s felvi'ágositván viss '.atartja az elb ilonditóktól és elhorvátitástól; a Muraköz heti lapot napi politikai lappá szándékszik fenni, hogy hatásossabban gyako olhassa a magyar befolyást. E szép czélra felhívást bocsájt ki a közönséghez, hogy a hazafias tervet kivitelre segítse. A körlevél a következő : KÉRELEM. Tekintetes Czim ! nMuraköz a mienk!® harsogtatják ujabban fokozott erővel a dráván tul a horvát túlzók. »Muraköz a mienk!« feleli elszántan e kies félsziget magyarsága és szervezni kezdi a mozgalmat, melynek czélja a Muraköz horvát népességének hazafisága ellen intézett támadások sikeres visszaverése. Törekvésünk : hazafias magyar szellemű lapoknak a nép közt ingyen való szétosztása, az elemi népiskoláknak magyar gyermekujságokkal való ellátása, a magyar nyelv tanulásában és tanításában legnagyobb előmenetelt tanúsított tanulók és tanítók díjjal való kitüntetése révén a Muraköz népének a magyarsággal való szoros kapcsolatba hozása és e kapcsolat megszilárdítása. Ismerje meg a muraközi nép a magyar műveltség fensőbbségét, a magyar nyelv tudásának reá nézve óriási hasznosságát! E czél oly fontos, hogy megkap minden magyar
