Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-14 / 20. szám

160 MAGYAR PAIZS 1908. május 7. költségünk is. De mondhatom, ez nem sok. A tavalyi 3000 meghívónak nyomdai készítése, postai elküldése's néhány más apróbb költség összesen 200 korona körül van. E kiadásokról a hiteles nyugták a pénztárnoknál vannak. Ezenkívül jelenleg hiányzik még a takarékokból bizonyos összeg, a mennyi az épen most folyó kiadásokra kell. Négy rendbeli nagy levelezés van most, köztük a másodszori felhivásos gyüjtöivek nyomdai és postai költsége. Ezekre összesen most csak mintegy 100 kor. van kéznél. Tehát az emiitett ősszegből ez a 300 korona nem kamatozik most. A zalavármegyei takarékban van 5286 K, a zalaegerszegvidékiben 5071 K, a zalaegerszegiben 3531 K 52 f., a zalamegyei központiban 774 K 49 f. a keszthelyi takarékban 895 K, összesen: 15558 K 01 f. Megjegyzem, hogy a nyomdai költségeknél a szedés dijával takarékoskodunk, azt a Magyar Paizs fizeti, mert ő is felhasználja, s igy csak a papirt fizetjük s a postai költséget. Megjegyzem végül, hogy e circa 300 korona kissebbségünk mellett a kezünkben levő pozitív pénzünknél több pénzünk is van, még pedig 5000 koronával. Mert Zalavármegye felajánlott 5000 koronát, ebből a kezünkbe adott egy ezeret s várható még 4000, a Zm. nemesi pénztár is megígért egyelőre is 1000 koronát, de maga kezeli és kamatoztatja. Tehát künt van 50Ó0 koronánk. A mai posta hozott 83 koronát. Hozzávéve tehát ez 5083 koronát a 15859 koronához, kerekszámmal beszélve, mondhatjuk, hogy ma már van 21 ezer koronánk. A további gyűjtés segítségére nézve Deutsch H. keresk. bizonyos árusításból 2°/o-kot igért. S elhelyeztem 3 perselyt: a Pilvax, Tosch és Kummer kávéházakban. Dr. Hajdú Gyula »Elsö fecskék* cz. novellás könyvéből 50 darabot felajánlott a szobor javára. Ez á 2 koronával 100 koronát jelentene, eddig még csak néhányat adhattam el belőle. Erről majd annak idején fogok elszámolni. Hálás örömmel jegyezhetem föl, hogy e kegyeletes és nevelöhatásu mozgalmunknak moraliter és realiter lelkes támogatója, vármegyénknek első főura, Gróf Batthyány Pá! főispán ur, akit ugyan megyeszer'.e minden más irányban is nagy népszerűség kisér. Szintén előljár nagyobb adományaival és példaadásával özv. Palliní lnkey Kálmánná asszony őméltósága, legfőként az e czélu ünnepélyeknek fővédöjeként. Fel kell említenem végül Lengyel Ferencz és Vörös Sándor fiatal munkatársakat, akik az irodai dolgokban és expediálás munkájában néha hetekig tartósan, néha éjjel-nappal buzgósággal dolgoznak önzetlenül, csupán az ügy iránti szeretetbö'. Kérek is számokra jegyzőkönyvi elismerést. A Csány név írása. A második tiszteletteljes jelentésem a Csány névnek helyes írására vonatkozik. Dr. Kele Antal biz. tag indítványára kiküldött a bizottság s én magamra vállaltam, hogy a szükséges időig tanulmányozom históriailag és nyelvészetileg a névnek helyesírását s jelentést teszek a bizottságnak kritikája és döntése alá bocsátandó, hogy a kétely és kritika az emlékre való felírás után ne szerepeljen. Mert ma némelyek Csányit, mások Csányt írnak és hangoztatnak. T. bizottság! ma még nem állhatok elő bevégzett munkával. Az idő nem is telt el. De felemlítem, hogy a históriai részből mennyit kutattam ki. A kolozsvári 48-as ereklye muzeumban van 31 drb. kiáltványa Csánynak. Egyben Csányi, másikban Csáni, i-vel, a többiben, 29-ben Csány y-nal van aláírva. De ezek nyomtatványok, s csak a valószínűséget bizonyítják, de nem döntenek arra nézve, hogy valójában hogy irta a vértanú a nevét. Döntők az eredeti kéziratai. Ezek közül láttam egynek eredeti lenyomatát, Dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár birtokában, egynek eredeti lenyomatát a Gróf Kreith Béla budapesti muzeumában, láttam két levél aláírását özv. Nagy Lajosné birtokában, most a Zalavármegyei muzeumban van Zalaegerszegen, láttam hét eredeti levelében aláírását a Bogyai Máté birtokában, most a keszthelyi muzeumban vannak. Ezekben mind csak i nélkül, ny-nal végződik a név Csány hangzással. Ezekről van eredeti lenyomatom is. Ezekkel szemben halála előtt néhány órával, tehát legutoljára irt levele igy van aláírva : Csányi, w^í-vel. Hentaller Lajos orsz. képviselő birtokában. Ez a levél bár a Vasárnapi Újság Csánynak utolsó saját leveleként nyomatta le, nem az ö sajátkezű irása. Előttem legalább az első rátekintésre gyanús. Talán diktálhatta s a másoló a könyü hangzás szerint, amint mi is mondjuk Csányinak írta. Megkértem Udvardy Vincze rajztanítót, írásszakértőt, hogy hasonlítsa össze s adjon véleményt. Még nem néztem meg az aradi muzeumban levő leveleit, ahol Dr. Márki szerint 700 levelénél több van, s a zalavármegyei levéltárban levőket sem. Bemélem a nyáron ezeket is megtekintem s ősszel a t. bizottság előtt számot adok kutatásaimról megtoldva a hangváltozások elméletével, melyekből a t. bizottság meg fogja állapítani a helyes névírást. Az eddigi utánjárásnak összegezett eredménye az, hogy a vértanú következetesen Csány-nak irta a nevét, i nélkül. Harmadik jelentésem a bizottság kiegészítéséről szól. Dr. Csák indítványára azt határozta a tavalyi értekezlet, hogy az akkori összehivottak és megjelentek névsorát kibővítve egészítse ki az elnökség a bizottságot. Ez a kiegészítés most történnék meg ezen az értekezleten, melyre az elnök ur 123 embert hívott meg. A tavalyi alakuló értekezleten ngy jártunk el, hogy a bizottságba azokat soroztuk, akik a meghívottak közül vagy megjelentek, vagy legalább jelezték okát a meg nem jelenhetésöknek, s igy legalább bár legkisebb jelét is adták érdeklödésöknek. Javallom, hogy most is az legyen az eljárásunk s avval le is zárhatjuk a számát a bizottságnak. Mert szerény nézetem szerint a gyűjtés ideje alatt olyan nagy jelentősége nincsen is ennek a bizottságnak. Igenis jelentősége fehet, sőt lesz- a bizottságnak majd a kivitelnél, a mikor azonban nem sok, de ilyen, vagy amolyan tekintetben néhány igazán szakemberre szükség lesz; akkor pedig most szóban nem forgó nevek is kerülhetnek elő az elnökség s tisztviselőség intézkedésére. A bizottsági kérdéssel összefüggőleg az a szerény javaslatom van, hogy jelöljön ki a t. értekezlet egy a törvényekben jártas embert a bizottság ügyészének, mert fordulhatnak elő esetleg olyan kisebb vagy nagyob rendű dolgok, melyeknél szükség van egy jjártas emberre, a minthogy kértem néhányszor tanácsot Dr. Kele Antal ügyvédtől, aki különben is lelkes pártolója a mozgalmunknak. Ajánlom is Dr. Kele untait. Jelentésemnek szives tudomásául vételét kérem. Simicskú, János pénztáros jelentéseí. Simicska pénztárnok a titkári jelentésben levő számokhoz hozzájárulva^ még csak néháay dolgot fejtett ki részletesebbem Bemutatott egy rendkívül nagy hangya szorgalmú munkát, A gyűjtés kezdetétől fogva levő filléradatokat teager névsorba szedte, hogy annak idején üveg edényben a szobor talapzatára tegye örök emlékiái. S kimutatta, hogy az eddigi 11 ezer adakozói közül egy korona sem esik egyre, igy tehát ez a gyűjtés nyomasztólag nem hathat a közönségre. Ifj. Czukelter Lajos jegyző felolvasta a hölgyközönséghez kiküldendö felhívásnak a szövegét. * * Az értekezlet az összes jelentéseket helyeslőleg tudomásul vette s az ezutáni eljárásra nézve a következőket határozta: 1. Kiküldetik Zalavármegye hölgyközönségének 3000 példányban a felhivásos gyüjtö ív. 2. Bosnyák Géza elnök és Breisaeh Sámuel ajánlatára engedélyezendő sorsjegy árusítást is végezni fog a tisztviselői kar. 3. Bosnyák elnök javaslatára megkérjük Nagykanizsa város polgármesterét, hogy az ősz, vagy a következő tél folyamán legyen indítványozó, hogy Nagykanizsán is rendezzenek egy nagyobb szabású estélyt a szoboralapra. 4. Balassa Benő indítványára kérő leveleket ír a bizottság a Zalavármegyén túllévő pénztárokhoz is, hogy valamicskét vegyenek föl a költségvetésbe erre a mi czélunkra is. 5. Eitner Zsigmond orsz. képviselőnek bővebben kifejtett és megokolt ajánlatára a bizottság nem fog késni a pályázat kihirdetésével, hogy a szobrásznak legyen ideje a dolgot jól tanulmányozni. Tehát a legközelebbi értekezlet már ki fogja irni a pályázatot. I A tanácskozásban élénk részt vettek még az [ említetteken kívül Gróf Batthyány József orsz. ! képviselő és Dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos, • szoborbizottsági alelnök. Közli: Borbély György. Milliós befektetések a Balatonért. Mikor Festetich György gróf szobrának leleplezésekor dr. Darányi Ignácz, a coldmüvelésügyek minisztere nálunk járt, foglalkoztunk a Balatonnak a Dunával való összeköttetésének és hajózhatóvá tételének tervével. Bemohosodott fejű vakondok és alacsonyröptü gimplik, a szemünk közé nevettek és cziniküsan kérdezték tőlünk, hát még hova ragadna el bennünket a Balatonért való fékezhetlen képzelődésünk? íme pedig, alig néhány évre rá, a képviselőház asztalán fekszik a törvényjavaslat, a mely a Balaton vízlefolyásának és hajózásának fejlesztése és közgazdasági szempontokból szükséges szabályozási munkálatokra öt millió ötszázezer K-át, a balatoni kikötök kiépítésére, állami kezelésbe való vételére, a fürdőtelepeken kőpartok létesítésére, a mocsaras helyek lecsapolására pedig 1 millió K-át irányoz elő. A balatonvidéki vasut 18 millió koronás építési költsége mellett, tehát újra hetedfél millió befektetés a Balatonért! A kormánynak, az államnak e fejedelmi bőkezűsége fölött érzett öröm megdobbantja szivünket. Agyankban a képzelet, kezüukben a toll szinte megakad, mert e pillanatban, nem tudjuk lelki szemeink elé varázsolni, nem vagyunk képesek leírni azt a csodás, káprázatos- jövöt, amely legközelebb ránk köszönt. Tessék csak arra gondolni,, hogy Keszthelytől hajón utazhatunk el Budapestig^ Bécsig és feljebb; Orsováig és lejebb a keletre--; bajónk elvisz a Tisza habjaira, s mindazon folyókra, a melyeket 192 millió K költséggel szintén szabályoztat a kormány. Nemcsak az országos* de a nemzetközi viziforgalomnak góczpontja lesaa Balaton, s ennek minden időben legelső helye: Keszthely. Óh. mertétek volna-e e valóságnak csak ezred részéti is feltételesni ti, a. maradisággal bölcselkedöj. s a kerékkötéssel munkálkodni vélő férfiak, akik könnyelmű kívánságnak, a város esődbekergetésének neveztétek pk azt az indítványt, hogy nemes Keszthely városa ne minden tizedik, hanem minden fürdókabioiia tegyen harminczülléres — fésűt;? Belátj átok-e most már,, hogy e váres-vezetésében modernebb szellemnek, fürgébb munkakedvnek, okosabb, vállalkozási-készségnek, bátrabb feladat vállalásnak, kitartóbb küzdelemnek, bölasebb jövöbe-Mtásnak, egy mesés korszakba vetett fanatikus* szent hitnek kell tuísmlyra jönni,t Régóta hirdettük, vallottuk, hogy Keszthelynek országos jelentőségének, nevének, hírének kell lenni, mert erre kijetölte a természet. Most peáig látjuk, hogy még a mi csapongói fantáziánkat is megszégyeníti a törvényjavaslat, a melynek révén egyszerra világhírű, nevet ölt e vidék, mert nincs sehol a nap alatt, hogy ekkora tavat a.kkora folyóval, olyan nagy vízhálózattal kötöttek volna össze. A balatonvidéko ébredjen jélesó álmaibél, egyesek zökkenjenek ki bűnös nemtörődömségükből. Aa egész part testvéri egyetértéssel, megihletett lélekkel álljon munkába, hogy a legközelebbi események rendszeres terveket, a fejlődésre alkalmas alapzatokat találjon mindenütt. Fásitsunk, szépítsünk. Keszthely siessen a csatornázással, a vízvezetékkel, az okos utczarendezésekkel. Most már beláthatja, hogy nincs az a nagy befektetés, nem tudna a vállalkozásaira akkora kötelezettségeket vállalni, a mekkorákat a Balatonon sűrűen járó gőzhajók és a balatonvidéki vasut teremtette idegenforgalom áldásai ki nem fizetnének. Minden év, minden hónap, minden óra drága most. Évszázadok mulasztásait kell helyrepótolnunk. Ha lelkünket áthatja igazán e vidék jövőjéért való nemes rajongás, ha e szép föld, e kiváló nemzet szeretete nagyobb munkára hevit bennünket, ha az előttünk tornyosuló feladatok megoldásához férfias elhatározással, az unokáink ragyogó jövőjéért való kötelességérzettel, megfeszített izmokkal hozzálátunk: akkor itt, Közép-Európa legnagyobb tava mellett, a színmagyar nép erényei között, olyan világot teremtünk, a mely nemcsak e vidéknek, hanem egész nemzetünknek büszkesége lesz, s a melynek csodájára — azt hiszem, most már fennen hirdethetem: — a földnek sok népe sereglik ide. Sági János.