Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-07 / 19. szám

1908. május 7. MAGYAR PAIZS 5 semmi egyéb feladata nem lenne, mint a mennyiség felvétele alkalmával minden hordóból egy kis eprouvettányi mintát venni és azt a vegykisérleti állomásra beküldeni. És tegye ugyanezt a fővárosi vámsorompóknál, ahol úgyis minden hordó bort felvesz és minden élelmiszert megtekint. Az ilyen eljárás és sűrű vizsgálat mellett meg lehetne a tisztességes italmérő iparos védelmére tenni azt is, hogy az italmérési, meg szivarelárusitásí engedélye mellé kifüggesztessék egy olyan tábla is, amely feltüntesse, hogy mikor járt ott a borellenörzó közeg és mikor találta kifogástalannak a vegykisérleti állomás a borait. Ennek az éremnek azonban a másik oldala az, hogy akinél pedig hamis bor találtatott, az hirlapilag is köteles legyen a büntetést közzétenni és korcsmahelyiségében is köteles legyen azt legalább egy fél esztendőre kifüggeszteni. Ezek lennének ad hoc megjegyzéseim a jövőre nézve melyek fölött elég időnk is lesz még beszélni; azonban legsürgöseb ma a borellenörzó bizottságoknak permanencziába való helyezése és az, hogy az érdekelt közönség maga is a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja és ne resteljen minden egyes esetet az illetékes hatóságnak bejelenteni. Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára ... Bezzeg nem hullhat a mi kalapunkra s igy áldás sem szállhat a fejünkre, hiszen csak egy év alatt (1904-ben) esőernyő és napernyőért 2 millió 270 ezer koronát adtunk Ausztriának! Különfélék. Kivonat a szanatórium egyesület alapszabá Iyaiból. Szanatóriumi bizottságok. 41. §. Minden városban vagy községben, ahol legalább tiz rendes tagja van az egyesületnek, megalakul a szanatóriumi bizottság. A bizottság tetszése szerint külön férfi és külön nöi bizottságként is alakulhat. 42. §. A szanatóriumi bizottságot ugy az egyesülettel szemben, mint kifelé az elnök (elnöknö) képviseli. Ő hivja össze az üléseket, megállapítja a tanácskozások rendjét, kiosztja a teendőket a bizottság tagjai között és elnököl az ülésekben. Akadályoztatása esetén e teendőket az elnöktárs, illetőleg az alelnökök egyike teljesiti. 43. §. A szanatóriumi bizottság szeivezetét és ügyvitelét az igazgatótanács által ado't útbaigazítás figyelembe vételével maga állapítja meg. 45. §. Számosabb tagból álló szanatóriumi bizottság az ügyek vitelére vállasztmányt alakit, amely 5—25 tagból áll. A választmányi tagok választása három évre szól. Mikor kezdődik a vasárnap A német birodalmi törvényszéket nemrég az a kérdés foglalkoztatta, hogy mikor kezdődik a vasárnap? És csodálatos, a jogtudósok, mint oly sokszor az életben, ez esetben is egész más véleményen voltak, mint a nem-jogász emberiség. Kérdezzünk meg bárkit és mindenkitől egyformán azt a feleletet kapjuk, hogy a vasárnap szombat és vasárnap közti éjjelen kezdődik pontban tizenkét órakor. Ez azonban a német törvényszék szerint nem igaz. A vasárnap szerintük csak a hajnal pirkadásakor, napfökeltekor kezdődik. Addig, mondja a német birodalmi törvényszék egyik legújabb Ítélete, a szombat és a vasárnap közti éjszaka nem egyéb, mint két munkanap közti időszak. (Olyan semleges telülete az időnek, mint Adakaléh sziget. Sz.) A nép a vasárnapot nem kezdi m ír éjfélkor megünnepelni, hanem csak reggel telkelés után. Csak a nagy ünnepek, aminők a karácsony, a húsvét, a pünkösd stb. kezdődnek éjféli tizenkét órakor, mondják a német birodalom legfőbb birói! Szerencse. Parasztasszony: Hallod-e apjuk, ma a tisztelendő ur arról prédikált, hogy azt, aki az ő földjéről krumplit lop, azt elviszi az ördög. — Apjuk: Ugy? Ejnye be jó hogy tegnap csak egy káposzta fejet hoztam el onnan. Gyógyszer. Hova siet olyan nagyon, Gipsz ur? — Rohanok, kihúzatom a fogam; majd megőrültem az éjjel, ugy fájt. — Látja ha nekem fáj a fogam, hát hazamegyek, a feleségem ölébe teszem a tejem, ő ölel, csókol, hizeleg, amig meggyógyulok. — No jó, de hát otthon van most a felesége? Csak 18 koronáért, szétküld utánvétttel az Országos Posztokiviteii Áruház Budapest, VII., Verseny-utcza 2. szám egy férfiöltönyre elegendő 3 méter finom fekete, sötétkék, szürke vagy barna i szövetet vagy kamgamt. 4—5 ; Szilánkok és dorongok. Irta : Kellnerné—Arany Jutka. A nehéz munkától kérges lesz az ember keze, a nehéz küzdelmektől kérges lesz a lelke. Kiválni a tömegből sokszor annyi, mint kirekeszteni magát. Minden asszony addig mulat, amig mulattatják; egyik sem vesz fel szőrcsuhát, amig selyemruhában járhat. Csak az az ember ismeri el, hogy egy eszmét mástól kapott, akinek vannak saját eszméi is. Minden okos asszony elismeri, hogy az ura még okosabb. • Nem az évek, hanem az élet nagykorúsítják az embert. Az elégedetlenség saját magával, a magasabb rendű ember tulajdonsága. Az értékének tudatában levő ember szerénysége, a legnagyobb henczegés. Csak az erős ember elnéző másnak a gyengéi iránt. Egy asszony ritkán tudja henczegés nélkül elviselni a tudományát. Ma, mikor a liszt olyan drága, nem lehet az ellenségeinket kenyérrel visszadobálni. Ha pénzről van szó, a vér is vízzé válik. A fölmelegített szerelem hamar megkozmásodik. Ha a feleséget csak titkon szabadna szeretni, a hűtlen férj ismeretlen fogalom volna. A nagykanizsai »Zala« czimü lap május 1. számában egy czikk jelent meg a sNovai nagyzás® czimen, melyet nem hagyhatok szó nélkül. Tárgyalja Nagykanizsa abbéli igényét, hogy neki a közigazgatási bizottságban egy képviselője legyen." — Hogy a »Zala« Nagykanizsa érdekét védelmezi, ez érthető, felhozott indokai elfogadhatók és általános helyesléssel találkozik. De azért, hogy Kanizsa a közigazgatási bizottságba egy tagot akar bejuttatni a megüresedett Két hely egyikére, s azért más járásnak érdekét lekicsinyli, ez nem helyes. A novai járás nem akar uj hódítást csinálni, de átérzi és tudja, hogy a »Göcsej« mely a természet által is oly mostohán van kistaffirozva, igen reá szorult arra, hogy a Deák Mihály halálával ismét egy novai járásbeli kerüljön be. Ennek tudatában a járásbeli bizottsági tagok egy értekezletet tartottak és ebbeli óhajuknak adtak kifejezést oly kéréssel, hogy ezen reájuk nagyon fontos czél elérésében a bizottsági tag urak segítségére legyenek, felajánlották viszont szolgálatukat, aláírták 18-an a jelenlevők. Ezt épen oly méltányosnak tartja legtöbb higadtau gondolkozó ember, mint a kanizsaiak állásfoglalását. Akárhogyan vesszük is a dolgot, a novai járás bizottsági tagjai mégis csak egy testület, melynek óhajtását ez ideig respektálni szokás volt. Ezen óhajtásnak kifejezésében »Novai nagyzásts belemagyarázni legalább is Ízléstelen dolog. A czikkiró ur azután áttér az országos politikára s evvel kapcsolatban személyemmel foglalkozik, átviszi az ügyet teljesen személyes térre, feltolja magát, jogot vindikál elbírálni politikai meggyőződésemet, gyanúsít, reám fog lehetetlen dolgot, kioktat a hazafiságra és leczkét tart a szerénységből, azt mondja: »mit akar Nova?« Ez azután oly minősíthetetlen támadás, a melyre szavakat találni nehezemre esik. A novai járás bizottsági tagjai az értekezleten csekély személyemet jelölték *)E rovat alatti közlöttekért nem felel a szerkasztő egyhangúlag — ők tudják legjobban saját dolgaikat — és micsoda jogczitnen meri a czikk író ur egy testület jelölését igy támadni? Mit szólna Kanizsa reá, ha az ő jelöltjét viszont a novai járás igy támadná? Ettől azonban megmenti őket a jó Ízlésünk és az a tisztelet, melyet járásunk más járás testületének határozatával szemben érez. Á mi pedig a hazafiasságból tartott leczkét illeti, tartsa meg a czikk író ur magának, ne henczegjen, mert a hazafiasság nem érdem, hanem kötelesség. A mi pedig azon minösithetlen gyanúsítását, rossz akaratú ráfogását illeti, hogy én a nemzeti ellenáláskor nem vettem ki részemet, mint aljas rágalmat a leghatározottabban visszautasítom. — Hogy czikk író ur velem nem találkozott, az ugy értendő, hogy ö nem volt ott akkor, a hol minden jóravaló magyar ember volt, de én ott voltam minden alkalommal és minden megyei határozat meghozatalánál közreműködtem. Hogy nem lármáztam, ez nem természetem, de hogy a kezeim között levő postai feladó vevény szerint 1905 novembvr 12-én V* évi adómat a zalaegerszegi takarékpénztárba küldöttem a jóléti bizottságnak az ellenálási alapra, ez tény, mely jobban beszél minden szónál. És ha szükség lett volna reá, korlátlan összeggel állottam volna rendelkezésre, ez is igaz. Tehát ne tanítson engem a czikk író ur hazafiságra, lármázni, gyanúsítani könnyű, de a jóizlésü ember hallgat, dolgozik és cselekszik, nevetséges az, mikor a tojás tanítja a tvukot. Hogy a czikk író ur csekély személyemet nem ismeri, nem tehetek róla, pedig nekem, mint akadémikus gazdának, földbirtokos, gépgyáros és gőzmalmosnak igen sok alkalmam van szolgálni járásomat, megyémet és hazámat, de evvel nem szokás eldicsekedni. Nem tudom czikk iró ur miképpen szolgálja hazáját? függetlenségi párti ember ugy is szolgálhatja hazáját, ha szerényen hallgat, de serényen dolgozik, ez az én elvem és meggyőződésem. Azután sajnálom, hogy a »Zala« még nem ismer, hiszen a nemzeti ellenállás idején huzamosabb ideig voltam előfizetője a lapnak, bizony hamar felejt az ember! Azért csak tartsa meg czikk iró ur a reczeptjeit magínak, még akkor se adja ki, ha valaki kérné, mert ez legalább is nem mutatna jó ízlésre. A uNovai uagyzást« pedig ajánlom vissza szívni, mert az itt nincsen és a szerénységből ne tessék leczkét tartani, mert az meg ott nincsen. Annyit mondhalok még, hogy ilyen malicziosus kirohanás éppen nem használ a függetlenség ügyének és elszomorító dolog, ha olyan egyén, aki hivatva gondolja magát a függetlenségi párt érdekében síkra szállni, saját nyáját nem ismeri. Végül pedig ahogyan én a kanizsai bizottsági tag urakat ismerni és tisztelni tanultam, nem hihetem, hogy a »Zala« ezen malicziosus czikkével magukat azonosítsák, vagy hogy annak megírására neki megbízatást adtak volna. Zalatárnok, 19C8 május 2-án. Idősb Stádel János. Nyilatkozat. Ezennel kijelentem azt, miszerint az épitő iparossegédeknek aláirtam a régi munkarendszerüknek, azért mert azzal jöttek hozzám, hogy néhány kőműves mester megígérte nekik, hogyha alá irok én először, akkor ők is alá írnak. Most tudtam meg, hogy tévútra lettem vezetve; ennélfogva kijelentem, hogy aláírásomat visszavonom és az építőmesterek szövetségébe mint rendes tag beiratkoztam. Bölcsíöldy János építőmester. Nyomatott Tahj R. Ultda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Jó étvágyat nyerhet a BCaiser-féie fodormenta karamellák használatával. Orvosilag kipróbálva és ajánlva ! Emésztési zavaroknál, étvágytalanság, gyomorfájás stb, esetin nélkülözhetetlen frissítő- és éltető eszköz. 20 40 filléreB csomagokban kapható Schmidt Győző czukrászatában és Kaaiter Sándor gyógyszertárában Zalaegerszegen.