Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-16 / 16. szám

1907. április 18. V! A G Y A R PAIZS 3 a templomba. Harmincz-negyven fegyveres ifjú legény sorakozik az oltár előtt, rendes polgári ruhájokban, de puszpánggal fölékesített kalappal a fejükön s vállukon ugyan e tavaszi zölddel lelczifrázott puskával. Ez a magyar regiment régen több tagból állott, öregből ifjúból egyaránt. Az élükön áll, gyakran köztük jár és rendet csinál az öreg erdőpásztor, a ki az ők kapitányuk. Most Kovács Józsefnek hívják. A pap egy kis rövid imádságot tart, megáldja és útnak ereszti őket. Ha épen maga a pap nem vehet részt az éjféli misén, kerül a közönségből. Most éppen nem jelenhetett meg. A kapitány a közönségből szólit elő valakit. Muki előre lép s a harangozó segédletével oltár elé térdepel és imádkozik. Ez alatt leveszik az oltár mellől a kopott és megrongált régi nagy zászlót, melyet török zászlónak tartanak, mit annak idejében vettek volna el, de amelyet aligha megnézett eddig valaki közelről. A zászlónak a rúdra erősített végén egyik felöl ez van irva: y>Slephanus. ora pro nobis 181.* másik felöl pedig: vEmence. orapro nobis 181A (Szent István első királyunknak Imre nevü fiát szentté avatták később. Ezt is megszólítja a zászló, hogy imádkozzék érettünk. A 181 mellől a negyedik szám hihetőleg lekopott.) A zászlót is felpuszpángózzák s egy puska nélküli ember veszi kézbe a csapat élén. A magyar regiment most páros sorban megindul s a trombita, dob és sip mellett fújja: y>Sáncz regiment. . stb. Most csak a város végén tehették ezt. Nagy tömeg kiséri végig a Kossuth utczán, kik aztán visszamaradoznak. A regiment pedig megy ki Bessenyő felé, fel a Jánkahegyre s igy tovább a többi szőlőhegyeken kere ztül-kasul. Reggelig járják a határt, mintegy őrcs at. A hegyi lakók persze minden lépésre meg jüdégelik. Mert a régi jó bő bor is megmaradt — emlékben. De ha a bő bor elfogyott is, a magyar vendégszeretet valóságban a régi még. Reggel húsvét első napján, a város másik végén kerül elő a puszpángos csapat — jelen évet kivéve — síppal, trombitával, s nagy jó kedvvel és nyolcz óráig szakadozottan járnakkelnek a városban; de akkor megint sorba állanak a város szélén levő Kálváriánál, ahol hajdanta tönkre verték a török csapatot, a védő sánczon kivül. Most vallási szertar'ással »processióval« rendes papi kísérettel vonul ki ide az óriási tömeg, mely körmenet csupán e czélra maradt meg ebben a városban erre az időpontra. A nép énekli: ^Feltámadt Krisztus e napon«... A kápolnához közeledve az ott várakozó »regiment« sortüzet ad. Itt-ott mozsárágyút sütögetnek. Vallási szertartást végeznek s ezután a regiment vezetése alatt visszajön a tömeg a templomig, s itt eloszolnak. — Ezt több — kevesebb változással évenként ismétlik. Ez, amit látni lehet Amit pedig tudni lehet az. hogy ezt a czeremoniás határjárást emlékezet óta tartják Zalaegerszegen. Még a német világban is csak egyszer tudta eltiltani a zsandárkapitány. A későbbi magyar világban is megpróbálták egyszer eltiltani, de ugy, hogy maga az eltiltó hatóság sem tudott szabadulni a megszokás hatalma alól s mig egyfelől eltiltotta, másfelől maga rendeztette végig hivatalosan — a tftzoltó csapattal. Hanem megint csak visszaszállolt a népnek szabad regimentjére. Amit végre sem látni, sem tudni nem lehet határozottan, hogy hogyan is történt volt az a magyar-török összecsapás, ami eseknek az emlékeztető jeleknek a kiinduló pontja: azt csak sejteni lehet ezekből a jelekből s a következő szájhagyományokból. Egyik elbeszélés azt mondja, hogy egy portyázó török csapat a várostól négy kilométerre levő Bessenyő határáig jött s a hegy alatt táborozott. A kis város lakossága pedig az elriasztó taktikához folyamodott. A lakosság apraja-nagyja egybeverödött, egész éjjel járta az utczákat sippal, dobbal, trombitával s minden kigondolhat szerszámmal s mint hajdan Jerikó ostrom;' l oly éktelen lármát csap tt, mintha ki tudja hány ezeren volnának, hogy Bessenyőig hallatszott s a megrémült török csapat elkotródott. Mások azt mondják, hogy egész a város széléig jött a török s a Jánkahegy alatt táborozott. De azt akarta, hogy a lakosságot egyszerre mind legyilkolja. Az erdőpásztortól megtudakolta, hogy milyen alkalommal gyülekezik egybe a nép. A vallási processió éppen alkalmas lett volna neki. De

v a megvesztegetett pásztor ugy tett, mint Regulus Rómában: a helyett, hogy titkot tartott volna, éppen harczra tüzelte, fellármázta az egész várost s vezére lett. (A nóta szerint a viczispán volna a vezér.) A vallási külszint megtartva a mostani templom mellett levő fatornyu templomból indult ki az egész népség vive az u. n. »cserfaágyut« is. Minden egyes ember jól fel fegyverkezett kabátja alatt, amivel csak lehetett s szent énekeket énekelve vonult ki a Kálvária felé, cselre-cselt vetve. A városnak igazi fegyveres kis csapata, a »sáncz regiment«, egyesülten a népfölkelő táborral, a gyermekek és asszonyok a zsolozsma éneke mellett rontott ki a meglepett török csapatra, melynek még álmélkodásra sem maradt ideje. Ugy levágták őket, hogy csak a basa maradt meg hírmondónak. Ebből sem lett hírmondó. Egy darabig a bessenyöi erdőben bujdokolt s makkal táplálkozott. Mikor egyszer lehajolva a makkot szedegette, a bessenyöi kanász hozzásujtott a szekerczéjével s egy csapásra kettőt csinált belőle. Borbély Oyöryg. Hivatalos rovat. 294. arv. 908. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke közhírré teszi, hogy az 1877. évi XX. tcz. és az 55200.903 sz. B. M. R. szerint elkészített 1907 évi gyámpénztári számadás és vagyonmérleg az idézett tcz. 300-ik és az 55200.903^ sz. B. M. R. 116-ik §-a értelmében a városi árvaszék indokolt jelentésével együtt, az 1908. évi április 25-ig bezárólag azaz 15 napon át a városi frjegyző irodájában az esetleges észrevételek megtehetése végett nyilvános közszemlére kitétettek: ahol azok a hivatalos órák alatt az érdekelt felek által megtekinthetők. Zalaegerszegen, a városi árvaszékének 1908. április 10-én tartott üléséből. Dr. Korbai clcök. 1243.kig. 1908. Hirdetmény. Közhírré teszi a városi tanács, hogy az 1908évi általános védhimlő oltások folyó április hó 25-től kezdve minden szerdán és szombaton délután 2 órakor a belső ovoda helységében, az újra oltások pedig folyó hó 24 tői minden kedden és pénteken délután 2—4 óráigaz elemi iskolákban fognak a városi orvos által eszközöltetni. Az iskolába nem járó beoltandó s tisztán öltöztetett gyermekekkel a sz lók az 1887. XXII. t. cz. 11. § iban megszabott fokozatos bírság terhe alatt kötelesek megjelenni. Zalaegerszegen, 1908. évi április hó 10 én tartott tanácsülésből. 1—3 780/aü. 908. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1908. évi iV-ed osztályú ker. adókivetési lajstrom az 1883. évi 44-ik t. cz. vonatkozó §§ ai értelmében előrelett kihirdetés után a városi adóhivatalnál 8 napou át, vagyis folyó évi ápril 21-től 28-ig bezárólag közszemlére kitétetett, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető az esetleges észrevételek megtehetése végeit. Zalaegerszegen, 1908. évi április hó 15-én Dr. Korbai polgára est »r. Heti hirek Helyiek. Megyei gyűlés. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén felveendő 1907 évi vármegvei házipénztári és a vármegyei összes alapok 1907. évi számadásai tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése 1908. évi április hó 27-én délelőtt 9

1/a órakor, ugyan a fent kitett bizottsági közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés 1908. évi május hó 4 én délelőtt 9

1/2 órako- Zalaegerszegen a vármegyeház gyűlés termében fog ? megtartani. Gyüjtsünka Csány szoborral K. B. Zalaegerszeg . . . . 50 fill. Mai gyűjtésünk összesen . . K 50 f Hozzáadva a muitkori(l 5845 K 66 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 15846 K 16 fill* Eljegyzés. Haerter Ádám zalaegerszegi főgimn. tanár eljeg yezte Jeszenszky Erzsikét, Jeszenszky Károly mezöberényi ev. lelkész leányát. Fuchs Jenő helybeli kereskedő eljegyezte Bergtr Zseni urleányt Muraszombatban. Fürst Ármin Kaposvárról eljegyezte Rosenberger Jankát Zalaegerszegen, özv. Neufeldlzidorué szabó nővérét. Április 11-ike. Afőgimnaziumban\em^\omozks után Láng A. József tanár tartott lendületes, költői szónoklatot, Hutter Lajos IV. és Heincz István VII. o. tanulók szavaltak egy-egy költeményt. Az énekkar Takács József' énektanár vezetése alatt a himnuszt és szózatot énekelte. Gyászhír. Nagy csapás érte Boschán Gyula zalaegerszegi köztiszteletben álló ügyvédet, az ügyvédi kamara titkárát, fia Boschán György felső kereskedelmi iskolai tanuló elhunytával. A korán elhunyt iQu 16 évet élt. Nagy részvéttel temették el. A gyászoló szülők, a rokonok, tanárok és tanulótársak kisérték a temetőbe. AZ alábbi sorokat vettük: Tekintetes Szerkesztő TJr! B. lapjának 15. számában. »Az orvosok szövetsége s a munkás pénztárak« czimü közleményre a következő sorainknak helyet adni szíveskedjék: Nem felel meg a valóságnak a fent mondott czikknek az a része, hogy a zalaegerszegi kerületi munkásbiztjsitó pénztár még azt sem adja meg amit. a központ megállapító t. A valóság az, hogy pénztárunk a mult félévi taglétszám átlaga (3467) után 12 ezer koronát; sőt tovább menve, a tagdíj jövedelemnek 25°/o-át felajánlotta. A pénztár igazgatósága ezt adja válaszul a hetes bizottság elnöksége által szétküldött értesítésre is. Rejtélyes dolognak tartjuk, hogy az elnökség az orvosokkal a legkisebb felajánlott összeget közölte s a legnagyobbat nem. A zalaegerszegi k'r. munkásbiztositó pénztár igazgatósága. Hibaigazítás. A »M. P.« f. é. 15. számában Kovátsics József válaszában több értelem zavaró sajtóhiba csúszott be. A 3. bekezdés 4. sorában: »tudományt« helyett: »tudomást«, a 4. bekezdés 5. sorában, »hisz« helyett »mig«, a 6. bekezdés utolsó előtti sorában »vesztegeti« helyett »mentegeti«, a 8. bekezdés 7. sorában »tanitását« helyett »tanulását« olvasandó. Megyeiek A vármegyei közigazgatási bizottságba a mint említettük, a májusi közgyűlésen két tagot választanak. Ezek közül egyik Deák Mihály helyébe jut s Göcsej középpontjából küldik: Zalatárnokból, még pedig Stadel Jánost. Igy óhajtja ezt a novai járás, s valószínű, hogy megyeszerte megnyugvással veszik és hozzájárulással is megvalósítják az óhajt. A másik helyre, hogy kit jelölnek, vagy jelöltek é már nem tudjuk. Stadel János nevénél egy kissé elmélkedhetünk is. A novai járás főbbjei bizonyára tekintetbe vették az ő jelöltetésénél, hogy helyes gyakorlati gondolkozású, erős tevékenységű, a vidéki társadalmi kulturális mozgalmakban forgolódó ember; szorgalmas látogatója a megyei gyűléseknek, s minthogy jó gazda, melegen érdeklődik a földmüvelés, állattenyésztés ügye iránt stb. —Nekünk azonban volna még egy szavunk ehhez. Ugy tudjuk, hogy Stadel János nemcsak földbirtokos, hanem nagy iparos is. Gyára van Győrben. Persze Győrben snem Zalaegerszegen. Győrben van több gyár is. Ott a városnak fele gyári munkás. Oda nem szükséges, hogy külföldi embert hívjanak édesgessenek, gyárat alapítani s hogy város és kormány agyon halmozza segélylyel, ajándékokkal. Zalaegerszegen igy kellene csinálni, ha valami gyárat akarnának felállítani. Szóval: Be jó volna a győri gyárakból egy darab Zalaegerszegnek is, vagy általában Zalamegyének. Nem abból, hanem egy olyan honi gyár, mint amilyen ott van pl. Stadelnek is. Eltekintve azonban ettől az ábrándozástól, a közigazgatásnak előkelő társaságába igen beillő ma az az ember, aki a közgazdaságnak ^ét nagy ágában: a földmivelésben és iparban járatos és érdeklődik ezek iránt. Nemhogy beleillik, de szerény nézetem szerint, nem szabad onnan hiányozni egy ilyen embernek. Mert rá érett már arra az igazságra az eszünk, hogy a földmüvelésnek és iparnak kettős erős vállán kell megállania Magyarországnak. —