Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-19 / 51. szám

1907. deczember 19. MAGYAR PAIZS 3 ról rézsut felfelé menő egyenes vonal) egyezik a magyar gyorsírás ie« hang jegyével, a többi különbözik, de a szavak közepén, ha az »e«-t ki kell irnia (magánhangzói torlódásnál, pl. poéta) már másképp írja, a steno tachygrafia az »e<r-t is. A többi magánhangzó jegye mind más még pedig fele vastagított. 1. Az „eu" és „au".jegye az alul nyílt felkör, az ,,au"-é vastag. 2. Az.,,eu" és „au" jegye az alul nyilt és nyújtott félkör, az „au"-e. vastagított. 3. Az „o" és „u" jegye a felül nyílt félkör, az „u"-é vastaig. 4. Az „ö" és „ü" jegye a felül nyilt és nyújtott félkör,,, az „ü"-é vastag. 5. Az „a" jegye olyanjmint a szók közepén használt „e"-é, csakhogy elől egy kis megvastagított kampóval van ellátva. 6. az „ei" jegye az alulól jobbra rézsut menő egy fokú egyenes vonal, a szavak közepén, elül egy kis kampóval. 7. Az „ö" jele szintén ilyen, csakhogy ennél a kampó vastagítva van. A magánhangzók jelképi jelölése a szólt közepén többféleképp történik: 1. A két egyfokú mássalhangzó közt levő kötővonal által az ,,e ' és „ei"-nél. Az „e"-nél a kotoknál rö/id, az „ei"-nél hosszú. Pl. wem. cein. 2. A mássalhangzók nagysága által vastagítás nélkül, még pedig filius ante patrem-féle módon mindig az előtte levő mássalyangzó által önállóan, tekintet nélkül az utána következő mássalhangzó jegyére, A két fokú mássalhangzó jegye az „o", a három fokúé az „i" jelképi jelölését is magában foglalja. Pl. a két fokú „s" „so", a három' fokú : „sie" és igy tovább. Ha aztán ezen jegyek a vonal alatt fél foknyira meghosszabbíttatnak még „r", ha szintén a vonal alatt egy foknyira meghosszabbíttatnak „1" olvasandó. Ez a szabály a többi mássalhangzónál is érvényes. Pl. A kétfoku ,,k" — ko, fél fokkal a vonal ajatt meghosszabbítva : „kor", egy fokkal a vonal alatt meghosszabbítva: „kol" — Kohl stb. 3. A mássalhangzók nagysága és megvastagítása ált' . Az egy fokú mássalhangzó jegye megyastagitv- az „a"-t, a kétfoku az „u"-t, a három fokú az „au"-t jelöli jelképileg. Pl. az egy fokú „b" megvastagítva „ba", a kétfoku „bu", a három fokú : „Bau" szót jelent. 4. A mássalhangzók nagysága és a hosszú kötővonal együttes alkalmazása által jelöli a két fokuakkal az „ö"-t a három fokuakkal az „eu '-t. 5. A mássalhangzók nagysága, vastagitása és a hosszú kötővonal együttes alkalmazása által jelöli, a) az egy fokuaknál az ,,ö"-t, b) a két fokuaknál az „ü''-t és c) a három fokuaknál az ,,au"-t. A magánhangzókat, a szók elején mindig az alapirási toron írja, még akkor is, haCutána két, vagy három fokú mássalhangzó je^ye következik, m.nt pl. irónia, Ilias stb., mely által sok felesleges von 'st ír. Az „Echó

1', „Eüas", s ezekhez hasonló szavainál pedig az emlnett szabálya folytán, „e" helyett „ei" illetőleg „eei", vagy „eie"-t ír — he'ytelenül. A magonhangzók jelölése a szók végén. Nem írja ki a szók végén az „a", „i", „o" és „u"-t, mert az elő le levő mássalhangzóval már ezek jelképileg jelölve vannak, vagyis az előtte levő mássalhangzó jelében már benvannak. Kiírja azonban, az „e", „ei", „eu", „a", „au", „ö" és ,,ü" magánhangzókat a m^r említett módon. Az „a", „i

u „o" és „u

u-t is kiírja a szavak végén, ha ezen magánhangzókat magánhangzó előzi meg. Pl. Maria, portio. Megemlítem, hogy ezen gyorsírás hosszú „á", „é", „i", „ó", „ő", , Ú" és „ü"-t, egyáltalában jelölni nem képes. Igaz. hogy erre — a németben — szükség nincs (kivéve idegen szavakban az „ó" és ,,ö"-t), de megemlítem azért, mert ez a rendszer, mostani alakjában a magyarban nem j volna használható, mert, ha még alkalmaznók is j ; . „a" jelölését „á

u-ra, az „ei"- ét „é"-re, az j „eu"-ét „í"-re még mindig jelöletlenül maradna a hosszú „ó", „ő", „ú" és „ű". — Hát még hol ; vannak az általam említett magánhangzói torló- [ dások? | Nem tudja jelölni a szavak utolsó szótagjában ; a kettős mássalhangzókat akkor, mikor ezeknek az előedott szabályok szerint két, vagy három fokur~k kell lenni, mint pl. Hanno, Lasso, Otto. Ilyen r" ékben a kettőzést, hátráltató módon akképpen jelöli, hogy a kérdéses mássalhangzót a közepén kis vízszintes vonallal átvágja. Nem tudja jelölni az „y"-t sem\ hanem, hol ezt kitüntetni akarja, ott a szó fölé egy kis viz- ' szintes vonalat huz. , Azon szavaknál, melyekben „ee", „aa", „ai" „ie", „ou", „eau", fordul elő az által különbözteti meg, hogy az illető szó aiá, kis vízszintes vonalat huz. A »Ct, » V* és »Y«-t tulajdon neveknél az illető mássalhangzó fölé helyezett egyes hiányjellel (') jelöli. Mikor azt akarja, hogy az egyedül álló mással • hangzó jele rövidítésnek, olvasható ne legyen, vagyis csupán az illető mássalhangzót akarja jelölni, akkor alája pontot tesz. Ezen most említett öt jelölési mód, méltán volna elnevezhető a stenotachygrafia mankóinak. A mássalhangzói torlódásokat — Stolze elve szerint, — magasítás által jelöli, mi által sokszor felesleges kötóvonalakat kell írnia. Bármennyi mássalhangzói torlódás forduljon is elő, azokat mind jelölni képes, s mindenkor ugy írandók, hogy az utolsó mássalhangzói jegy az alapirási sorra essék. A magánhangzókat, mássalhangzói torlódások esetében mindig az utolsó mássalhangzó jegye által jelöli. írása egy soros. A steno-tachygrafia. valamint az eddig ismert többi gyorsirási rendszer, — a magyar gyorsírást kivéve, — a nagy kezdőbetűt megkülönböztetni nem tudja. Módszere jó, gyakorlati, s rövid és emellett j könnyen áttekinthető, mindenre kiterjeszkedő és j világos. A munkán meglátszik a gondosság. Kiállítása: tiszta, tömör, szabatos. (Folyt, köv.) Dr. Kelt Antal. I Hivatalos rovat. 4304. kig. 907. Hirdetmény. Zalaegerszeg város tanácsa »Skublics Jenő alapítványa elaggott és önhibájukon kivül elszegényedett zalaegerszegi önnálló iparosok segélyezésére® czimü 1000 koronás alapítványnak 1906. ^ évi julius 1-től 1907. évi junius 30-ig felszapo\ rodott s az alapító levél értelmében kiadandó \ 37 korona 35 fill. azaz barminczhét korona 35 fillér kamatjára pályázatot hirdet. 1. Pályázhat minden elaggott és és önhibáján kivül elszegényedett zalaegerszegi önnálló iparos vallás külömbség nélkül. 2. A város képviselő testületéhoz czimzendő j bélyegmentes kérvényhez csatolandó a pályázó j szegénységi bizonyítványa, esetleges családtagok | számának s azok kereseti foglalkozásuk feltüntej tésével s az elaggottságot igazoló tiszti orvosi í bizonyítvány. \ 3. A kérvény folyó évi deczember 28-án délj után 4 óráig a polgármesteri iktatóba nyújtandó be. j Zalaegerszegen 1907. évi deczember 14-én < tartott tanácsülésből. i _ • ! ad. 4285. kig. 197 Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg rend. tanácsú városnál nyugdíjazás folytán megüresedett főjegyzői, ennek betöltésével esetleg megüresedő I. vagy II. aljegyzői állásokra pályázatot hirdetek. 1. Főjegyző javadalmazása 2000 (kétezer) kor. évi fizetés, 480 (négyszáznyolczvan) korona lakbér. 2. I. aljegyzőnek 1700 (ezerhétszáz) korona évi fizetés, 400 (négyszáz) korona lakbér. 3. II. aljegyzőnek 1550 (ezerötszázötven) kor. évi fizetés és 300 (háromszáz) korona lakbér. Mindegyik állásnál a törzsfizetés 5—5 évenként .10 százalékkal korpó'lék czirnén emelkedik. A főjegyző mint anyakönyvvezető évi 200 (kettőszáz) korona anyakönyvi tiszteletdijat is élvez. Bármelyik jegyző választása szerint kötelező tagja v.gy a \árosi vagy a vármegyei jegyzői nyugdíj alapnak. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy életkorukat az 1900 XX. cz. 3. esetleg 4. § ában előirt képesítésüket valamint eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestületéhez czimzendő kérvényüket 1908 január 4-én d. u. 4 óráig a polgármesteri iktatóba adják be. Zalaegerszegen, 1907 deczember 15-én. 4290. kig. 907. Pályázati hirdetmény. A zalaegerszegi r. kath. plébániában elhalálozás folytán megüresedett római kath. kántori állásra pályázatot hirdettek: Javadalmazása: 1. A város pénztárából évi 1200 (ezerkettószáz) korona fizetés és 240 (kettőszáznegyven) korona lakbér, továbbá 1142 négyzetöl területű szántólöld haszonélvezete, melynek adóját a város fizeti. A szombathelyi megyés püspöktől éve. kint 120 (egyszázhúsz) liter buza és 240 (kettőszáznegyven) liter rozs. 2. A szombathelyi megyéspüspök által jóváhagyott különdíj levél szerinti stoláris jövedelmek évi értéke körülbelül 700 kor. Az állás nyugdij jogosultsággal nem jár. Ezen javadalmazásért megkívántatik Zalaegerszeg városban a kántori teendők teljesítése, az állami elemi iskola IV. V és VI osztálybeli fiu és leányoknak, heti 1—1 órai egyházi ének tanítása, továbbá okmányokkal is igazolt zeneképzel.ség és az u. u. »Gregoián« féle choriális énekben való teljes jártasság. Elvárja a város közönsége azt is, hogy állandó énekkart szervezzen, egyházi elöljárósága ped% hogy a nép énekeket egyházi szellemben vezesse. Pályázók kérvényükhöz csatolják, keresztlevelüket, képesítésüket s eddigi alkalmazásukat igazoló okmányokat s azokat 1908. évi január 7-én d. u. 4 óráig a polgármesteri iktatóba nyújtsák be. Január 8-án d. e. 9 órakor a pályázók próbája a római kath templomban, d. u. 4 órakor pedig a választás a városház nagytermében fog megtartatni Zalaegerszegen 1907, évi deczember 17-én_ Braunstein, h. polgármester. Zalavármegyei muzeum. ujabban be&üldött ajándékok (39. köslemény.) Régi pénzt és érmet adtak: Tuczy Tibor (2 db), Breiner Zsigmond. Hutter Ferencz, Omeisz Gyula (2 db), Hofman András, Lendvay János (3 db), Csák Szilárd főgimn. tanulók. Faragott gyufatartót ajándékozott: Gatomio Sándor főgim. tanuló. (Folytatjuk.) Haerter Adám. Heti hirek Helyiek. Lapunk legközelebbi száma a karácsonyi ünnepek miatt kedden este jelenik meg, A magyar nő Zalaegerszegen. Z.*iavárniegye előkelő hölgyei január 4-én fényes történelmi ünnepélyt tartanak a megye szókhelyén, Zalaegerszegen. Bemutatják előképekben a nemzet nagy asszonyait Szent Ist\án királynétól Gizellától kezdve az ujabb nagy alakokig. (Szt. Istvánné, Mátyásné, Dobó Katicza, Zrinvi Ilona, Erzsébet stb.) Az alakokat ismertető jellemző történelmet Bezerédy Lászlóné szül. Tarányi Ilma irta meg kntnő stílussal és maga olvassa fel. Az estélyt a már Keszthelyen is működött bizottság fogja rendezni; hozzászegődik a zalaegerszegi fiatalokból alakult bizottság, mely a mulatságnak folytatásáról gondoskodik. A Z. I. és Művészeti Kör szívesen ajánlkozik a műsor bővítéséül, egy-egy zenekölteménynek az előadására Sándor Zs. karnagy vezetésével. És ' Somsich Andor somogymegyei nagybirtokos í zongora zenemüveket fog plőadni. A keszthelyi I bizottság vezére Bosnják Géza, a zaiaegerszegij nek Dr Thassy Gábor, a Csány szobor bizottság elnökei, mert az előkelő hölgy szereplők a Csány szobor javára fáradoznak. A főbb patronuso^ közül megemlítjük özv. Inkey Kálmánnés Gróf Bathyány József orsz. képviselő i őméltóságaikat. Hisszük, hogya Bárány vendéglő nagy terme a vidékről is, Zalaegerszegről i

g