Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-21 / 12. szám

¥141. év Zataejjepsies^ S907. márczius 21* 12. szám. SUSfiaetési ár : 3s=y érte 4 korom fél érrt 2 korosa. Jíejjeá én* 1 kor. ií&7<M szás 8 fillér. Hi'detíSik dija mígjegyzs sz;ri*t N'iitír s.ora J kor. SzerkesitÖBég 6s kiadóvat&l: WUisici-utci.* 16 Szeríteszti Z. SZox»-v-a."bIhL Lajos M~u.n"katArsa^ z LKl-^GTSr, rSBENCZ BORBÉLY 3-TTÖJS. 0~5T MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE —ílárczius 15. Zalaegerszegen; Hiába csürjük-csavarjuk a dolgot, alapvető munka volt az a 48. tudniillik: 1848. Nemhiába, hogy egy félszáz esztendeig tartott a munka, amig megteremtették. 1790től fogva tartott az alapozás. Költők, tudósok, bölcsek rakosgatták a fundamentumot, rótták egymásba a szarufákat, s a 48-as márcziusi ifjúság egy hurrá! kiáltással gyors munkával betetőzte. Azóta sok vihart kiállott. Tépték, szaggatták a szelek, rugdosták a varjak, alighogynem főidig lerombolták, s legújabban, akik épitni akarnak rá, ferde irányzattal kezdenek vala rá épiteni. Mindenik árt neki. A rombolás, a csűrés-csavarás is árt s a ferde kinyulványok is eléktelenítik, s itt is, ott is léket ütnek rajta, ugy hogy nyáron ázunk, télen fázunk benne. Immár meggyőződéssé érlelődhetett bennünk áz a gondolat, hogy ha nyugodtan akarunk benne pihenni, nem szabad eltérnünk az eredeti építkezéstől . . . Hála Istennek, általánosan, országosan kezd ébredezni a 48-ás szellem. Az országban majdnem mindenik iskolának az ifjúsága megünnepeli, tiszteli márczius 15-két. S ha majd az ifjúból férfi lesz, meg is becsüli azt az alkotást, mely neki boldog életet ad. Hogy általában terjed a 48 as szellem, elég bizonyság erre az is, hogy pl. csak egy városban Zalaegerszegen kilencz csoportban ünnepeltek meg az idén márczius 15-két. S megünn pelte a város nagy közönsége künn a szabad ég alatt a főtéren. A másik fö jegyezni való a mi ünneplésünkből az is, hogy a vidék szorosabb össze köttetésbe kezd lépni a központi várossal. Egyik előkelő testületnek, az Irodalmi és Művészeti körnek »z ünnepén Bosnyák Géza, misefai nagybirtokos volt a disz-szónok. Nagy jelentősége ennek abban van, hogy egy czél felé, egy uton, egy akarattal, együttesen háladunk. Nincs teljes szabadság, nincs nyugalom, nincs boldogság. Az alap megvan. De a megrongált falakat helyre kell állítani, s a vihartól letépett fedelet rá kell rakni, hogy az épület védelmet és nyugalmat adjon a benne lakóknak, hogy ne kívánkozzanak az emberek tengeren túlra, mint a vándor madarak. A fonalat onnan kezdve kell tovább fonni, hol a sors ollója Kossuth kezében ketté vágta: a fö'dmüveléssel párhuzamosan ipart kell teremteni. Hiába csürjük-csavarjuk a dolgot: alapvető munka volt az a 48. Csak oda kell visszatérnünk. A zalaegerszegi márcz. ünnepélyek. 15. Az emléknap reggelén még havazott. Később kisütött a nap, de hideg szél lengette a házakon a nemzeti szinü lobogót. A főgimnáziumi tanuló ifjúság ünnepe d. e. 9 órakor yolt. Ennek az új 11 éves iskolának a növendékei kezdettől fogvík megünnepelik a nagy Dapot. Az ifjúság önképző' körének egyik tanár, jelenleg Suszter Oszkár, az irányitója. — A jobbágyság felszabadításáról tartott szónoklatot Jámbor Kálmán VIII. oszt. tanuló, a kör elnöke. Szavalt Rozner Richárd, Petrik Mráz János. Közben hazafias dalokat énekelt az énekk r Takács József tanár vezetése mellett. A felső kereskedelmi iskolában — d. e. 10 órakor Ünnepeltek. A márciusi ünnepeknek ebben a városban ez az iskola volt a magja. Ők Kezdették, s mindig nagy közönség előtt ünnepeltek. Hosszú emlékezet óta Kiss Lajos tanár a vezetője az ifjúság „Kisfaludy* czimü önképző körinek. Most is Kiss tanár tartotta a megnyitó beszédet. A tanulók fcöíül beszélt Kelemen Ferencz, szavalt Büíös Vendel s Láng Gyula, hegedűn játszott Mosonyi Róbert és Hahn Izidor, 8 a zenekar. A város közönségének az ünnepe déiben volt a főtéren, szabad ég alatt.. Igy ez volt e városban az első márczius 15. Szükségesnek látszott, mert a szobákban tartott ünnepélyekre nem fér be a nagy közönség, a szerény embereknek óriási tömege, holott épen ennek a résznek kell ilyen alkalmakkor tanulni. A szabadság ünnepnek e módon való megtartását Borbély György tanár rögtönözte egy két nap alatt Dr. Hajós Ignácz ügyvéddel és Szalay Sámuel tanítóval, akik vállalkoztak a beszólésre és szavalásra. Németh Elek h. polgármester készséges örömmel átengedte az emeíeri poigátmesteri szobából kinyúló erkélyt a szavalásra és szónoklásra. A szobát előkelő hölgyközönség töltöttemig, hol megjelent a főispáni család is; az utczán hullámzott a néptömeg s 3A12 órakor Lengyel Feiencz és Horváth Jáno3 rákez dett a Hymnuszra. Az óriási tömeg kalapját levéve énekelt. Festői volt a kép, mikor Szalay Sámuel fekete diszmagvarban kiugrott az erkélyre s elszavalta a Talpra magyart. Dr. Hajós Ignácz szintén e helyről mondott égy félórá«, lelkesen átgondolt beszédet a figyelmesen hallgató és éljenző nagy tömegnek. Fájó szivvel mutatott rá, mennyit kü?döctek az ősök s még mindig nincs rendben a dolog. Nagy a Byomor s még sok hiányzik a szabadságból. Ebből a dúsan megáldott országból miért vándorolnak ki az emberek'?! . . . Tiszteljük az ősök emlékét: a Kossuthokat, Batthyányakat, Csányakat, s ezeknek a szeliemökben igyekeznünk jobb jövőt teremteni. Hajóst is, mint Szalayt, hatalmasan megéljenezte a közönség s a Kossuth és Rákóczi nóta eléneklése közben oszladozott. A beszéd és szavalat alatt Borbély György, Molnái Ilona ós Stockinger Ferencz perselyt hordoztak szót az utczán s a fillérekből 100 korona és 61 filléi gyűlt össze a Csányszoborra. Igaz, hogy a fillérekhez a gróf kisaszszonyok koronái mellet a főispánék egy-két aranyit is csúsztattak a perselybe s végül, hogy kereken kiüsse a százat: újra özv. Pallini Inkey Kálmánná őméltósága pótolta ki néhány koronával. A persely szegeietjébe szőrűit 61 fillér még később került elé s igy lett a vége 100 kor. 61 fillér. Ez az ünnepély semmi költséggel nem járt. A A néhány koronás falragasz-kiadást Dr. Hajós ' Ignácz a sajátjából fizette ki. A zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör délután 5 órakor tartotta nagyszabású emlékünnepélyét a főgimnázium tornacsarnokában. Nagy érdekeltséget keltett ez az ünnepély már a jóhirtt zenekar miatt is, melynek Sándor Zsigmond művészi vezetése adott nagy tekintélyt; ós nagy érdekeltséget keltett Bosnyák Géza szereplése, ki zalavármegyének egyik legjobb szónoka s leglelkesebb és legőszintéb függetlenségi embere, özönnel trduit a közönség s a kezdet előtt már jó félórával a főispánnak és Bosnyáknak a családjaik is nehéz ügygyel-bajjaí férkőzhettek be a ful zsúfolt nagy teiembe. Fölcsendült a Z. I. és M. K. zenekarától a Hazádnak rendületlenül, melyet állva hallgattak; Ifj. Czukelter Lajos dicsérendő tanulmányt fejt ki a Talpia magyar szavalatánál. Téved ugyan, de dicsérjük az önállóságot. Ó igy magyaiázxa : Rabok voltunk mostanáig, kárhozottak ! — Ősapáink, kik szabadon éltek, haltak: szolga földben nem njughatnak. Teljesen uj ós eredeti felfogás. De nem szükséges. Megmaradhat igy: Kárhozottak ősapáink! Nem őket szidja evvel Petőfi, hanem minket. Azt jelenti ez, hogy ei vannak kárhozva, de mi tettük őket elkárhozottakká avval, hogy rabságra engedtük ezt a főidet, melyen ők szabadon éltek, haltak. — Czukelter szavalata általában gyönyörű volt, mint mindig. Bosnyák Gézát már az emelvényre lépésekor megtapsol a a közönség. Nem az események száraz felsorolásával foglalkozott, nagy konczepczióju tételekkel foglalkozva keserűen mutatott rá, hogy nálunk sokkal kisebb, maroknyi kis nemzetek « nállók, szabadok, függetlenek—és mi e nagy dos földön szolga módra nyomorgunk s fejletlenségünkben éhezünk 03 bujdosunk. Mi vagyunk az okai. Óriási éljenzés taps kisérte a gyönyörű lelkes beszédet . . . Dr. Ruzsicska Kálmán elnök meg is köszönte a nyilvánosság előtt, hogy az előadó vidékről is eljött szent eszménk terjesztésére. Méltó gyönyörű pontja volt az ünnepélynek a következő is: Szigetvár ostroma, Lavottának zenekölteménye öt szakaszban. Ritkán lehet ilyn zenét hallani. Mintha jelen volna az egész eredeti természet s mintha jelen volna az emberi beszéd is, ugy ntánozza ez a zene az ostromnak Ötféle állapotát : a tanácskozást, az ostromzajt, a végbucsut, az imát és a hareztérre rohanást. Ezt a hű zenét itt játszották most egész országban másodikszor. Sándor Zsigmond karnagy hegedűművész, alig gvőzte fogadni az üdvözleteket. Sohasem hallgatok ón ennél szivesebben sem berlini, sem londoni, sem párizsi művészeket, mint a hogy a Sándor zenekara előadja. Szalay Sámuel elszavalta Ábrányinak a római Zalaegerszegen, a>z -A-zcansr Bárány átellenében. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A leit Ültőnek bevált Genfry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér.