Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-10 / 2. szám

IflSl január 10„ 2. szám. Xiőáit&cl it: Tqj ém 4 korosa ifii étn 2 korosa. 5»gy»á évre 1 kor. ssáK 8 flllér. Hirdetések áija megegyezés szerin i'íyilttér sora 1 kor Szerkesztőség éa kiadóhiTatal: WUasies-otcza 25 SaexOELeaa-kl Z. IBCo3?T7-áijli. Lajos. M-a nlcatáz-ía a]c = í LENGTÉL IFJERHUTCZ \BOEBÉLT GTŐRGZ MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Itt a farsang! A mulatságnak, a vidámságnak sőt a pajzánságnak az ideje. Jól tette, hogy eljött a farsang. Néha napján vigadni is kell a magyarnak. Bőven kijut a borús napokból is. Nem lesz hosszú ez a íarsang. Csak február 12-ig tart. Használjuk fel a rövid időt. NuiiC est bibendum — azt mondja Horatius, most az ideje a hejehuja, táncz, muzsika, éneknek. Hát hiszen jól is van ez igy. Egy dologra kérjük, figyelmeztetjük azonban a magyar közönséget, különösen a jó anyákat, s a szép lányokat. Mindenki elmegy legalább egyszer a bálba ugy é? Közülök némelyik férjhez is megy. Micsoda rengeteg költségbe kerülnek ezek a bálok! Nem is kell azt mondanom. Oh az a báli ruha! az a báli ruha! Rengeteg költségbe kerül a ruházaiunk, főképen a szép, báli ruházatunk, legfőképen a nőknek báli ruházatjuk. Sokba kerül a házasság is; a bútorzat, c leginkább itt is a ruhsuitmfl dolgok. Szép lányok és jó anyák! Nemes sziveteknek a jóságát megáldja a magyarok Istene, ha a szép ruházatokért s drága bútorokért nem adjátok külföldre azt a rengeteg pénzt. Oh, vásároljatok magyarországi gyárakból minden ruhaneműt. Csak e néhány hétig tartó tár.czos időszakban milyen kerek százezereket mentenétek meg a nemzet számára. Nunc est bibendum . . . Tánczoljatok kedves leánykák s dobogjon szivetek magyar véreink megmentéséért. Tánczoljatok s magyar ruhát vásároljatok. B. Gy. Hasafrnlás, ha a magyar ipar fellendítésének eszméjés ajra bukni engedjük. Séta-balra. Irta Ti volt János. Tehát Nagykanizsa, az én második szűkebb hazám válni akar a nemes nemzetes vármegyétől, mert — ugy mondják — Zalaegerszeg a dédelgetett hamupipőke, Nagykanizsa pedig a kitagadott mostoha gyermek. Bizonyos nagykanizsai körök, most evvei a jelszóval fektísznek s ewe< ébrednek. Ezt a jelszót szeretnék a nepbe, az Isten adta népbe is beieoltani, de az sehogy sem reagál rája, lévén az istenadta népnek egyéb ezernyi haja és gondja is, melyek között nem épen utolsó helyet foglal el a mindennapi kenyér kérdése. Kisebb gondjuk is nagyobb annál, semhogy mostmeg eféle költséges s problematikus értékű mulat8ágokon törjék a fejűket, mint a milyen a „törvényhatósági jog" stb. Az4rt ón a válás tekintetében nem találom a helyzetet olyan tragikusnak. És bizonyos vagyok afelől, hogy a Grün Adolf uron kivül, mig egyéb tényezőknek is lészen a dologba beleszóllásuk, nevezetesen a kanizsai és kiskanizsai polgároknak Mint a kiknek a zsebére megyen ez a legújabb na yzásihóbort. A „ Zalavár megye* már eléggé megokolta, hogy mi az oka annak, ha — esetleg — egyik-másik dologban nem kaptak a megyétől kedvezőbb elintézést ; mert ugyanis a kanizsai megyep.\pák bizonyos animozitással beojtva, bizonyos titkos reménységektől áthatva, nem törődtek sem a megye sem pedig a városunk dolgaival r mindent ráhagytak boldogult Eperjessy Sándoira éa Tuboly Gyulára, akik pedig — amint ón őket ismertem — voltok olyan erős jellemek ós olyan hü kanizsai patrióták, mint a legújabb vezóiek! Zalaegerszeg utczáin csak akkor lehetőit a kanizsai megye bizottsági tagokat rajonkint látni, ha valamely kilincselő végig könyörögte őket, ha egyes .elvtársak" éidekeről volt szó, vagy valamely tromfot kellett a megye vagy Egexszeg ellen kijátszani. A hogyan ón a kanizsai ts megyebeli viszonyokat ismerem, hát biztosan mondhatom, hogy ez a hatcz nem a kanizsai ós megyti polgárság harcza, hanem a bugák és ezabadkőmivesek versengése. Bn előttem mu.dakettő egyformán rokonszenves? Kanizsán sok azintelli-i. — okpp teheteéees zsidó, a megyénkben pedig eok az antiszemita. Ez az olaj és a viz . . . Ebben rejlik a megindult elssakadási mozgalom magyarázata. Ezek az urak még sokáig nem fognak egymás nyakába borulni; mert egyik sem teszi meg ez iránt a kezdeményező lépést, ellenben mindenik fél, mintha csak arra született volna, hogy jobban kiélesitse, elmérgesitse a helyzetet. Nem tartom tapintatos eljárásnak, bogy a iegujabbi tagsági választáson nem választottak a megyei közigazgatási bizottságba egv-két nagykanizsait is. És hát ugyan, mi is voit az, a legújabb ok, a mi megindította a lavinát? Ugy mondják, hogy a megye részéről nyújtandó katona beszállásolási káitalanitás összegenek leszállítása volt eklatáns jele annak, hogy Egerszeg a hamupipőke! Ugyan I ugyan! Hiszen a kártalanítás összegének leszállítása minkef. sokkal érzékenyebben sujt, mint a kanizsaikat. Náiunk — ugylehet — ezen fordul maid meg, hogy épHUnk-e egyáltalán uj lovaskaszárnyát vagy sem? Mert hiszen mi meg azon gondolkodtunk, hogy ne kérvényezzük-e a megyénél, hogy állapítson meg az előbbinél is nagyobb ós legalább is tiz éyre szóló fix kártalanítást. Elvégre a mef;ye ! ormányzati érdeke is, hogy a mai félig-meddig anarkisztikus világban, a megye középén és széühelyón karhatalommal ren delkezzenek. Az a néhány ezer korona az egész megyére elosztva nem okoz olyan nagy terhet, mintha azt a négy helyőrséggel levő városnak kell elviselni. A kaszárnya ügyről már volt szerencsém e lapokban is nézetemet kifejteni, ugyan ezt megtettem a múltkori kaszárnyaügyi bizottság ülésén is ; mert ma is azt mondom, hogy mi kaszárnyát csakis az esetben építhetünk, ha annak jövedelme teljesen fedezi az évi annuitás összegét. Mihelyt ez az eset fenn nem forog, mihelyt ne künk a kaszárnyára ráfizetni kell, akkor szarintem — inkább bucsuzzunk el délczeg huszá rainktól. Mert nem osztom a katonaságért versengők nézetét, hogy egy városra nézve lét vagy nem lói kérdése lenne az, hogy van e 150—180 huszárja. Elég áldozat az, ha mi ötven éves terhet vállalunk, 25 éves szerződés ellenében. Nem vagyok annyira régi czopft, hogy kellőképen méltányolni ne tudnám — egy városban — a katonaság értékét, A haszon azonban távolról sem olyan nagj, mint azt sokan hiszik. Más az, hogyha egy ewed vagy zászlóalj gyalogságot vagy hadkiegészítő parancsnokságot kapnánk, a hova évente ezer meg ezer tartalékos vonuí be. Apropos! Ezeknél a soroknál eszembe jut, hogy mi is játszhatnánk ki egy tromfot a kanizsaik részére. Mi meg mozgassunk meg minden követ, hogy onnan a határszélről, ide a megye szivébe helyeztessék a 48-ik ezred hadkiegészítő parancsnoksága, igy aztán elérhetnők azt, hogy ótven perczentre kiegyezvén, maradunk továbbra is szeiető, hii házastársak. No, de ezek után egy két komoly szót is. Bizonyos örömmel olvasom, hogy a nemzetközi Ezocziali^ták ellensúlyozásául — hivatott egyének — egy táburba igyekeznek tömöríteni a munkás nép a/.on részét a kiket még nem csípett meg a Boká r í f< ie Marséi! Iaise-lá\ Sőt, hogy g keresztény szcczialisrák egy küldöitsóge a főispánunknál is tisztelgett, amely alkalommal kifejezést nyert íz az elv. hogy ezen szervezetnek nincs semmi aggressiv tti.deucziája. D,csérőleg kell megemlekeznem azonkívül, akik ilyen nemes hazafias munkára vállalkoztak; én azonban az ügy érdekében megkcczkáztatom azt a véleményt, hogy az elnevezésben ismét túllőttek a czélon. Tartom magamat olyan hiv katholikusnak mint Egerszegen bárki más, de — ismétlem a keresztény jelzőt, nem találom szerencsésnek, és pedig azért nem, mert a nemzetköznek nem a keresztény az ellenkezője, hogy uay mondjam az ellensége, hanem a „hazafias". Ha Bokányi féie hetvenezer nemzetközi szocziálistának minden tagja zsidó, vagy Buddha volna, akkor mondhatnánk ezekre, hogy „keresztény" szoczialisták; de igy sokkal jobb, czólszeiübb és okosabb, ha azt mondjuk : „Hazahas szoczialisták". Igy magam is, ós sokan beáilunk a zászló alá. Igy inkább sikerül a megtévesztett szoczialisták közül is tagokat nyerni. Látjuk a kxajczáios újságok garázdálkodásait, naponta olvashatjuk, hogy mennyire igyekeznek mindennek a mi a legcsekélyebb vallási vonatkozásban van is, azonnal a „fekete sereg" a „papi uszályhordozó" czimet adni, tehát mellőzzük az olyan elnevezést, amely félreertósre adhatna okot 8 a mely lehetetlenné teszi, hogy nem keresztény emberek is mellénk sorakozhassanak. Ne legyen tavaszi hó az iparpártolás, amely pillanat alatt megolvad ! Tartós, csöndes eső legyen, melyet magába szi a föld szomjas keble! Zalaegerszegen, az Arany Bárány átelleiié'beii. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- ós illatszerekben A ktir.crtk keváif Gercfr* káié-kewerék kilói® 3 kor. 20 fiiiér.