Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-21 / 8. szám
4 MAGYAR PAIZS 1907. február 14. 32 év óta fenaálló legjobb hírnévnek örvendő bangszerraktárába» Nagykanizsán ló— >2 L, PIUIIXIIWU, ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol. Böjti levél. (Muzeumi ügy.) Uram Uram Sági János uram szólok az úrhoz! A muzeumi szóharczot befejeztük, egymást jól megdicsértük. Mire is volt ez jó? Arra, hogy eddig csak ketten éreztük, hogy rokoni kötelékünk daczára egymást nem szeretjük, most legalább tudja az egész Zalavármegye. De előbbre semmi esetre sem vittük a Balatoni Mtízem állandó épületének sorsát, sőt még azzal sem vife előbbre Sági János öcsém Uram, hogy az "llenem irtézett hirkpi kirohanás külön lenyomatát megküldte az öss/es megyebizottsági tagoknak. Őszintét) szólva kezd a neheztelésem csillapodni, mióta az ellenem legutóbb irt lekicsinylő csikkét olvastam öc?ém uramnak. Mert felébresztette bennem az önérzetet, hogy lekicsinylései daczára mégi3 csak vugyok valaki, kiről három hasáb hibát; lehet össze irni. Miután pedig tudvalevő dolog, hoey a természet nem tisztári hibából alkotta az embert, hsnem annak enyhítésére erényt is adott, bizonyosan bennem is lakozhatik ilyen, melyet azonban nem Sági uram fog fölfedezni és nem fogja ízokat külön lenyomatban hírül adni a t. megyebizottsági tagoknak. De egj ébbként is hálásak lehetünk Sági János uramnak, mert előbbre vitte tudásunkat. Ebből a czikkbő: tudtuk meg, hogv Zalaegerszeg sincs közelebb Göcsejhez, mint Keszthely és hogy rr, * sem olyan ördögség muzeumot csinálni. Mélyen tisztelt zalaegerszegi főgimnáziumi tanári kar! Nem akad önök körül is néhány pakli dohány, abból Sági uram szerint legalább is csinálhatnak olyan muzeumot, mint a sümegi Darnay muzeum. De h* nincs is dohányuk, ugy tehetnének mint en, énnekem is a szomszédos trafikban kellene venni. Csakhogy Sági uram rem vizsgálta, meg az általam kiontott dobányp iklikat, talán bankó, ézií?t, vagy arannyal voltak ázol-: megtöltve? Már kedves Sági uram annyi ügyességet tételezzen fel felőlem, ha dohánnyal gjiijtöm öss.;e szerény muzeumi kincveimet, nem paklikban árult kap dohányt osztok, hanem szerzek legalább Somogyban egy kis mikéi tzüzdobányt, melyért legalább addig mig illatos füstjében tart, síivesen gondol reám az il'ető, aki érte cserébe, — „Dobó István arany ezüst veretes kardját" a Szekely nemzet kutyabőrös piivelegiumát, „Kossuth Lajos saját kezűleg irt naplóját" — vagy Deák Ferencz 1867-iki feliratának fogalmazványát adta! Igazán lekötelezően kedves hozzám, Sági uram, mikor állandóan „világhírű régésznek" nevez czikkjében. Hígyje meg, ha ezt nem tudnám, hogy ezt a hozzám való meleg szeietete és ragaszkodása sugalja, még gúnyolódásnak venném. Mert látja Uram öcsém nagy ám az a szó: világ, bele tartozik Ausztrália és legsötétebb Afrika is. Pedig nekem nincsenek minden hibáim és gyengeségeim mellett ekkora vágyaim. Kérem egyelőre azzal hogy a múltban megirt „Vaskori" munkám franczia kataiogussa révén tudomást vett muzeumomról „Lubbock," „Evans," „Hornes," „Rainecke" és az Istenben megboldogult személyes ismerősöm Virhov Rudolf; meg az egerszegi muzeum révén Sági János ur is, habár kevesebb jó indulattal, mint fennt megnevezettek. Mivel e tárgyhoz tartozik, másrészt pedig tudva, hogy milyen melegen érdeklődik szerény sikereim iránt öcsémuram, megírom, hogy egy ismert angol régész Hovate Sandaos, a napokban meg tisztelt levelével, hogy küldjem be a legutóbb lelt kelta pénzverő és öntőmühelyem pár száz darabból álló felszerelésének fényképét, melyhez hasonló, mint írja „egy világ múzeumban sincs " mert arról a londoni arhaeologia társaságnál előadást szándékozik tartani. A képek már ur.ban vannak. Rója fel ezt is kedves öcsém uram bűneim lajstromába Tudja nékem mír mindegy, egy bűnnel több vagv kevesebb. Abba a menyországba, ahol Sági uram áll őrr, engem úgysem eresztenek be. Kedves Sági uram! Hát még mindig ugyan azon a vesszőpaiipán lovügol, melyet maga nyergelt meg elsőben, hogy muzeumom elaió. Ugyan kérem öc-óm utam ne tetesse magát olyan naivnak, genialis íróember létére, hogy valaki megvegye egy vagyon árán Sünaeg legnagyobb bérházát, melyhez c^ak 30 ezer korona kell muzeummá való átalakítása és berendezésére, — csak azért, mert muzeuma az első vevőnek eladó. E ;nyi áldozatra higyje el, hogy csak melyeuható ideálin eszmék vezethetnek egy embert, még ha azt a Sápi ur által lekicsinylett Darnay Kálmánnak hivj ík is. Soraimat egy kéréssel fejezem be. Ne beszéijen kedves Sági uram számokról ha egy muzeum értékének becslését szóvá teszi. Mert vannak ám gor.dofkozó emberek a megyében, kik között számosan mind a kéi muzeumot látták. Hátha valaki illetékes helyen felveü azt a kéidést, ha a Darnay muzeum, mely számra ma már közelebb áll a 30 ezei darabhoz, mint a 20 ezerhez, Sági ur becslése szerint csak húszezer koronát ér: mennyit ér a mirőség és mennyiségre nezve alig tized részét tevő Balatoni Muzeum? É J. megéri e. hogy ann;>k külön p-lotájához a megye 50—60 ezer koronával járuljon? De én iparkodom jelen soraimmal helyre ho^ni cc^éin uram tévedését, hogy a Bilatoni Muzeumnak sok szorgalommal össze hozott emlékei is képviselnek muzeális szempontból 20 ezer korona értéket, Legalább is annyit, amennyire Sági ur a Dirnay muzeum értékét lebecsül,e és kétségtelen az értéke csak növekedni fog, ha állandó palotában méltó elhelyezést nyerne. Azt hiszem több mondani valónk egymásnak nincs, de ha mégis megörvendeztetne kedves válawzáva! Öcsém uram, engedje meg, hojry ezúttal eltekinthessek az udvariasság szabályaitól azzal, hogv arra már nem válaszolok. Tisztelettel Darnay Kálmán. A bűnösök. Vádolok, hogy védhessek. Védek, mert ez a védelem ennek a vérenszerzett magyarföldnek :3 védelme. Ez a védelem a mi fajunknak is támasza. Legaiább azzá akar lenni. A magyarföldről, annak birtokosáról és munkásáról beszélek. A modem szocziáldemokráczia szavaival mondva: a tűzről 03 vízről szólok. A legújabb korban a földet munkásek ellenségének mondják. Olyan nagy ellenségének, mint a milyen nigy ellensége a víz a tűznek. Mint a milyen kérlelhetetlen ellensége a gólya a bókának, vagy az ölyv az apró madárnak. A gólya csak azért született, hogy bókát pusztítson; a víz azért bugyog a földből, hogy tüzet oltson; az ölyv azért van teremtve, hogy apró madarakat egyék; a föld azért van, hogy a munkásokat nyúzza, hogy a munkásoknak homlokán verejtéket izzaszszon, hogy a munkásnak izmait elernyessze. Ezéri a zsarnokságért a munkásokat a földnek megtagadására kényszeritik. Tehát elidegenítik őket az anyától. Mézes szavakkal, felcsigázott követelésekkel elcsalják a tűzhelytől. A szülőfaiujának ellenségévé teszik. Tüzes csóvát tétetnek vele a szülőiliáxnak ereszébe. Kik? A modern vezérek! Eit a förtelmes hálátlanságot aztán elnevezik jogos küzdelemnek.Persze, mézes-mázos szavakkal: azt mondják, hogy ez a gyengenek a védekezése az erőssel szemben. A bárány szelidségének szembe helyezése a farkasnak ragadozó vágyával. Pedig nem az! Kapzsiság ez, a legtelhetetlenebb fajtából. Kár, hogy erre csak egy homokszemnyi alap is vau. De van! Az elmult ő?szel egyik barátom olyan adatokat szolgáltatott nekem, a melvek egyedül cs k ezt a kapzsiságot támogatják. A melyek tisztán csak ennek a csúnya önzésnek szolgáltatnak védő paizsot. Azt mondta a barátom: a város közelében van egy föld bérlő, vagy birtokos, aki a földjét a szegényebb embertársainak Vo-ba adja. Jól értsiU meg; a termésnek egyhatod részóért kell megmivtiní azt a földet. Egyhatod^ért: ugy hogy hat káposztafejből a földtulajdonom kap ötöt, a munkás kap egyet. Hat kereszt gabonából a munkáló csak egy, a gazdáé öt. Hac véka krumplin ugy osztozkodnak el, hogy a gazda elvisz öt vékával, a munkásn k megmarad eg,v\ Nem is megverendő üzlet. 90% os jövedelem. Nohát Kérem ez istentelenség! Ez az a bizonyos homokszem, a melyen a modern vezérek megállhatnak; ez. az a bizonyos paizf, a meiy az őü csúnya önzését betakarja; ós ez az a bűnös cselekedet, a mely a munkást a föld'ől elidegeníti. Nézzék meg csak k. olvasóim munkájuk közepette. azokan a munkásokat, ikik a napkéltétől anuak lenyugtaig uolgoznak. Nem azokat értem akii készpén^ér; veg/ik a mun iát, hanem azokat, akik a földet n< gyedéből, vagy hatodából munkálják. A hajnal kél, ők is kelnek. Munkába alíanak és a regeli időig dolgoznak. A reggelijük: kenyér és víz. Az ebédjük : rizskása kenyér és víz. A vacsorájuk: újra csak kenyér és víz. A nap égetően tiíz le a földre. A muufcásnép izzad. Az arezukon kövér verejtékcseppek kergetik egymást, mint a pajkos gyermekek. Négy, öt csepp is egvbe szalad és ugy esnek le a földnek rögére. A munka sürgős. Feszülnek az izmok, az erő fogy. Kicsiny és nagy egyai'ánt elc^igázódik ebben az trőt emésztő munuában. Ha az ran ezt a munkát elvégzik, elkezdhetik a földtulajdonos terményein újra. Mert ugy van a dolog, hogy azért a hatodos földért még napszámot ÍJ kell szolgálniok és a termésnek öthatod részén felül egy, vagy két pár csirkét is kell a tulajdonos kezeibe szolgáltatni. A napszámot ott ós akkor te'jesitik, a hol és amikor a hatodos földnek boldog tulajdonosa akarja. Arról aztán az a munkásnép nem tehet, ha a földtulajdonos a napszámot akkor akaija leszolgáltatni, a mikor azt az Vo-os terményt is munkálni kellene. A kikötött felléteieket meg kell tartani. Ez ellen nem fele'obezhet egy munkás sem. Inkább vesszen a részes termény, mintsem az a másik ami a tulajdonosé. Nagy hiba, hogy a tulajdonosok ezt a gondolkodás módot természetes, igazíágos és emberséges dolognak tartják. De ez a felfogás erről a hatodos üzletről. Ez ellen a felfogás ellen küzdenek a modern vezérek. Azt akarják, hogy az üzlet legyen megfoiditva. A munkás kapja meg az 5/e-od részt, a földtulajdonos pedig a hatodik hatodot. A czég jó hírneve | j j ^^^ | | ^ | 3 IT ^J ^ ^ ^^ 8 J| ffij ezim-, templom- és szobafestő, épület- és butormázoló mester w^P ű^ W m 3Sra.g3r^zaxL±zsáxL 3 Fő-ut 11. 1 7~ 6 2 IV Elvallalok jutányos irhám, a legmodernebb kivitelben, a legjobb munkaerőkkel ellátva, minden időszakban év éta ismeretes. bárhol, bármilyen e szakisába vágé mnnkát. — Tervrajzokat és költség vet éteket tetszés iz»ri»ti időra küldök- ér éta isaeretei.
