Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-19 / 51. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. deczember 19 annyi büszkén vallotta magát annak, aki. A vallomásában benne volt az a véghetetlen szabadság szeretet, ami a czigányt vándorrá teszi. Avagy láttak-e olyan fecskét, a mely a sármánDvai kötött házaséletet ? Én ilyent sem láttam. Csak azt tulom, mert láttam, hogj a fecske apa felváltja a fecske anyát a tojásokon való guggolásban. Nem keres másik anyát, hogy a szive szerelmét kielégítse. Nem megyen el sem a veréb fészekbe, sem a kutyának a vaczkába. Ott marad a sár házikó szélén, mert oda köti az az öt-hat piczi tojás. Jól tudja, hogy azokból kel életre az ő faja. Az ő második énje. Azért ragaszko­dik olyan szilárdul hozzájuk, mert a szivében lobog a fajszeretet. Próbálják meg kérem, ültessenek a csalán közé liliomot, vagy muskátlit. Én tudom, mert megpróbáltam, hogy az a kedves virág csenevész lesz abban a környezetben. ' reá hulló barmatcseppet hosszabban megtartja a kelyhében Azt akarja észrevétetui az ember­rel, hogy könyezik azon a mostoha cseleke­deten, a melyik abba a körbe szorította. Szárát magasra nyújtja. Elhajlik attól a reá nézve idegen portékától. Pedig az is csak növény! A kavicsot, a szenet, az aranyat a föld­ből szedik elő. A bányászok tudnának arra felelni, hogy együvé tudták-e ugy olvasztani a vasat az arannyal, hogy vslamelyik átvál­tozott az összeolvasztáskor? Találtak-e már olyan kavicsot, a melyik a gyémántpróbát kiállotta? A márvány követ össze tudták-e házasitani a kőszénnel ? Én, a bármelyik kérdésre adott igen szót tagadom. Tagadnom kell, mert a márvány obeliszk igen furcsának látszanék, ha a dereka kőszénből, vagy vasból volna készitve; és bizony értéktelen 20 koronások kerülnének ki abból az anyagból, a melyet az aranynak és a kavicsnak a vegyülékébó'l vernének. Az arany az arannyal szépei és értékeset ad ; a vas a vassal lesz honossá; a szén csak szén­nel fejleszt meleget; a gyémánt csak a gyé­mántnak engedelmeskedik. Értik-e már a hasonlatot? A fajszeretet tehát meg van az emberben, állatban, növényben és ásványban egyaránt. Ennek a szeretetnek a magyar emberben kétszeresen vagy százszorosan meg kell lenni. Nem ölhette ki belőle a tatárnak a nyila, a töröknek a gyujtogatása és rablása, a magunk­nak a pártoskodása. Még az osztráknak a golyója és akasztófája sem. Erre az eszményre, a fajszeretetre akarom felhhni a karácsonyi vásárt üző magyar féríiakBak és nőknek a figyelmét Csuk olyan portékákkal örvendeztessék meg a kozzátartozóikat, a melyik magyar kézzel magyar anyaeból van előállítva. A gyermek jobban fogja szeretni azt a pólyás ,babát vagy hinta lovat, a melyik magyar kézben formálódott. A felnőtteknek a szive szabadabban ver, hogyha magyar ruha takarja a testet. Az apa készségesebben lesz a szeretetnek a rabja, hogyha a pénz áldo­zattal magyar embert, magyar iparost támogat. Végül a szeretet is hosszabb ideig lesz közöt­tünk, hogyha ez a most folyó karácsonyi vásár tisztán a magyarságé lesz. Ezzel tartozunk ennek az igazi ünnepnek, a családok ünnepének: Karácsonynak. Li Tsüng. ' A magyar gazdasági függetlenség is olyan mint a szegény ember, meg a takarójal addig nyujtózkodhatik, amig — Ausztria engedi... Zeneestóly. Másképen Sándor Zsigmond estély. Szombaton ünnepelte a közönség az irodalmi és művészeti körnek zenei osztályát s annak kiváló vezérét, Sándor Zsigmondot. Az I. és M. kör sokszor á dozott már közjóté­kouyságokra, s fóleg a Csány vértanú szobrára bizony sokszor igénybe vettük, most a saját körük javára rendeztek estélyt. Bizony fíjt a jobb érzésüeknek, hogy a sár s a szakadó eső meg­bénította a közönségben a lelkesedést, mely pedig feltétlen meg van a zeneosztály iránt, és Sándor Zsigmond iránt. Néhány padsor üresen maradt. A közönség lelkes hangulattal hallgatta a zene­kar működését, s a karnak is, a karnagynak is, Sándor Zsigmondnak, tombolva tapsolt. Mert Sándor nemcsak karnagy, nemcsak előkelő hegedű­művész, de zeneköltő is. Előadták a »Harcz előtt« czimü szerzeményét. Én ne tudom, mi a C dur, de azt tudom, hogy ; ez a zeneköltemény okos és pompás mű. Nem ! tudom, mit csinálnak a zeneszerzők, mikor mun­! kához fognak, de ugy vélem, nagy gondolatokat ; teremtenek nagyszerű érzelmeknek az alapjául, i Ugy sejtem, hogy pl. egy ilyen »Harcz előtt* | féle dalnak a megszerkesztésénél elgondolják a ! harcznak az okát is, a czélját is, az eszközei; és | borzalmas módját is; magok elé képzelik a jog­I talanul támadónak durva alakját, a megsértett és i levert igazságnak bánatos orczáját; előre elsírják | lelkökben egy nemzetnek keserű fájdalmát avagy I átérzik a győzedelmes igazságnak diadalmámorát. I s ezek szerint alakul leikökben a nagyszerű érze­| lem, mely harcz előtt elfogja az egész tábort, j Sándor Zsigmond tábora a »harcz előtt« mélyen | elborul, bánatosan kesereg, táj valami s tür és | vár és lassan indul, mint az étlen oroszlán, de 1 mint vihar előtt a tenger csendessége: erőgyűj­tés ez a levert hangulat, hogy viharként törjön ki az elfojtott sóhajtás s diadallal végződjék a megtorlás . . . Ezt olvastam Sándor Zsigmondnak a nHarcz elött« cz. darabjában. Igen, igen szép volt még egy pontja az estély­nek. Redl György fiatal ember nagy hódítást tett tárogatón elfujt néhány kurucz dalával. Kurucz­dal és tárogató! hiába, ez má- egy egész nemzet­nek a költeménye. A tárogatót a zenekar kisérte. Előadta a kar még a »I\>rt-Arthur« indulót, a »Czigánynő« t, és a Madárcsalogatót zenekíséret mellett Dr. Mosánszky István és Uedl György fuvolázták el. Közben Láng József tanárnak néhány hangu­latos lyrai versét szavalta Adamik Ilouka kis­asszony, melyért tapsot és virágbokrétát kapott. A Harcz előtt cz. tétel előalása után az emel­vényre lépett Dr. Ruzsicska Kálmán, a kör eluöke s méltányló dicséretekkel halmozva el Sándor Zsigát ama kitűnő erényéért, hogy zenekart terem­tett s azt tudással és égő szenvedéllyel tartja fenn: a köszönetnek, hálának és szeretetnek emlékéül egy hatalmas drága ezüst kelyhet nyúj­tott át neki. melynek az a nagy értéke is meg­van, hogy nem c-mpín a zenekar tagjai, s nem csupán az irodalmi és művészeti körnek a tagjai, hanem a város közönsége is adta. Borbély György. Az egyszerűség az erény díszí­tésére szolgál! Járjatok egyszerű szövetből készült ruhában, de a melyiknek értékét adja az, bogy hazai munkáskezek készítették. Gyorsírók harcza. (VII.) Válasa a magyar gyorsírásomról legutóbb Irt két bírálatra. (TI) A steno-tachygrafla a mássalhangzókat 4 fő- és két al-csopor'ca osztja, még pedig: 1. Foghangok (alul mind egyenes vonalban végződik) n, 1, s, fi, p, d, t. 2. Ajakhangok (alul mind jobbra kanyarodnak) w, m, mpf, f, pf, b, p. 3. ínyhangok (alul mind balra kanyarodnak) r. ch, x, k, qn, g, j. 4. Lehelet- és sziszegő hangok (alul mind hurokkal) h, sch, tsch, schw, st, z, zw. Az 5-ik és 6 ik alcsoportban az >r« és »1« mássalhangzók egyes torlódásai. 5. dr, tr, ír, pfr, br, pr, kr. gr, schr, str. 6. wl, fl, pfl, bl, pl, kl. gl. Ezen torlódásoknál az »r«-t és v>l«-t, a kis hullámvonal által jelöli azzal a megkülönböztetés­sel, hogy az »r« t a soron irja, az »l«-t pedig magasítja. A »d« a »t«-vel, »b« a »p«-vel, »g« a »j« vei az j»sch« a ntsch«-val egészen egyforma jeggyel iratik, csupán az a különbség, hogy a »t«, »pt »j« és »tsch»-nél a hurok valamivel nagyobb, illetőleg: öblcsebb Segéd-jegyek. Az »r«-nek: kettő, az »U, »sc és »„t«-nek egy segéd-jegye van. A mássalhangzók jegyeinek sokféle nagysága. Valamennyi mássalhangzó jegyenek a sor felett következő fokozatai (nagyságai vannak : Va, 1, 2 és 3 fok, összesen: négyféle fokozat. Minthogy a szavak közepén és végén az sr« és »l«-et is, jelképileg jelöli olyképpen, hogy az »r«-nél fél fokkal, az »l«-nél pedig egy Tokkal a mássalhangzó jelét az alapirási sor alá sülyeszti. Éppen igy jelöli a szavak végén a »lei«, ^rer", »ser« és »sel« szótagokat. Ez által keletkezik az ötödik- és hatodik féle fokozat, vagy nagyság. Hogy ezen hatféle nagyság közti megkülönböz­tetést könnyebbé tegye, az ötödik és hatodik fokú jegy után következő mássalhangzó jegyét az alap irási sorra viszi minden esetben, mi által minden jelentőség nélküli, felesleges kötóvonalat használ itt. Eddig tehát ismerjük a mássalhangzói jegyek­nek hatféle nagyságát. Ez már Xulságosan sok. Rajzolásnál, lassú Írásnál csak megjárná, de & gyors szónoklatok leírásánál, hol a kéznek lehető leggyorsabb tempóban kell mozognia: már sokkal nehezebb az alkalmazhatósága és megkülönböz­tetése. Ezzel azonban a végletekig menő, némot szőr­szálhasogató kombináczió még korán sincs ki­merítve. Ezeknek részletes felsorolásába nem bocsát­kozom, mert azok inkább szaklapba valók, hol szemléltetőleg, s gyakorlatilag lehet azokat be­mutatni, mi által azok könnyeDben megérthetők. Egy két csinos példát azonban talán nem árt itt is felhozni. A steno-tachygrafia a kettős mássalhangzókat (kk, tt stb.) a mássalhangzónak félfoku jegyével jelöli. Persze avval nem törődik, hogy azok a mássalhangzói jegyek, melyek akár felül, (d, t, b, p. g, j) akár alul: (h, sch, tsch, schw), akár alul és felül: (z, zw) hurokkal, vannak ellátva, ilyen kicsi alakban igen nehezen irhatok. Már most az »ller«, „rrem, »sser« t ugy kell írni, hogy az »l«, „r" és »s« egy fokú jegyének fele az alapirási sor felett, fele pedig ez alatt legyen, tehát; félfok: fent, félfok: lent. AZ »ssel«-nél az »s«-nek félfoku jele a sor felett f egyfokú nagysága pedig a sor alatt írandó, stb. stb. Több mássalhangzói torlódást, mélyítés által jelképileg jelöl. Ha vastagítás nélkül a sor alatt iratik a mássalhangzó (egy fokú jegye), utána: »n«. ha megvastagítva iratik, előtte: »t« olvasandó. Tehát megvas'.igi'tás nélkül a vonal alatt az »ft — nf, a »g« — ng, a »d« — nd, ugyan­azok megvastagítva: »ft«, »gt« és »dt« mással­hangzói torlódást jelentenek. A féttoku íf« a vonal alatt megvastagítva: »tTt«-t, ugyanígy írva a félfoku »m«, »mmt«-et stb. jelent, stb. A steno-tschygrafia ezen felette subtilis megkülönböztetései által és az által, högy több mássalhangzót is jelképileg jelöl, (mely által az eddigi gyorsirási rendszerektől különbözik) nevezetes rövidséget ér el, melyre — ugy látszik — kezdettől fogva végig minden áron törekszik éi még sem jött reá még eddig arra, hogy a nyelv ter­mészetéből folyó rövidítéseket fel- és kihasználja. A rövidség utáni törekvés igazolt, de a módok­nak és eszközöknek is jóknak kell lenniök. A mássalhangzói jegyek közül csupán az »m« hangjegye egyez a Gabelsberger, Stolze és magyar gzorsirás »m« hang jegyével. A többi hangok jegyei egészen mások, illetőleg másképp osztattak ki\ semmi tekintettel sem lévén, az általam fentebi hangoztatott gyorsirási szempontra, hogy a mely hang legtöbbször fordul elő a nyelvben, annak kell a legegyszerűbb, legfolyékonyabb és legkönnyeb­ben irható jegyet adni és igy skálaszerüleg kell összeállítani az egész gyorsirási ábécét. A felosztást nyelvtani szempontból esiközölte. A magánhangzók jelölése a szók e'ején. A steno-taciiygrafia magánhangzóinak jegyei közül csupán az »ec egyik jegye, melyet a szók elején és végén használ (vagyis a fél fokú, alul-

Next

/
Thumbnails
Contents