Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-12 / 50. szám

1907. deczember 5. MAGYAR PAIZS 3 zunk összes erőink megfeszítésével és gyarapodn fognak azok. Dolgozzunk figyelmesen és szorgalmasan és fokozódni fognak tehetségeink. Dolgozzunk ugy, hogy az örömet okozzon nekünk. Magától semmi se jön és ne is váljunk a sorsjegy főnyereményére. Lustasággal még senki se lett gazdaggá. Legyünk takarékosak, Gyűjtsünk szilárd alapot, mely a nagy szükség esetében megmentheti üzletünket, jövőnket, sőt életünket. Kerüljünk minden fölösleges kiadást. Ne figyeljünk oktalan emberek beszédeire, akik felakadnak eljárásunkon. Készítsünk szilárd tervet, amely szerint naponkint, hetenként vagy havonként valamicskét félreteszünk jövedelmünkből, ezt a tervet ne változtassuk meg, inkább szükség esetén többet dolgozzunk. írjuk le élettervünket. Schopenhauer mondja: az élet oly feladat, a melyet ki kell dolgozni. Tudnunk kell mit akarunk és ezt írjuk le nagy vázlatokban. Akkor készítsünk magunknak tervet, lehetőleg egész évre, fölosztva hónapok szerint és mindig -a fóczélt tartva szemünk előtt. Számoljunk le a lefolyt hónappal; hasonlítsuk össze azt, amit akartunk, azzal amit elértünk és állapítsuk meg, mért történt valami igy, s ném máskép. Ezek még későbbi években is élvezetes naplók az olvasásra. Olvassunk l Egyszer azt kérdezték Pulmanntól, a bires milliomostól, hogyan szerezte ő a roppant gazdagságot? Oda mutatott egész halom régi újságra és ócska könyvre és azt mondta: onnan olvastam ki! Edison pedig otthonának népkönyvtárában egy év alatt öt méter hosszúságú könyvsort olvasott át, mint 15 éves ifjú — csak ugy mellékesen. Egyébiránt belátó ember, nem szorul az olvasás értékének megyarázatára. Az amerikaiak igen nagyrabecsülik a lehetőleg sokoldalú és terjedelmes olvasmányt és nem tagadják, hogy sikereiknek legnagyobb részét az olvasás által szerzett ismereteiknek köszönik. Legtöbbnyire egy jó eszme- és az illető — boldog ember. Es ennek daczára vannak oktalan fiatal emberek, akik azt mondják, hogy ők rá nem érnek olvasni. Egykor azt mondta Carnegie: legbiztosabb jele egy haszontalan embernek az, hogy nem olvas. Oly alkalmazott, aki nem érzi magában az ösztönt arra, hogy szabad idejében olvasson, megérdemli, hogy őt főnöke eltávolítsa. A tudás — hatalom; és az olvasás vezet a tudáshoz. A világ halad nap nap után; az idő siet tovább rohamosan, s aki együtt nem halad, az oda kerül a kerekek alá. Ne mulasszunk el semmiféle tudományos előadást; látogassuk a könyvtárakat, olvasó termeket, kiállításokat muzeumokat és gyűjteményekét. Használjunk föl minden pereset. Az idő pénz; az idő a mi tőkénk; kell hogy kamatot hozzon nekünk minden perez. Nincsen oktalanabb dolog mint agyonütni az időt haszontalanságokkal. Az idő — élet; az időpocsékolás — elpocsékolása az életnek. Utóvégre az idő agyonüt minket, nem mi az időt. óvakodjunk mindentől, ami becstelen. A becstelenség magában hordja a büntetést. Ha el sem csípnek, utóvégre elcsip mégis a megbánás, mert a földön megboszulja magát minden bűn. Mit ér a pénz, ha azt nyugodt lelkiismeret, becsület mellett, békében nem használhatjuk. Nem állitom én, hogy e szabályok követése mellett báekinek is bizonyos meghatározott idő alatt milliomosnak kell lennie. Tekintetbe veendők itt a személyi képességek és sok különös körülmény is. Egy csekélység lehet gyakran döutő, kényszerítő erővel. De azért a meggazdagodás lehetősége nincsen kizárva, s már ez a lehetőség is lelkesíthet a kitartó munkára. A dolgot azonban túlozni nem szabad, ne hogy a gazdagságnak föláldozzuk egészségünket, talán életünket. Legtöbbnyire minden ember jövője a kezében van és sok igazság rejlik a régi mondásban: quisque fortunae suae faber! Cselkó Ji*%ef. Faluról-falura felolvasásokat, — előadásokat kell rendezni s meg kell tanítani a népet, hogy sokkal szebb és tiszteletreméltóbb az a ruha, melyet maga szőtt és vart, mint levetve bécsi rongyban czifrálkod janak. A polgármesteri ügy. í Szükséges, hogy végre mégis csak legyen I polgármestere a városnak. Az is szükséges, hogy j alkalmas embert találjon erre a város. Mert szük| séges, amint Tivolt mondja, hogy a városnak | kátyúba rekedt szekere kiemeltessék. | A pályázat ki is van hirdetve decz. 15 határj idővel. Máig egy pályázat sem adatott be. AzonI ban sejtjük, talán tudjuk is, hogy három ember pályázni akar: Mayer István novai főszolgabíró, Dr. Marik Pál árvaszéki jegyző, Czobor Mátyás megyei aljegyző. Udvardy Vincze meghívására a városi képvise| leti tagok közül harminczkilenczen összegyűltek [ szombaton este értekezletre, nemhogy a sejtett j pályázókról bírálatokat csináljanak, hanem hogy | általában tanácskozzanak, eszmét cseréljenek a { város állapotáról; hogy milyen polgármesterre 1 volna szükség ? s hogy lehetőleg egyöntetű legyen a szavazás és hogy esetleg milyen a hangulat a | vagyoni állapot orvoslására nézve, nem kellene é talán nagyközséggé alakulni stb. | A képviseleti tagog közül összejöttek a követ| kezők: Legáth Kálmán, Hajik István, Dr. Hajós | Ignácz, Dr. Obersohn Mór, Fülöp József, Magyar j Lajos, Tivolt János, Baján Ferencz, Borbély György, Udvardy Vincze, Dr. Jámbor Márton, Dr. i Keresztury József, Mondschein Lajos, Mondschein | Jenő, Morandini Tamás, Kováts László, Keszly i lerencz, ^Henrik Pál, Baly Béla, Dr. Tbassy i Gábor, Graner Géza, Vörös Gyula, Fürst Salamon, Nagy József, Mautner Jenő, Tanár Ignácz, Ságy Lajos, Heincz János, Fendrik József, Kummer Gyula, Dr. Rosenthal Jenő, Horváth Károly, Kaszás Kálmán, Papp Alajos, Zsuppán József, Grünbaum Ferencz, Paslek Lajos, Stefanecz József, Rozenberg Zsigmond. Az értekezlet vezetésére elnöknek választják Udvardy Vinczét, jegyzőnek Borbély Györgyöt. Mélyebbreható eszmecserével, hosszabb beszéddel résztvettek a tanácskozásban: Udvardy, Tivolt, j Dr. Obersohn, Vörös Gyula, Gráner Géza, Dr. I Hajós, Hajik István, Heincz János, Dr. Rosenthal. j Igaz„ hogy formaszerinti határozatot nem hozott j az értekezlet, nem is hozhatott, mert tényleges | pályázó még nincs. De nem jelentéktelen eszméI ket vetettek fel. A számításba jöhető pályázók közül kettő óhajtaná eddigi szolgálati idejének a beszámítását a nyugdíjra vonatkozólag. Erről előre beszélni nem lehet. Amúgy is teljesedhetnék az a kívánság majd. A hatmadik nyugdij-igényéről is lemondana. De mind ez még nem pozitív állapot és nem megállapított bizonyosság. Szóba jött Kőszeg, (Vörös Gyula) hogy az j | megállapított szép összeg fizetést s fölkért rá jj J egy kipróbált derék embert. A polgármesteri állás amúgy is fényes és tekintélyes. Mért nincs itt ez állásnak tekintélye? A tulajdonosai nem védelmezték meg. A tanácskozók közül megemlitendő a Dr. Hajós j elmélete. Nem nagyképűsködő és szónokló fiatal ember kell ide, hanem inkább olyan, a kinek benőtt a teje lágya. — Ez a helyes beszéd. Azonban én a Magyar Paizs részéről kiegészítem, s ha kell megváltoztatom ezt az elméletet. Az nem baj, ha fiatal, ha öreg, főbb dolog már, hogy a feje lágya legyen benőve, de legfőbb dolog, leyyen erős a gerincze. A jó szív és nagy koponya mellett okvetlenül legyen minden tekintetben önállá, független] szabad ember. Megemlítendő még a Gráner Géza indítványa, melyet Heincz János okosan érvelt meg azzal, hogy a nagyközséggé alakulás nem visszafejlődés, hanem jobb állapotba fejlődés, épen ugy, mintha egy éhes és rongyos Tekintetes ur felveszi az előbbi helyett a T. cz. czimet s lesz helyette tisztességes ruhája és ennivalója. Mindezekről gondolkozhatnak még bővön azok is, akik jelen voltak az értekezleten, s.azok is, akik nem voltak ; jelen. Azonban leirok én egy gondolátot. Nemcsak az «nyém. A másé is. Találhatna a város itt embert a polgármesterségre. Névleg nem kell megneveznem. Meg van négy fő kelléke. 1. Nem szorul rá, hogy az irodájával vagy egyéb hivatallal bajlódjék. 2. Ebből kifolyólag, mert elég gazdag j ember: épségben megvan az erkölcsi gerincze, I minden irányban független és hajlithatatlhn. 8. a I Hajós kívánságának is megfelel, hogy benőtt a feje lágya. 4. a megtépett polgármesteri tekintélyt I j az ö neve visszaállitná teljes méltóságába. Épen azért megérdemelné, hogy az egész | » város kérje meg. S ha erre meghozná városa ' érdekében a munka áldozatot: a városnak öröme lenne. Ha nem áldozná fel a nyugalmát, hát nem; ha nem nyerünk, nem is vesztünk a próbával. B. Zala vármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (38. közlemény.) Régi pénzt, érmet adtak: Rózenkranz József korcsmáros (3 db), László Miklós, Erdélyi Gyula, Borbély István (4 db), Seffer Béla, Szalay Gyula (4 db), Horváth Lajos (3 db), Varga István, Radó Ernő fögimn. tanulók. Koppantó Simon János fögimn. tanuló ajándéka. Faragott nyelű kést — melyet Kőműves Gábor kanász Petómihályfán készített — ajándékozott Jámbor Ernő főgimn. tanuló, (Folytatjuk.) Haerter Adátn. Hivatalos rovat. 3921.kig. 907. Hirdetmény. Felhívom a magán fogyasztókat, hogy Zalaegerszeg város fogyasztási adóterületén az 1908. évben fogyasztandó bor állami és pótadójára nézve az egyezséget legkésőbben 1908. január l-ig a városi fogyasztási adókezelöségnél megköthetik. Ki nem egyező felek tartoznak készletüket legkésőbben 1908. január 2-ig a kezelőségnél bejelenteni. Zalaegerszegen, 1907. deczember 9-én. Braunstein, h. polgármester. Az ország dolga. A magyar önálló vámtarifát elfogadták, meg" szavazták a képviselőházban. A horvát obstrukezi^ meggyengült. A magyar önálló vámtarifa meg lesz tehát a törvényben. Csak végre kell majd hajtani, hogy a valóságban is meg legyen. A külföldre vitt pénz — tengerbe van dobva, holott az itthon elköltött, termékeny talajba hulló maghoz hasonlít, mert abból fejlődni fog a hazai, a nemzeti ipar! Heti hirek Helyiek. Meghivő. Zalavármegye törvényhatósági bízottsága az 1886: 21. tc. 79-ik §-a értelmében általános tisztújító közgyűlését folyó 1907. évi deczember hó 16-án délelőtt 10 órakor tartja a vármegyeház gyüléstermében, melyre a törvényhatósági bizottság t. tagjait meghívom oly figyelmeztetés mellett, hogy ezen közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már az 1908. évre igazolt törvényhatósági tagok fogják képviselni s az illető bizottsági tag urak a mellékelt névre szóló igazolási jegyüket a közgyűlési terembe belépésük alkalmával felmutatni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1907. évi deczember hó 7-én. Gróf Batthyány Pál sk., Zalavármegye főispánja. Népes nagy közgyűlést tartott Zalavármegye törvényhatósága e hó 9-én Gróf Batthyány Pál főispán elnökletével. A közigazgatási bizottságba a következő öt kilépő tagot újra megválasztották: még pedig Bosnyák Gézát majdnem általános, nagy szótöbbséggel, továbbá Filipits Lajos, Hertelendy Ferencz, Koller István és Vizlendvay Sándor tagokat. A többi bizottságokat szintén megválasztották. — Várhidy Lajosnak a polgármestsrségröl szóló lemondását tudomásul vették, a végkielégítés czimén kért pénzdíjazást azonban nem hagyja helyben a vármegye. — Czukelter Lajos vármegyei és Németh Elek városi főjegyzőknek lemondásukat elfogadják, melyekkel első czikkünkben foglalkozzunk.