Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-07 / 6. szám

VIII. év Zalaegerszeg

, 1907, február 7. 6. szám. Slőflxotéri ár: Sjy éna 4 korosa, fél érra 2 korosa. Sfsgyíd évr« 1 kor. EejTM esím 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerin Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-ut&za 25 Szerkeszti Z. IE3l03r-^7-á-bl3. Lajos. .. f LENOTSL FBEE3STOZ Munkatársak:: ; „ „ , V BOBBéLT GYÖEGT MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Mindenütt és mindenben legyünk erős sovinisták, mert csak igy építhetjük lel a magyar nemzeti államot. Muzeumot Zalaegerszegnek.*) Lelkes örömmel olvastam, a Magyar Paizs 5 ik számában, a főgimnáziumi tanári kar nemes mozgalmát, mely a megye székhelyén létesítendő muzeum eszméjét megpendítette. Midőn ezen életrevaló szép kulturális tervet melegen üdvözlöm, engedje meg Tekintetes Szerkesztő ur, hogy a muzeális téren szerzett három-évtizedes szerény tapasztalatommal ez ügyhöz pár szót szólhassak. Édes hazánkat egy lepéssel közelebb vitte Európa kultur államaihoz, az alig egy évtized óta megindult azon mozgalom, mely sikerre vitte a vidéki muzeumok létesítésének eszméjét. Ma már 64 vidéki muzeuma van édes hazánknak, holott ezelőtt 30 évvel midőn gyermek ésszel megvetettem muzeumom alapját, jó formán csak a nemzeti muzeumban folytattak rendszeres gyűjtést. Német, Franczia, Angoiország legkisebb városának meg van a maga muzeuma, nem is említve, azon kegyelt városkákat, melyek egy-egy halbatat lan férfiút adtak nemzetüknek. Nálunk első sorban a megye székhelye van hi vatva muzeum létesítésére, de jogot tarthat arra a megye minden nagyobb városa: Nagykanizsa, Keszthely, Sümeg, Tapolcza, Csáktornya, mert mindegyik egy-egy kerület góczponlja lévén, megtalálhatja saját munka körét, anélkül, hogy meg bénítaná a szomszédos muzeum működését. Mert oly gazdag ország muzeumi kincsekben édes ha zánk, hogy ha a lelkesedés megtízszerezi a mu zeumok számát, még akkor is egy-egy evtizeden munkával minden muzeum megtöltheti tárlóit, de még sem mentheti meg nemzetünk összes kincseit, az elkallódás és a külföldre való kihurczolástél. Becsről nem is szólva, fájó szívvel szemlélheti a magyar utazó, az európai világ muzeumok tárlóit, melrek félszázaddal ezelőtt töltettek meg magyar és olasz műkincsekkel. E két, műkincsekben, régiségekben leggazdagabb állam lett áldozata, a prédához könnyen hozzáférő idegen gyűjtőknek. Szerencse, hogy most a 12-ik órában roár mi is ébredünk, mert Jobb későn, mint soha " Még mindig akad elég megmenteni való műkincs, minden városka szűkebb hazájában, hát még oly nevezetes örténeti multu megye szókhelyen, Zalaegerszegen. Milyen muzeumot csináljunk? Ez a legfontosabb é« a legelső kérdés. Melyre azonban legkönnyebb a felelet. Elhibázott dolognak tartom, ha egy vidéki város világ muzeumot akar csinálni kicsinyben. Csinál régiségtárt, képtárt, termény rajzi, néprajzi, iparművészeti stb. muzeumot. Nemcsak azért tar*) Figyelembe ajánljuk ezt a nagyértékü csikket. S kérjük az érdeklődőket, szóljanak hozzá, terjeszszék a gondolatot, bővítsék a javaslatokat, esetleg tegyék meg — okadatolásokkal az ellenvetést, egjik-másik pontra Bézve. — Hát bizony mi is sajnáljuk azt a Mammuthot, hogy olyan nagy egyszerűséggel csak elvitték Zalaeger•aegről. S

ztom elhibázott dolognak, mert „aki sokat markol keveset fog", de főképen azért is, mert az ilyen elegyes muzeumokban nem domborodik ki egyes vidék jellege, nem érdekli a szaktudóst, nem lát benne ujat a világot járó utazó. Amint nékem három évtizeddel ezelőtt, a Sümeget körülövedző várromok megmutatták, hogy magyar hadtörténeti emlékeket gyűjtsek és kiegészítésére csináljak Kisfaludy muzeumot, ép ugy megfogja mutatni Zalaegerszeg, lelkes fórfiainak, hogy nékik is kétféle muzeumot kell csinálni, mely értékes helyi jelleget fog adni az alkotásnak. Épen azért üdvözlöm a muzeum eszméjét megpendítő tudós tanári kart, mert helyes uton járnak, hogy első lépésük, azon ösvényre terelte őket, mely az ntókor hálájához vezet. Milyen muzeumra van tehát szüksége Zalaegeiszegnek. Első sorban egv ngöcseji muzeumra mely bemutatja annak különleges néprajzi emlékeit, faragásait, hímzéseit, mely összegyűjti annak ásványait, növény és állatvilágait stb. De állítson a tervezett kizárólagos könyvtár helyett, legnagyobb fiának Deák Ferencznek muzeumot összegyűjtve annak kéziratait, bútorait, emléktárgyait stb. legyen ezen muzeumnak könyvtára is egye sitve Deák Ferencz korában használt, ma talán sok nemesi kúriai padláson heverő könyveket nyomtatványokat. Ez s«:ó! Zalaegerszegnek, mint egy nagy vidék góczpontjának. De volna néhány szavam Zalaegerszeghez, mint a neves történeti mulfu Zalamegye székhelyéhez is. Legyen úttörő; csináljon egy olyan museumot, aminő még nincsen hazánkban. Alkossa meg a régi magyar igazságszolgáltatás muzeumát. Hisz ehhez gyűjteni sem kell, csak átvizsgálni a megyeházpadiását és lomtárát stb. Összeszedni a Göcsejben még található kalódákat, a megye székhelyén levő hóhér-széket, pallost, rabiánczokat stb. Betyároktól elkobzott fegyverekét, pandúr és zsandár világ felszereléseit stb. Kiegészíteni lehetne még a megyei irattárból kiválogatott régi boszorkány ós egyéb ma már történeti becsű per csomagokkal és kés/en állna oly érdekes muzeum, mely messze földről Zalaegerszegre vonzaná az idegeneket, tudósokat. Nem szükséges, hogy egyszerre vesse meg mind a három muzeum alapját Zalaegerszeg, c^ak vegye tenbe azok létesítését, és kezdje el ott, ahol legszükségesebb. A néprajzi emlékeket fenyegeti a legnagyobb veszély, azon kell kezdeni, mert annak a rohamos haladás már megkondította a lélek harangját. A megyei igazságszolgáltatás emlékeire, elég ha felhivatik rá az intéző körök érdeklődése, meiy megóvja azokat az eszme vegvalósulásáíg az elkailódástól. A Deák emlékeket pedig ma már nem kell nagyon félteni, megőrzi azokat a kegyelet keze még egyideig, mely megmentette az utókor számára. Nyújtson segédkezet ezen nemes eszme megvalósításában ne csak a vármegye, de Zalaegerszeg városa is, melynek lakói közvetlen élvezik a muzeum erkölcsi előnyein kivül annak anyagi hasznát is. Egy könnyen hozzáférhető ós tetszetősen berendezett muzeum nagyon emeli az idegen forgalmat. Hogy példával éljek: a sümegi muzeumnak 6—8 ezer idegen látogatója van évenkint, közötte több száz író, tudós, művész, amateur, kik néha messze földtől egyenesen a muzeum megtekintése czéljábói jönnek Sümegre. A vidéki muzeumok sorsa mindig vezetőjének kezébe van letéve ; az ő lelkesedése, szorgalma, tudása néha csodával határos eredményeket érhet e!. Míg egy másik kevésbé ambitiós ember keze alatt sínylődik a legszebb alappal bíró kulturális intézmény is. Nem is kell messze mennünk, hogy szép példát lássunk magunk előtt. Alig 2—3 éve alakult meg Veszprémben Laczkó Dezső vezetésével a megyei muzeum, melynek czéljaira a megyeház 2-ik emeletének termeit átengedték. Aki ma végig sétál a 7—8 pompás termen, melynek tárlóit ugyancsak megtöltötte lelkes vezetőjének vas-szorgalma, tünemónyszerünek fogja látni ezt a fényes eredményt. Kisebb eredményt ér el az oly intézmény, mely túlhajtott ambitióval arra törekszik, hogy a szomszédos hasonló alkotások kicsinyítésével, a magáét emelje. Mert megfeledkezik arról, hogy minden alkotásiak vannak hívei, kik ez által ellenségévé válnak, népszerűtlenné teszik az örökké torzsolkodó intézetet, vagyis maga esik bele abba a verembe, melyet másnak ásott. Ha sikerül Zalaegerszeg lelkes polgárainak a megpendített szép és nemes eszmét diadalra vinni, az időre már a sümegi muzeum is nyilvános jellegűvé válik, ós igy a szombathelyi, veszprémi, sümegi, keszthelyi, zalaegerszegi, az öt szomszédos muzeum vezetői közös megállapodással egyetértéssel kijelölhetik tárgyilagos működésük helye3 irányát. Hosszura nyúlt soraimat azon sajnálkozással fejezem be, hogy a zalaegerszegi muzeumnak alapját nem vethette meg az a közel múltban, Zalaegerszegen kiásott mamuth csontváz, mely ma a földtani intézet büszkesége, melyhez hasonlóval kevés világ-muzeum dicsekedhetik; de reméljük, hogy még előkerül annak a párja is idővel Zalaegerszegen. Darnay Kálmán. Gyapjn- és pamnt-szövetért összesen 73 millió 403.000 koronát adtnnk ki az országbol csak a mnt évben I Azt hisszük, nem egy két fillér ez a néhány milliő I Mit is mondott az Ur? Valijuk be őszintén, hogy az önszeretet mindeu életnek gyökere és legbensőbb rugója; sőt az önszeretet az élet maga, mert létünket kedves adomány gyanánt tünteti föl előttünk, annak föntartására és előmozdítására késztet, hogy azt tudatosan és okosan élvezhessük. A tényállások helyes méltatása folytán még az eredeti kereszténység is csak annyit követel, hogy felebarátunkat szeressük mint önmagunkat, egyúttal pedig korszakalkotó módon a „felebarát" fogalma alatt az embert érti és nem szorítja azt a nemzeti vagy osztály különbségek korlátai közé. Természetes dolog, hogy a jogosult önszeretetZalaegerszegen, az _A.x»axi_y IBaitrazo-y- a"belle:cLé~be:n_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolásig gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. I