Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-31 / 44. szám

8 M A GLY A R P A I Z S 1907. dezember 354. Csak egy virágszálat. Felhívás a jó szivekhez. Virágokkal ékesedik nemso'iára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sirjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköltözött felé, a kinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülést kérnek az ég Urától. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület a halottakra való méla emlékezés e tiszt3, fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében,' a kinek sirja koszorúval ékesedik majd csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel 80.000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebbea a borzalmas betegségben. Legalább felének az életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyesület is ezreknek igéri visszaadni az életét, ha mindenki, a ki a napokban koszorút vesz, csak egy virágszállal kevesebbet köt koszorújába s ennek az egy virágszálnak az árát az egyesületnek fölküldi. Moritori vos salutant. A haldoklók szólítanak. Legyen a sirok koszorúja egy virág szállal egyszerűbb ; égjen egy méccsel a sírokon kevesebb, és ennek árából ki fog gyúlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szeut vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak, ügyefogyottaknak könnyei fölszáritására. A ki ezt megteszi, a kinek szivében az irgalom érzete fölfakad : annak halottja tudni log arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsítása lesz, a ki egy uijonin létesítendő szegénysorsu tüdőbetegeket gyógyító népszanatóri urnának épitési tökéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hittel és reménységgel. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület. Budapest, IX., Lónyay-utcza 47. Míg Anglia kereskedelme óvi 900.000,000 fontra rug, addig Magyarország külkereskedelme alig haladja meg a 110,000.000 font sterlinget. Dr. Kűle Antal magyar gyorsírása. Egy kis harcz van készülőben a magyar gyorsírás érdekében. Ismeretes dolog, hogy Dr. Kele Antal zalaegerszegi ügyvéd, a gyorsírás tanára, a magyar gyorsírás tertn vezető szerepet visz. Elméletileg és gyakorlatilag szeretettel és hozzáértéssel műveli ezt a mezőt már tanuló diák korától fogva. Ujabban kiadott gyorsirási könyveiben reformokat vet fel. Újításokat az általános fejlődés érdekében s hogy specziálisan a magyar szellem karakterizáljon minket még a gyors Írásunkban is. És igazának kell lenni; s erre a gondolatra az vezethette, hogy a magyar nyelv rendszere nemcsak különbözik a többi nyelvektől, hanem egyenesen ellentétes az indo európai nyelvekkel. — Ezt a könyvet megkritizálja Biró Árpád, kolozsvári gyorsíró, ugy látszik szakember, s valószínűleg tárgyilagosan kritizál, noha egy pár pontjában a laikus is kétkedik. Mi azonban nem szólunk hozzá; ha szükségesnek tartja, bizonyosan felel rá az érdekelt Dr. Kele Antal. Biró bírálata a következő: Nemrégiben a gyorsirási irodalom terén ily czimü könyve jelent meg Dr. Kele Antalnak: »Magyar gyorsirási rendszerem hajnalhasadása és diadalutja.« Művét »uj magyar gyorsírásnak nevezí« és igy mindenesetre mohón fogtam müve áttanulmányozásához, hogy lássam tényleg mi az uj és magyar benne, s hogy lássam az emiitett hajnalhasadást. Sajnosan tapasztaltam azonban, hogy egy-két elvét kivéve, jegyei és többi elvei mind megtalálhatók az ujabb német gyorsirási rendszerekben is. Könyve gyorsirási részétől eltekintve, dicsérettel kell megemlékeznem arról, hogy a magyar gyorsírás történetéből, habár csak részben is, közöl egyet-mást, miáltal a nem gyorsíró közönség is tudomást szerez azon mozzanatokról, melyek igazolják, hogy nálunk is foglalkoztak régóta minél tökéletesebb rendszerek összeállításával. Ugyancsak a közönséges szövegben felállítja az absolutbecsü gyorsírás feladatait, aminek azonban rendszere nem mindenben felel meg, amire majd alább rátérek. Egyik feladatul állítja, hogy könnyen megtanulható legyen. Erre nézve az a megjegyzésem, hogy a könnyen megtanulhatóságot valószínűleg a szerző is ugy érti, hogy csak annyira legyen könnyű, hogy a tanuló szellemi erejét felül ne múlja, hanem inkább kipróbálja és edzze. Amihez könnyen jut az ember, azt n^m becsüli meg, felületesen bánik azzal és hamar elfelejti. A gyorsírás magasabb f>kán (nem értem az irodákban használatos alsóbb fokú gyorsírást), midőn vitákat, beszédeket k'íll jegyezni, ahol a gyorsíró inkább eszével dolgozik, mint czeruzájával, azt hiszem, hogy egy könnyen megtanulható rendszerrel nem sokra viszi. Hiszen a legjobb rend| szereknél is namcsak általános műveltségüknek í kell lennie a gyorsíróknak, hanem bizonyos szak! ismerettel is kell rendelkeznie, ha szakdolgokat • jegyez, mert csak ugy adhatja vissza a szónok j gondolatát és eszméjét, sőt korrigálhatja az átté| teleknél. Mint a gyakori tapasztalat is igazolja, híven csak azon a nyelven jegyezhetünk, amit értünk. Kele rendszere pedig állítólag minden nyelvre alkalmas lenne. Tessék megpróbálni Kelének olyan nyelven saját rendszerével, amely nyelvet még nem tud, vagy nem hallott. Hiszen azért kell a legjobb rendszereket más nyelvre sok gonddal átültetni, hogy azon nyelv szellemének meg is feleljen, ugy elméletileg mint gyakorlatilag. j Könyve 5. lapján levő mássalhangzó torlódásaij val óhajtja a feníi czélt elérni, mire nézve igen ; sok jegyet vesz fel (ami nem felel meg az általa ; felállított absolut gyorsírás feladatáuak, mert ez ! is nehezíti a könnyen való tanulását és nem egy• szerű) s ezek közt vannak olyanok, amelyek nem j csak a magyarban, de más nyelven sem fordu!i nak elő, vagy ha némelyek előfordulnak is, c ak ! ritkán s esetleg dialektusban. ! A G. lapon neki megy a Gabelsberger rend( szernek, felhozván, hogy a leghasználtabb, leg; közönségesebb neveket sem tudja tisztán kiírni. ; Hiszen a felhozott példák mutatják épen, hogy igen jól ki lehet írni. Telki Teleki szavaknál meg lehet különböztetni ha Telki-t egyszerűen írjuk, Teleki-t kissé nyitott k val, vagy Markovits és j Marekovics is iól kiírható, mert utóbbi szónál az ! »e« hangzóit lefelé menő vonalkával jelzem. | A 9. oldalon eldicsekszik, hogy a nagy kezdő! betűt is jelö heti. Ezt nem tartom nagy vivmányí nak. A gyorsíró, mikor jegyez, úgysem látja a ! szónok Szájából, hogy valahol nagy vagy kis , batüt mondott és nem áll, hogy pl. a »Na..;y«-ot ! a nagy-tói a gyorsírói lejegyzésben czélszerü j megkülönböztetni. A stenogram áttételénél az í értelemből tudja a gyorsíró, hol ír nagy, vagy • kis betűt, itt mar meg kell tegye. Akkor volua j értelme a nagy betűnek a gyorsírásban is, ha azt a betűt a szónok ajkain szemeinkkel is látnók. De külön nagybetű complikal'abbá teszi a rendszert és ez is hozzájárul, hogy vét az egyszerűség és könnyen megtanulhatóság ellen.*) A Stolze-Schrey-féle német gyorsírásban, ha épen akarják, a levelezéseknél jelölik a nagybetűt, de csak ugy, hogy egy kis víz-szintes vonalkát húznak alá és igy felesleges még egy külön jegy. Hivatkozik a Gabelsberger'Markovics és StolzeFenyvessy-féle lapok kritikáira. Ugyanis a Gabelsberger rendszerű lap azt állítja, hogy Kele rendszere jobb mint Stolzé-é, viszont a Stolze rendszerű folyóirat azt írja, hogy Kele gyorsírása jobb a Gabelsbergerénél. Ebból D.\ Kele ur merészen következteti, hogy az ő rendszere jobb mind a kettőnél. Furcsa következtetés.*

1) Hiszen ismeretes az a folytonos és örökös harcz, ami a Gabelsberger és Stolze rendszerek közt kezdettől foly, mindenik a maga rendszerét akarja minél inkább terjeszteni és közkedvelté tenni. Már most világos, hogy egymás kisebbítése végett, rendszeri elfogultságból mondták kölcsönösen, hogy a Kele rendszere jobb a másikénál. Befejezésül még csak néhány dolgot említek meg. Sok mássalhangzója habár más jelentésben i is, meg van a többi rendszerekben, szóképei nem j *) Nem lehet átlátni, miért hiba az, ha törekszünk a ; nagybetűknek is a kifejlesztésére Sz. j Pedig nem furcsa. Épsn világos logika. Két szavaj zat mellette. S ellene egy sincs. Tehát nagjobb a valószínűség a mellettiségre, mint az elleniségre. Sz. olv folyékonyak, mint a Gabelsberger rendszerrel Írottak, sőt hosszabbak, amennyiben minden betűt kiír, tehát nem gyorsabb. A Stolze Schrey német rendszer messze felülmúlja e rendszert ugy gyakorlati, de különösen elméleti tekintetben és bámulatos egyszerűségével. Tehát külföldön is lehet kapni olyan rendszert, amely jobban megfelel az általa felállított absolutbecsü gyorsírás feladatainak. Van azonban egy másik németországi gyorsirási rendszer is, amelynek elvei feltűnően hasonlók a Kele ur magyar gyorsírásában levő elvekhez: ez a rendszer a Dahms János parlamenti gyorsíró által kidolgozott Steno-Tachygraphia. Hangzó jelölések K -le és a Steno-Tachygraphíában (utóbbiban a kis és nagy jel helyett egy-két és 3 fokú jelet mondanak) : 1. Az e hangzót Kelénél kisebb jel után a kisebbel a Steuo-T.-nál szintén kisebb jel után -a kisebbel jelölik. 2. Az a hangzót Kelénél nagyobb után a kisebb jellel, a Steuo-T.-nál kisebb után a kisebbel, az első jel megvastagításával; 3. Az o hangzót Kelénél a kisebb után a | nagyobbal, a Steno-T.-nál a nagyobb után a s kisebbel; = 4. Az u hangzót Kelénél nagyobb után a ; nagyobbal, a Steno T.-nál a vastagított nagyobb j jel után a kisebbel; \ 5. Az i hangzót Keiénel a kisebb jel után a j félfokulag magasított kisebb je lel, a Steno-T. nál ; a még nagyobb jel után a kisebbel, i 6. Az au hangzót Kelénél nagyobb után a félj fokulag mélyített középnagyságúval, a Sleao-T.; nál a még nagyobb jel után a vastagított kisebbel jelölik. 7. Az o hangzót Kelénél a kisebb után a félfokkal magasított nagyobbal, a Steno T. nál a nagyobb jel után a kisebbel, de hosszú kötö\ vonallal jelzik. Hasonlóan történnek a jelzések még az ü, ai, ei, eu hangzóknál. Szóval a hangzó jelölések azonosok, vagy ha nem mindig ugyanazt n betűre szólnak, hasonlók; csak éppen a »kisebb és nagyobb« jelek váltakoznak némely hangzónál, néhol megmaradnak. Szóval Németországban is vau egy reud-zer, amely hasonlóm kele ur rends.eréhez, »kisebb-nagyobb« jelekkel jelöli a hangzókat. Mindenesetre érdekes tény, hogy magyar elme szüleménye, megegyezik a némettel, vagy megfordítva. Ezek után csak azt az óhajomat fejezem ki, hogy ha tényleg egyszer nemzeti gyorsítás jön léire, az teljesen magyar legyen ugy elveiben, j mint jegyei nagy részében. Egyebekben béke j velünk. Biró Árpád. Kevesen vagyunk Egészséges közgazdasági viszonyok mellett kétanynyi embert is joliétben tarthatna hazánk földje, ha csak annyi iparunk í volna, a menyi a mindennapi szükséget fötíözné. | Ealavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (33. közlemény.) Régi pénzeket, érmeket adtak: Lovász Bódog, Kiss Ferencz, Molnár József (4 db), Papp Béla, Bedics István, Kósa József (2 db), Cselesnik Béla, Öveges Gyula, Fűzik Árpád, Erdélyi Gyula (4 db), Böhm Henrik, Plihál Géza, Pfeifer Sándor ' főgim. tanulók. Urnarészietet kaptunk Duíár József fögimn. tanulótól. Régi poharat és Sümeg várát ábrázoló dombor müvü képet ajándékozott Szupits Antal kir. járásbíró. Fakörzöt, amelyet Bakán István faragott Turnis adott fögimn. tanaló. Csutkavágó sarló N. N. ajándéka. A régi betyárvilágból való békát hoztak Szentivánról László László és László Miklós fögimn. i tanulók. , A természetrajzi gyűjteményt egy Zalaegerszeg j vidékéről való menyéttel gyarapította Ihrig Vilmos : fögimn. tanuló. Régi könyvekel ajándékoztak: Badó Ernő, Kaszás i Lajos és Wapper József főgimn. tanulók. Haerter Adám. (Folytatjuk.)